Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-30 / 75. szám

Kádár János beszéde a nyíregyházi pártaktívagyűlésen

f (Folytatás a 2. oldalról)

A mi feladatunk az, hogy munkások, parasztok, értelmiségiek, más dolgozók, kommunisták és pártonkívüliek, hívők és nem hívők még nagyobb társadalmi egyetértésre jussanak a szocialista cél vállalásában. és az alkotó munka előrevitelében. Ez szilárd elvi álláspontunk, ezt követtük eddig is, és ezt a szövetségi politikát kell és akarjuk folytatni a jövőben is.

A Központi Bizottság első titkára részletesen szólt a gazdasági építés eredményeiről.

Hangsúlyozta, hogy az 1973- as gazdasági év jó esztendő volt. Az alapvető célokat a

népgazdasági tervet meghaladó mértékbeli elértük, megvalósítottuk.

Megfelelő erőfeszítések történtek és jelentős eredmények születtek életünk más fontos területein is. mint például a tudomány, a közoktatás, a kultúra területén — mondotta. majd így folytatta: A

közművelődés helyzetét most értékelte részletesen a Központi Bizottság, s ezúton is szeretném felhívni az elvtársik figyelmét a közeljövőben megjelenő határozatra és az előadói beszédre. Olvassák el figyelmesen ezeket az anyagokat. mert egyrészt nagyon le'kesitöek az eredmények, másrészt sok tennivaló van még népünk műveltségi színvonalának további emelésében.

Joggal mondhatjuk el. hogy Magyarországon az elmúlt 25—30 esztendőben végbement a lenini értelemben vett kulturális forradalom, a nép behatolt a műveltség sáncaiba, s elérte azt a szintet, amiről hazánkban a korábbi, kapitalista viszonyok között szó sem lehetett. Nagvot változott társadalmunk állapota és igen jelentős előrehaladásról beszélhetünk az ideológia, a szocialista közgondolkodás fejlődése tekintetében.

Kádár János ezután a Sza- bolcs-Szatmár megyében szerzett tapasztalatait összegezte.

Kádár János felszólalása befejező részében a párt életével kapcsolatos időszerű kérdésekéi szólva a többi közt hangsúlyozta:

A Központi Bizottság múlt heti ülésén elhatározta, hogy a párt soron lévő, XI. kongresszusát 1975. márciusára hívja össze. Ez nagy horderejű döntés. A. párt életében nagy szerepük van a kongresszusoknak, egyrészt mert a kongresszusra való felkészülés nagy lendítő erő a párt életében és tevékenységében, másrészt, mert a kongresszus a párt legmagasabb fóruma, s hosszabb időre meghatározza a politikát.

De a mi viszonyaink között nagy esemény a pártkongresz- 6zus a magyar munkásosztály, a magyar nép életében is. A párt politikáját támogatja a Hazafias Népfront, ezt a politikát magukénak vallják a munkás- és paraszttömegek, egész dolgozó népünk. Ezért a párt kongresszusának döntő szerepe van a szocialista építés fellendítésében is.

A kongresszusi felkészülésről szólva Kádár János rámutatott:

— A párt XI. kongresszusára eszméink jegyében kell felkészülni illő módon ahhoz a nagy eseményhez, amit a kongresszus a párt életében jelent. Mi kommunisták ünnepelni is csak akkor tudunk igazán é1- jól, ha tettekkel ünnepelünk. Akkor és úgy tudunk jól felkészülni a XI. kongresszusra, ha erőnktől telisen mindent megteszünk, hogy

[ minél jobban valósítsuk meg a X. kongresszus határozatait. Ez a mi legfontosabb teendőnk.

A mi politikai vonalunk fő ' iránya változatlan és töretlen. Ezt dolgozóink jól fogadják, helyesnek és természetesnek tartják. Ezzel kapcsolatban alkalom nyílik egy fontos és szemléletes összehasonlításra. Tanúi lehetünk annak, hogy gazdag és fejlett kapitalista országok kormányzó pártjai — amelyek ugyancsak nem függetleníthetik magukat teljesen a közhangulattól — azzal próbálják a népet megnyugtatni, bizakodással, reménységgel eltölteni, hogy szüntelenül \ál- tozásokat ígérnek. A mi politikánk igazát, erejét,, tényleges ' befolyását, legjobban az bizonyítja, hogy nálunk az emberek a nemzetközi helyzet feszültebb periódusaiban vagy bizonyos szempontból nehezebb hazai helyzetekben, akkor nyugodtak rheg, amikor meggyőződtek róla, hogy élveinkhez, politikánkhoz hűek vagyunk, a követett irányvonalon nem változtatunk, kijelölt Utunkon haladunk tovább.

Pártunk gyakorlatban bevált politikája élvezi népünk bizalmát és támogatását. Nemzetközi téren hű és erős szövetségeseink vannak, tehát jók a feltételeink. És jó helyzetben mondotta ki a Központi . Bizottság, hogy készüljünk a párt XI. kongresszusára. Az adott viszonyok és a kedvező feltételek között rajtunk, a párt munkásain, tagjain múlik, hogy a XI. kongresszus méltó legyen a párt forradalmi múltjához és a jelenben betöltött szerepéhez, rendeltetéséhez. Rajtunk múlik, hogy minél jobban betöltse azt a funkciót, amit csak a kongresszus végezhet el: azt. hogy új, még felemelőbb távlatokat mutat a szocialista építés útján. Készüljünk méltóképpen a párt XI. kongresszusára, hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára. Begyen a jövő év még szebb, mint az eddigiek. Ez a mi elvi szilárdságunkon, munkakészségünkön, harckészségünkön akaratunkon múlik. Nagyon bízom benne, hogy ez így is lesz — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Kádár János.

A Népújság kérdést

Válaszol dr. Mózsik Gyula, az orvostudományok kandidátusa

Munkatársunk a szekszárdi orvosnapok második napján kért választ dr. Mózsik Gyulától, az orvostudományok kandidátusától, a POTE I. sz. belgyógyászati osztályának adjunktusától a következő két kérdésre:

— Miben látja a fekélybete- gek gyógyszeres kezelésének jelentőségét?

— Gyógyszeres kezeléssel meg lehet-e a fekélybeteg sé_ get gyógyítani, és milyen tanácsot tud adni fekélybetegségben szenvedő olvasóinknak a gyógyszerszedéssel kapcsolatban?

A válasz:

— Belgyógyászok és sebészek között örök vita tárgya volt és feltehetően marad is még egy ideig, hogy mit csináljon a fekélybeteggel az egyik, és mát a másik. Az az igazság, hogy mi belgyógyászok nem szívesen tesszük ki a beteget a mindig csonkolással járó gyomorműtétnek. E ..megrögzöttségünk” nem in- dokolanlan, ugyanis a 20-tól 60 évesek körében egyaránt igen elterjedt nyombélfekély — mely megfigyeléseink szeJelentős előrelépés a szakszervezeti munkában

As elmúlt év eredményeiről tárgyalt a Szakszer vezetek Tolna megyei Tanácsának ülése

Tegnap délelőtt Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Központ koncerttermében tanácsülést tartott az SZMT.

A téma a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának elmúlt évben végzett munkája volt Dr. Vígh Dezsőnek, az SZMT elnökének megnyitója után t Egyed Mihály, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának vezető titkára szóban kiegészítette az írásbeli, beszámolót, melyet a februári elnökségi ülésen már megtárgyaltak.

A vezető titkár elmondta, hogy az elmúlt esztendőt igen eredményesnek tekintik. A munkahelyi szakszervezeti bizottságok tevékenységük során kiléptek az üzem a munkahely kereteiből, s a szocialista brigádok és a társadalmi aktívák mozgósításával jelentősen segítették a lakóhely szociális, kulturális gondjainak enyhítését. Az évi munka jelentős hányadát tette ki a szak- szervezeti jogok és hatáskörök érvényesítése. Javult az üzemi szakszervezeti bizottságok, valamint a párt- és tanácsi szervek közötti munkakapcsolat. Ennek eredményeként a szak- szervezet ’ hasznos segítséget adott a tanácsoknak munka- programjuk kialakításában. Beszélt az SZMT vezető titkára az újítómozgalom fejlődéséről. Elmondta, hogy például a MEDOSZ-hoz tartozó üzemekben az újításokból származó többleteredmény a tavaly előtti 365 ezerrel szemben 1973- ban 1896 ezer forint volt Az üdültetéssel kapcsolatban kifogásolta, hogy a fizikai dolgozók aránya még mindig alacsony. Míg a7 összes üdülő- jegyek 45 százalékát fizikai dolgozók kapják meg, a külföldi üdültetésnél ez az elmúlt években átlagosan csak 30 százalék volt.

A szóbeli beszámoló után vita következett. Elsőként Nagy Zoltán, a Szakszervezetek Társadalombiztosítási Igazgatóságának vezetője emelkedett szólásra. Elmondta, hogy a jövőben jobban keli foglalkozni az érdekvédelem szempontjából a nyugdíjba menő dolgozók gondjaival. Sajnos az ügyiratokból kitűnik, hogy az üzemek, vállalatok illetékesei sok esetben nem tesznek meg mindent, hogv a dolgozók ügyét a legkedvezőbben intézzék. Sokan vannak megyénkben olyanok, akik az érdekvédelmi szervektől várják — jogosan — hogy ügyüket a legmesz- szebbmenőbben támogassák.

Kedves Henrik, a Pedagógusok Szakszervezete megyebizottságának . titkára a műveltségi színvonal növelése érdekében végzendő munkáról beszédt. Szólt ezenkívül az óvónők helyzetéről is. Elmondta, hogy az a kedvező változás, ami azt eredményezte, hogy megyénkben minimálisra csökkent az óvodai férőhelyek hiánya nem párosult az óvónők létszámának szükséges növelésével. Sok közöttük, akinek nincs szakképesítése és így még nehezebben küszködnek meg azokkal a gondokkal, amiket a fejlődés reájuk hárít.

Szalai Endréné, a Szekszárdi Bőrdíszmű szb-titkára az üzem- és munkaszervezés javulásáról számolt be. Elmondta, hogy ebben a munkában a szocialista brigádok jártak az élen.

Somorjai Józsefné, a Tamási si, ÁFÉSZ szakszervezeti bizottságának oktatási felelőse a fiatalok és nyugdíjasok fokozottabb támogatásáról beszélt. Elmondta, hogy a kereskedelemben bevezetésre kerülő 44 órás munkahét előkészítése során igen pozitív tapasztalatokat szereztek. Szólt arról is, hogy a gazdasági vezetők szövetkezetükben a korábbiaknál nagyobb mértékben figyelembe veszik a szakszervezet javaslatait de az üzemi demokrácia továbbfejlesztése terén még fontos teendőik vannak. Előfordul, hogy a vezetők a felszólalók torkára forrasztják a szót. Ennek valószínű szubjektív okai vannak, melyeket meg kell szüntetni.

Perger Imre, a simontomyai bőrgyár szb-titkára arról beszélt, hogy a tavalyi év Si- montornya életében jelentős fejlődés időszaka volt. Jelenleg már nincs olyan óvodás korú gyerek, akit nem tudnak óvodában elhelyezni. A bőrgyár minden korábbinál jobban segíti dolgozóinak lakásépítését is. Régebben évi 50— 60 ezer forintos támogatást adtak összesen, tavaly ez 173 ezerre emelkedett, idén pedig csupán az első negyedév alatt a vállalat háromszázezer formt kölcsönnel támogatta lakást építő dolgozóit

A szakszervezeti jogok és hatáskörök érvényesítése terén jelentős előrelépés volt tapasztalható a bőrgyárban, de még ezen a téren komoly feladatokat kell megoldaniok. Nem alakult ki teljesen az üzemi demokrácia, a kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség összhangja A vezetők érzik munkájuk fontosságát, de nem egyszer megfeledkeznek arról, hogy döntés előtt konzultáljanak. Emiatt nem egyszer a döntések után is viták alakulnak ki.

Felszólalt az SZMT tanácsülésén Dánffy Sándor, a SZOT munkatársa is. Elmondta, hogy a feladatok jobb megoldása érdekében nagyobb politikai bátorságra van szükség. Az eredményes év lezárása ugyanis nem jelenti azt, hogy a tennivalók száma csökkent.

Utalva a Pedagógusok Szak- szervezete mb-titkárának felszólalására, kihangsúlyozta, hogy a közművelődés terén a szakszervezetnek is komoly feladatokat kell a - jövőben megoldania. A szocialista munkaverseny-mozgalomról szólva elmondta, hogy a formák igen jól kialakultak, de ezt a jövőben jobban meg kell tölteni szocialista tartalommal. A termeléscentrikus- ság mellett fokozni kell ez embercentrikusságot is.

A tanácsülés befejezéseként az SZMT vezető titkára összegezte a felszólalásokat. Elmondta, hogy a szakszervezet munkájában az elmúlt év során jelentős fejlődésnek lehettünk tanúi. A tanácsülésen kibontakozott szenvedélyes vita is azt bizonyította, hogy a szakszervezeti funkcionáriusok szíwel-lélekkel végzik feladatukat. Nem takargatják a hibákat, s teljes energiájukkal segítik a dolgozók jogos kéréseinek teljesülését. Elmondta, hogy a jövőben jobban kell propagálni a szakszervezeti munkát hogy tudják a dolgozók, min tesz a szakszervezet, hogy megszűnjön az a helytelen nézet, miszerint csupán beszedik a tagdíjakat. Végezetül megköszönte azt a lelki- ismeretes, odaadó munkát, melyet több mint tízezer szak- szervezeti aktivista végzett megyénkben az elmúlt év során.

rint főként a férfiakat cújt-' ja — a jóindulatú betegségeit közé tartozik. Úgy értendő ez. hogy megfelelően kiválasztott kezeléssel a nyomóéi - fekélyesek egyensúlyba hozhatók. Gyógyszeres kezeléssel, alapvetően nem lehet — hadd szúrjam közbe, hagy ma még — tökéletes gyógyulást elérni. Sajnos napjainkban számos más betegséggel vagyunk így. De, a fekély- betegséget hallatlanul jól lehet gyógyszeres kezeléssel rendezni azóta különösen, mióta sok kiváló preparátum áll rendelkezésünkre. Kis nép vagyunk, de gyógyszergyártó országként igen tekintélyesek. Sok jó gyógyszerünk van. Erről egyébként némi ízelítőt ad az a kiállítás is. amit az orvosnapok alkalmából négv gyógyszergyárunk rendezett a filmszínház előcsarnokában. Az eddig elmondottakból kitűnik, hogy gyógyszeres kezeléssel megteremthető a fekélybetegeknek az az egyensúlya, ami tartós panaszmentességben nyilvánul meg. Ebben látom egyúttal a gyógyszeres kezelés jelentőségét is, A második kérdés második felére válaszolva jegyezném meg. horv a fekélybetegségek szezonális jellegűek. Jelentkezésük őszszel és tavasszal szokott tetőzni. A panaszok erőssége függ attól is, hogy maga a beteg mennyire volt képes vigyázni a korábbi kezeléssel megteremtett egyensúlyra. Nyilvánvalóan nem segít az egészség fenn - tartásában, ha valaki Ezerszámra issza a jó szekszárdi vöröset és étkezésben sem ismer meggondolást, mértéket. Nagyon sokat jelent azonban, ha a beteg panaszmentessége időszakában is orvosának taná-' csai szerint él. sőt. a kritikus tavaszi, őszi évszakváltozáskor elkezdi szedni — megelőző célzattal — a már bevált tab*' lettákat. S ami szintén fontos lenne... Az élet felgyorsult; mi is rohanunk benne. Későn fekszünk, korán kelünk következésképpen álmosan. Mit csinál ilyenkor az ember? Még nyitva sincs egészen a szeme; kávét iszik, lehetőleg méregerősét. Napközben fájdalomcsillapítókat szed, este. hogy aludni tudjon, altatót. A kö-’ vetkezmény? Egyre robosztu* sabb hajlam a legkülönfélébb betegségekre, nem utolsó sorban a fekélybetegségekre. Mii tanácsolok? Több felelősségtudatot, ami nem írható föl re-' ceptre. Mellette pedig azt; hogy egészségesek, fekélybetegek egvaránt hagyják a házipatikáikat, az öngyógyítás kockázatos próbálgatásét. A gvópvsziert orvos rendel ie. és utasításait a beteg mindenkor tartsa be,

ÜJABB ELŐADÁSOK — FOLYTATÓDIK 'A KERÉKASZTALA KONFERENCIA

A második szekszárdi or- vosnapok zárónapján, ma újabb tíz előadás hangzik ei; majd a szünetet követően hat. előadó vezetésével folytatódik az a tegnap megkezdett kerékasztal-konferencia, mely a gastroenterológiai betegek gon- dózisában alkalmazott vizsgálati módszerek kritikai értékelésére vállalkozott.

A kerekasztal-konferencián tegnap igen élénk vita alakult ki. Feltehető, hogy a sokféle tapasztalatot összegező eszmecsere ma sem veszít a haladás igényétől sarkallt szenved élyességből.

A szekszárdi orvosnapok záró eseményének tudósítására még visszatérünk, amennyiben dr. Wittman István proíesz- szort. a Magyar Gastroenteno- lógusok Társaságának főtitkárát kérjük fel a tudomány»» tanácskozás értékelésére.