Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-20 / 66. szám
ÖN KERDEZ Levélcímünk : 7101, Szekszárd, Postafiók 71Sárga fürdőkád Simcsik Pál Kakasd, Rákóczi utca 20. szám alatti olvasónk kérdezte: „Miért nem lehet a kereskedelemben nagyméretű, szines fürdőkádat, ezen belül sárga színűt kapni? Egy éve vásároltam Szekszárdon sárga színű fürdőszoba-berendezést, kád kivételével. Az eladók akkor azt mondták, egy-két héten belül várható. Ilyen kád azonban azóta sem érkezett az üzletbe. Kérdésem, miért nem komplett berendezéseket árulnak, illetve a bolt dolgozói miért nem tudják pontosan, hogy mi várható?" A kérdésre a Dél-dunántúli Vas- és Műszaki Kereskedelmi Vállalat Tolna megyei kirendeltségének igazgatója, Orbán Istvánná válaszolt. A fürdőkádakra vonatkozó szerződésben a LAMPART ZIM kecskeméti gyára, a megadott keretszámon belül színválaszték biztosítását nem vállalja, a szerződésben is „Színes fürdőkád" megjelölés szerepel, így a kádakat a gyártásból kikerülő színben adják. Ennek megfelelően sem a nagykereskedelmet sem a kiskereskedelmet nem tájékoztatják előzetesen a színes fürdőkádak beszerzési lehetőségéről. (Véleményünk szerint he-, lyes volna, ha a gyár ma már a nagykereskedelem igényeinek megfelelő szín- ' ben gyártaná a kádakat és nem a termelőüzem határozná meg, hogy milyen színű fürdőkádak kerüljenek a lakásokba. A szerk. megjegyzése.) Halálra ítélt háromkerekűek ? Illés János, Fadd, Táncsics Mihály utca 14. szám alatti olvasónk írta a következő tartalmú levelet: „Mi lesz a sorsuk a halálra ítélt háromkerekű motoroknak, az úgynevezett targoncáknak? Mi ezekkel a járművekkel Fad- don hasznos munkát végeztünk. A négymázsás géppel leállítottak minket, pedig gyorsabb a lófogatnál, el van látva fékkel, lámpával és nem zárkózunk el a használatára kirótt adó elől sem. Ezekkel a járművekkel még nem is hallottam balesetről. Kérem, tájékoztassanak lehetőségeinkről." A kérdésre Pál László, rendőr alezredes, a Tolna megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője válaszolt. A Minisztertanács 37/1972. (XI. 9.) számú 'rendeletének 4. §-a kimondja, hogy „A gépjármű jellegének megváltoztatásához, továbbá alkatrészekből gépjármű. illetőleg pótkocsi építéséhez a KPM Autófelügyelet előzetes engedély.- szükséges. Magánszemély részére nem engedélyezhető olyan jármű létrehozása, amelyet nem tarthat üzemben." Tekintettel arra. hogy a levélben háromkerekű motoros járműről van szó, a forgalomban való részvétele a gépjárműnek csak a KPM engedélyének megszerzése után lehetséges. Az említett gépjármű vizsgáztatására van lehetőség. E lehetőségek megválaszolása azonban túlhaladná a Népújság. e rovatának kereteit. Ezért nevezett személyesen keresse fel a fő- kapitányság közlekedés- rendészeti osztályát, mely a felvetett kérdésre a választ részletesen megadja. Feltárt utca Kaltenbach Ferencné Siek- srárd, Bartina utca 80. szám alatti olvasónk leveléből idézünk: „1972. októberében utcánkban vízvezetékcsövek lefektetését végezték. Akkor az utca bal oldalán az úttestet markológépekkel feltörték és a csövek lefektetése után ugyancsak gépekkel, a földet visszatúrták. Azóta az úttest helyreállítása érdekében semmi nem történt. Az amúgy is keskeny utcában napi 17 autóbuszjárat közlekedik, a rendezetlen szakaszon vegyesbolt és szikvízlerakat van, ahová teherkocsik szállítják az árut, nem beszélve az egyéb személykocsi-forgalorrt- ról. A jármüvek egyike kerüléskor belemegy a sártsnger- be, napi eset, hogy úgy kell onnan kivontatni. A járókelőket és a házfalakat befröcskölik sárral, nyáron pedig a portengertől lehetetlen a lakások szellőztetése. Mindez másfél éve. Mindössze a Bartina utca 56—80. számáig és a Remete utca 2—40. számáig terjedő szakasz javításáról lenne szó. A helyzet azért is érthetetlen, mert a helyreállítási költségekhez a hozzájárulást — 1500 forintot — házanként már kivetették. Mikorra várható az újbóli kulturált közlekedés?” A kérdésre Mátyás Istvántól, a városi tanács elnökhelyettesétől kértünk és kaptunk választ. A felsővárosi vízvezetékhálózat kiépítése után a városi tanács Költségvetési Üzeme 1973. őszén megkezdte a megbontott útszakaszok helyreállítását, jelenleg a Hosszúvölgyben, Bethlen Gábor utcában és a Bartina-közben folynak hasonló munkálatok. A fenti utcák elkészülte után a tavasz folyamán fokozatosan sor kerül a Remete utcától a város felé eső megbontott útszakasz helyre- állítására, mely váirhatóan májusig befejeződik. A műszaki osztály által kivetett 1500 forint a vízvezetékhálózat kiépítése utáni közműfejlesztési hozzájárulás, mely nem az út helyreállításának költségfedezetéül szolgál. Rendeljen délután is a gyermekorvos Kriser Ádámné Tolna, Baj- csy-Zsilinszky utca 27. szám alatti olvasónk így kezdte a levelét: „Örültünk, hogy községünk két gyermekorvost is kapott. Rendelési idejük beosztását azonban helytelenítjük. A délután 3—4 óra közötti rendelési idő minden dolgozó családanyának nagyon alkalmatlan. Ha vidékre jár dolgozni, ami a községben gyakori, akkor például még a ,2-kor végződő műszakból sem ér haza hamarabb, mint a rendelésidő végére. Ha irodában dolgozik, 8—3-ig tart a munkaideje. A muhkáltrtőkiól kér az ember megértést, hogy néhány orérg h: "nyoztzassorí, gyermeke érdekében. Szalagon dolgozóknál, vagy más jó néhány helyen ez sem megvalósítható. Úgy érzem, a rendelési időn mindenképpen módosítani kéne. Például délután 5—6-ig, vagy dél- elött-délutáni megosztásban, stb. Az embernek fáj a szíve, ha munkából hazaérve, betegen találja otthon a gyerekét, de csak másnap délután jut vele orvoshoz. Igaz, a körzeti orvosok, szívességből ellátnak minket ilyen esetben. De, éppen az ö mentesítésükre, illetve a gyerekek jobb ellátása érdekében rendszeresítették a gyermek-szakrendelést. A dolog tehát így nincs megoldva." A kérdésre dr. Horváth Jenő, megyei főorvos válaszolt. A körzeti gyermekorvos rendelési idejének a meghatározása az illetékes községi. illetőleg nagyközségi tanács feladata. A Tolnán működő gyermekkörzeti orvosoknak a levélíró által . kifogásolt rendelési idejét tehát nem az egészségügyi szervek, hanem a nagyközségi tanács állapította meg. A levélíró által felvetett problémával a magunk részéről egyetértünk, hiszen természetes, hogy az egészségügyi szolgálatnak mind térben, mind időben a lakosság számára hozzáférhe- tőnek kell lennie. A kifogásolt rendelési idő megváltoztatása érdekében az illetékes járási főorvos útján felvettük a kapcsolatot a nagyközség tanácsával és a jövőben ’á' körzeti gyermekorvosok délutáni rendelési idejét a lakosság kérésének megfelelően fogják megállapítani. Kevés a fodrásznők fizetése ? Bátor Dezsőné Fadd, Ady Endre utcai olvasónk a fodrásznőkről írta a következőket. „Sok munkát, figyelmet érdemlő, szép szakma a fodrászoké. A fizetés annál kevesebb, havi hét-nyolcszáz forint. Az összbevétel 35 százalékát kapják havonta. Ezenkívül semmilyen juttatásban nem részesülnek. A borravalóra azért nem lehet teljesen alapozni. Úgy érzem, ezért maradnak fodrász nélkül a községek. Várható-e a közeljövőben valamiféle fizetésrendezés a fodrászszakmában?” Pálinkás István, a Tolna megyei Szolgáltató Kisipari Szövetkezet elnöke válaszolt a kérdésre: IVfegköszönöm a kedves olvasó élismerő szavait, mely női fodrászaink munkájára vonatkozik. Szabadjon azonban felhívni a figyelmét, hogy információi tévesek mivei női fodrászaink havi keresete nem hét-nyolcszáz forint, mint ő írja, hanem a megyében a női fodrászok átlagkeresete ennél lényegesen magasabb. A női fodrászok megyei átlagkeresete 2070 forint. Faddi női fodrászaink átlagkeresete, is lényegesen magasabb, mint azt' a kedves .levélíró . írja. Faddon az" egyik dolgozóé 1313. a másiké, aki csak nyolc hónapot dolgozott folyamatosan, 1084. a harmadiké pedig 921 forint, de itt meg kívánom jegyezni, hogy csak két és fél napot dolgozott mivel gyermekgondozási segélyen volt, ahonnan visszatért és közben megbetegedett. A valóság az, hogy a női fodrászok az összbevétel 35 százalékát kapják. Ezenkívül természetesen minden olyan juttatásban részesülnek, amely a szövetkezeti tagot megilleti. A férfifodrászok százalékos térítését a közelmúltban rendeztük, ezenkívül a közeljövőben a fodrász- szakmában fizetésrendezést nem tervezünk. A prototípus elkészült Sebők Imre Dombóvár, VII. utca 11. szám alatti olvasónk érdekes, sokakat érdeklő kérdéssel fordult szerkesztőségünkhöz: „A Szekszárdi Vasipari Vállalat által hirdetett FS—20-as típusú olajtüzelésű főző-sütő tűzhelyet szeretnék vásárolni. A tűzhelyet azonban Dombóváron nem kapom meg. Azt hallottam, nem is gyártják. Kérem, tájékoztassanak a lehetőségekről." Németh Antal, a Szekszárdi Vasipari Vállalat igazgatója tájékoztatta szerkesztőségünket a következőkről. — Vállalatunk 1973-ban kidolgozta az FS—20 típusú sütő-főző tűzhely gyártásának technikai, műszaki feltételeit é6 prototípusát. Sorozatgyártását 1974. második negyedévére terveztük. A továbbiakban a Tolna megyei Tanács V. B. ipari osztálya, azon túlmenően a Kohó- és Gépipari Minisztérium állás- foglalása dönti el, engedélyezi, vagy nem engedélyezi a sorozatgyártást. Kö- • vétkezésképpen ennek függvényében alakul kereskedelmi forgalmazása is. Szülési szabadság tsz-tagnak Pál Ferencné Kálózná, Béke út 75. szám alatti olvasónk irta: „Első gyermekemet 1971. március 2-án szültem. Mivel a mucsi Egyetértés Tsz tagja vagyok, az anyasjógi segélyt megkaptam. 1973Jok- tóber 3-án szültem második gyermekemet, de vele nem kaptam meg azokat a juttatásokat, illetve csak részben, amit az elsővel. Ezzel kapcsolatban azt szeretném kérdezni: a második ternesség utolsó hónapjára jár-e a táppénz, a gyermek megszületése utón a 20 hét teljes fizetés és ennek a fizetésnek az összegét évi, vagy pedig az utolsó háromhavi fizetésből számítják-e ki?" A kérdésre dr. Deák Konrád, cső* portvezető ügyész válaszol: A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvény és ennek végrehajtására kiadott jogszabályok szerint: „A termelőszövetkezetben tagként rendszeresen dolgozó nőt szülés címén húszheti szabadság illeti meg, amely rendellenes szülés esetén — szakorvosi javaslatra — további négy héttel meghosszabbítható. A szüléssel kapcsolatos jövedelemkiesés pótlásáról — a jogszabályban meghatározott keretek között — a termelőszövetkezet az alapszabályban foglaltak szerint gondoskodik." Előírja a jogszabály azt is. hogy ..a szülési szabadságból 4 hetet a szülés előtt kell kir adni; ettől a terhes nő kérésére el lehet tekinteni, ha az orvos véleménye szerint egészségének veszélyeztetésével nem jár. Szülés címén azt a tagként dolgozó nőt kell jövedelempótló készpénzsegélyben részesíteni. aki a szülést megelőző egyévi időszakban a részére megállapított munkát, vagy ennél kevesebbet, de legalább az évi 100 tízórás munkanapot teljesítette.” Ami pedig a segély összegének mikénti kiszámítását illeti, idevonatko- zóan is csak a jogszabályt idézhetjük, amely szerint: ,,A szülési szabadság 20 héten belül egy munkanapra járó segély összege, a szülést megelőző egyévi időszakban elért részesedés egy napra eső részének 75 százalékánál kevesebb és 100 százalékánál több nem lehet.” Az alapszabály tartalmazza azt, hogy az adott termelőszövetkezet a jogszabályban megjelölt 75 és 100 százalék között milyen százalékban állapítja meg a segélyt. A hozzánk intézett kérdésekre tehát pontos választ annak a termelőszövetkezetnek az alapszabályából kaphat, amely termelőszövetkezetnek tagja. A termelőszövetkezetekre vonatkozó jogszabályokat, s ezen belül a termelősz i vetkezeti tagok jogaira — és természetesen kötelességeire is — vonatkozó rendelkezéseket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 1972. évi 11. számában találhatja meg. s ez az értesítő a községi tanácsnál megtekinthető. TeSe-onszámssrsk : 129—01, 123—61. Ml VÁLASZOLUNK
