Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-29 / 74. szám

I 9 Áz ifjúságpolitikai ka!árosatok megvalósításáért a Bőrdíszműken Ä párt - Központi Bizottsága ifjúságpolitikai határozatának megjelenése óta négy év telt el. A végrehajtás során jelen­tős eredmények születtek, vi­szont vannak még kívánni­valók elsősorban az eszmei­politikai nevelőmunka színvo­nalának javításában. Talán érthető is, hogy aminek a megvalósítása utasításokon, döntéseken, vagy az anyagi feltételek megteremtésén mú- , lik, az könnyebben megy, a nevelőmunka hosszabb, bonyo­lultabb folyamat, de az igazi sikereket, eredményeket mégis csak az teremti; meg. Erről beszélgettünk Göttlin- ger Józsefiéi, a szekszárdi Bőr­díszmű igazgatójával és Stug- ner Rudolf párttitkárral. Meg­könnyítette munkánkat, hogy a Bőrdíszmű vezetői egy olyan értekezlet után vannak, ahol éppen az ifjúságpolitikai ha­tározat és az azt követő ifjú­sági törvény végrehajtásának helyzetét tárgyalták az üzem­ben az igazgató beszámolója alapján. Nem látszik célszerűnek kérdés-felelet formában fel­bontani a beszélgetés tartal- : mát, inkább. ismertetést adunk a munka egészéről, ami a szekszárdi Bőrdíszműben fo­lyik, az ifjúságpolitikai hatá­rozat megvalósítása érdeké­ben, az igazgató, a párttitkár tájékoztatása alapján, termé­szetesen kiegészítve azt egyéb, az üzemben szerzett tapaszta­latokkal. A szerzett ismeretek, az eredmények csakúgy, mint a még mindig kívánkozó ten­nivalók, feltehetőleg, tanul­sággal szolgálnak más üze­mek számára te A szekszárdi Bőrdíszműben tavaly júliusban részletes és átfogó intézkedési terv készült, amely hét fejezetre osztva foglalkozik a tennivalókkal. Mielőtt pontonként ismertet­nénk, és elemezni megkísérel­nénk a feladatterv végrehajtá­sát, néhány — az üzemre vo­natkozó — számadat. ismerte­tése elengedhetetlennek lát­szik. A dolgozólétszám, ipari tanulókkal együtt, közel ki- leneszáz. Ebből fiatal — har­mincéves korig bezárólag — hozzávetőlegesen hatvan szá­zalék. Egy kis túlzással tehát ifjúsági üzemnek is nevezhet­nénk. Az úgynevezett Il-es üzem, amely az összes dolgozó- létszám felét foglalja magá­ban, átlagéletkora 31 év. A .számok önmagukért beszélnek. Az üzem intézkedési tervé­nek első pontja az ifjúság kép­viseletének biztosításáról szól, minden szinten, ahol a gyár­egység dolgozóiról, a munka­feltételek biztosításáról és az eredmények mindennemű el­ismeréséről van szó. Az üzemi négyszög rendszeresen ülése­zik. Az igazgató és a párt­titkár ehhez még azt is hozzá­teszi, hogy a terv szerinti meg­beszéléseken túl és azok mel­lett, bármikor lehetőség van a négyszög összehívására, ha valamely résztvevő azt kéri. Ez természetesen éppúgy vo­natkozik a fiatalok képvise­lőjére, mint a., tagok közül bárkire. . • -«*- #***.„».. • Üzemrészenként 4 működnek még úgynevezett kis négyszö­gek is. Ez annyit jelent, hogy az üzemrészek problémáit — amennyiben azok nem igény­lik a „nagy” vezetés dönté­sét — helyben oldják meg. Az ifjúságot érintő közvetlen té­mákban csak abban az eset­ben döntenek, ha ismerik a fiatalok képviselőinek állás- foglalását. A döntés persze nem minden esetben azonos az ifjúsági vezető véleményé­vel, meghallgatása azonban soha sem maradhat el. A lakásépítési akcióval kap­csolatos tennivalók szerepelnek második pontként mind az in­tézkedési tervben, mind a be­szélgetésben. Kilenc dolgozó kapott eddig, különböző for­májú kölcsönt — közülük nyolc ifjúmunkás. Az idén eddig két kölcsönkérelmet már jóváhagy­tak, hat jóváhagyása, illetve eldöntése most van folyamat­ban. Az arány körülbelül fele­fele fiatalok és idősebbek kö­zött. A termelési eredmények ér­tékelésében tulajdonképpen, nem is lehet külön ifjúsági és „öreg” feladatokról, eredmé­nyekről beszélni. Ezért csak annyit mondunk el, amennyi nélkülözhetetlennek tűnik; há­rom évvel ezelőtt még 578 ezer darab volt a megtermelt áru- mennyiség, az idén egymillió­ra számítanak. (Talán furcsa, hogy nem pénzösszegről be­szélünk, ennek az az oka, hogy a piaci viszonyok, áralakulá­sok itt nagy szerepet játsza­nak, a darabszám alakulása hívebb képet tud nyújtani.) Közben a létszám úgyszólván változatlan és a technikai le­hetőségekben sem következett be robbanásszerű fejlődés. Ami az ifjúság nevelését, szakmai továbbképzését illeti, itt igazán van mondanivalója a szekszárdi Bőrdíszmű gaz­dasági és társadalmi vezetősé­gének. Kihelyezett szakközép- iskola neveli az üzem, és a szakma számára a jól képzett szakembereket. Jelenleg 25 harmadéves, tehát végzős hall­gatója van az iskolának. Jö­vőre újabb osztály indul, elő­reláthatólag 35 fővel. Egyéb­ként az üzemvezetés elősegíti a hallgatók tanulását, azzal is, hogy a tanulók egy műszak­ban dolgoznak, hattól tizen­négy óráig. Csak az ő munka- beosztásuk egyműszakos az üzemben. Egyébként vala­mennyi oktató is rendszeresen tanul, ahhoz, hogy tanítani tudjon, magasabb szinten ké­pezi magát. Van szakmásító tanfolyam, amelynek elvégzé­se után a betanított munká­sok szakmunkás-bizonyítványt kapnak. A résztvevők fele itt is fiatal. Az üzem vezetői mindent megtesznek a fluktuáció csök­kentésére. Nem eredménytele­nül. A szülési szabadságon lévő anyák és a sorkatonai szolgálatot teljesítő fiúk bére nem reked meg azon a szin­ten. ahol eltávozásukkor volt, hanem azzal jönnek vissza a termelésbe. amit jelenlegi munkatársaik kapnak. Az már csak természetes, hogy a nő­bizottság tagjai rendszeresen felkeresik a szülési és gyer­mekgondozási szabadságon lé­vő anyákat. Tájékozódnak és tájékoztatnak. Sajnos nem a legjobb a helyzet az ifjúsági szervezet működésének biztosításában a helyiségfeltételeket illetően. Az üzemépület kicsi. Az anyagi ellátottság adott, ellenben he­lyiség csak taggyűlések, okta­tás - céljaira van. Bíznak ab­ban, hogv a javulás nem so­káig várat magára, hiszen rö­videsen felépül az új üzem, ott pedig már lesz hely az ifjúsági szervezet számára is. Az ifjúsági parlament is sze­repel az intézkedési tervben. Azt mondja az igazgató: „Mi ezt a módszert nem akkor ta­láltuk ki, amikor határozat született a megvalósítására. Igaz nálunk fórum címen mű­ködött. Volt bizony nem egy­szer arra is példa, hogy kap­kodtuk a fejünket, úgy zápo­roztak a kérdések.” A fiatalok tehát érdeklődnek és választ kapnak kérdéseikre. Mert má­sodszor csak az kérdez, aki először nem csalódott a vá­laszadó őszinteségében. Az elmondottak óhatatlanul azt a látszatot keltik, hogy a szekszárdi Bőrdíszműben, az ifjúságpolitikai határozat és az' ifjúsági törvény végrehajtásá­ban minden nagyon szép, min­den nagyon jó. Nos. nem ez a helyzet, nem annak tartják az üzem vezetői sem. Az ered­ményeket kiindulási alapnak tekintik, arra pedig jók. A legtöbb feladat az eszmei­politikai nevelőmunka terüle­tén adódik. Ez viszont folya­mat és nem is rövid. Az előre­lépésen dolgozik a pártszer­vezet, a vállalatvezetés, a szakszervezet és a KISZ- szervezet — és egyáltalán min­denki, aki ebben az üzemben találta meg életfeltételeit. LETENYEI GYÖRGY Másodszor is kiváló Másodszor is elnyerte a ki­váló címet, országos pályázat alapján, a paksi nagyközségi és járási könyvtár. Kimagasló munkájuk elismeréseként, ma a Művelődésügyi Minisztérium­ban veszi át az oklevelet a könyvtár vezetője, Szederké­nyi Lászlóné. Tiszte, virágos Siekssárdért ' Csak a fiatalok ? A természetvédelemről, a településiervezésről. utóbbin balül a környezet szépítéséről, óvásáról, a parkosításról hosz- szú évek óta a cikkek sorát írtuk lapunkban. Megszámolni ■se tudnánk, hogy hány olyan felvételünk jelent meg, mely vagy a szép eredményekkel büszkélkedett, vagy az ilyen jel­legű közérdekű munkát örökítette meg. A „Tiszta, v r:.gos Szekszárdért” meghirdetett mozgalomra mérsékelten s:: :ki­esés táblák is felhívják városszerte a figyelmet. Sokkal :ze- rencsésen szembeszökőbb ezeknél az az összefogás, melyre!: évről évre tanúi vagyunk, amikor nem sokkal a tavasz be­köszöntése után a fiatalok százai mozdulnak meg a város szé­pítésé érdekében. Időjóslásra még a Meteorológiai Intéz : is csak bizonyos százalékú tévedési arány fenntartásával vállal­kozik. Egyelőre mi sem tudhatjuk, hogy az idei terveket — melyek megvalósítása szombaton kezdődik — segíti-e a ko­rún nyáriasra fordult idő. A tény annyi, hogy a város KI íz­esei, az üzemek fiataljai és a nyugodtan iskolavárosnak is mondható Szekszárd diákjai összefogtak a város szépnrse érdekében. A szervezők és a technikai segédeszközöket biz­tosító költségvetési üzem, 8—900 fiatal több napos m-.i-.:, fá­val számol. A tervek megvalósulásáról majd számot ad::"!;. Elöljáróban csak annyit, hogy a siker valóban jó szerve est. követéi. De még sokkal teljesebbé, szebbé válna, ha a v: :n- kába nemcsak a fiatalok kapcsolódnának be, hanem a tettebbek, idősebbek, a lakóközösségek is. Talán azt sem ün­neprontás elöljáróban hangsúlyozni, hogy a város szépítése, a parkosítás és a már meglévő zöld felületek megóvása, nem .kampányfeladat, hanem állandó, közös összefogást igénylő kötelesség. Népi ellenőrök kitüntetése A Tolna megyei Népi Ellen­őrzési Bizottságnál másodízben tüntettek ki kiváló népi ellen­őröket. Az ünnepségen részt vett Barinkai Oszkár, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságá­nak tagja, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnök- helyettese, Somi Benjamin, a Magyar Szocialista Munkás­párt Tolna megyei Bizottságá­nak titkára, valamint Szabó- páb Antal, a Tolna megyei Tanács elnöke. A vendégeket dr. Tóth Bálint, a Tolna me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnöke üdvözölte, és ő nyújtotta át a „Kiváló népi el­lenőr” kitüntetéseket. Hosszú, eredményes, áldo­zatkész népi ellenőri munkás­ságáért ez alkalommal Pintér Gyuláné, a Bonyhádi járási Népi Ellenőrzési Bizottság tag­ja, a Bonyhádi Ruházati Szö­vetkezet főkönyvelője: Szűcs Zsófia, a Szekszárdi járási és városi Népi Ellenőrzési Bízott - ság tagja, a sióagárdi Sióvöl­gye Tsz főkönyvelője; Heiter János, a Tamási járási Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhe­lyettese, a Tamási Állami Gaz­daság gazdasági igazgatója; Kistakács János, a Tolna ma­gyei Népi Ellenőrzési Bizott- ság népi ellenőre, a MEZŐ­GÉP Vállalat csoportvezetője; Marosi Lajos, a Paksi járási "Népi Ellenőrzési Bizottság tag­ja, a dunaszentgyörgyi E’üst- kalász Tsz főkönyvelője; Merkl Ferenc, a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnök­helyettese részesült kitüntetés­ben. Az ünnepélyes aktus után a résztvevők megyénk politikai és gazdasági életéről folytattak eszmecserét. Asszony Imiim!««, asszonyorosaa A madocsai Igazság Tsz-ben a közeli napokban hozzálátnak a Harwester zöldbab főveté­séhez. Most a tervezett terü­let felén végzik el ezt a mun­kát; a hátralévő részét folya­matosan, szakaszosan. A re­mélhetőleg gazdag terméssel fizető termés leszedését negye­dében az asszonyok, három­negyedében holland gyártmá­nyú, jól bevált gépek végzik. Amint a korábbi esztendőkben Faddi esték Mozgalmasnak ígérkezik áp­rilis hava a faddi kiváló cím­mel kitüntetett művelődési házban. Április elsején „A ba­rátság jegyében” címmel, ma­gyar és szovjet fiatalok, mű­soros estével kombinált talál­kozóra kerül sor. Másnap a nyugdíjasklub tagjai hívják meg szekszárdi társaikat „Ho­gyan is volt?” címmel emlé­kezve az 1919-es időkre. 3-án ünnepi est lesz, 8-án a szo­cialista brigádok klubjának ta­lálkozója, melyen részt vesz a Kubát többször megjárt ope­raénekes, Varga András is. Egy nappal később Kajái Já­nos és Kovács Kati „Az érem arany oldala” címmel ad mű­sort. A húsvéti tanítási szüne­tet a gyerekek részére délelőtt rendezett foglalkozások teszik elevenebbé. 14-én a budapesti Centrál együttes látogat Fadd- ra, 17-én Homok István, a ter­melőszövetkezet elnöke ad szá­mot olaszországi tanulmány­útja tapasztalatairól. Legérde­kesebbnek a Váci Mihály klub 22-én esedékes találkozója ígérkezik. Ekkor „Sokszem - közt” vitatják meg a faddiak közművelődésük helyzetét, visszatérve öt év előtti cik­künkre, és az ezzel kapcsolat­ban nemrégiben megjelent he­lyi visszhangra is. 25-én ifjú­sági nagygyűlés lesz, 30-án pe­dig a nyugdíjasok klubjának és az ifjúsági klub tagjainak sokat ígérő találkozója. O. I. is történt, az első szállítmá­nyok Székesfehérvárra és on­nan mélyhűtött áruként jó­részt külföldre, a továbbiak a Paksi Konzervgyárba jutnak. A nagy vevők keresletének kielégítése nem szorítja hát­térbe a helybeli háziasszonyok érdekeit. Nem ismétlődik meg többé, amin korábban méltán háborogtak a madocsai asszo­nyok: nem veszik majdnem háromszor olyan drágán a pa­radicsomot Madocsán, mint amilyen áron átveszi a kon­zervgyár. Növénytermesztésből tavaly 30 millió forint bevétele szár­mazott a madocsai szövetkezet­nek; -ennek a tekintélyes ősz- szegnek felét a zöldség- és gyümölcstermesztés adta. Az eredményért elsősorban azt a kétszázötven szorgalmas asz- szonyt illeti a dicséret, aki so­sem késik az időszerű munká­val. Mindannyian jól tudják, hogy — például — a csütörtö­kön leszedett uborkáért kilón­ként csak huszadannyit kap a tsz, mint a hét elején lesz-e- dettért. A szakszerű művelés­nek köszönhető, hogy az elmúlt esztendőben holdanként hat­vanezer forinttal fizetett a pritaminpaprika. Madocsán so­sem szomjaznak a növények; a termelőszövetkezet saját bri­gáddal készített hetven cső­kutat. Annak, hogv a tsz területé­nek több mint egyhatodán ter­mei zöldséget, gyümölcsöt, . e cikkek keresettségén kívül más oka is van. Az, hogy tagnak leányát, fiát illő tagként fel­venni; s ha már felvették, biz­tosítani kell részére, hogy a különféle szociális juttatások eléréséhez szükséges teljesít­ményt elérhesse. A zöldség egy hányadát 45 százalékos része­sedésért művelik, szedik az asszonyok. Ebben az évben új­donság, hogy a paradicsom- szedés nem részesedésért, ha­nem teljesítmény-jóváírásért történik. A döntés ofcá egysze­rű : a tsz olyan mennyiségű műtrágyát használ, hogy a ré­szes elszámolás méltánytalan hátránnyal sújtaná azokat, akik nem vehetik ki részüket ebből a munkából. Asszonyöröm a városon a jó minőségű terményből készült konzerv. Asszonyöröm Mado­csán a munka, — de ellenérté­ké is. A szövetkezet aktív tag­jainak évi részesedése 1973- ban átlagosan huszonötezer fo­rint volt. 1974. március űtb

Next

/
Thumbnails
Contents