Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-19 / 65. szám

Bonyhád városiasod ik

Szebb és olcsóbb a szabályos építkezés

Fábián Imre építésügyi qaxtálrvexető nyilatkozata

1 — Az cüami é« o szövetkezet!

építkezésen kívül minden évben szó- mez hói, garázs, kerítés születik ágy, hegy egy iparengedéllyel ren- . delkezé kőműves irányításával ^ — vagy anélkül — a leendő tulajdoné* barátaival, családtagjaival hozzálát a munkának. Ebből nem ritkán különféle anyagi jellegű kellemetlenségek származnak. Megelőzésük végett kértük Fábián Imrét, a megyei Tanács V. B. építés-, közlekedési és vízüovi 03r*.ól—in",t vezetőjét, hogy ismertesse az építéssel, bontással kapcsolatos főbb tud- mi valókat*

— Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény úgy rendelkezik. hogy az építmény megépítéséhez, felújításához, helyre- állításához, átalakításához, bővítéséhez és lebontásához az építésügyi hatóság engedélye szükséges — mondotta bevezetőül Fábián Imre. — Az engedélyezési eljárásról szóló 10/1969. ÉVM. számú rendelet felsorolja mindazokat az építési munkákat, amelyek kizárólag építési engedély alapján végezhetők. Ezek: épület építése. felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése, lebontása, továbbá lakásépítés céljából emeletre ráépítés, tetőtér-beépítés. toldaléképítés, nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítása, lakások műszaki megosztása; kémény építése, magasítása; kerítés- létesítése az utcafronton; támfal építése; árnyékszék, pöcegödör. szemétgyűjtő, trágya- és trágyalé tároló, házi szennyvíztisztító létesítése; ásott kút építése. Ezek körében építési engedély nélkül történhet épületben válaszfal vagy osztófal építése, lebontá. sa, feltéve, hogy ezekkel az épület rendeltetését, használatának engedélyezett módját, illetve a lakások vagy a lakószobák számát nem változtatják meg; másfél méternél nem magasabb kerti növényház építése; a rendes háztartási szükségleteket kielégítő melléképület felújítása, helyreállítása. szabad kemence és húsfüstölő építése. Továbbá a külterületeken: összefüggő alapozást nem Igénylő, vázas, földbe ásott oszlopokon nyugvó szerkezetű, nem falazott és huzamos emberi tartózkodásra nem szolgáló mezőgazdasági épületek építése, átalakítása. Nem kell engedély építési engedélyhez nem kötött, vagy 150 légköbméternél kisebb térfoga, tű. nem lakás célját szolgáló épület lebontásához sem.

— Feltételeztük, hogy a k8uégcb- ben ás a nagyközségekben kevesebb a kötöttség.

— Ezekben a településekben a mellékutcákban nem kell építési engedély az épület tetőzetének. homlokzatának felújítására. átalakítása; a homlokzatokon ajtók, ablakok létesítésére, megszüntetésére, átalakítására, ha ezzel az épület rendeltetését, használatának engedélyezett módját, a lakások vagy lakószobák számát nem változtatják meg; 12 négyzetméternél kisebb alapterületű. három méternél alacsonyabb párkánymagasságú, nem lakás céljára szolgáló épü. let építésére, átalakítására (például: fás- és szerszémosim 5

1914, március Ilkámra, ól, fészer, pajta). Nem kell építési engedély legfeljebb két személygépkocsi elhelyezésére szolgáló garázs, továbbá földszintes lakó- és ezzel kapcsolatos gazdasági épülethez tartozó árnyékszék, pöcegödör, szemétgyűjtő, trágya-, trágya- létároló létesítésére sem. Külön felhívom a figyelmet arra, hogy az építési engedély nélkül végezhető munkákat is csak a rendezési terveknek megfelelően, az általános érvényű építésügyi és más hatósági (például tűzrendészed, közegészségügyi) előírások megtartásával szabad végezni.

— Ismert, hoav a* utóbbi asxteft- dőkben sokan építettek, bont^M-k engedély nélkül. Milyen következményekkel járt ez?

— Az engedélyhez nem kötött munkát sokan a már említett előírások megszegésével végezték, mások önkényesen eltértek az engedélyezett tervtől; így számosán keveredtek haragos viszonyba szomszédaikkal, a különféle bírságok kifizetését nem is számítva ... Megint mások engedély nélkül láttak engedélyhez kötött munkához. hasonló következményekkel. Az építésügyi hatóság dolgozóinak rengeteg ener. giáját vonták el ezek az ügyek más. fontos építésügyi tennivalóktól. Az építési fegyelem •helyreállítása érdekében az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium kiadta az építés- rendészeti bírságokról szóló 3/1973. ÉVM. számú rendeletet. A rendelkezés a közérdek követelményeinek megfelelően szigorú.

— Konkrétan miben nyilvánul oz a szigor?

— Kell sújtani építésrendészeti bírsággal azt az építtetőt (beruházót), aki építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkát engedély nélkül, vagy az engedélytől lényeges eltéréssel végez vagy végeztet; aki az épületet vagy létesítményt a használatbavételi engedélyben megjelölt rendeltetési céltól tartós módon eltérő célra használ. Akkor jelentős mértékű az eltérés, ha az építő az építmény' engedélyezett helyszínrajzi- elhelyezését. alaprajzi elrendezését, rendeltetését. szerkezeti megoldását, külső megjelenését megváltoztatja, továbbá akkor, ha az élet- vagy közbiztonságot veszélyezteti. Engedélyhez nem kötött építési munkák esetében a rendezési tervek súlyos meg. sértését jelenti az építménynek építési tilalom alatt álló földrészleten való felépítése. Súlyosan megsértik az előírásokat azok az építtetők, akik az Országos Építésügyi Szabályzat elhelyezési és beépítési rendelkezéseit nem tartják meg; az említett részleteken túlmenően akitor is, ha jogellenes építkezésükre hivatkozással mások is szabálytalanul építkeznek.

— Ez utóbbi esetben is megbírsá- ságolják a jogszabály ellen vétőt?

— Az építésügyi hatóság a bírság kilátásba helyezésével elrendelheti az ilyen építmény lebontását határidő megjelölésével. Ha a lebontást még időben elvégzi, az építtető mentesül az építésrendészeti bírság alól. Ám ha az építésügyi hatóság a lebontástól eltekintett, és az építménynek (épületrésznek) csupán az átalakítását rendelte el, a bírságot kiszabja, tekint?: r. í’kül arra, hogy az átalakítás megtörtént-e határidőre vagy sem. Majd felhívja az építtetőt a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására. Ennek illetéke ötszáz forint.

— Milyen giuogO lehel ■< épít.»rendineti bírság?

— Forintban meghatározott felső határról nem rendelkezik a jogszabály. A rendelkezés szerint az építésrendészeti bírság az építmény (építményrész) kisajátítási értékének tíz százaléka. Félreértések megelőzése végett megismétlem: tíz százaléka; tehát szó sincs arról. hogy ennél kisebb mértékű bírság kiszabása megenge. dett. Indokolt esetben a megbírságoltak a községi tanács vb szakigazgatási szervétől, városokban a tanács vb pénzügyi osztályától kérheti, hogy engedélyezze az építésrendészeti bírságnak részletekben történő megfizetését. Az építésrendészeti bírság kiszabásán felül a szabálytalanul építkező ellen nem lehet az építésügyi szabályok be nem tartása miatt külön szabálysértési eljárást indítani, mivel ez egyszeri szabálytalanság kétszeres büntetését okozná.

— Ml módon ellenórr! át ópitósCgyi hatóság at ÉVM-rond«l«t megtartását?

— A hatóság megkezdte a felmérést. Az új építkezések

— különben örvendetes — nagy száma miatt óriási ez a munka. Ezért az építésügyi hatóságok dolgozói még nem juttattak el mindenhova. Az elmúlt év március elseje előtt elkövetett szabálytalanságok felkutatása megtörtént. Az en. nél később elkövetett cselekmények miatt az elkövetés idejétől számított tíz éven belül lehet bírságot kiszabni. Megjegyzem, az említett dátum előtt feltárt szabálytalanságok száma hozzávetőleg háromszáz. a miattuk kirótt építésrendészeti bírság körülbelül félmillió forint volt. A bírságok összege 1800 és 150 000 forint között ingadozott. A legtöbb szabálytalanságot magán- személyek követték el, de — sajnos — a szocialista szektor sem volt mentes az építésügyi törvénysértésektől.

— Az építésügyi rendelkezéseknek nem az a céljuk, hogy a lakosságnak kellemetlenségeket okozzanak; az sem. hogy az állami bevételeket növeljék, hiszen a bírságolás csak közérdekből alkalmazott kényszerítő eszköz. A következmények megelőzése végett kérnek mindenkit az építésügyi hatóságok az előírások lelkiismeretes megtartására. A jogszabály értelmezésénél adódhatnak kételyek, ezek eloszlatásában segít a hatóság. Beszélgetésünk kezdetéin — például — a községek. nagyközségek mellékutcáiról szóltunk. Ezek nem feltétlenül azonosak a KRESZ- ben foglalt alárendelt útvonallal, amint a falusi főutcák 6em a KRESZ szerinti főútvonalak. Az efféle problémák rögtön nem problémák, mihelyt az építtető vagy a bontani szándékozó feleletet kap kérdésére a tanácsházán. Ezért kérek

— kollégáim nevében is — mindenkit, hogy a legcsekélyebb kétség esetén is. de még a munka megkezdése előtt, érdeklődjék az építésügyi hatóságnál. Az ott kapott felvilágosítás készséges, megbízható és természetesen ingyenes. — fejezte be a Népújságnál! adott tájékoztatását Fábián Imre osztályvezető.

B. Z.

Nyílt titok, hogy egyik legnagyobb, dinamikusan fejlődő községünk Bonyhád, a várisi címre pályázik. Jelenleg 13 ezernél több lakosa van, az elmúlt évben 843 fővel nőtt a község lélekszáma. Uj munka- lehetőséget kínál a zománcgyár létesítendő üzemegysége, a lemezleszabó, amelynek talaj- murlkáit most kezdték el.

A szolgáltatások bővítését fogja szolgálni egy háromszáz négyzetméteres ABC-áruház, GELKA-szerviz és Patyolatfelvevő, amelyeknek az építés se még az idén megkezdődik. A község egészségügyi ellátottságát növeli két orvosi rendelő, szolgálati lakással, amely a közeljövőben épül fék A köz- gazdasági szakközépiskola ezer négyzetméterrel bővül, mellette százfős kollégium épül. Elkezdik a 2. számú általános iskola másik szárnyának építését is. Sokan fognak örülni Bonyhádon a 25x36 méteres sportcsarnoknak és az újabb száz férőhelyes óvodának is.

■y,

Még az idén újabb 32 lakásos OTP-lakóházat adnak át a Perczel-kartben.

Jól halad a Fáy utcai útépítés.

Nyárra elkészül az új tanácsház.

Komáromi Z. felvételei