Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-28 / 73. szám

\ Hatolok Dombóvári fiatalok Dombóvárért Hat mhscnapoa építőtábort szerveztek — Bontanak, építenek, utat rendeznek Ismét jó hírről adhatunk számot: Dombóvárott a fiatal- sig kezdeményezése nyomán idén is jelentős társadalmi munlcaakció kezdődik. Ez­úttal a városi KISZ a kez­deményező, és a támogató a tanács és a párt vezetősége. Tervezik, hogy a fiatalok a nyár folyamán három turnus­ban tíz-tíz napos társadalmi munkát végeznek a város fejlesztése, szépítése, rendezé­se érdekében. Az ötödik évébe lépő város fejlődése olyan mértékű, ami­re soha nem volt példa. A sok-sok évtizedes ígérgetések után, végre ez a város is várossá válik, kellő munka- alkalom megteremtése, ' a fokozódó lakásépítés, és ezzel párhuzamosan a közművei: építése — várossá teszik majd Dombóvári. Persze a munka, a városfejlesztés ele­jén tartanak még, s éppen ezért Ilyenkor jobban hiány­zik a pénz, mint máskor. A lakosság számos jelét adta már, hogy lakóhelyének szé­pítése érdekében nemcsak fi­zikai munkáját ajánlja fel, hanem pénzt is. Azonban nem lehet mindig pénzt kér- ri — sokan panaszt is tet- tsk már e miatt illetékes fó­rumokon —, hartem a város­fejlesztés más úlját, módját kell keresni. A mostani ifiúsági akció lé­nyege, hogy a diákok, főleg a szakmunkásképző Intézet fiataljai, részt vállalnak a nyári szünet alatt városépítő munkából. Az elképzelések szerint a fiatalokat kollégiu­mokban helyeznék el, és egy- stsr-agysaer hatven fiú és lány dolgozhat majd a kü­lönböző, a költségvetési üzem feladatkörébe tartozó rounká- korf. így többek között az újdömbóvári iskola udvarán lebontana!; egy régi épületet és ennek anyagából úttörő­szobát készítenek — a szak­munkásképző intézet fiataljai lennének a kőművesek, ácsok, vízvezeték-szerelők, burltolók, 6tb., míg a gimnázium és szakközépiskola diákjai pá­dig a segédmunkát adnák. A legtöbb tennivalót azonbarf a város útjai adják. Elsősorban a csapadékvíz-elvszető árko­kat kell. rendezni, a vízfo­lyásnak utat nyitni. A ré'i TÜZBUMelep környékén is lesz munka: itt épül egv óvo­da és enne'.: alapozásánál, majd építésénél kell a fiata­loknak segíteni. Nem számolták még, mi­lyerf értékű munkát tudnak majd a fiatalokkal a nyár fo­lyamán végeztetni. Mintegy kátszázö'.vzn diák tevékenyáé- ge Azonban értékes lesz, hisz Haji*' ök . társadalmi munká­ban elvégé?'“.::*, azzal nem kell az egyébként is szűkös költ­ségvetési összeget terhelni. Aki a városért valamit tesz, ha parier, i rendez, ha fégi épületet bent, hogy újat épít­hessenek helyére, aki az ut­cákat rendez:, a parkoltat csí- r.'öcí'ja — jobban magáénak érzi, jobban vigyáz a köz va- p• mára, a város értékeire. Egy kicsit az is a célja a dombóvári • ifjúsági vezetők­nek, hogy a várost a fiatalok még inkább magukénak érez­zék. , Az építőtáborról hflncsotátcw részietr-plcb info nrielót, fő­leg, akik a munkában részt kívánnak venni, a helyi ifjú­sági alap szer vezetek tol kap­hatnak. — P) — Az OIÖT-kedvezmények közé tartozik olyan rendelkezés is, ami a moziba járást könnyíti meg. Talán nem árt újra elolvasni. Kedvezményben részesülhetnek az általános és középiskolások, a szakmunkás-tanulók, a felsőoktatási intéz­mények tanulói, és a sorkatonák. Válthatnak mozibérletet: a beváltási ár a mozi legalacsonyabb helyára. A bérletsoro­zatra kiadott szelvények legalább 25 százaléka meghatározott filmek előadásaira, a többi szelvény szabadon választott fil­mek előadásaira váltható be. A plakátokon, hirdetéseken feltüntetik, ha valamelyik film előadására a bérlet nem érvényes. Általános és közép­iskolások délelőtti és délutáni előadásra, a főiskolások, egye­temisták, katonák az esti előadásokra is járhatnak. Magnósxunk Felvétel lemezről, szalagról Legutóbb a rádióban elhang­zott műsorok felvételéről írtunk. Kóhongsúlyoztuk, hogy kerülen­dő a magnetofonhoz tartozó mikro'on segítségével történő hangrögzítés. Most « legtökéle­tesebb minőségű felvételeket eredményező eljárásról, hang­lemezek átmásolásáról szólunk először. A napjainkban gyártott mikro- lemezek frekvenciatartománya 40 herzíől 16 000 herzig terjed, te­hát teljes eqészében átfogja az emberi fül által hallható rezqés- tartományt. A felvételt készíthet­jük közvetlen a hangszedő ki­vezetéséről kapott villamos jelek felhasználásával, vagy jó minő­ségű erősítő közbeiktatásával egyaránt. Az első esetben azon­ban, ha a maximális igényeket fs kielégítő felvételt akarunk készíteni, egy, úgynevezett kor­rekciós tag közbeiktatása szük­séges. A hanglemezgyárak a le­mezek tömeggyártása miatt a mikrolemezek vágását módosított frekvenciamenettel végzik, ami miatt a mély hangokat erősíte­ni kell. Ilyen korrekciós tagok elkészítése nem okoz különösebb gondot a rádiótechnikában jár­tas magnósoknak, s kapcsolási rajz található több szakkönyv­ben is. Most pedig néhány tanácsot azoknak, akik hangszalagra fel­vett műsorokat kívánnak átmá­solni. özeknek a felvételeknek készí­tésekor legjobb, ha a lejátszó és felvevő magnetofon típusa meg­egyezik. Hasonló jelentősége van annak is, hogy a két szalag is azonos gyártmányú, típusú legyen. Talán még fontosabb az előbbi feltételeknél a készülékek tisztasága. A szennyeződött le­játszó, felvevő, törlő fejek, vaqy e-eknek elállítódása nagymér­tékben rontja a felvétel minő­ségét. A szalagot célszerű azon a készüléken lejátszani, amelyiken felvertük rá a műsort. Fe!véfelkor a hanqszín-siabá- lyozó állása nem befolyásolja a felvételt. Fontos azonban a le­játszó készüléknél ezt közép- állásra beállítani. Ha új típusú készüléket használunk, amelyen már van külön hanafrekvenciás kimenet, innen vezessük az elekt­romos jelet a felvevő berende­zésbe. Ezzel kiküszöbölhetjük a végfokozat torzítását. — íz. I. — ... FerraililiSsÉi; Utolsó hetibe érkeztünk a forradalmi ifjúsági napoknak. Ai ünnepségsorozat nemzeti történelmünk három kiemel­kedően jelentős történelmi korszakit foglalja egységbe, jelképezve a történelmi fej­lődés szükségszerűségét, irá­nyát. A három történelmi dátum ugyanazt jelképezi: a haza- fiságot, a forradalmiságot. Talán nem is véletlen, hogy mindhárom esemény éppen tavasszal történt. Ebben az évszakban — tavasszal, ami­kor megpezsdül kennünk a tettvágy — különösen foglal­koztatnak bennünket ezek a kérdések. Hogyan lettek for­radalmárok az akkori fiata­lok? Hogyan lehetünk mi for­radalmárok? Mi is az a hét­köznapi forradalom? Milyen ember a forradalmár? Mit jeleni a forradalom? A for- radalmiság? Hogyan véle­kedjünk a romantikus for- radalmiságról, az anarchikus lázongásról, a divatforradal­márokról? Soícan utána néztetek már e kérdéseknek könyvekben, újságokban, olvastátok Király István, Rényi Péter, Kal­már György vitát kiváltó írá­sait. De, aki könyveket nem ií bújt, annak is lehet ér­dekes véleménye a témáról. Kérjük, írjátok le, küldjé­tek el rovatunkhoz válaszai­tokat a fentebb feltett kér­désekre. A közeljövőben ke­rékasztal-beszélgetést rende­zünk: minden levelet, hozzá­szólásként tekintünk. A téma tehát: a forradr.l- miság. Egész napos kiránduláson vettek részt az elmúlt szom'.:it­teni a szekszárdi ipari sziiveíkézctek fiataljai. A magyar - egtegyi táborban megemlékezlek a Tanácsköztársaság ki­kiáltó :ának évfordulójáról, akadályversenyt rendeztek, tú­ráztak, sportoltak. Képünkön: szovjet ka’.onafiatalok alkal­mi hangversenye és a közönség. Ezi b ímerika! „Amerikában jártam” cím­mel Ítél részből álló előad árú. täftirr a’ FUK-ban tlr. Angin Csaba' professzor, biológus, a £9^í^í; Növénv_ ^llatkqrT nyugc.ir.ac.zolfc' igazgatója. Nemrégiben tanulmányúton járt az Egyesült Államokban. Az ott - .átélt élményeiről, ku­tatásának ercdmínyeirjl szá­molt be ijfakünk két előadás­ban. Először is térképen be­mutatta azt az útvonalat, amit vég'glárt. Rcngateg színes di­át hozott. Néhányon az amerikai nagyváros zsúfolt­sága, rid'Jgäfgc, közönyös:r"3 tükrözldöit. A. kívánt hálást el is érle vele, Ez is Ameri­ka! Természetesen a fő téma a biológia, az állatok is icrte- táse volt. Lelkesen beszélt az ottani áltat kertet: remek fel- ■ szereltségéről, (pl. ltlímr.be- rendeság a kUlu.T sir 3 átlat- házskfcan) gasdr.gságáról. ami főleg állatokban és az á” el­tartás mikéntiében mutatko­zott meg. Több mint száz rémek állatfotót mutatott be. Több ismeretlen állattal ta­lálkozhattunk így a kének se­gítségével. ízeli löt kaptunk a kipusztulás veszélyével fe­nyegetett állatokról is. Így például az amerikai bölény, vagy az afrikai szélesszájú oroszlán lett példaként em­lítve. A tudomány azon fá­radozik, hogy ezeket az álla­tokat megvédje a teljes ki­pusztulástól, ami pótolhatat­lan veszteség lenne. M'közbírf tanulmányozta az állatokat, írta az adatokat is. Páratar­talom, hőmérséklet, vízhőfek, időjárás, évszak, éghajlat, mind feljegyzésre került, mi­vel az állatok is reagálnak n külső behatásokra, és .nagyip.értékben befolyásol-, :a életfunkciójukat. Trópusi állatoktól kezdve, •• az i j-saakii sarkon! élő rén­szarvasokig sok minden szó­im került, persze teljességre törekedni lehetetlenség vol­na. A állatvilág gazdagsága szEranCsáre ezt nem engedi. Akváriumokat is megtekin­tett. Kár, hogy ott cirkuszi mutatványokkal egyenlő pro­dukciókra kényszerítik a del­fineket. Nem veszilc figyelem­be,• hogy az állatkertijén el- ss.mrban az állat életkörü' ^é- rys.'t, természetességét kell t-mutatni, és ez egyáltalán nem az. Más területen viszont kö­vetendő példát említ?.t, olyan parkokat, ahol egy he­lyen élnek az emberek és állatok. A polgár háza elölt ül a teraszon, és n’em tries?, rze tőle gyönyörű környezet­ben legeié:?-:!: a szarvasok, éjszaka járnak a mosó -ned­vek és a hódok pedig zavar­talanul építik váraikat. Mind­ez paradicsomi idillnsk tű­nik, pedig nem az, hanem a valóság. Eeméi.hetőleg Ma­gyarországon is lesz ilyen ha­marosan, mivel léír?'litt a hortobágyi Nemzeti Park. Anghi professzor sok re­mek ötlettel tért haza Ame­rikából, sok szép élményt hozott és itthon tovább is adta. Követendő nálda ez más tudósok számára is. Aki tud valami fontosat, okosat, olyat, ami más hasznára is válhat, ne tartsa magában, mondja el. El kell mondania, hiszen úgy érdemes valamit cs'nálni, ha más is részesül­het abból, amit ő kmo't. Nagy Vendel Késztyűsverseny A dombóvári forradalmi ifjú­sági napok keretében a harmad­éves kesztyűs szakmunkás-tanulók részire területi' szakmai, veíélke- dőverseny megrendezésére került sor a dombóvári "’ kesztyűgyár üzeméban, március 23-án. A ve­télkedőn részt vett a pécsi kesz­tyűgyár központi és at egyes számú üzeme, vnlcinv?1 a dom­bóvári kesztyűgyár harmadévesei közül 24 fő, akik az előző ver­senyen a legjobb eredményt ér­ték el. A fiatalok a vetélkedőn számot adtak szakmai elméleti és gyakorlati, valamint társa- dolomkmere'.i és munkásmozgal­mi tudásukról, melynek alapján első helyezett a dombóvári üzem néaves, második az egyes bri­gádja, harmadik a pécsiek egyes számú brigádja lett. A- Chernek és az iskola veze­tőiből állá zsűri a tanulók fel- készültségé: jónak ítélte, öröm­mel adta át a helyezetteknek a pénzjutalmat. Bacsó Miklós I Mozi ifjaknak

Next

/
Thumbnails
Contents