Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-23 / 69. szám

Ülést tartott 'fai ' • j a megyei pártbizottság Termelési tanácskozás Jó éret zárt (Folytatás az 1. Oldalról) aktív közéleti ember, nemcsak az általa vezetett területen, hanem azon kí­vül is, valamint megfor­dítva: nemcsak másutt, hanem munkahelyén is. r -ty,. ” 'A .szocialista . vezető aktívan répit vesz az általa irányított ■ terület közéletében, az ott •működő párt- és más szervek • rendezvényein, a dolgozók de­mokratikus fórumain. Segíti a .párt- és valamennyi társadal­mi szervezet ■ munkáját, mel­lőzve az azok irányítására való törekvést, a munkájukba való konkrét beavatkozást. A megyénkben lévő vezetők túlnyomó többsége aktív köz­életi ember. Nemegyszer kö­zösségi, közéleti feladat eil: m.- att túlterheltek is. A tisztelet .. és megbecsülés mellett a oárt- gzerveknek komolyan kell fog­lalkoznak az ilyen vezetők túlterhelésének csokkentésé- •vel. Ugyanakkor szórványosan akad olyan vezető is. aki nem segíti az általa irányított terü­leten a közéleti munkát, a .párt- és tömegszervezetek jo­gait figyelmen kívül hagyja vagy csorbítja. Nemegyszer találkozni olvan nézettel is hogy valamely vezető csak az általa irányított területen kí­vüli közéleti tevékenységet tartja magara nézve kötelező­nek. Egyesek a párt munkába való bekapcsolódást is csak a felsőbb pártszervek munkájá­ban való részvételre értelme­zik. A továbbiakban K. Papp Jó­zsef részletesen beszélt arról, hogy a szocialista vezetőkkel szemben támasztott politikai Alkalmasság követelménye' magában foglalja az erköl­csi feddhetetlenséget is, azt. hogy a vezetők élet- V módja és magatartása fe­leljen meg a szocialista erkölcs követelményeinek, tevékenységükben a sza­vak és a tettek egységet .• alkossanak. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy megyénkben a vezetők többsé­ge megfelel ezeknek a köve­• telményeknék, ugyanakkor a párt a leghatározottabban fel­lép azokkal szemben, akiknek magatartásuk eldeformálódott, akik tetteikkel méltatlanná váltak a vezetői tisztségre. Külön, hangsúlyozottan szólt K. Papp József a vezetői er­kölcstelenség legdurvább meg­jelenési formájáról, a hata­lommal való visszaélésről, amellyel könyörtelenül szem­be kell szállni. A hatalommal való visszaélés mellett előfor­dulnak a hatalommal való hám élés esetei is. Következ­ményében nem egyszer legalább olyan veszélyes a szükséges döntés elmulasztása, ínint a hatalommal való visz- szaélés. A döntéstől, a döntés következményeitől való féle­lem is vezetőd alkalmatlan­ságra utaló magatartás. A szakmai hozzáértés terüle­tén a Központi Bizottság ha­tározata a szakmai alkalmas­ság követelményét állítja fel elengedhetetlen feltételnek a vezető beosztásúakkai szem­ben. A szakmai alkalmasság megnövelt követelményei érvényesítésére a megyé­ben is nagy gondot kell fordítani. Ez azért Is in­dokolt, mert helyenként még ma is tapasztalható a szakmai továbbképzés lebecsülése. Az a követelmény, hogy a ve­zető rendszeresen fejlessze szakmai tudását és tartson lé­pést a tudomány, a technika fejlődésével. Hiába az egyszer megszerzett bizonyítvány, ha a szarmai lépéstartás elma­rad. Ezért nagy jelentőséget tulajdonítunk a továbbkép­zésnek. A vezetői alkalmasság har­madik követelményeként a megyei első titkár a további­akban a vezetői készség kér­désévé^ foglalkozott. Hangoz­tatta: a vezetői alkalmasság ma áttekintő, elemző és álta­lánosító készséggel rendelkező, politikailag, szakmailag, veze­tési ismeretekben jól fel­készült embert igényel. Olyan embert, aki nyomon követi a fejlődést, megvan az új iránti érzéke, képes felmérni, felis­merni, feltárni az újat és azt alkalmazni a gyakorlatban. Rendelkezik a végrehajtás megszervezésének és ellenőrzé­sének képességével, ami azt jelenti, hogy a vezetőnek ,ió szervezőnek is kell lennie. Tud az emberekkel foglalkoz­ni. munkájukat összefogni és irányítani. A párt káderpolitikájának hármas alapelve együttesen je. lenti azokat a követelménye­ket, amelyeknek vezető káde­reinknek meg kell felelniük, a három feltétel köizül bárme­lyik hiányzik egy vezetőnél, vagy eleve kizárja vezetői al­kalmasságát, vagy záros ha­táridőn belül pótolnia kell a hiányt. Ezután K. Papp József ar­ról szólt, hogy a káder-után­pótlás egyik fontos forrásának az egyetemet, főiskolát vég­zett, rendszerünk által nevelt embereket kell tekinteni. Ezt azonban helyesen kell értel­mezni, mert maga a diploma megszerzése nem azonos a vezetői alkalmassággal. A főiskolai, egyetemi vég­zettséget önmagában mint ígéretet kell felfognunk. Mindennek párosulnia kell a szakmai lépéstartással, a megfelelő politikai alkal­massággal és a vezetési, irányítási készséggel. Az ilyen emberek rövid Idő alatt válhatnak alkalmas vezetőkké. Politikailag helyesen kell ér­tékelni a fizikai dolgozók leg­jobbjainak vezetővé képzését. Más az emberközelsége annak a vezetőnek, aki a munkapad mellől kerül irányító posztra. Ezért nagyon fontos feladat, hogy az arra alkalmas fizikai dolgozók vezetővé való neve­lését a párt kézben tartsa, se­gítse és ellenőrizze. A Központi Bizottság újra felhívja a figyelmét, hogy a vezetőposztok betöltésénél job­ban számításba kell venni az arra alkalmas nőket és fiata­lokat. A nők vezetőposztokra való állításánál a Központi Bi­zottság határozata olyan kö­vetelményt állít, hogy az aján­lásoknál, kinevezéseknél — azonos feltételek esetén — előnyben kell részesíteni a női kádereket. Ezt a folyama­tot elsősorban azokon a terü­leteken kell erősíteni, ahol sok nő dolgozik. A továbbiakban a fiatalok vezetésre való előkészítésének fontosságáról szólt a megyei pártbizottság első titkára, majd a káder-utánpótlás biztosításá­nak egy igen fontos feltételé­ről beszélt. A Központi Bizottság a ká­der-utánpótlás szervezett és folyamatos biztosítása érdeké­ben a vezetőkkel szemben olyan követelményt támaszt, hogy vezetői munkájuk elbírálá­sában legyen fon to? clem, hogy fejlődnek mellettük a káderek. Ezáltal biztosítani kell, hogy a vezetőit utánpótlásának egyik természetes forrását a helyet­tesek képezzék. A káder- és személyzeti munka továbbfej­lesztése, a tudatos, .szervezett, széles körű utánpótlás bizto­sítása érdekében a Központi Bizottság határozata megköve­teli, hogy a központi és me­gyei pártszerveknél, országos jellegű állami, gazdasági és szövetkezeti szerveknél ‘ káder­utánpótlási és -képzési terve­ket készítsenek. A Központi Bizottság határozata, megálla­pítva az elért eredményeket és ráterclve a figyelmet a további tennivalókra, megfe­lelő alapot nyújt a párt- és társadalmi szervek káder- és személyzeti munkájának to­vábbfej lesztésére. A megyei pártbizottság, mélyreható vita után, a be­terjesztett jelentést és a szó­beli kiegészítést, valamint a feladattervet elfogadta. Másop dik napirendi pontként a pártbizottsági ülés meghallgat­ta Király Ernőnek, a megyei pártbizottság titkárának tájé­koztatóját az időszerű nemzet­közi helyzetről. a Tolna megyei A napokban tartotta ter­melési tanácskozását a Tol­na megyéi Tanácsi Tervező Vállalat kollektívája. A ta­nácskozást a nyílt beszéd, az őszinte hangríem jellemezte: mind a vállalat vezetői, mind pedig a felszólalók bátran, a vállalat érdekeit szem előtt tartva beszélték meg eredmé­nyeiket és tennivalóikat. Paszler József, a vállalat igazgatója beszámolt arról, hogy a múlt év elején még éreztette hatását azoknak a központi intézkedéseknek a következménye, melyek a be­ruházási piac egyensúlyi hely­zetének megteremtésére szü­lettek. A Paksi Atomerőmű tervezéséből az év második felében a vállalatra igen rfagy feladat hárult. A megyén kí­vüli tervezések nagyságrend­je a vállalati célkitűzések és a tervteljesítés érdekében a múlt évben 3 millió forint ér­tékű volt. A vállalat múlt évi termelési értéke 15 millió 256 ezer forint volt, ' a vállalati nyereség pedig 6 millió 751 ezer forintot tett ki. A terme­lőegységek figyelembe véve a vállalati célkitűzéseket, ele­get tettek a követelmények­nek, és elvárásoknak, sőt zö­mében azokat túl is teljesítet­ték. A vállalat kollektívája az elmúlt évben 500 ezer forint értékű társadalmi tervezést végzett, melynek eredménye­képpen a város területén lévő vállalatok közül második he­lyezést ért el, s megkapta Szekszárd város emlékpla­kett j ét, s az azzal járó okle­velet. Az országos szinten is ma­gas termelési érték bizonyos fokig negatív előjellél hatott a tervek minőségére. Ezek utó­lagos korrigálása igen komoly időveszteséget és energia- ráfordítást jelent, jóllehet, a kivitelezői észrevételeknek körülbelül fele megalapozat­lan, kifejezetten jogtalan ha­szonszerzésre törekszik. ígért kedvezőtlenül érintette a vál­lalatot a tervezési jogosultság korlátozásával kapcsolatban Teryező Vállalat megjelent rendelkezés, mely­nek értelmében poligon ter- mékű lakás tervezésére és adaptálására a vállalat nem jogosult. Ezek a létesítmé­nyek a jól fizető munkák ka­tegóriájába tartoznak,, és et­től a vállalat mind Szek­szárd város, mind pedig a Paksi Atomerőmű felvonulási lakótelepénél elesett, ugyan­akkor a rosszul fizető mun­kákat, az egyedi terveket a vállalatnak kell elvégeznie. Ez igen nagy munkaráfordítást jelent, s a tervezési díjszabá­sa meglehetősen alacsony. A vállalati gazdálkodással kap­csolatos szabályzók nem tesz­nek különbséget az Építési és Városfejlesztési Minisztérium vállalatai és a tanácsi vállala­tok között; az előbbieknek a szabályzók kedvezőbb terme­lékenységi és árbevételi lehe­tőségeket biztosítanak. Ez hát­rányosan érirűti, sőt akadá­lyozza a vállalat fejlesztését. Égy-egy létesítményre bizto­sított tervezési idő rendkívül rövid, ami sokszor a terv részletmegoldásainak elnagyo- lásához, elkapkodásához, ese­tenként helytelen megoldás­hoz vezet. Ennek ellenére a vállalat múlt évi gazdálkodá­sa eredménves volt, túlszár­nyalta az előző évek nyeresé­gét, s túlteljesítették a tervei. A vállalat minden egyes dol­gozója a tőle telhető maxi­mumot nyújtotta, s ezért elis­merés illeti őket. A vállalat .erre az évre 16 millió forint termelési értéket és 7 millió 200 ezer forint nyereséget tervezett. Az ez évi tervekben elsősorban a mlnőségcentrikussóg tükröző­dik. s ezt a nagyfokú leter­heltség miatt csak bizonyos árpolitikai eszközőkkél lehet ellensúlyozni. Az ez évi mun­ka előreláthatóan biztosított, sajnos, a munkaösszetétel és a tervezési jogosultság miatt igen kedvezőtlen: zöme egye­di tervezésű, igen nagy beru­házás, rövid átfutási határ­idővel. Az év első felébert ter­vezendő ' létesítményeket még 1975 végéig kivitelezési szem­pontból a megyei célkitűzések teljesítése érdekében be kell fejezni. A nagyfokú, megyén belüli tervezési igény követ­keztében megszüntették a me­gyén kívüli vállalásokat, s néhány kivételes esettől elte­kintve, nem engedélyezik a mellékfoglalkozásokat. A szocialista brigádmozga- 1 ommak a vállalaton belül igen komoly múltja van, és ez is egyik biztosítéka an­nak, hogy évről évre maga­sabb termelékenységgel, ki­emelkedő eredménnyel gaz­dálkodnak. A beszámolót, s a hozzászólásokat követően a termelési tanácskozás meg­szavazta a Kiváló Dolgozó cím elnyerésére érdemes dolgo­zók névsorát, majd a szocia­lista brigádmozgalomban ki­emelkedő eredményeket elért brigádok eredményeit ismer­tették. 1974, március 23. Helikopter Duzson Szokatlan látvány­ban volt részük csü­törtökön a dúzsiak- nak. A falu szélén, a földút kanyarulatánál hevenyészett „repülő­teret” létesítettek a Hőgvészi Állami Er­dőgazdaság szakem­berei. Tényleges te­ret tulajdonképpen csak az innen útjára induló növényvédel­mi helikoptert kiszol­gáló vontatók, tartály- kocsik, a feltornyo­zott zsákok, a keverő­edények és a Hona­szivattyú vettek igénybe. Maga a he­likopter ugyanis egy árokpart széléről startolt és landolt ugyanoda, nagy sze­let kavarva forgó­szárnyaival. A Repü­lőgépes Növényvédő Állomás gépe reggel­től kora délutánig az erdőgazdaság 200 hektárnyi területén végezte el a növény­védő permetezést. Ez volt az első eset. hogy itt ilyen célra helikoptert vettek igénybe. Mint a műveletet nagy érdek­lődéssel figyelő szakemberek mondották, a növényvédelem ilyen módon nemcsak gyor­sabb, hanem huszonöt száza­lékkal olcsóbb is a hagyomá­nyosnál.-s. -n. Foto: Gottvald

Next

/
Thumbnails
Contents