Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-26 / 71. szám
Á népgazdaság IV. ötéves terve legfontosabb gazdaságpolitikai célként a termelés hatékonyságának növelését határozta meg. Gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában a termelés hatékonyságának növelése. a lakossági szükségletek mind teljesebb kielégítése és a nemzetközi piacokon való versenyképesség fokozása megköveteli az ipari termékei!, minőségének javítását. Az utóbbi években az iparban jelentős fejlesztések valósultak meg. amelyek korszerű technika üzembe helyezését és új gyártástechnológiák bevezetését tették lehetővé. A fejlesztések eredményeként növekedett a korszerű gyártmányok aránya, bővült a választék. E pozitív változások mellett a termékek minőségének egy része a gazdaságilag indokolt mértéknél lassúbb ütemben javult. A MINŐSÉG JAVÍTÁSÁNAK FŐBB FELTÉTELEI A termékek minőségének javítását célzó feltételeket elsősorban a vállalatoknál és szövetkezeteknél lehet biztosítani, mivel a termelés is ott folyik. Természetesen egy-egy vállalat viszonylatában az alap- és segédanyagok, különböző kooperációs termékek minősége más gazdálkodó egységektől függ. Az összes vállalatot és szövetkezetei figyelembe véve általánosítható néhány minőségjavító feltétel: — A vállalatok rendelkezzenek átfogó, több évre szóló minőségfejlesztési koncepcióval, amely képezze a vállalati tervek (középtávú, éves) szerves részét. A hagyományos termékek minőségének állandó javítása mellett az új termékek esetén figyelembe kell venni a velük szemben támasztott követelményeket, illetve azok kielégítését.----A termékek előállításával és a felhasználás színhelyére való eljutással kapcsolatos munkafolyamatok (termelési, csomagolási, raktározási, szállítási) megszervezése biztosítja a jó minőség elérését — A termelés műszaki fejlesztésénél, a korszerű technika és gyártástechnológia bevezetésénél a jó minőség elérésének alapvető feltétele a dolgozók szakmai továbbképzése, az új módszerek és eljárások megismerése. — A termékek minőségének javításában nagy szerepe van a szocialista brigádmozgalomnak (vállalások teljesítésén keresztül), ösztönző anyagi érdekeltségi és bérezési rendszer alkalmazásának. — A termelés tárgyi és személyi feltételei biztosítása mellett lényeges a vállalati minőségellenőrző szervezetek tevékenységének megszervezése, a minőségellenőrök szakmai és politikai felkészültségének javítása. MEGYEI TAPASZTALATOK A megye ipara az utóbbi években jelentős mértékben fejlődött. A IV. ötéves tervidőszak eltelt 3 évében átlagosan 10 százalékkal nőtt a termelés. Az ipari termékek értékesítése 1973-ban meghaladta az 5 milliárd forintot, amelynek mintegy 20 százaléka export volt. A termelés és értékesítés ilyen összetétele mellett elengedhetetlen a jó minőség biztosítása. A termékek minőségének javítása azért is fontos, mivel kihat a gazdálkodás eredményességének növelésére és ezen keresztül az egész üzemi kollektíva anyagi helyzetének javítására. Ebbő' követke- • 'en a minőség javítása minőm vezető (párt. gazdasági, 4 minőség, minőségellenőrzés helyzete a megye iparában társadalmi) és dolgozó' közös érdeke és feladata. A megye ipari vállalatainál és szövetkezeteinél különbözőképpen foglalkoznak a minőség kérdésével. Legfontosabb motiváló tényező fl hovatartozás (önálló vállalat, gyáregység. telep), a szervezettség, a vezetők és dolgozók felkészültsége. a műszaki fejlesztés lehetőségei, a termelés szerkezete. A különbségek ellenére levonható néhány általános következtetés: 1. Az ipari termékek zömében megfelelnék a minőségi követelményeknek. Ez egyaránt vonatkozik a belföldi és az exportértékesítésre. Az ipari vállalatok és szövetkezetek jelentős részénél az utóbbi három évben minőségi problémák nem okoztak gazdálkodási nehézséget, a minőségileg nem elfogadható termékek mennyisége a megengedett tűréshatáron belül maradt. Néhány szövetkezetnél azonban a termelés munkafolyamatainak nem megfelelő megszervezése a vezetők előrelátásának hiánya a termékek minőségének nagymértékű romlásához, exporttételek visz- szaküldéséhez vezetett. 2. A termékek minőségével való foglalkozást a gazdásági egységek többsége rövidtávú, esetenként operatív feladatnak tekintik. Hosszabb távra szóló minőségfejlesztési koncepcióval csak néhány nagyvállalat rendelkezik, amelyek a hozzájuk tartozó gyáregységekre is vonatkoznak. Helyenként a vállalati középtávú tervek tartalmazzák ugyan a minőség javítását célzó elképzeléseket, de ezek a műszaki fejlesztéssel. a vállalat fejlődésével összefüggésben nem kapnak megfelelő helyet. 3. A munka- és üzemszervezés, — mint a jó minőségű termékek gyártásának egyik fő feltétele — is különböző képet mutat a megye iparában. A munkafolyamatok megszervezése legfejlettebb a minisz- ■flíriumi szektorban A tanácsi, de még inkább a szövetkezeti ipar — az utóbbi években elért fejlődés ellenére — ezen a területen is elmarad a minisztériumi iparvállalatoktól. A munkafolyamatok pontos megszervezésének döntő feltétele a vezetők felkészültsége. Csak jól felkészült vezető- apparátus tudja biztosítani a szükséges technológiai és szerelési előírások kidolgozását és betartását. A munka- és üzemszervezés korszerűsítése mellett, ugyancsak fontos a dolgozók általános szakmai és politikai színvonalának emelése, a munkafázisok összefüggéseinek megismerése, a munkafegyelem betartása. A vállalatok és szövetkezetek tevékenységében a termékek jó minőségűén történő előállítása mellett nagyon lényeges a minőség megőrzése. Ez a csomagolás, raktározás, szállítás folyamán történik. A hagyományos módszerek sok helyen már nem feielnek meg a jelenlegi követelményeknek. Éppen ezért néhány gazdasági egység az elmúlt években korszerűsítette a csomagolási, raktározási és szállítási eljárásokat. 4. A gyártmány- és gyártástechnológia korszerűsítése szoros összefüggésben van a termékek minőségének javításával. Az ilyen irányú tevékenység eddig szinte valamennyi esetben a minőség javítását is eredményezte. Ez főleg azokra a területekre jellemző, ahol a kézi munkát gépivel helyettesítették. Természetesen a minőség javítása csak az új bevezetésére való megfelelő felkészüléssel érhető él. 5. A szocialista brigádmozgalom csaknem valamennyi gazdasági egységben a minőség javításának fontos tényezőjévé vált. Legfejlettebb a mozgalom a minisztériumi iparban, ahol a gazdasági vezetés konkrétabban meg tudta fogalmazni a követelményeket. A brigádok vállalásaiban valamennyi helyen szerepel a minőség javítására irányuló tevékenység. Előrelépés tapasztalható az anyagi ösztönzés ■ terén is. A leghatékonyabb formák és módszerek kidolgozása folyamatosán történik. A brigádmozgalom anyagi ösztönzésénél helyenként akadályozó tényezőként merüi fel az anyagi források hiánya. A jobb minőségre való törekvés a „Dolgozz hibátlanul” munka- rendszer szervezésében és bevezetésében is tükröződik. Néhány gazdasági egységben már az elmúlt évbén kísérletképpen bevezették. Több üzemben foglalkoznak a „DH” munka-. rendszer bevezetésének előkészítésével. ahol várhatóan 1974—1975. években konkrét:* zálódik. A megye Ipari üzemeire áN tálában jellemző, hogy az alkalmazott bérezési fonnák a jobb minőség elérésére ösztönöznek. Széles körben elterjedt a minőségi prémiummal kombinált teljesítménybérezés. Néhány helyen azonban még nem találták meg a kombinált bérezés hatékony alkalmazásának lehetőségét. 6. A kifogástalan minőségű termékek gyártásában nagy szerepe van az üzemen belüli minőségellenőrző szervezetnek. Kiépítése és működése a gazdasági egység nagyságától, profiljától, szervezettségétől függően eltérő. Minőségellenőrzés valamilyen formában mindenütt folyik. A szervezetet általában minőségellenőrző csoport, illetve osztály képezi. Néhány gazdasági egységnél jelenleg folyik a szervezed kiépítése, illetve korszerűsítése. A termékek minőségénél: ellenőrzését a vállalatoknál és szövetkezeteknél a vonatkozó szabványelőírások szerint végzik. Az ellenőrzés legtöbb helyen kiterjed a beérkező alap- és segédanyagokra is. Néhány vállalat házi laboratóriummal is rendelkezik, amely nagv segítséget n,7újf. az ellenőrzésben. E tekintetben a szövetkezeti és tanácsi ipáiéi marad a minisztériumi ipartól. Ä minőségellenőrzést sok he-' Íven szakmunkások és több éves gyakorlattal rendelkező betanított munkások végzik. Kevés » középfokú szakmai végzett« rendelkező műszaki el’epőr. Az utóbbiak fő- ieg n minisztériumi iparban találhatók, de helyenként a másik két szektorban is. A minőségellenőrök egy része szakmai tanfolyamot végzett é3 rendszeres továbbképzésben vesz részt. A továbbképzés vagy a vállalat, vagy valamilyen tudományos egyesület, tanfolyamain történik. Fiatalok fóruma a Szekszárdi Állami Gazdaságban Megvitatták a fiatalok szociális, kulturális gondjait összehívták a Szekszárdi Állami Gazdaság első ifjúsági parlamentjét. Megrendezésére a gazdaság újbereki kultúr- házában került sor. Megjelent a fiatalok tanácskozásán a megyei pártbizottság képviseletében dr. Pánczél Gézáné, Majzlk László, a járási pártbizottság munkatársa, Éppel János járási KISZ-titkár Kovács József, a MEDOSZ megyei titkára. — Beszéljük meg gondjainkat. további feladatainkat. Keressünk megoldást közösen problémáinkra. — ezekkel a szavakkal nyitotta meg a tanácskozást Kemény István, a gazdaság párttitkára. A gazdaság területileg szétszórt, ezért nehéz összehívni közös megbeszélésre, problémáik megvitatására a fiatalokat. Ez volt a* első ilyen alkalom a gazdaság életében. Hangsúlyozták, hogy szívesen dolgoznak a gazdaságban, megértik a vezetőket, akik tudják, hogy közülük többen anyagi gondokkal küszködnek. Mégis úgy érzik, nem becsülik meg eléggé munkájukat. Spannenberger János, amikor traktorvezetői tanfolyamra ment, fizetése 2600 forint volt, most 1600—2000 forint körül van. A bérkérdés gondjai nem ismeretlenek a vezetők előtt, foglalkoznak rendezésével. — Megcsináltuk magunk a gépszemlét, de sepki sem nézte meg. Pedig nem kell egyetlen fiatalt sem nógatni a munkára, dolgoznak maguktól is. Kicsit mintha mostoha- gyerekek lennénk — mondta Bárdos Jőnofi. A hozzé«7ó’<'—Von látszott, hopv a fiat-'ok bk^kramsl fordulnak a vezetőséghez, igénylik az idősebb korosztály segítségét, szakmai tapasztalar tát. Igénylik és várják elismerését is. Megemlítették, hogy javítani kellene a munkahelyi szociális helyzeten. Az- öltözők, mosdók nem felelnek meg a követelményeknek, sok helyeh a legelemibb tisztálkodási eszközök is hiányoznak. A hozzászólók között akadtak olyanok is akik kés* tervvel jöttek el a tanácskozásra, hogy fel tudják számolni a nehézségeket. A gazdaság vezetői örültek a fiatalok kezdeményezőkészségének. Amennyiben a terv élfogadható, esetleg kis módosítással megvalósítják. Sokan a fiatalok közül lakásgondokkal küzdenek. A pusztákon még;, régi-. ; cselédházakban laknak. Van olyan szoba- konyhás lakás is, amelyben hat-nyolc ember él- Tárgyalnak arról, hogyan lehetne javítani a lakásgondokon, hi-, szén a gazdaság Vezetőinek is érdeke, hogy ,a dolgozók ne hagyják él megoldatlan problémájuk miatt a munkahelyüket. Rossz a kulturális igények kielégítése, a kerületekben. nincsenek könyvtártermek nem megfelelőek az útviszonyok és nyáron az ivóvíz- ellátás. A fiatalok Őszintén, nyíltan beszéltek gondjaikról. Úgy, mint akik szívükön viselik egymás és a gazdaság sorsának alakulását. Ä minőségellenőrző szervezet tárgyi ellátottsága és az ellenőrök szakmai felkészültsége tekintetében nagy különbségek vannak. Ezek a szervezetek általában megfelelnek a jelenlegi követelményeknek, de a termelés fokozatos korszerűsítése megköveteli a szervezeti formák módosítását, a tárgyi feltételek javítását, valamint az állandó szakmai és politikai továbbképzést. DR. AMBRUS ATTILA a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályánál: munkatársa A megye általános fogyasztási szövetkezeteinek életéből Ünnepélyes taggyűlést tartott a Zomba—Hőgyész Egyesült ÁFÉSZ alapszervezete. Megtárgyalták a május 7-én megrendezésre kerülő ifjúsági parlament előkészítését, majd a termelésben élenjáró fiataloknak kitüntetést, illetve pénzjutalmat adtak át. Kiváló ifjú szakmunkás kitüntetést' kapott Krausz József, a hő- gyészi 4-ee 6zámú önkiszolgáló bolt helyettes vezetője, Koller Erzsébet a zombai 20-as számú önkiszolgáló bolt eladója és Palkó Mária, a hőgyészi kötőüzem egyik szocialista brigádjának vezetője. Kiváló Ifjúmunkás kitüntetést kapott Adamik Erzsébet és Icheffer Anna, a hőgyészi kötőüzem két betanított dolgozója. * Szekszárd primörzöldségellátásának javítása érdekében 22 család részvételével fóliás szakcsoportot létesített 2000 négyszögöl területen a szekszárdi ÁFÉSZ. A szakcsoport tagjai eredményesebb tevékenységük érdekében 70 ezer forint támogatást kaptak- * A paksi ÁFÉSZ Németkéren burgonyatermelő szakcsoportot alakított., Az ÁFÉSZ által biztosított nemesített vetőgumókból ebben az esztendőben 15 vagon burgonyát termelnék a szakcsoport tagjai, mely elegendő az erősen iparosodó nagyközség lakosai burgonyaigényének teljes kielégítésére. • Szedres és Medina kisgazdaságaiban több mint kétezer mázsa uborka termeléséi« és értékesítésére kötött szerződéit a szekszárdi ÁFÉSZ. . • A bonyhádi ÁFÉSZ galambtenyésztő szakcsoportja idéi 500 pár Texan-King haszongalambbal gyarapítja állományát. Két hónap alatt négy mező- gazdasági szakcsoportot alakított a nagydorogí ÁFÉSZ, s ezzel a szakcsoportok száma 16-ra emelkedett. A legifjabb közöttük a pálfai kertészeti szakcsoport, amelynek tagjai az elmúlt napokban szövetkeztek. * Gerjenben méhész-szakcsoportot alakított a paksi ÁFÉSZ. Ugyanekkor s-.errezik Mado- csán a nyúltenyésztő szakcso- VorM,
