Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-29 / 74. szám
I Gépesítési tanácskozás és bemutató Alsótengelicen A Magyar Agrártudományi Egyesület gépesítési szakosztálya, a Gépkísérleti Intézet, a szekszárdi AGROKER és az aisótengelici gazdaság rendezésében tegnap gépesítési tanácskozás és bemutató volt, a gazdaság Katalin pusztai üzemegységének egyik tábláján. A Tolna megyei mezőgazdasági tizeinek elvárják, hogy a gépétet tervező, gyártó és eladó vállalatok rendszeresen informálják őket: milyen új gépek kerülnek forgalomba, tel iesitmínyüket, működésüket munka közben ismertessék. Tegnap a legújabb talajelőkészítő és növényvédő gépeket mutatták be. a több mint hatvan mezőgazdasági üzem képviselőjének. A bemutató résztvevőit Szászi Gusztáv, az aisótengelici gazdaság főagronólegújabb növényvédő gépet, a NOVOR—1005 típusút, ez teljesítményben felülmúlja az eddig használt szántóföldi védekező gépeket. A napokban érkezett meg a NOVOR-okhoz a hamburgi cégtől az alkatrész, így jelenleg harminc között válogathatnak az AGROKER szekszárdi telepén a vásárolni akaró gazdaságok képviselői. Bemutatták az SP—2001-es növényvédő gépet, az AGRITOX, az AXTTOX, a KERTITOX, permetőzeket és a GRANULA —1, a KULTIFLEX, az MC— 4—6 talaj előkészítő gépeket. A legnagyobb sikert a LAJTA- ACCORD pneumatikus vető- gép aratta. A bemutatott vetőgéphez hasonlót már sikerrel használnak Decsen, Szakoson és Dalmandon. Ezt a vetőgépet egy ember — az erőgép Pinczési Lajos műhelyfőnök és Krizsán Imre agronómus vizsgálja a LAJTA-ACCORD pneumatikus vetőgépet. Fató: Kz musa tájékoztatta, majd Ga- csályi László az AGROKER igazgatóhelyettese a MAE vezetőségi tagja köszöntötte. Az előadások során' számos új gépet mutattak be, dia- és mozgókép segítségével. TDr. Tímár István, az AGROTRÖSZT vezető munkatársa a növényvédelem korszerű gépesítésének lehetőségeivel ismertette meg a jelenlévőket. Jóni J. István, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet tudományos munkatársa a már gyártás alatt lévő és a még kísérleti munkára fogott talajművelő gépekről tartott előadást. Elmondotta, hogy a különböző termelési rendszerekhez szükséges talajművelő gépek jelentős részét a magyar ipar gyártani tudja. E gépek minősége, teljesítménye azonos gyakran jobb, mint némely külföldi gépé. Dimitrievis György, az MGI tudományos munkatársa a korszerű növényvédelmi gépek kiszolgálásával kapcsolatos problémákra hívta fel a figyelmet előadásában, ugyanakkor arra is péjdákat mondott, hogy a nagy teljesítményű, gazdaságosan dolgozó vegyszerszóró gépek jelentős termésnövekedéshez juttatják a gazdaságokat. A filmvetítéses előadások után a szántóföldön mutatták be az egyes gépeket. Nagy figyelemmel tanulmányozták a kezelője — tudja irányítani. Negyvennyolc sor gabonát vet a gép, egyszerre 900 liternél valamivel több vetőmagot tudnak tartályába helyezni. A gép ára alig hetvenezer forint. A MAE, az AGROKER és MGI, és az aisótengelici gazdaság jó szolgálatot tett annak érdekében, hogy a legújabb típusú mezőgazdasági gépeket munka közben, a gyár szakembereinek jelenlétében megismertették.- Pj Tegnap elkezdődött a második szekszárdi orvosnapok tudományos ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Az orvosok sokrétű feladatainak csak egy részét látja, érzékeli a beteg ember, — mondotta ezután — nem látja azonban azt a másik hatalmas munkát, ami megalapozza a naponta láthatót; a kutatólaboratóriumokban és egyéb helyeken folyó tevékenységet, aminek célja a gyógyítás hatékonyságának tökéletesítése. Nem alkothat fogalmat a laikusok tömege erről a munkáról, mert eredményeit kongresszusok konferenciák, tudományos folyóiratok publikálják. így a betegek előtt többnyire csak az ismeretes, ki kezelte, ki adta vissza a családi körnek, a munkahelynek. A nagyrabecsülés ezért szól többnyire csak a gyógyító orvosnak, pedig a tudományos kutatók a gyógyító tapasztalatok rendszerező! nélkül elképzelhetetlen lenne az orvoslás sikereinek gyarapítása. Dr. Gyugyi János a továbbiakban arról szólott, milyen öröm számunkra, hogy a két évvel ezelőtt először megrendezett szekszárdi orvosnapok nem egyszeri esemény volt, majd külön köszöntötte azokat a résztvevőket, akik az első alkalommal is előadói voltak az orvosnapoknak. Az újbóli megjelenés, tevákeny részvétel azt igazolja, hogy a két évvel ezelőtti tudományos ülésszak elérte célját eredményesen szolgálta az orvosi kutatómunkát, a hasznos tapasztalatok országos méretű cseréjét. A megnyitót követő rövid szünet után foglalta el helyét az orvosnapok délelőtti programjának két üléselnöke, dr. Szentgáli Gyula főorvos, a Tolna megyei Balassa János Kórház-Rendelőintézet főigazgatója és dr. Mózsik Gyula, a POTE I. számú belgyógyászati klinikájának adjunktusa. A délelőtti első program előadója dr. Jávor Tibor professzor, a POTE I. sz. belgyógyászati klinikájának vezetője volt. Öt követően tizenkét orvoscsoport referátumát hallhatta az or- vosnápok közönsége. Dr. Kun Miklós professzort betegsége akadályozta rfieg a megjelenésben és érdeklődéssel várt előadásának megtartásában. Részt vesz azonban az orvosnapokon dr.. Wittman István professzor, a Magyar GastroenteA Népú jság hérdes rológusok Társaságának főtitkára, aki az első alkalommal is jelen volt a szekszárdi orvosnapokon. Az idei tudományos ülésszaknak egyébként külföldi résztvevői is vannak. Csehszlovákiából, Romániából és Jugoszláviából érkeztek belgyógyászok, sebészek, onkológusok és radiológusok. A délelőtt folyamán összesen 34 előadás hangzott el, közöttük a három Tolna megyei orvoscsoport előadása is. Ma a gastroenterológiai betegek gondozásában alkalmazóit vizsgálati módszerek kritikai értékelésére kerül sor a fél kilenckor kezdődő kerekaszta I- konferencián. Ezt a vitát de. Jávor Tibor professzor vezeti» Válaszol: Da*. Jávor Tibor professzor Munkatársunk a 2. szekszárdi orvosnapok nyitó napján kért választ dr. Jávor Tibor belgyógyász professzortól a POTE I. sz, belgyógyászati klinikájának vezetőjétől két kérdésre: — Miben látja a fekély- betegségek gyógyításában a diéta jelentőségét? — Mi a véleménye táplálkozási szokásainkról és milyen tanácsot tud pdni fekélybeteg olvasóinknak a diétával kapcsolatban? A válasz: — Az orvostudomány, valóban forradalmi fejlődése elleNapirenden az egészségügy és a társadalombiztosítás Ülést tartott az SZMT elnöksége Tegnap délelőtt Szekszárdon. a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa székházában elnökségi ülést tartott sz SZMT. Dr. Vígh Dezsőnek, az SZMT elnökének megnyitója után első napirendi pontként a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Tolna megyei Igazgatóságának munkáját vitatták meg. Nagy Zoltánnak, a Tolna megyei Igazgatóság vezetőjének beszámolóját követő vita során az elnökség tagjai több kérdést tettek fel az egyre növekvő munkával és az igazgatóságnál időnként felléA tanácskozás résztvevői az előadást hallgatják. pő munkaerőhiánnyal kapcsolatban. Szóba került a megye majd 142 ezer lakosának társadalombiztosítását intéző szervnél a munka további javítása. az intézkedési idők rövidítése. Az elnökségi ülés másik napirendi pontjaként az Orvos- Egésaségügyi Dolgozók Szak- szervezete Tolna megyei Bizottságának irányító, ellenőrző és, feladatmeghatározó tevékenységéről tárgyaltak. Megjelent Koncsek Aranka, az Or- .vos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete titkára. Az elnökség tágjai felvetették, hogy a megyebizottság munkabizottságainak és elnökségeinek száma igen magas ée sokszor tartanak üléseket. Kelemen Jó- zsefné, a megyebizottság titkára válaszában kifejtette, hogy a sokrétű munka ezt jelenleg szükségessé teszi. Koncsek Aranka elmondta, gondot okoz, hogy a megyében igen alacsony a szervezettség mértéke. Bár az elmúlt időszakban fejlődés volt tapasztalható, az országos 95 százalékos aránynyal szemben, megyénkben az orvos-egészségügyi dolgozóknak csak 91,6 százaléka tagja a szakszervezetnek. Különösen rontja ezt az* * 1 arányszámot a szekszárdi, a dombóvári és a bonyhádi kórházban tapasztalható passzivitás. E tekintetben a szakszervezet már jelentős szervező munkát fejtett ki. s a megyebizottság május végén ellenőrzi az eredményeket. Az elnökség ezután az SZMT beszámolóját tárgyalta meg a szakszervezetek XXII. kongresszusa óta végzett munkáról. nére is csak most tart ott, hogy képes pontos vizsgálatokat végezni arra vonatkozóan, mennyire gyógyít a diéta. Ez a világ egyik legnehezebb vizsgálata. Eddig a betegeket két csoportra — diétázók és nem diétázók csoportjára osztva végeztünk megfigyeléseket. Meg kell jegyeznem, ilyen típusú kísérletet is csak kevesen folytattak nálunk. Az volt a kérdés, hogy a diéta mennyiben befolyásolja a gyógyulást, illetve fokozza a gyógyulási hajlamot. A rendelkezésre álló tapasztalatok nem egyértelműek. Nem azok már csak azépt sem, mért a gyógyszeres kezeléssel a fekéíybetegeknél néhány nap leforgása alatt panaszmentesség érhető el. Logikai megfontolások alapján azonban a diéta híveivé kell hogy legyünk és rá kell vezetnünk a fekélybetegeket arra, hogy ne fogyasszanak olyan ételeket, melyek fokozzák sav- termelésüket, fogyasszanak viszont sok fehérjét. És ha lehet, ne csak az ételek kiválasztásában, a táplálék meny- nyiségében is legyenek kíméletesek. S itt válaszolnék a második kérdésre. Az, hogv hazánkban a fekély beteg-egek és az ebből eredő daganatos betegségek népbetegségként ismertek jórészt azzal magyarázható, hogy étkezési szokásaink nagyon rosszak. Sem a már beteg embernek, sem a még egészségeseknek nem jó naponta csak egyszer megtömni a gyomrát. Márpedig mi ezt tesszük, holott a naoi ötszöri, mérsékletes étkezés lenne a kívánatos. Tessék körülnézni. A ma embere igen helytelenül ráállt a napi egyszeri kiadós étkezésre. Nem reggelizik, aztán futtában ebédel, este 5—7 között végzi a bőséges főétkezést, amikor már nincs mód a mozgásra, a család leül a tv-készülék elé, majd nyugalomra hajtja a fejét, jól kitömött gyomorral. Mi lenne a célszerűbb? Megfordítani az élettempó fel- gyorsulásával „indokolt” és az ember kárára fejreállított étkezési rendet. Reggel elfogyasztani a bőséges reggelit, majd a valamivel ennél kevesebb megterhelést jelent", ebédet, végül a könnyű és szerény vacsorát. Mindebből kiderül, hogv táplálkozási szokásainkról nincs valami jő véleményem. A tanácsom éppen ezért kézenfekvő: több kíméletet a táplálkozásban mert megelőzhetjük a fekélybetegségek, az emésztőszervi megbetegedések kialakulásét! Sőt, megfelelő érkezéssel az.. akt már bet'eg, közreműködője lehet a gyógyulásának!
