Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-01 / 50. szám

Tavasz a

a pincében

a szőlőfeldolgozóhoz épülő, két kilométeres úton.

Szocialista brigádok vetélkedője

Befejező munkák

Gőzölgő trágyával megrakott vontató kapaszkodik fel a Rácvölgytől kanyargó szerpentinen, majd ereszkedik le óvatosan a szőlő táblák közötti földúton Tuskós irányába, a másik völgybe, arra, ahol még metszésre vár a kordonokra felfuttatott vessző. A tamási termelőszövetkezeti vállalkozás szőlőjében folyik a tél végi, kora tavaszi munka, a metszés, a trágyázás és a pincében a borok kezelése.

— A negyven, hektár szőlőből tizenöt kap, összesen kilencezer mázsa istáHótrágyát — mondja Vincze Sándor, a szőlészet vezetője. — Ilyen mennyiségű trágyát még egy évben sem kaptunk. így a műtrágya mellett megfelelő mennyiségű szerves anyagot is bedolgozhatunk a talajba, gondoskodhatunk a megfelelő, jó termés feltételeiről.

Vincze Sándort különben ezúttal íróasztal mellett találtuk. tervkészítés közben.

— Egész éven keresztül sokféle kemikáliával dolgozunk. Ezek a szerek nem olcsók. Nagyon lényeges a termelési költségek szempontjából, hogy a termés beállításához miből, mennyit tervezünk, használunk fel, mert ezek is a termelési költségeket befolyásoló tényezők. És ha ehhez hozzáteszem. hogy a múlt évben — csaknem teljesen olaszrizling- ből — 160 mázsát termeltünk hektáronként, akkor azt is érzékeltetem, miért kell nagyon pontosan tervezni, gazdálkodni a termelési költségekkel.

— Mellékesnek tűnik talán, — de egyáltalán nem az — hogy a szőlőben dolgozó munkásoknak harminc Kunde-ol- lót vásároltunk. A szőlő megsínyli az öreg, elnyűtt szerszámmal végzett metszést.

Amíg most íróasztal mel- . lett. a tőkesorok közt alapozzák az idei termést, a tavalyi a pince mélyén betontartályokban és ászokhordókban pihen. Azaz, most éppen nem pihen,' mert a tartályokból folyamatosan. szűrik át ászok- hordókba. hogy azokban érlelődjön tovább.

— Hova kerül a tamási riz- ling?

— Legnagyobbrészt a környékre, pecsenye minőségű tömegborként, tehát viszonylag nagy tételben, egyöntetű minőségben öt évre szóló szerződésünk van a Mecsekvidéki Pincegazdasággal, nekik adtunk el kétezer mázsa szőlőt. A helyben feldolgozott termésből 800 hektót vesz át a tamási ÁFÉSZ, a többit az iregjszemcsei. a gyönki és a siófoki ÁFÉSZ hozza forgalomba.

— Hogyan garantálják az egyöntetű minőséget?

— Külön-külön tételenként mintákat küldünk derítési vizsgálatra a TÁSZI-hoz. A korszerű szőlőfeldolgozás egyik „mellékizű” velejárója. hogy sok fémes anyag kerül a borba. legelőször már a szüretkor. a tarcali edényekből. Ezeket kell derítéssel kicsapatni. Ezt segíti elő a laboratóriumi vizsgálat, amelyet a következő szezontól kezdve már itt. helyben végzünk.

Megvan már erre a célra egy kilencezer forintos analitikai mérleg, még a vizsgálat elvégzéséhez szükséges kalibrált mérőedényeket, kisebb műszereket keill beszerezni. Ezekre kell még kiadni három- négyezer forintot. Ez a kis kiadás hamar megtérül. mert eddig a derítési vizsgálatokra évente tíz-tizenkétezer forintot fizettünk ki.

— Végeredményben azt mondhatjuk: a termelés, az értékesítés biztonságát megteremtettük, de hogy a vevőkört megtartsuk, állandóan visszatérően biztosítani kell a megfelelő minőséget.

Megyénk zárt kukoricatermesztési rendszere a Kukoricatermesztési Szocialista

Együttműködés (KSZE) 1972- ben jött létre a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézettel közösen a Szekszárdi Állami Gazdaság gesztorságával

13 564 hektár területen öt állami gazdaság ég hét termelőszövetkezet együttműködési szerződése alapján.

Napjainkban már 54 ezer hektáron 19 állami gazdaság és 19 termelőszövetkezet gazdálkodik e rendszer keretén belül. Ezek a gazdaságok Tolna, Baranya, Somogy. Fejér, Szolnok. Bács és Pest megyéből kerülnek ki.

— Miben különbözik ez a zárt technológiai rendszer az országban elterjedt hasonló iparszerű növénytermesztési eljárásoktól? — ezt kérdeztük Reichardt Jenőtől, a KSZE fejlesztési osztályvezetőjétől.

— Leglényegesebb különbség, hogy a termesztéshez szükséges gépek a taggazdaságok tulajdonában varinak. Ebből adódóan a fejlesztési amortizációs alap is náluk képződik. Más még annyiban, hogy a gépsorok, melyek ötszáz hektáros területi egységre vannak kidolgozva, nemcsak a kukoricaföldek megmunkálását és termésének betakarítását teszik lehetővé. Az egy

egységnyi terület tervezett

betakarítási igénye 40 nap.

így jut idő például arra, hogy a gépeket a gabonatermesztésben js foglalkoztassák.

— Tehát vannak még kihasználatlan lehetőségek a programon belül is. Ebből

adódik második kérdésünk: Mik a további fejlesztési elképzeléseik, terveik?

A szocialista brigádversenyben mindig lehet felfedezni új vonásokat. Ez a másfél évtizede sikeres munkaversenyzé- si-emberformáló mozgalom jó segítője Tolna megyében is a párt művelődési politikájának: az embereket, akik a mozgalomban részt vesznek, rászoktatta a rendszeres olvasásra. Itt a rendszerességen van a hangsúly. Hozzászoktatta a brigádok tagjait az értékes és az embernek kevés szépet nyű.i tó művek megkülönböztetésének felismerésére, azaz megtanította őket válogatni. Persze a mozgalomnak vannak, s nyilván lesznek is „hajtásai”, nem szívesen látott kísérő jelenségek, mint például a sablonos értékelés.

A szocialista brigádverseny azonban teljes egészében a ma emberének egy szocialista közössége, vagy éppen e megkülönböztetést elérendő közösség. Az juttatta ezeket eszünkbe. hogy az elmúlt hetekben tartották a MÁV üzemeiben a szocialista brigádok új kezdeményezését, a vetélkedőt. Palásti József főintéző adta először , a hírt, hogy Bátaszéken az állomás brigádjai vetélkedőn mérték össze tudásukat: ki tud többet, ki ismeri jobban a vasutat, munkahelyét. A héten Dombóvárról kaptuk a hírt, Bódogh Mihály főintéző írta e levelet: két napon keresztül 29 forgalmi brigád versenyzett. Mindegyik csapatban öt-öt személy volt. tehát majd százötven vasutas, a brigádokból a legjobbak, versenyzett.

Ez a verseny-vetélkedő sajátos. mert nemcsak és nem is elsősorban a brigádnapló bejegyzéseit mérték össze, hanem arra voltak kíváncsiak, egy-egy brigád, mint kollektíva. és azon belül a versenyző.

— Szeretnénk elsősorban a rendszerben lévő ' üzemeink valamennyi főnövényének munkáit a programon belül megoldani. Természetesen ez megfelelő vetésszerkezet-leegyszerűsítést igényel. A gépsorokat kiegészítve a szükséges munkagépekkel lehetővé válik a kukorica mellett elsősorban a gabona, lucerna és silókukorica megművelése. Nem lenne célszerű e növényeket más rendszeren belül külön termelni.

Jelenleg Tolna megye tizenegy gazdasága, öt állami gazdaság és hat termelőszövetkezet mintegy 16 500 hektáron tagja ennek az együttműködésnek. Az 1974-es évre megyénkből további belépési szándékkal nem jelentkeztek, de a már felsorolt megyék közül elsősorban Baranya, Somogy. Fejér megyében további 25 ezer hektáros területi bővüléssel számolhatunk. Ennek kapcsán négy és fél millió dollár értékben hazunk be John Deere és Rabe werk gyártmányú gépeket.

Az ötödik ötéves terv végére. 1980-ig a területünk, terveink szerint 220 ezer hektárra nő. Erre az időre szeretnénk elérni, hogy ezen a kukorica elérje a hetvenmázsás hektáronkénti átlagtermést. 1973-ban 54 ezer hektárnyi területünkön az átlagtermés 55,5 mázsa volt Ez 30 ezer vagonos össztermést jelent. A tervidőszak végén ez 154 ezer vagonra emelkedik éve® szinten. Ennek a hatalmas meny- nyiségnek a 40 százalékát exportra kívánjuk értékesíteni, míg a többi 60 százalék a belső forgalom, illetve a saját felhasználás céljait szolgálja majd.

S elég-e az amit a vasúton

szokásos vizsgákon követe) - nek? Nem. Itt többet kértek számon, többet, mert a szokásos évi vizsgán csak az általános ismeret a számonkérés tárgyköre, itt több. mondhatjuk: komplex ismeretvizsgálat Azaz, a vasutas dolgozó ismeri-e az összes munkaterületére, forgalomra vonatkozó szabályt. Ebből pedig elég sok van. Tehát a brigádoknak, nemcsak a versenyző-vetélkedő öt-öt személynek, tanulni kellett, órákat foglalkozni a szakmával.

Valahol egy felmérés során kiderült, hogy az egyes szakmákban milyen gyorsan elfelejtik a tanultakat, a technika fejlődése túlhaladja az iskolai ismereteket, — ezért pótlásra, külön tanfolyamra, iskolára van szükség. Egymás után hallunk szakmai továbbképzésekről, tanfolyamokról, előadások sorozatáról. A brigádok vetélkedője is valamiféle továbbképzőnek fogható fel. Az eredmények is erről adnak képet. Mert különbséget kellett tenni a versenyzők között, tettek is, de lemérhető volt az is, hogy a munkások, kocsi- rendezők, forgalmi tisztek, menesztők, stb. mennyire ismerik munkaterületüket — milyen jól ismerik! Es ezen van a hangsúly: jól ismerik a munkaterületet. A szocialista brigádok vetélkedője befejeződött, a résztvevők kívánságára a szolgálati ágak vezetői úgy döntöttek, hogy igazgatósági versenyt is rendeznek, és ezentúl minden, évben a szolgálati helyeken a szocialista brigádoknak vetélkedőt, versenyt tartanak. Ezek egyben munkaerő-felmérők is — ami egyáltalán nem nélkülözhető, a vasút előtt is álló egyre sűrűbb feladatok Ismeretében. (— Pj —)

A rendszeren belül a technológiák kidolgozásában nagy szerepük van a különböző laboratóriumi vizsgálatoknak, így a talajvizsgálatoknak k. Ezeket a méréseiket eddig bármely intézmény elvégezhette és eredményeit elfogadtuk. Tervezzük, hogy 1975-től csak a Tolna megyei állami gazdaságok szakszolgálati állomásának vizsgálatait fogadjuk el. Ezért az állomás fejlesztése is szükségessé válhat.

Bármilyen jók lehetnek a talaj-előkészítés, vetés, vegyszeres gyomirtás és a veszteségmentes, időben történő betakarítás munkái, ha nem a megfelelő kukoricafajtát termeljük.

— Milyen kukoricafajfáikkal dolgozik a program?

— A hazai martonvásári és szegedi, valamint jugoszláv hibridekkel. Szeretnénk a vetőmagimportot a minimálisra csökkenteni, mivel a növényegészségügyi problémák nagy gondot okoznak évről évre a behozatalnál. Nagyobb területen elsősorban a kékvonalai, míg kisebb területen a több- vonalas hibrideket termeljük. Igyekszünk a hosszú tenyészidejű fajták területi arányát csökkenteni, a középérésűek javára. A fő hangsúly azon van, hogy ezáltal elérjük azt, hogy a kedvezőbb 'betakarítási idő esetén jó minőségű áru kerüljön a magtárakba, tárolókba.

Az 1975. évi megyei területi fejlesztés érdekében márciusban egy tanácskozás összehívását tervezzük, a termelési rendszeréken kívüli gazdaságok részére, melyeknek területén iparsaerűeri lehet kukoricát termelni,

A pincében a betontartályokból ászokhordókba szűrik ál a tavalyi bort.

Bognár—Góttwald •£-'-mennyire- ismeri -a szakmáját.

Iparszerű huhorieatermesxtés

A szekszárdi KSZE fejlesztési tervei