Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-31 / 76. szám
* f V I Ötvenegyezer Bíró nénitől tudom, hogy amikor a ház elkészülte irtán, befejeződhetett végre a be- pucolás is. Kálmán bácsi életében először fohászkodott azért, hogy örökké élhessen. Ma is sokszor emlegetik ezt a fohászt szelíd derűvel, de mostanában arról beszélnek már. hogy jó lenne, ha a hatvanadik évét nemrég betöltött férj, mindössze negyvenéves lenne, az asszony meg csupán harmincöt. — Hát persze ügy,' hogy mindenünk úgy lenne meg, ahogyan most van. 1 KEREKEN ENNYI KELLETT, hogy a kölesdi patak- partcn 1965-ben fölépüljön Bíró Kálmánék háromszobás, fürdőszobás, körül üvegveran- dás háza. A tulajdonos most mezőőr, ügy mondták, az orvosok hét évvel ezelőtt, hogy foglalkozási ártalomként kezdett el rendetlenkedni a gyomra. ök javasolták, hogy sürgősen váltsa föl gyalogszerre, ha lehet, a gép nyergét. Mikor Bíró Kálmán és felesége elhatározták az építést, az asz- szony szüleitől megörökölt egyszobás, konyhás öreg házikó helyén, még traktorista volt a vékony pénzű, középtermetű férfi. Munkatársai körében igen megbecsült, mert azok vállalták el az építőanyagok fuvarozását, A segédmunka a családra maradt. Az OTP-hitel törlesztése is, amivel meg kelr lett toldani a saját tőkét. Ma már mindössze hétezer forint hiteladósságuk van, amit ki tudnának éppen fizetni egyösszegűén is, de soha nem tudhatja az ember, mi jön. Jó, ha van pénz a háznál. Bíró néni mondta így. akinek az az érdeme, ami az urának is: nem ismer fáradtságot, és nagyon boldog, hogy az öreg-öreg ház helyén álló hajlékot sokan megnézik. Azt hallottam a környéken lakóktól, hogy „Bíróék háza- tája mindig olyan, mintha benne mindennap vasárnap lenne." Először nem értettem, mire céloznak ezzel a minősítéssel. Akkor vált világossá, miért járja ez a hír erről a portáról. amikor a leghétköznapibb köznapon beállítva Bíró néni éppen „bejáratta" Kálmán bácsi ebédszünetben készített remekét, az új vesszőseprűt. Sem elől, a baromfiaknak elkerített részen, sem hátrébb az ólak környékén nem találhattam nyomát annak, hogy állatokat is tartanak. Pedig tartanak. A főleg saját fogyasztásra nevelt aprójószág mellett Bíró néni keze alól elmegy évente 15—20 sertés. A „MINDENNAP VASÁRNAP’’ megjelölés a rendnek és tisztaságnak szól tehát, annak a tulajdonosi igyekezetnek, hogy a viszonylag későn megteremtett korszerű családi otthon megmutassa kívülről is magát. Aztán azt is mutassa, hogy gazdáik igen megbecsülik, amit két kezük munkájával szereztek. Kár, hogy az ember a munkájával tulajdonképpen mindent megszerezhet, amiről álmodni álmodott csak. de azt nem lehet még pénzen _ se megvásárolni, hogy az idő visszaforduljon kicsit. Kálmán bácsi nyílt szavú, minden dolgát igen komolyan Végző ember, akire bárki számíthat. A felesége révén lett kölesdi. de senkinek sem jutna eszébe azt mondani, hogy jövevény. Nem is juthat, mert lévén a falu hosszan nyújtózva is kicsi település, nagyon sokan ismerik Bíróék közös Az üzemi demokrácia fontos fóruma a termelési tanácskozás. Okkai nevezik tanácskozásnak ezeket az összejöveteleket, mert arra hivatottak, hogy a résztvevők megbeszéljék. megvitassák munkájukkal, munkahelyük életével kapcsolatos feladataikat és gondjaikat. Ezekre a tanácskozásokra külön meghívó nélkül minden dolgozó hivatalos. Jelenlétük azonban önmagában kevés: a termelési tanácskozások akkor töltik be hivatásukat, akkor válnak az üzemi demokrácia fórumaivá, ha a munkások élnek tanácskozási jogukkal. Munkásokban és vezetőkben mégis nem egyszer támad kölcsönös elégedetlenség egy-egy termelési tanácskozás után. Ezt az érzést a jegyzőkönyvek nem rögzítik, de az emberekben tartós nyoma marad. A sokat emlegetett „öltözői disputák" hiányt pótolnak. Ha a munkások nem találnak önmagukra a termelési tanácskozás beszámolójában. egymás között rögtönöznek újabb értekezletet. Nem véletlen, többnyire azokról a termelési tanácskozásokról mennek el szó nélkül a munkások, ahol a vállalat, az üzem statisztikai adatainak tömege zúdul a nyakukba. Legyenek ezek bár a legpontosabbak, mégis a lényeget födik el. Az üzem gazdaságos- sági mutatóiról, a gyár értékesítési és nyereségtervéről hallanak, holott őket az foglalkoztatja, hogy akadozva kapják az anyagot, szervezetien a termelés, vagy éppen hónapok óta nem kaptak választ újítási javaslatukra. Hallgatják a beszámolót, de úgy érzik, egyedül maradnak a gondjaikkal. A gyár tevékenységének egésze ilyenkor, negyedévenként is úgy érdekli az embereket, mint máskor: saját munkájuk összefüggésében Kíváncsiak a legfontosabb. legjellemzőbb adatokra, mert azok az általuk elért részeredményeket is tartalmazzák. De azután magukról akarnak hallani. Saját feladataikról, saját gondjaikról, saját életükről. Nemcsak üzemről, hanem műhelyükről, brigádjukról, csoportjukról. Ekkor már a számok felsorolását sem tartják fárasztónak. Amikor saját feladataikról van szó, minden adat megszemé- lyesedik. Az üzemi demokrácia helyi körülményeknek megfelelő; újabb formáit sok helyen keresik. Több gyárban viszont felismerték: az a legfontosabb, hogyan hasznosítják a már létező fórumokat, milyen módszerekkel teszik tartalmasabbá a termelési tanácskozás©-' kát. Több üzemben a tanácskozások „lebonyolításán" kívül, előkészítésüket is kötelességüknek tartják a vezetők. Tárgyalnak a csoportok, brigádok képviselőivel, előzetesen tájékoztatják őket, kérik beszéljék meg a hallottakat munkatársaikkal. Az „előzetes” értekezletek bizonyítható hasznot hoznak. Mindenki felkészülten jelenik meg. A tanácskozás anyagának ismeretében érdemben. megfontoltan mondanak véleményt a felszólalók. A munkások szava így válik a vezetés részévé. így gyakorolják tulajdonosi jogaikat, miközben a műhelyekben dolgoz-, nak. J VICZIÁN ERZSÉBET 1 életútját. Paradicsom pusztán kezdődött az, a Dőry-féle birtokon, ahol cselédek voltak, és ugyancsak meg kellett dolgoz- niok a kenyérért, majd pedig azért, hogy 1949-re, mire elhatározták a beköltözést Kö- lesdre, Kálmán bácsi egy pár lóval rendelkezzék ahhoz, hogy fuvarokat vállaljon. Előbb magánfuvaros volt, aztán az első tsz megalakulásakor a tsz bérfuvarosa, majd 1959 után traktoros. A termelőszövetkezet központi kerülete kétezer holdas. E kétezer holdon lévő közös vagyonnak az őre most Bíró Kálmán. Két társa közül az egyik borjádi. a másik pedig a tormási üzemegység területén dolgozik. — Most jön majd a mi munkánk java — mondja — amikor ritka szerencse még vasárnap is. ha kikerülök a szőlőbe. Kezdődik az éjszakai szolgálat ideje is. MEZŐŐRNEK LENNI nem túl népszerű dolog. Úgy gondoltam, neki is van jó néhány haragosa, mert nem hinném, hogy tapsikolva örül. akit éppen nyakoncsíp a mezőőr a tilosban, a közös dézsmálása közben. Kálmán bácsi megnyugtatott, hogy nem gyűjtött haragosokat. Különben is változnak. és jó irányban változnak az emberek. Utoljára évekkel ezelőtt volt, hogy néhány horgászengedéllyel rendelkező pecázó elvétette a lépést. Három halastava is van a szövetkezetnek, elkezdtek rájámi a tormási vízre, még a halászlegényt is földhöz nyekkentették. amikor az magyarázni kezdte, hogy szabadvizekre szól az engedélyük, halastóban horgászni tilos. Ilyen ügy azóta nem volt. Ami meg mégis akad, elrendezhető. Zöldborsóérés idején nem a helybeliek, az autósok jelentenek nagyobb veszedelmet Ugyanez áll a gyümölcsösre is. Na, a lucerna, az kapós lenne, még szerencse, hogy van azért ami visszatartsa a loppal szerzésre hajlamosakat. Különben akármilyen furcsa, ő is; a társai úgyszintén azt tapasztalják, hogy nem azok emelnek legtöbbször kezet a közösre, akik nehezebben élnek valami okból, hatégla A munkások szava a vezetés része REGGEL SZEKSZARDOH Fotó: Gottvald nem azok. akik nem szorulnak rá az ilyen görbe úton való szerzésre. — Nem nagy kettejüknek ez a ház? — Nagynak elég nagy — mondja Bíró néni —. de azért készült így, mert azt hittük, majd velünk lakik valamelyik a gyerekek közüL A fiú, aki buszsofőrként dolgozik. egy ehhez hasonló házat épített a szülők és az apósék segítségével. Az asszony- lányéknak is saját házuk van. Itt élnek a faluban, ezért a három lányunoka közül egy- egy majd mindennapos vendég a papáéknál. Míg Kálmán bácsival beszélgetek, Bíró néni jön. megy. Ellátta már az állatokat, mégis sok még az estéli tennivalója. Hívom, hogy üljön már közénk egy kicsit. — Nem nagyon ér rá a fű kinőni az én talpam alatt. Mindig van valami dolog, amikor már ilyen az idő. HÁZIGAZDÁM egyetértőén bólogat, hogy bizony így van ez. Sokszor zsongítja őket álomba a fáradság, hiába tették szembe a variaággyal a televíziót Előfordul, hogy elbóbiskolnak a műsoron, pedig az az egyetlen szórakozásuk, a rádió, meg az újságok mellett Régebben egyik sem volt, de villanyuk sem. Rádiót hallgatni a szomszédba mentek. Nem hinném, hogy gondolták ákkor. hogy majd ágyon elheveredve pillanthatnak a világba, teljes kényelemben nézhetnek mozit és színházat. Már most mindketten tudják, hogy gondolhatták volna, mert amit becsületes munka árán birtokolnak, azt a semmiből teremtették a szorgalmukkal. Tulajdonképpen akárki megértheti. hogy szeretnének húszhuszonöt évvel fiatalabbak lenni. Én legalábbis nagyon megértem. Két évtized alatt hazánk községeiben 600 000 új lakás épült. Évente átlag 38— 40 ezer és ezekben a hajlékokban lassan nyoma sem lesz a régi. embernyűvő paraszti életnek. Ezért kísérthet annyi embert a halhatatlanság vágya. Szerényebben az, hogy bár csak fiatalabbak lehetnének. tiÁSZLÓ IBOLYA Az a munkás, akinek első hallásra nincs véleménye a gyári bérfejlesztés állománycsoportonkénti felosztásáról; vagy a gazdaságossági kívánalmakról, egyszerre beszédessé válik, ha társai órabéréről, netán saját takarékossági javas-' latairól kérdezik. Nem szűk- látókörűségből akar saját munkájáról hallani, beszélni, hanem azért, mert ebben ismerősebb. Számára a maga csoportja, műhelye testesíti meg a gyárat. Amikor a termelési tanácskozás beszámolója adós marad a műhely és a gyár azonosságának hangsúlyozásával, a munkások is nehezen találják meg a közös témákat. Ilyenkor szegényedik a tanácskozás az üzemi demokrácia fóruma helyett a különböző munkaruha-problémákat ég személyes sérelmeket felsorol ló panasznappá. , Az ilyen termelési tanácskozások után a munkásokon kívül is vannak azonban elé-' gedetlenül távozók. A gazdasági vezetők is tudják, hogy sok dolog elintézetlenül maradt. A segítséget hiányolják ők is; a feladatok megvalósítását segítő javaslatokat. őszinJ te véleményeket Pedig általában ők maguk tehetnek róla,' hogy a tájékoztatót nem követi vita. Pontosabban: amódJ szer hibás. Mert a hozzászóJ fásokra buzdító felszólítás, ké*' rés csupán szó marad, ha egy- egy munkahely vezetője nem találja meg a munkások véleményalkotását segítő módszer reket. t Az üzemi demokrácia érvéJ nyesülésében a vezetőknek! sokfajta felelősségük van. Kötelezettségeiket rendeletek,' munkaköri leírások szabályoz-! zák. De kötelezettségeik nemcsak az írott és íratlan szabályok megtartására vonatkozó nak. Saját területükön nekik kell elérniük azt is, hogy a munkások meggyőződjenek róla: az üzemrész, a gyár, a vállalat irányításához pontosad az ő személyes tapasztalataikra van szükség ! Az apróságnak tűnő javaslatok, kérdések sokaságából! erőteljes vonalakkal rajzolódik ki a munkások véleménye. Ezek ismerete nélkülözhetetlen az üzemi demokrácia gyakorlásához. a gazdasági, társadal-' mi testületek helyes döntéseihez. A vélemények összessége adja meg minden munkahelyen azt a társadalmi tapasztalatot, melynek figyelembevételével a munkások is részt vesznek a vezetésben. \
