Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-21 / 67. szám
1 nriLÄÖ MOlEflBjJÖWCTESUöStÄI TOLNÁ MEGYEI NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUHKÁSPART TOLHA MEGYEI BÍZÓT TSÁGAHAK LAPJA CSÜTÖRTÖK 1974 morc. 21. XXIV. évi. 67. szóm. ARA: 0.90 Ft. Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ' A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága március 19—20-án kibővített ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a Politikai Bizottságnak az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatóját; a munkásosztály helyzetéről 6zóló jelentését; a közművelődés helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló előterjesztését, Valamint a párt szervezeti életével kapcsolatos kérdésekben előterjesztett javaslatát. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Dicső örökségünk Nagygyűlés a Tanácsköztársaság kikiáltásának SS* évfordulója alkalmából •• Ünnepség a mártírok emlékművénél .v K ét elleső forradalom,; az 1848-as polgári, és az 1918-as polgári demokratikus forradalom tett kísérletet, hősies erőfeszítést a magyar társadalom előft 'álló feladatok gyökeres megoldáséra, — végül is, máá- ■más okok miatt, mindkettő megoldatlanul hagyta a legfontosabbakat. 1848-ban a forradalom vívmányait a belső fejletlén osztály viszonyok is fenyegették, végül is a cári Oroszországgal és a magyar- ellehes nemzetiségekkel szövetkezve az osztrák reakció intervenciója semmisítette meg. E megállapítás alól csupán á jobbágyfelszabadítás a kivétel, amelyet a legsötétebb abszolutizmus idején sem lehetett semmissé termi, nem lehetett visszavonni. Az viszont közismert, hogy ez eredeti formájában is csak félmegoldás Völt. A magyar nép mégis joggal büszke 1848-ra, az ideiglenesen elért eredményekre, a nagyszerű szabadságharcra. Euróba figyelte a magyar nép erőfesz!, lését a függetlenség megszerzéséért, a társadalmi viszonyok átalakításáért. Hét évtized múlva a polgári demokratikus forradalom tett biztató erőfeszítést a feladatok ttiegóiaására. Fejlettebbek voltak az osztályviszonyok: a munkásosztály önálló politikai tényezőként' játszott szerepet ai eseményekben, a burzsoázia is jóval fejlettebb volt, mint a polgári forradalom idején. A gazdasági bázis is összehasonlíthatatlanul erősebb volt, a nemzetközi viszonyok is kedvezőek voltak. Oroszországban győzött, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Európa- szerte forradalmi fellendülés volt, s vereséget szenvedett a háborúban a Monarchia, Kö- zép-Európa reakciós erőinek fő bázisa. A polgári demokratikus forradalom szétzúzta a dualizmust, s ezzel nemcsak a magyar függetlenséget teremtette meg, hanem akarva- akarátlah segítséget nyújtott a nemzetiségek önálló törekvéseméül érvényre juttatásához. Szabaddá tette az utat a szocialista ' forradalom erőinek tömörüléséhez. A nép kivívta demokratikus jogait, az egyesülési, gyülekezési és sajtó- szabadságot. Nem volt olyan erő, amely fékezhette volna — átmenetileg — a tömegek demokratikus jogainak érvényesítését-. Tömegesen jöttek létre a munkás- és paraszti szervezetek. Különösen a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetei alakultak meg nagy számban. A politikai jellegű tömeggyűlések sokasága zajlott le, amelyeken, a szónokok a békéről, á tnUnftáről, a közellátásról, az ország függetlenségéről beszéltek legtöbbet Az első napokban a demokratikus forradalom győzelme illúziókat keltett a lakosságban. Hitt a liberális burzsoá- szociáldemckrata koalíciós kormányban. bízott abban, hogy megteremti a békét, kenyeret ad aí éhezőknek, visszahozza a katonákat a frontokról és a hadifogságból, földet oszt, és garantálja a forradalomban kivívott demokratikus jogokat. A kormány azonban, amely a népnek köszönhette hatalmát A Ganz-MÁVAG művelődési központjában szerdán ünnepi nagygyűlést rendeztek a Tanácsköztársaság kikiáltásának 55. évfordulója alkalmából. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Minisztertanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezésében megtartott nagygyűlésen munkásmozgalmi harcosok, fővárosi dolgozók, ifjúmunkások részvételével emlékeztek a magyar történelem jelentős eseményére. Az elnökségben helyet foglalt Nemes Dezső, az MSZWCP Politikai Bizottságának tagja. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, Keserű Já- nosné könnyűipari miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tahács elnöke, továbbá a társadalmi és tömegszervezetek országos és fővárosi testületéinek képviselői. A résztvevők soraiban helyet foglalt a munkásmozgalom sok régi harcosa; köztük több olyan veterán, aki személyes résztvevője volt az 1918. június 20-án lezajlott MÁVAG-gyári tüntetésnek, amelyet gyilkos sortűz fojtott vérbe. De más történelmi emlékek is fűződnek a nagygyűlés színhelyéhez: 55 évvel ezelőtt 1919. januárjában itt tanácskozott a történelmi jelentőségű vasasgyűlés; s itt szerelték fel és indították a frontra a Tanácsköztársaság védelmére a MÁVAG önkéntes alakulatát: a 8. munkásezredet. A Himnusz hangjai után Keres Emil szavalata hangzott el. majd Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott elnöki megnyitót. Ezután Katona Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság titkára emelkedett szólásra. Katona Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság titkára ünnepi beszédében a többi közt emlékeztetett arra: — Ötvenöt éwei ezelőtt a magyar munkásosztály, szövetségben a szegényparasztsággal és az ország haladó erőivel, megdöntötte hazánkban a földesurak. gyárosok és bankárok hatalmát. Győzelemre vitte a szocialista forradalmat, megteremtette a Magyar Tanácsköztársaságot. Amikor a múltat, a Tanácsköztársaság 133 hősies és dicsőséges napját idézzük, az 1919 óta eltelt 55 évre, a megtett útra a jelen küzdelmeire és a jövő feladataira is gondblunk. A Magyar Tanácsköztársaság a munkásosztály, az egész dolgozó magyar nép jövőbe mutató forradalmi tette volt. — A Tanácsköztársaság minden megelőző magyar forradalmi gondolat és cselekvés, így: a7l 1848—49-es forradalom és szabadságharc jogutódja, igazi népi forradalom gyümölcse volt, amely köztudottan általános, titkos választáson is megerősítést nyert és bizalmat kapott. Az események egyértelműen bizonyítják: a Nagy Október orosz példáját követő magyar szocialista forradalom népi, nemzeti ihletésű volt, szerves része a magyar történelemnek. A Tanácsköztársaság nemzeti volt, és internacionalista. Katona Imre ezután így folytatta: — Hazánkban is sikeresen folytatjuk a szocializmus építését, eredményesen hajtjuk (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap a déli órákban került sor egy szép megemlékezésre Szekszárdon: a mártírok emlékműve elolt gyűli össze a Garay Gimnázium hétszáz diákja. Szcnczi László iskola- igazgató emlékezeti a mártírokra, a gimnázium nevében megkoszorúzták az emlékművet és szavalatok is elhangzottak. Foto: Gottvald Károly és önmagát „népkormánynak* nevezte, hamar szembefordult a forradalmi tömegekkel. 1918 novemberében már fegyverrel verte le az országban a pár raszti megmozdulásokat, a földfoglaló mozgalmakat. Polgárőrséget szervezett, amely a csendőrséggel és a rendőrség, gél együttműködve a polgári rendet védelmezte a forradalmi erőkkel szemben. A polgári forradalom nemi Oldotta meg a földkérdést sem, hiába mutatott jó példát Károlyi Mihály. A földreformról szóló törvény, igaz. 1919 februárjában megjelent, de annak végrehajtására nem került sor. Nagy volt a visszahúzó erő, sokan voltak, akik kezdettől fogva le akarták fékezni a forradalmi lendületet, tévútra akarták vinni a forradalmat, hogy megakadályozzák annak radikális végigvitelét. Tolna megyében hasonló volt a helyzet. A Tolnavórmegye és a Közérdek című lap 1918. november 7-én így írt: „Legyen ismét béke és szeretet az emberek között.” „A külső béke mát sem ér, ha belbékét, a belső rendet nem tudjuk biztosítani". „A népkormány a hazatérő hősöket jutalmazni fogja, és gondoskodik a hősök özvegyeiről és árváiról, de ha felbomlik a rend, akkor megszűnik a segélynyújtás lehetősége”. Nem nehéz felismerni a forradalomellenes kísérleteket ezekben a mondatokban, amelyeket nagyméretű betűkkel nyomtak az újság címolda. Iára. Rend, béke — és jön a jutalom. Ezt ígérte a hatalomba került burzsoázia és ezt tette a szociáldemokrata jobb- szárny is. Ahhoz, hogy a lakosság felismerje ezt a manővert, ahhoz. hogy a proletárforradalorn feltételei megérlelődjenek, további forradalmi gyakorlatra, tapasztalatra, a tömegek poll, tikai tudatának további fejlődésére volt szükség. S mindenekelőtt. szükség volt a munkásosztály üj, forradalmi pártjára, amely szakít a reformista irányzattal, a tőkés rendszert szocialista jelszavakkal is védelmező reformista vezetőkkel és áz önálló politikai küzdelerh ttiezejére lép, segíti megteremteni a szocialista forradalom szubjektív feltételei’,. Ilyen körülmények között tehát — amikor a néptömegek készek voltak tovább irtenni a forradalomban —, történelmi szükségszerűség ■ Vetít A Kom munisták Magyarországi Párt jának megalakulása. 1919 márciusa meghozta a magyar történelem második forradalmi tavaszát. Március ,21-én kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. A párt és a forradalmi kormányzótanács felhívással fordult Magyarország népéhez: „Magyarország proletársága a mai nappal a maga kezébe vesz minden hatalmat. A polgári világ teljes összeomlása, a koalíciós kormányzás csődje kényszeríti rá Magyarország munkásságát és parasztságát erre a döntő lépésre. A kapitalista termelés összeomlott, a munkásság nem hajlandó többé a nagytőkések és nagybir(Folytatás a 3 oldalon)
