Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-03 / 52. szám
A TOLNA MEGYEI A. MAO YAH- SZÖCIAL1 STA WU N KASPA RT TOLNA MEGYEI B1Z ÖT T SAgANAK LAPJA KARNAP 1974 műre. 3. XXIV. évi. 52. szám. ARA: 1,20 FL ff6í:s3£Pa?r71o' ’ ;Cj5a- Egyetemi i";- _ Pees Leonr.rcL. ' "HETEK 1 Közlemény Ion Gheorche Maurer magyarországi hivatalos, baráti látogatásáról Jogásznapok ’74 Dr. Földvári József professzor nyilatkozata Fock Jenőnek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghíváséra Ion Gheorghe Maurer, a Komán Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke 1974. február 27. és március 2. között hivatalos, baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. A Romin Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökét fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Loson- czi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A két kormányelnök kölcsönösen tájékoztatást adott az országaikban folyó szocialista építésről, áttekintette a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kétoldalú kapcsolatainak jelenlegi helyzetét, megvizsgálta a kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének további lehetőségeit és véleménycserét folytattak az egymást kölcsönösen érdeklő időszerű nemzetközi kérdésekről, különös tekintetAz elmúlt hónap utolsó hetében a sok éves gyakorlatnak megfelelően, megkezdődtek megyénk Iparának jelentős hányadát kitevő ipari szövetkezetekben a mérlogzáró közgyűléseit. Pénteken a megye négy településén. Dombóváron. Bonyhádon, Tamásiban és Tolnán is összeült a tagság, how megvitatva az elmúlt év eredményeit, összegezze a tanulságokat, s a tapasztalatokat felhasználva, a tavalyinál még jobban dolgozzanak. Valamennyi ipari szövetkezetben az idei tervek, a hátralévő tíz hónap során megoldandó feladatok is szóba kerültek. Dombóváron, az Universal, Bonyhádon az Építőipari, Tamásiban a Vem/esioari, Tolnán pedig az Építőipari, az Asztalos és a Gép- és Műszeripari szövetkezesek vezetősége rzámolt be a tagságnak az elmúlt évi gazdálkodásróL Javuló eredmények Délután három órakor kezdődött Dombóváron, a Vasutas Művelődési Házban az Univerzál Ipari Szövetkezet mérlegzáró és tervtárgyaló közgyűlése. Az elnökségben helyet foglalt Gyuricza István, az MSZMP dombóvári Bizottságának első titkára, és Kardos Antal, a Tolna megyei KISZÖV osztályvezetője. Dr. Samu Lajos, a szövetkezet elnöke, beszámolójában javuló gazdálkodást tükröző eredményeiéről adott számot Kimondta, hogy a korábbi nehéz évek után, a szövetkezet idén átlagosan kétheti bérűek megfelelő nyereségrészetel az európai biztonság és együttműködés kérdéseire. A miniszterelnökök megkülönböztetett figyelmet szenteltek a két ország kapcsolatainak. Megállapították, hogy a Magvar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság testvéri együttműködése tovább fejlődött. Hangsúlyozták, hogy a két ország és a két nép politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait a felsőszintű párt. és kormányküldöttségeik 1972 februári megállapodása szellemében, a magyar-román barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés előírásainak megfelelően kell fejleszteni. A felek hangsúlyozták, hogy tová’-bra is ki kell használni minden lehetőséget a két szomszédos szocialista ország népei, együttműködésének szélesítésére, a nemzetközi enyhülés, a béke a szocialista országok egységének erősítésére. A két kormányfő fontosnak tartja országaik gazdasági kapcsolatainak fejlesztése szempontjából a látogatás során sedést tud fizetni dolgozóinak. Meg5egyezte, hogy az első félévben még nem egyszer gazdasági problémáikkal küszködtek. de a második hat hónapra már az ütemesen fejlődő gazdálkodásvolt a jellemző. Ennek eredményeként a nyereség a tavalyi 6,25 helyett idén elérte az árbevétel 7.8 százalékát. Ily módon a szövetkezetnél több száz dolgozónak adhattak jó munkája elismeréseként pénzjutalmat. Anyagi elismerésiben részesíthettek 156 törzsgárda-, 146 szocialista brigádtagot és 33 kiváló dolgozót A városi pártbizottság titkára felszólalásában kifejtette, hogy az aránylag szerény eredmények ellenére a szövetkezet pályája felfelé ível, s a nehézségek nem visszaesést tükröznek. hanem a fejlődés velejárót Adósság nélkül A Tolnai Építőipari Szövetkezet évek óta nem tudott év végén nyereségrészesedést fizetni dolgozóinak. 1970-ben gátolta ezt a hanyag gazdálkodás, majd. az eredményes évek nyereségét a korábbi veszteség kompenzálására kellett fordítani. Az elmúlt évet végre adósságok nélkül kezdték. s így az erkölcsi elismerés mellett pénzjutalomban is tudták részesíteni a kiemelkedően jó munkát végzett dolgozókat, a szocialista brigádok tagjait. A jutalmakon kívül a szövetkezet dolgozóinak több mint egyhavi bérnek megfelelő nyereségrészesedést is fi* zettelt; ., aláírt megállapodásokat a vegyipari együttműködésről és szakosodásról, a kölcsönös áru- szállításokról, valamint a közlekedési és postaügyi tudo- mánvos-műszaki együttműködésről. A miniszterelnökök véleménycserét folytattak a két ország hosszú távú gazdasági együttműködésének kérdéseiről a KGST XXV. ülésszakán elfogadott komplex program szellemében, valamint az 1976—00-ig terjedő időszak népgazdasági terveinek egyeztetéséről. A megbeszélések szívélyes, baráti légkörben, a kölcsönös megértés szellemében folytak le. Ion Gheorghe Maurer, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Fock Jenőt, a Magyar ' Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét a Román Szocialista Köztársaságba. Fock Jenő kormányelnök a meghívást köszönettel elfogadta. Mint az pénteken délután a községi pártbizottság székházéban tartott mérlegzáró közgyűlésen Hussv Károly, a szövetkezet elnöke elmondta az éves árbevétel nyolc és fél millió forint volt, s enne’ 13,4 százaléka a nyereség. A lakossági tevékenység értéke megközelíti a kétmillió forintot. Az idei év a tovább'' fejlődés jegyében telik el. A lekötött szerződések alapján a termelési érték 60 százalékkal haladja majd meg a tavalyit. A Tolnai GÉM a számítógépprogramban A Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet folyamatos fejlődés során érte el az elmúlt évben az évi 66,6 millió forintos árbevételt. Növekedett a lakossági szolgáltatá: volumene is. A néhány tíz. száz. esetleg ezer forintos számlák Összege megközelítette a kétmillió forintot A szövetkezet nyeresége másfél millióvá] meghaladta az előző évit így átlagosan egy hónapi bérnek megfelelő összeget fizethettek ki nyereségrészesedésként. Dinamikus növekedést mutat a műszergyártás fejlődése is. A MOM és a VIDEOTON megrendelései alapján berendezéseket állítanak elő elektronikus számítógépekhez. Ezt a tevékenységüké' idén háromszorosára növelik Egyébként ebben az esztendőben a szövetkezet tervei a (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap délelőtt a VII. szekszárdi jogásznapok záró ülésén dr. László, a Szekszárdi Ügyvédi Kamara elnöke elnökölt Ez a.kaiommai dr. Hegedűs István kandidátus, göoüliői egyetemi docens „A termelőszövetkezeti tagsági viszony jogi alapkérdései” című művéről tartott vitainditó előadást. Korreferense dr. Hadnagy Zsalt, a Tolna megyei KI3ZÓV jogi irodájának jogtanácsosa. dr. Kalmár József, a decsi Sárközi Egyetértés Tsz jogtanácsosa és dr. Pongrácz Aladár, a TOT jogtanácsosa volt Dr. Hadnagy Zsolt a mű elvitathatatlan ériékeinek méltatása mellett rámutatott arra, hogy az alkotás — többek. Így az ő számára is — nem teljesen egyértelmű címe ellenére minden: tehát mezőgazdasági, ipari és szolgáltató szövetkezet szempontjából fontos, időszerű kérdéseket taglal. A korreferensek és hozzászólók behatóan elemezték azokat az igen érdekes kapcsolatokat, amelyek a szocialista szövetkezeti tagokat a szövetkezethez részint munkavállalókként, részint tulajdonosként fűzik. A szövetkezeti demokráciát illetően hasznos eszmecsere alakult ki arról, hogy az adott fejlődési fokon miként formálódnak a közgyűlés, illetve a vezetőség jogai és kötelességei, A jogásznapek — fogalmazhatjuk így: — hivatalos része dr. Szilcz Ákosnak, a Tolna megyei Főügyészség vezetőjének, a Magyar Jogász Szövetség Tolna megyei Szervezete elnökének zárszavával ért véget. A szellemi érdekességek után este kezdődtek a tradíciókban szintén gazdag jogászbál vidám órái a szekszárdi Gemenc Szállóban, A VII. szekszárdi jogásznapok — nemes hagyományaikhoz hív_n — többet nyújtottak előadásoknál, korreferátumoknál. Olyan eleven eszmecserék fórumai voltak ismét. amelyeken bebizonyosodott. hogy — a közhiedelemmel ellentétben — kevés a joghézag, még kevesebb a félreérthető jogelv. A jogélvek egyike az utóbbi hónapokban annyira élénken foglalkoztatja a közvéleményt, hogy neves Jogtudóst kértünk fel. nyújtson tájékoztatást helyes értelmezéséről. Ez az elv az ártatlanság vélelme, amelyet — többek között — a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata hangsúlyoz igen nyomatékosan. Erről az elvről szólott kérésünkre dr. Földvári József, pécsi tanszékvezető egyetemi tanár. — Az ártatlanság vélelme, történelmi méretekben, a bíráskodással egyidős. — bocsátotta előre dr. Földvári József. — Minél teljesebben érvényesül ez az elv. annál tökéletesebben szolgálja az igazságosságot. a törvényességet, tehát a társadalmat. Érvényesülésének mértékét mindig az adott társadalmi gazdasági viszonyok szabják meg. Szélsőséges példát emlitve: csak töredékesen realizálódott a rabszolgatartó társadalomban, teljességében bontakozik ki ellenben a szocialista társadalomban. Az ártatlanság elvét akként is szokták megfogalmazni. hogy valakinek a bűnösségét csak a bíróság állapíthatja meg. Az ártatlanság vélelméből eredően a bíróság előtt sem a vádlottnak kell ár- • tatlanságát bizonyítania, hanem a vádhatóságnak kell a vád megalapozottságát, tehát a vádlott bűnösségét bizonyítania. Ezekbő] azonban tévedés lenne arra következtetni, mintha jogerős bírói ítélet előtt ne érhetnének meghatározott hátrányos következmények egyes személyeket. Sőt, a törvény bizonyos esetekben, pontosabban: bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén előírja a kényszerintézkedések megtételét. Ezekhez azonban. közöttük például az őrizetbevételhez. az előzetes letartóztatáshoz más jogi konzekvenciák tartoznak, mint a jogerős marasztaló ítélethez. — Sértheti-e az ártatlanság vélelmét olyan tényeknek a nyilvánosság elé tárása, amelyek végső soron valakinek fegyelmi felelősségre vonását vagy elítélését okozzák? — A tények tárgyilagos közlése semmiképp sem sérti; sőt. nézetem szerint helyes, ha egyes ügyekkel a közvélemény már az ügy jogerős befejezése elölt megismerkedik. Az objektív tájékoztatás megelőzi a találgatásokat. Nem kívánatos ellen oen. hogy akár az egyes ember, akár a sajtó a jogerős befejezés előtt a cselekmény súlyának megítélésébe bocsátkozzák. Az információ tehát ne legyen bírálat; főként jogi minősitést tartalmazó bírálat ne legyen. — Hazánkban több szerv foglalkozik különféle szintű ellenőrzéssel, vizsgálattal; ilyen például az ügyészség, a népi ellenőrzés. A vizsgálatok negatív megállapításainak publikálása sérti-e az ártatlanság vélelmét? — Éppen úgy nem sérti, amint például nem eilemétes azzal egy nyomozás eredményének ismertetése. A magam részéről azonban fontosnak tartom a tárgyilagosságot abban az értelemben is, ha a közlések az enyhítő körülményeket szintén tartalmazzák. Adott esetben illő lehet kifejezésre juttatni, hogy a megvádolt személy az eljárás addigi szakaszában beismeri-e. vagy tagadja bűnösségét. _— Hol látja professzor úr a bírálat jogának és az ártatlan- *ág vélelmének harmóniáját? *— Az ártatlanság vélelméhez való jog is: jog. Egyik sem csorbítja a másikat az elméletben, nem csorbíthatja tehát a gyakorlatban sem. A korrektül gyakorolt kritika szükséges a társadalom fejlődéséhez, az ártatlanság vélelmének helyes érvényesítése pedig kell az egyéni jogok védelméhez, — összegezte dr. Földvári József tanszékvezető egyetemi tanár. B.Z. . A megye ipari szövetkezeteiben folytatódtak a mérlegzáró közgyűlések i
