Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-21 / 67. szám

Vb-üléa Sxehsxárdon Ez Tolt napirenden Az olvasóban általában van valamelyes idegenkedés akkor, amikor ülésekről, tanácskozá­sokról szóló beszámolókat ol­vas. Sok, többnyire jó képe­sítésű ember hosszú asztal ' mellett történő órái azonban nem azért telnek, hogy ki-ki éppen a helyét foglalja el, ha­nem mert használni akar va- • lamilyen ügynek. A városi ta­nács vb tegnapi ülésén, Szek- szárdon. sok közérdekű téma került szóba. Ezeket igyek­szünk, az alábbiakban csak címszavak szerint összefoglal­ni. EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉSEK A városfejlesztési célok megvalósítását számos olyan tömegszervezet és vállalat is szolgálja, melyek közvetlen felügyelete nem tartozik a vb alá. Az együttműködést szerződések szabályozzák, me­lyék közül a KISZ-szel való rendszeres értékelés tárgyát képezi és rendkívül gyümöl­csözőnek bizonyult. A Haza­fias Népfronttal kötött együttműködési szerződés ér­tékelésére a második félév­ben kerül sor. A koordináció keretében a tanács kereken 33 millió forintot kapott és 12 milliós összeggel segítette a különböző szervek és válla­latok közérdekű tevékenysé­gét. JÓ ESZTENDŐ A megyeszékhely termelő- szövetkezeteinek tavalyi gaz­dálkodásáról Kaposi István osztályvezető nyújtott be elő­terjesztést. A terjedelmes anyag sok mutatószámot is tartalmazott. Majdnem vala­mennyi elismerésre érdemes eredményeket tükröz, öt év átlagában javultak a termés- eredmények, az egy személy­re jutó jövedelem épp ennyi­re, viszont — ez az elörege­déssel és gz állattenyésztési kedv hanyatlásával is össze­függ — csökkent a számos­állatlétszám. A ZENEISKOLA EREDMÉNYEI Husek Rezső igazgató szá­molt be a vb-tagok előtt az Űj módszerek, fajtaváltás Tanácskoxás a sxarrasmarhaprogramról Tegnap délelőtt a Tolna megyei Tanács mező-, élelmi­szer- és vízgazdasági bizottsá­ga foglalkozott a szarvas­marhaprogrammal — nagy­részt a magyarkeszi Petőfi, a medinai Béke, a paksi Duna- menti Egyesülés, a szekszárdi Béri Balogh Ádám, valamint a ' gerjeni Rákóczi Tsz-ben szerzett tapasztalatok alapján. A téma fontosságához méltó­an eleven eszmecsere volt. A tanácskozás résztvevői fontosnak tartották minden nagyüzem tagságával és veze­tőivel elfogadtatni azt az igaz­ságot, hogy a vegyes haszno­sítású szarvasmarhák kora az utolsó éveknél tart. Nem cse­kély károkat okozna figyel­men kívül hagyni, hogy már a közeli jövőben kizárólag azok az üzemek részesülhet­nek dotációban, amelyek az ajánlott tervek valamelyiké­nek pontos telj esífésével dol­goznak. Igen valószínű, hogy az ilyen tervek köre a jelen­leginél szűkebb lesz. Mind a gazdaságosság kö­vetelménye, mind a szakmun­kások viszonylag csekély szá­ma indokolja, • hogy az üze­mek olyan szarvasmarha­tenyésztési módszereket alkal­mazzanak, amelyek kevés szakmunkással is jó eredmé­nyeket hoznak. Ilyen — pél­dául — a fejőházas rendszer. Tpbb nagyüzemnek kívánatos lesz állományát korszerűbb fajtával felcserélnie. A He­reford tartása — például — csak mostoha viszonyok , kö­zött, rossz legelőkön kifizető­dő. A már bevált fajták kö­zül a jövőre is ígéretes, töb­bek között, a magyar tarka, a Limousine, a. Holstein-friz. A bizottság . megítélése sze­rint elsősorban a szálas takar­mányoknál szükséges olyan tartósítási módszereket beve­zetni, amelyek a jelenlegiek­nél kevésbé energiaigény esek. Úgyszólván egyetlen kérdés volt, amely körül nem kereke­dett hasznos vita, mindenki egyetértett abban, hogy a jö­vőben még lelkiismereteseb­ben kell teljesíteni az állat­egészségügyi előírásokat. A szarvasmarhaprogram to­vábbi teendői felől — a bi­zottság állásfoglalását is fi­gyelembe véve ' — a megyei tanács határoz majd. Yízkivételi mű az atomerőműhöz A paksi atomerőmű szomszédságában, Csámpán építik a vízkivételi művet. A vízműben fertőtlenítik és vastalanítják a kutakból nyert vizet. Az építés még az idén befejeződik. tMTI foto: Bajkor József felv. — KS) országosan is kiemelkedő he­lyet elfoglaló zeneiskola mű­ködéséről. Az Augusz-házban kapott új otthon végre kielé­gítő működési feltételeket biz­tosít az intézménynek, ahol a fizikai dolgozók gyerekeinek aránya is magas. A megye és város nagy anyagi erőfeszíté­sekkel segítette az iskola mun­káját. csak hangszerekre 268 ezer forintot költöttek. A vb. elismerését fejezte ki az iskola vezetőinek és tanárainak az eddigi eredményes munkássá­gukért és az átköltözéskor ki­fejtett tevékenységükért. LAKŐHAZ-FELÜJITAS Az idei évben a következő szekszárdi lakóépületek kerül­nek felújításra: Pollack u. 10., Rákóczi u. 17., 30., 33., 57., 83. és 41. számú házak. Továbbá az Ybl utcai négylakásos épü­let, a Garay tér 18. és meg­szünteti működését a lég- szennyezést is okozó Kispipa feletti fűtőmű. A vb. — mél­tányossági okokból — gará­zsonként 6000 forintról 5000 forintra szállította le a lak­tanya mögötti^ kerítésnél éoí- tendő garázsok árát. Megálla­pította a csatári, szőlőhesvi és a Hermann Ottó lakótelepi házhelyek eladási árát is négy­szögölenként 150—350 forint' összegben. Új nevet („Musko­tály”) kapott a Kadarka utca 89—90. számú háztól nyíló köz. •• ünnepi KISZ-taggyűlés a Volánnál Tegnap délelőtt ünnepi KISZ-taggyűlést tartottak sr Volán 11. számú Vállalat köz­ponti épületében. Az esemény­re az adott okot, hogy a vál­lalat szekszárdi üzemi KISZ- szervezeted elnyerték a KISZ Központi Bizottságának vörös vándorzászla ját. A taggyűlésen részt vett Szabó Andrásné. a KISZ Köz­ponti Bizottságának tagja. Varjas János, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első tit­kára. s az elnökségben foglal­tak helyet a megye egyik leg­nagyobb vállalatának párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetői, képviselői. A megjelent, mintegy het- venfős tagságot Szöllősi Fe­renc. a központi alapszervezet vezetőségének tagja köszön­tötte, majd Bognár Cecil, a központi alapszervezet titkára mondott ünnepi beszédet. Meg. emlékezett népünk három tör­ténelmi tavaszáról. és a KISZ 1957. márciusában történt zászlóbontásáról. Elmondotta, hogy a vállalatnál 1957. máju­sában alakult meg a KISZ- szervezet. öt taggal, s ma az alapszervezetek mintegy 350 fős tagságot számlálnak. Ez­után Varjas János. a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára köszöntötte a fia* talokat. s méltatta azokat az eredményeket, amelyeket a mozgalmi munka és a terme­lés terén elértek. Ezt követően a KISZ Központi Bizottsága nevében átadta az üzemi alap- szervezetek képviselőinek a KISZ Központi Bizottságának vörös vándorzászlaiát, vala­mint a KISZ KB. dicsérő ok­levelét a központi alapszerve­zetnek. Varjas János ezután Bognár Cecilnek átadta a ..Ki­váló ifjúsági vezető’’ kitünte­tést., Acsádi Erzsébet KISZ- taenak pedig az aranykoszorús KISZ-jelvényt. A Volán 11. számú Válla­lat gazdasági vezetése nevé­ben Piegl Ferenc igazgató méltatta a fiatalok eredmé­nyes munkáját, s három fia­talnak a „Kiváló dolgozó” ki­tüntetést adta át. Dicső örökségünk (Folytatás az 1. oldalról) tokosok igájába hajtani a fejét. Az országot az összeomlás anarchiájától csak a szocializ­mus. a kommunizmus megte­remtése mentheti meg.” Az események gyorsan kö­vették egymást, megkezdődött a társadalom szocialista átala­kítása: állami tulajdonba vette a kisüzem méreteit meghaladó ipari bázisokat, államosította a 100 holdnál nagyobb föld­birtokokat és azokon meg­teremtette a termelőszövetke­zeteket. Állami kézbe vette a bankokat, zárolta az értékleté­teket. Teljesítve a proletariá­tus történelmi feladatát, kisa­játította egykori kisajátítóit. A hatalom védelmére létrehozta a Vörösórséget, a Vörös Had­sereget, és a forradalmi tör­vényszékeket. Egymást követ­ték a dolgozó osztályok szociális helyzetét javító rendelkezések, noha a négyesztendős világ­háború a tönk szélére sodorta a magyar nemzetgazdaságot. Nem volt só. gyufa, petróleum, lábbeli, ruha, szűkösen jutott az élelemből is. Az ipari ter­melés a mélyponton volt, a mezőgazdaságban is évről évre csökkentek a hozamok. A munkáshatalom minden ellensége kezdettől fogva ö&z- szefogott, hogy megdöntse a Magyar Tanácsköztársaságot. Nem riadt vissza a hazaáru­lástól, és kész volt Becsben tárgyalásokat folytatni az in­tervencióra készülőkkel, meg­ígérve nekik, hogy a kommu­nistákat elűzik, a hatalmat át­veszik, megmentik a magyar burzsoázia hatalmát. Nem riadtak vissza politikai gyilkos­ságoktól, és tudatosan szer­vezték a belső ellenforradalmi felkeléseket, hogy fokozzák az amúgyis sok gonddal küzdő ta­nácskormány nehézségeit. Fék­telen' rémhírterjesztéssel a naptömegek tisztánlátását igye­keztek megzavarni. A gazdasá­gi élet megbénítására megszer­vezték a vasutassztrájkot, sza­botázsakcióikat vezettek és haj­tottak végre gyárakban. A köz­igazgatásban megbúvók pedig az államgépezet működését akarták lehetetlenné tenni. A magyar proletariátus mind­ezzel számolt, amikor kézbe vette a hatalmat. A „Minden­kihez!” című kiáltványban a többi között erről a követke­zőket olvashatjuk: „A Magyarországi Szocialis­ta Párt és a Forradalmi Kor­mányzótanács fölismeri, meny­nyi nehézséggel és áldozattal kell megküzdenie a magyar munkásságnak, ha elindul ezen a bátor és nagyszerű úton ... És mégis rá kell lépnünk, és mégis rá merünk lépni, mert bízunk a magyar prodetárság hősiességében és áldozatkészsé­gében. Rá kell lépnünk, mert csakis így vihetjük győzelem­re a szocializmus világot meg­váltó ügyét.” A magyar munkásosztály vállalta a feladatokat. Amikor az intervenciós seregek hazánk­ra törtek, egyik napról a má­sikra tízezrek léptek a Vörös Hadseregbe, ragadtak fegyvert, hogy védjék a szocialista ha­zát. Idősek és fiatalok, a fron­tokat végigküzdők és a tűz­keresztségen át nem esettek, magyarok, osztrákok, lengye­lek, oroszok, horvátok és né­metek küzdöttek együtt, a kez­dettől fogva nagy túlerőben lévő ellenséggel. 1919 márciusa a világ élvo­nalába emelte hazánkat. Szer­te a . világon figyelték azt a heroikus küzdelmet, amit a magyar nép -vívott elnyomói­val. Különösen Szovjet-Orosz- országban váltott ki nagy ro- konszenvet a hősi harc. Lenin magyar munkásokhoz inté­zett üzenetében i<»v méltatja a Magyar Tanácsköztársaság honvédő háborúját: „Az a háború, amelyet ti viJ seltek, az egyetlen jogos, igaz­ságos. igazán, forradalmi hábo- rú, az elnyomottak háborúja az elnyomók ellen, a dolgozók háborúja a kizsákmányolok ellen, háború a szocializmi s győzelméért. Az egész világo i a munkásosztály minden be­csületes tagja a ti pártotokon áll. Minden hónap közelek a hozza a proletár világiorradr - mat. Legyetek szilárdak! A győzelem a tietek lesz!” Az intervenció sokszoros túlereje, a belső árulás végül is a Magyar Tanácsköztársaság megdöntéséhez vezetett. A hő­si harc. a szocializmus építésé­nek kísérlete azonban nem vö t hiábavaló. E harcokból az egész nemzetközi kommunista, mozgalom, a munkásmozgalom sokat tanult. A Magyar Ta­nácsköztársaság 133 napja iga­zolta a leninizmus egy sor alapvető tételének igazát, he­lyességét. így péídául a többi között: a különböző népek szo­cializmushoz vezető útjának különféle módját és formáját; a munkásmozgalom politikai egysége biztosításának fontos­ságát a proletárdiktatúra elis­merésének elvi alapján; an­nak szükségességét, hogy a for­radalmi proletár élcsapat min­den szempontból tanulmányoz­za a tömegek általános de­mokratikus és szocialista kö­veteléseit; a helyes együttmű­ködést a munkásmozgalom nemzeti és internacionalista feladatainak összekapcsolását. Fontos tanulság, hogy a ma­gyar proletárhatalom a speci­fikus sajátosságaival együtt visszatükrözte azokat az álta­lános történelmi törvényszerű­ségeket és tendenciákat is, amelyek kötelező erejűek min­den ország forradalmi munkás- mozgalma számára. E fontos tanulságoknak nem­csak a kommunizmus hívei, hanem ellenzői is tudatára éb­redtek. Elkeseredett politikai és ideológiai harc folyt, és fo­lyik az 1919-es Magyar Ta­nácsköztársaság tanulságainak értékelése körül. A burzsoá és a szociáldemokrata történettu­domány igyekezett és igyek­szik mind a mai napig is meg­hamisítani e kérdés helyes, marxista—leninista megközelí­tését. de ők maguk sem tagad­hatják a tanácshatalom óriási történelmi jelentőségét. A Tanácsköztársaság törté­nelmi helyét, szerepét Kun Bé­la 1920-ban így fogalmazta meg: „... a világforradalom­nak előharcosai voltunk, inter­nacionalisták — nem szóval, de cselekedettel. Nem bírtuk ugyan megőrizni a nemzetközi imperializmusnak ránk zúduló özönével szemben a világforra­dalomnak ezt a kicsiny és gyönge tűzhelyét, amelyet Ma­gyarországi Tanácsköztársaság­nak hívtak. Mindenkinél in­kább hozzájárultunk azonban ahhoz, hogy a világforradalom nagy és hatalmas tűzhelye: Szovjet-Oraszország megbir­kózzék a nemzetközi ellenfor­radalom hullámaival, melyek éppen a Magyarországi Ta­nácsköztársaság kikiáltásakor kezdték elérni legmagasabb pontjukat”. Ehhez ma sincs mit hozzátenni. A Magyar Tanácsköztársa­ság nemzeti történelmünk leg- dlcsőbb fejezetei közé tartozik. Példája biztatás és tanulság egyidejűleg mai harcainkban is. K. BALOG JÁNOS 1974. március 21,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents