Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-17 / 64. szám

Primőr Fantázia szakcsoport Zöldségtanácskozás Medinán Közvetlenül a kertészetből jut a zöldség az elárusítóhelyre A vendegek a szövetkezet üvegházá ban. A medinai Béke Tsz nem most, — amikor már kor­mányhatározat, miniszteri ren­deletek is születtek a „zöld­ségügyben” — kezdte meg a nagyüzemi zöldségtermesztést, hanem négy-öt évvel ezelőtt. Amellett, hogy szállítója a Paksi Konzervgyárnak és a TOLNAKER-nek, rendszeresen szállít friss zöldséget Szek- szárdra, a Népbolt és az ÁFÉSZ üzleteibe, valamint a TESZKERV-nek, a Népbolt- nak. Paksra és Bonyhádra. Nemrég úgy döntött a szö­vetkezet, hogy — felhasználva a fejlesztéshez az 50, illetve 70 százalékos állami támoga­tást — növeli a zöldségter­mesztést. Míg tavaly mintegy négymillió forint értékben ter­melt burgonyát és zöldséget, az idén — anélkül, hogy szá­mítana az áremelkedésre, még- kevésbé arra, hogy maga pró­bálná felhajtani az árakat — hat-hét millió forint értékű bur­gonyát és zöldséget termel és értékesít. A közvetlenül kis­kereskedelem részére történő szállítást megduplázza. Egy szövetkezet nem vált­hatja meg a világot, mágcsak arra sem vállalkozhat, hogy egy város teljes ellátását biz­tosítja és nem is ez a cél. A választék bővítésével és üzlet- politikájával azonban beleszól­hat még az árak alakulásába is. A medinai szövetkezet töb­bet fog termelni, főleg külön­féle primőrárukból. Üvegházi és fóliával fedett területét 20 ezer négyzetméterről 26 ezer­re növeli, ezen belül a fűtött felületet '3000-ről 8000 négy­zetméterre. Megtermeli a többet — ez azonban nem elég. A friss zöldségnek el is kell jutnia a fogyasztóhoz, mégpedig anél­kül. hogy elfonnyadna, meg- romlana. Itt rnár nemcsak a szövetkezeten áll a vásár, ha­nem a forgalmazókon is. Ezért invitálta meg a .szövetkezet ve­zetősége tanácskozásra az ér­dekelt kereskedelmi szerveket, a városi és a megyei tanács képviselőit. Miklós József el­nök és Deli István vezető ker­tész tájékoztatta a kereskede­lem szakembereit a szövetke­zet terveiről, elképzeléseiről és a forgalmazókkal kapcsolatos igényéiről. A tanácskozás úgy indult, mint a medinai tsz és a Nép­bolt—ÁFÉSZ közötti problé­mák megbeszélése, azonban a vita túlnőtt ezen, felvetve a még megoldandó kérdéseket is. Tavaly nemegyszer előfor­dult. hogy a szövetkezet elnö­ke Szekszárdon olyan zöldség­félékben tapasztalt hiányt, amiből nálunk volt készlet — vagy inkább felesleg, de a „túl óvatos” rendelés miatt nem jutott el az üzletbe. Persze, a kereskedő óvatos, ha nincs megfelelő hűvös, ventillátorral állandó légmozgást biztosító tárolóhely, csajc annyit rendel salátából, retekből, ami aznap biztosan elfogy. A kertészet­ben ott a petrezselyemgyökér és a sárgarépa, de hányszor előfordul, hogy a vásárló csak az egyiket kapja meg a bolt­ban. A kereskedők a szállítás pontosságát, megbízhatóságát hiányolták, mert mi tagadás, i tavaly bizony előfordult, hogy egyik-másik bolt a medinai tsz-re épített — ezért nem biztosította be magát más for­rásból, majd a medinaiaktól nem kapott árut. mert jöttek a kertészethez „szemfüleseb­bek”, távolabbról, de ők teher­autóval jöttek, és vitték az árut. A tsz-nek pedig nem volt elegendő járműve, különben is a fuvar rendkívüli módon megdrágította a zöldségterme­lést — a tsz nem kap dotációt a fuvarra, ami csak a forgal­mazóknak jár, így ami jöve­delem képződne a termelésen, a- ‘ elviszi a fuvar. Nyílván annak adja az árut. aki hely­ből viszi. Az idén ez megoldódik: Mik­lós József bejelentette, hogy Szekszárdra naponta kétszer is tudnak szállítani újonnan beszerzett öttonnás kocsijuk­kal friss zöldséget, Bonyhád­ra és Paksra hetenkint két-két alkalommal. „Túrajáratokat” szerveznek. így például a Nép­bolt szekszárdi 25-ös ÁBC- áruháza. de a többi is, minden nap azonos időben számíthat a szállítmányra. — A város teljes ellátására nem vállalkozhatunk — mond­ta az elnök — de primőr jel­legű zöldségfélékből, ha a sze­zon legelején nem is. de a közepén teljes mértékben fe­dezni tudjuk a város szükség­letét. — Erről egyébként meg is győződhettek a vendégek, amikor a kertészetben megmu­tatták nekik az „üzemet”, az elektromos talajfűtésű 1080 négyzetméteres üvegházat, ahol az egyik oldalon tápkockákat gyártanak palántázáshoz, de a másik végében már bimbózik a paradicsom, kívül pedig újabb fóliasátrakat állítanak fel. Elismerően szólt a szekszár­di ÁFÉSZ elnökhelyettese a tsz önzetlen segítségéről, hogy télre biztosította az ősszel be­szerzett zöldségfélék • tárolását, így egész télen el lehetett lát­ni a boltokat. A tsz-elnök azonban felvetette, hogy az idén nem vállalkozhatnak téli tárolásra, legfeljebb november 15-ig tudnak zöldségféléket tá­rolni, — a burgonyát azonban egész télen. A zöldségfélékre a nagykereskedelmi szerveze­tek a téli tároláshoz állami szubvenciót kapnak, ez a tsz- nek nem jár. Pedig jogos len­ne. hiszen tetemes többletkölt­ség merül fel. Többen elmondták; mennyi­re hasznos a ..több csatornás” 'ellátás. Á rttédinaiak kezdemé­nyezése ezt szolgálja. Legyen verseny a piacon, verseny a lakosság jobb ellátásáért és ebben nagy előny, ha — a nagykereskedelem kiiktatásá­val —; közvetlenül a kertészet, bői jut az elárusítóhelyekre a zöldség. A TESZKERV-áruház sikere ezzel is -magyarázható. Vita volt akörül, hogy le­het-e a kereskedelmi hálózaton keresztül nagy tömegben pa­lántát forgalmazni. Ettől húzó­dozik a kereskedelem, mert a palánta „egynapos” áru, ha aznap nem kél el, másnap már el lehet dobni. Márpedig az egységes, garantált fajtával való ellátás igen fontos, hi­szen most már bekapcsolód­nak a házikertek is az ellátás­ba. magasabb színvonalon. Az ÁFÉSZ keretében megalakult 17 taggal a „Primőr Fantázia” szakcsoport, a szövetkezet négyzetméterenként 50 forint fejlesztési előleget ad a tagok­nak, ellátja egységes szaporító­anyaggal. vetőmaggal, palán­tával, szakmai tanácsokkal őket. „Cserébe” szerződésben vállalják a tagok bizonyos mennyiségű primőráru szállítá­sát. Ez esetben a kölcsön fe­lét elengedik. Ezek palánta­ellátását vállal ia a tsz. De megoldandó a többi kiskert­tulajdonos palántae'.látása is, hiszen- nagy tömegű árut ezek­től felvásárolni akkor érde­mes, ha egyöntetű a fajta és, s minőség. A kereskedelem ösz- szegyűjtheti a megrendeléseket és akkor szállíthat a tsz. A tsz erre kénes is lesz. az idén terven felül tánkockás palántá­ból 50 ezer. egyéb palántából pedig százezer darabot tud majd szállítani. Újszerű kezdeményezés volt a tsz és a vele kapcsolatban álló kereskedelmi szakemberek tanácskozása. Sokan vélték úgy, hogy ennek haszna az el­látásban mutatkozik meg. Majd meglátjuk. IttÉl-rendelet a középfokú szakemberek továbbképzéséről A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter rendelettel szabá­lyozta az' ágazat területen dolgozó középfokú szakemberek tovább­képzését. A rendelet szerint a me­zőgazdasági, az élelmiszeripari, az erdőgazdaság és faipari, a mező­gazdasági gépipari és a földügyi továbbképzést szakosítják, s mint­egy. 50 ezer középfokú szakemiber továbbtómilását, oktatását teszik lehetővé. Az oktatási programot a MÉM mérnök- és vezetőtovább­képző intézete fogja össze; az ok­tatás színhelyéül az élelmiszergaz­dasági középiskolákat, oktatási in­tézményeket: illetve több vállalati • központot jelöltek ki. A ^ rendelet előírta, hogy az üzemek és a vál­lalatok évente továbbképzési ter^ vet kötelesek készíteni. A megyei tanácsok illetékes . szakigazgatási szervei a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek szak--, embereinek továbbképzését az ok-- tatás koordinálásával segítik. Szorgalmas üzemi és társadalmi munka A hét végén üzemrészenként ismertették a Rákospalotai Bőr- és Műanya gíeldolgozó Vállalat szekszárdi gyárának dolgozóival az elmúlt év ered­ményeit és az idei feladatokat. A szekszárdi gyár — a válla­lat legnagyobb termelési vo­lumenű egysége — 1973. évi 192,7 millió forintos’ tervét 95,5 százalékra teljesítette. Az, hogy csupán ennyire, nem a dolgozókon múlott, ellenben az, hogy ennyire is, nagyon a dolgozókon: Az esztendő fo­lyamán, több importanyag — ragasztó, kellék — rendszerte­lenül. nem egyszer késve ér­kezett.. Az asszonyok, leányok áldozatkészségének és az öt­letes szervezésnek köszönhető, hogy az igen nagy nehézségek ellenére sikerült mind a ta­valyi,. mind az eddigi, idei exporttervet maradéktalanul teljesíteni. A „Virágos Saekszárdért” mozgalomban a szekszárdi gyár szocialista brigádjai há-‘ romezer társadalmi munka- 1 órát teljesítettek. Az önkéntes munkában a vidékről bejárók sem nyújtottak kevesebbet a helybelieknél. A tanácskozások során sok hasznos javaslat hangzott el. Az 1. számú üzemben Koszto­lányi Sándomé • javasolta,. hogy az üzemek között szervezzenek minőségi versenyt. Ez a kezde­ményezés annak ellenére jé- lentős, hogy a szekszárdi gyár termékei között csak néhány ezreléket tesz ki a kissé kifo­gásolható gyártmány.. Az újí­tómozgalom elevenségére jel­lemző, hogy tavaly a szabá­szat átszervezésével kapcsolat­ban tett 34' újítási javallat közül 28-at fogadtak el. Kéményseprők termelési tanácskozása A Garay Szálló nagytermé- be.i ti.-tóttá összeverni terme­lési értekezletét a Tolna me- li «jgl Kérp,énjseprőf,.YáM?í- \., Esküdt Lajos a vállalat igazgatója értékelte' áz I978?as . esztendő eredményeit. fil- ' mdri'dti'-h'dgy‘186' ezér TÉéiWéHtf~ kötelező munkáit végezték el. Az árbevétel 3 millió 842 ezer forint Volt. ISittéf tette áz idei- terveket. Bomynádon szeret­nének átadni égy korszerű m jnkásszáLlást. hasonló épül­ne később Pakson. Szerte-az országban nő a központi és o' r jCitásek. .száma,- kevesebb kéményseprőre van szükség, de így is gondot jelent az uí énpótlás. A vállalatnál 48 munkás dolgozik, 13 alkalímzóttuk van. Különös gondot fordíta­nak arra, 'hogy akik még nein fejezték he. a '8 általánost, le- , véfeo 'attSJf'ÖvI^Éifóssék. ‘ •be'i‘,í> tanított rrtUnloásaik pedig száké munkásbizonyítványt kaphas-' sahalt Azev itiäMk felében« szeretnék bevezetni a 44 órás munkahétét. Bízik abban.'hogy' kölcsönös segítséggel megváló- ' sítják terveiket, kiterjesztik szolgáltatásaikat ß. lakosig körében, nem csupán kémény- seprést, de kályha javító mun­kákat is végeznek. A vállalati szakszervezeti bi­zottság ismertette műit évi munkáját. Megvitatták a kői- , lektív szerződés módosítását is a termelési tanácskozáson. \ ... PETRÓ *74 Csinos családi házat épí­‘tett a sZedresl Táncsics ut­call. számú telken Orsós János állami gazdasági dol­gozó. Takarékosan, szépen él a háromgyermekes csa­lád. Az asszony és a férj keresetéből — Iám — 250- es Pannónia motorra is fu­totta’ Orsóséknál nem az anyagi gyarapodás, ami egyedül fontos. Legnagyobb gyermekük négyesre áll az általános iskolában. A két kicsi még csak készülődik az általános ismeretek el­sajátításának hajlékába. gz az Orsós János kérte Tibai Sándort, a községi tanács elnökét, vezettesse el házához a villanyt. Főként azért, hogy a gyerek ne pislogó Petránál kénysze­rüljön a tankönyv betűit silabizátni;. de- azért is, hogy mire letudják a ház­építésre felvett kölcsönt, legyen áram a tévéhez, háztartási gépekhez. A tanács megtudakolta, mennyibe kerülne a száz- hatvanegy méteres háló­zatbővítés. Harmincezer fo­rintba. A vízmű, az isko­la annyi pénzébe került a tanácsnak, hogy ennyit — magyarán szólva — képte­len kiszorítani. Ezen kí­vül azt is fontolóra kel­lett venni, mennyire méltá­nyos a többi szedresi la­kos érdekeit tekintve, hogy egyetlen család kulturál­tabb életkörülményeinek megteremtésére harminc­ezer forintot költsenek. Pontosabban: 29 ezret, mi­vel egy ezres erejéig Or­sósék be tudnának segíteni. Dehát, az is sok... Úgy ígérkezik, hogy Pel- hős Istvánnak, a termelő­szövetkezet elnökének jó­indulatából eljut a villany Orsósékhoz, Az ö házuk e$. a legközelebbi porta között három házhely kialakításá­ra alkalmas terület nyújtó­zik. Ez a tsz földje. Pelhős István amondó, hogy mivel a szövetkezetiek közül is többen szeretnének építkez­ni. ott kínál számukra tel­ket. Olcsón, részletre: ta­lán még " hálózatbővítés költségeihez is hozzájárul, ha a fészekrakók a maguk erejéből nem bírnának. Nem ritkán esik szó az államhatalmi és a gazda­sági vezetők együttműkö­déséről. Ez a néhány szó annak példázatára esett., hogy ilyen együttműködés­sel hogyan lehet nem env, de három-négy család éle­tét megszépíteni. — h. r. —

Next

/
Thumbnails
Contents