Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-23 / 69. szám
Mankó afiatalok fóruma •••és a vitát a vitát, nem Könnyű az olyan gyárban a fiataloknak, ahol a vezetők úgy gondolkodnak és cselekednek, mint a Tolnai Selyemgyárban. Az ifjú- ' sági törvény 1971-ben „született”, a fiatalokkal való törődés, megkülönböztetett módon való foglalkozás ügyeikkel, huszonkilenc éves, egyidős szabadságunkkal. A Selyemgyárban is a párt ifjúságpolitikája vezérli a vezetők cselekedeteit, e szellemben munkálkodnak a fiatalok. Ha azt mondjuk, könnyű jó vezetők keze alatt fiatal dolgozónak lenni, gyoVsan hozzátesszük: az együttműködés kétoldalú, valamit valamiért. Könnyebb volna azonban a selyemgyári ifjúsági munka is, ha sok Máté János volna, ha sokan úgy gondolkodnának — szervezett és szervezeten kivüli fiatalok is — mint a C alapszervezet titkára. A Selyemgyárban fórumot kaptak a fiatalok — a sok vélemény közül nekünk Máté Jánosé tetszett legjobban, Okos érvei, vitára késztető-gondolata; fiatalságunk mentalitását, tenni akarását sűrítik... De térjünk csak vissza az ifjúsági fórum kezdetére. Schäffler Ádám párttitkár, még az előkészületek idején hívta fel figyelmünket a gyári munkásfiatalok fórumára: „Abban bízunk — mondta a titkár —, hogy sok segítséget kapunk a fiataloktól...” A gyári munkásklubban harminckét fiatal gyűlt össze: tanácskozni a munkáról, a szervezeti életről, sportról, művelődésről. Bolvári Józsefné igazis vállalni kell, a hozzászólást.•• gató vitára buzdító szavai adták meg a fórum alaphangját: felelősséggel a gyári fiatalok munkájáról csak az beszéljen, aki maga is xesz azért, hogy az élet a gyáriján pártos, harcos és hatékony lehessen. Parlamentnek nevezték a gyári KISZ-esek fórumukat, mert talán az ünnepélyességét akarták így emelni, az elnevezés nem fontos, a lényeg annál inkább: a szabad véleménynyilvánítás, a köz érdekében való munkálkodás volt a selyemgyári fiatalok fórumának jellemzője. Több mint tízen mondták el véleményüket. A fiatalokat idézzük, a gyár vezetői, a „hivatalos” felszólalók, bár érdekes-fontos dolgokat. mondtak, maradjanak ezúttal a háttérben. A fiatalok beszéljenek magukról, munkájukról, terveikről. Azt azért leírjuk, amit a párttitkár mondott: „A gyár vezetői támogatják a fiatalok kezdeményezését, teret adunk a mun. ka, a művelődés területén születő javaslatok megvalósításának, szeretnénk önállóan gondolkodó, alkotó fiatalokat gyárunk alapszervezeteiben tudni, olyanokat, akik nemcsak beszélnék, hanem dolgoznak is, olyanokat, akik nemcsak hozzászólnak egy témához, hanem van erejük, tudásuk vitatkozni is, álláspontjukat védeni — a jó ügy érdekében”. De nézzük miről beszéltek a selyemgyári fórumon a fiatalok. BAROSS ERZSÉBET ■ -—A fiataloknak nincs spor. tolásra olyan lehetőség, mint az kívánatos volna. Zárt üzemben dolgozunk, kell a mozgás, a íesí edzése. Amikor elmeMÁTÉ JÁNOS — Személyemet az ifjúsági szövetségben nem fontossá, 1974, március 23. gyünk a Vörös Lobogó-pályára, igazolást kérnek tőlünk. Jogunk van a munkához, ki-ki képessége, tudása szerint kiveheti részét a gyér előtt álló feladatok megoldásából. Azt kérem, több lehetőséget adjanak a fiatalok önálló, gyári sportolására is. hanem hasznossá szeretném tenni. Nem tetszik nekem, hogy taggyűléseink unottá vól. nak, szokványossá lesznek, nincs, vagy alig van bennük izgalom, konkrét célok kellenek, konkrét feladatok, mi a pártnak az ifjúsága vagyunk, munkánknak pártosnak kei; lenni. Többre vagyunk képe sek, mint amit itt teszünk, amii eddig alkottunk. Lehetőse akarat szinte együtt van, csrk az emberekből, a fiatalokból a közösségért való munkát 'k kell lobbantam. Égni kell az ifjúsági munkában is, langyos, se hideg, se meleg szqjyezeti él :t nem viszi előbbre ügyünket. BABOS MARTA — Ha mindenütt így menne az ifjúsági munka, mint nálunk. az jó lenne. Felelősséggel. hozzáértéssel munkálkodunk a párt ifjúsági politikájának megvalósításában, és az ifjúsági törvény gyárunkra, fiataljainkra vonatkozó részét tervünk alapján valósítjuk meg. Támogatást kapunk a gyár vezetőitől, a párttól, a szakszervezettől, rajtunk múlik, hogy ügyünk, az ifjúság kérdése, a holnap építésében való részvétel miként hat ránk, és abban miként veszünk részt. MAJTÉNYI MIHÁLY — Egészséges erkölcsi és anyagi igényekre van szükség. Ne kívánjunk lehetetlent, csak annyit, amennyit magunk is, magunk érdekében vállalni tudunk. Klubdélutánjaink elszürkültek — mi vagyunk ennek is az oka, ha igény nincs a jóra, a szépre, nem lehet rendezni jó klubdélutánokat. A fiatalok helyett a középkorúak nem szervezik meg a klubdélutánokat. Ez a mi dolHIRMANN BÉLA — Különféle objektív és szubjektív okok miatt elszuny- nyadt A szakma ifjú mestere címért folyó verseny. Most, miután megalakítottuk a fiatal műszakiak és közgazdászok ta. nácsát, a Kiváló mérnök és Kiváló technikus minősítés elnyeréséért indítjuk fiataljainkat versenybe. Az a célunk, hogy a termelést művelt főkkel. új kezdeményezésekkel segítsük. Ne sokat beszéljünk, hanem sokat tegyünk, hogy a fiatalok jól érezzék magukat gyárunkban. A gyár vezetősége minden évben néhány fiatalt nagyobb csrzeaü pénzjutalomban részesít, azokat elsősorban, akik az ifjúsági runkában kitűntek, amellett, hogy termelőmunkájukat is kifog ást-i- lanul látják el. Képünkön Bolvári né Rábóczki Sarolta szövőnőnek adja át a gyárvezet őség pénzjutalmát. — Az utóbbi időben a ve télkedők iránt csökkent az érdeklődés, ha szakmai kérdések vannak, talán többen és aktívabban vesznek1 részt az ilyen megmozdulásokon. A sportolásra is van lehetőség, természetes, hogy be kell jelenteni. ha valaki a pályát asználnr akarja. Mi egyébként vállaljuk, hogy az üzemépület melletti szabad területen felállítunk tornaszereket, más sportolási alkalmatosságot, amelyek csontjainkat, izmainkat a napi fárasztó munka után kicsit más irányba mozgatják. Csak használjuk ezeket a szereket, és vigyázzunk rájuk, — Szervezetünk • politikai szervezet. Politizálunk és polir- tizálni tanítunk. .Programjainkat úgy kell szervezni, hogy a fiatalok érezzék, az az övék, értük van. Sok a programunk. Válogatni, ritkítani kell. Ami marad, az legyen fiatalt formáló, hasznára váljon, aki benne részt vállal. Az MHSZ keretében és más szervezetben is sok lehetőség kínálkozik ar'-a, hogy szabad időnket tartalmasabban töltsük el. Rajtunk múlik, a lehetőségeket miként használjuk fel művelődésünk, szórakozásunk érdekében. PÁSTI ISTVÁN — Ilyen nagy gyár, mint a miénk, nem lehet meg önálló sporttelep nélkül. Tudom, hogy a község vezetői támogatják vállalatunk kérését, lesz máj cl sportpályánk; de előbb lesz, ha mi is dolgozunk, ha társadalmi munkát végzünk. Egyébként, fiúknak, lányoknak van lehetősége sportolni. Szerencsénkre a szakszervezet meg a gyárvezetés nagyon figyeli mi a, kérésünk, és ha mi is segítjük a gyárat, előbb valósulnak meg ifjúsági szövetségünk céljai. Edzett, egészséges emberekkel kell az ifjúsági törvényben foglaltakat megvalósítani, itt a gyárban is. ’sgjeSli limes j rajzi: Iliméig:
