Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-16 / 63. szám
* i t 'Világ proletárjai egyesüljetek! TOLNA MEGYEI iVEPVjr magyar szocialista, munkáspárt tolna megyei ü iipb'i fT§*e?* áZOMBAI 1974 márc. 16. XXIV. évi. 63. szám. ARA: 0.90 Ft. Ol. Brezsnyev beszéde Idénykezdés a csatári téglagyárban ünnepi ülés Alma-Atában X szokottnál többen álltak .pénteken reggel Szekszárdion, a csatári téglagyár présgépe körül. Nem csoda, 1974-ben ezen a napon készült el a gyáriban az első nyers tégla. — A terv szerint ma kellett megkezdeni a nyers tégla gyártását. S hogy így is történt. csuipán az időjárás szeszélyének tudható. A gépek téli nagyjavítását már majdnem egy hónapja befejeztük, de a bányában a külszíni .munkához nem volt megfelelő az idő — mondja Kertész Ferenc gyárvezető. • Sokat nem kell magyaráz- .nia, .mert. pár nappal korábban is jártunk Csatáron, s láttuk, hogy az ősz óta a hegyből kitermelt 18 600 köb- anéter agyagot tartalmazó depóban kölcsönkapott földgyaluk tolták félre az eső áztatta, búj nedves anyagot. De végül is megérkezett a kedvező idő. Nincs fagy. az eső sem áztatja a bányát, s a hosszú várakozás után megkezdhették « termelést. Néha még ledobja a tárcsa a vastag gápszíjat — ezután kell a tárcsát beszabályozni. A gépész gyakran néz a motor terhelését is mutató ampermérőkre. Még gyakran kilendül 150-ig a műszer mutatója. Normális esetben a százat jelző vonalka mellett remeg. De még be kell járódni a télen újjávarázsolt gépeknek. Mennyi a napi termelés? Negyven-negyvenöt ezer kis méretű. De ha beleszoknak az emberek, s a gépek is az ütemes munkába, áttérnek a magasított tégla gyártására — akkor megcsinálnak naponta ötvenezer kis méretű téglának megfelelő mennyiségűt. A tégákat kis csil leszerelvén ye-v viszik a szárítótérre. Két hétig még szikkadnak í>z agyag tömbök, s akkor indul velük a kisvonat a kemence felé. Mert ha nem lesz fagy, s a téglák nem mennék tönkre, április elején a körkemencét is begyújtják. S a folyton körbehaladó lángok a következő télig több mint hétmillió téglát égetnek keményre. — Lesz elegendő tégla? Kertész Ferenc: Z. — Csak értékesítési gondjaink ne legyenek. A hihetetlennek tűnő válaszát kifelé kezdem megérteni. A gyárudvarban egymillió kis méretűnek megfelelő blokktégla vár szállításra tavaly óta. Az AGROKER megvette, de nem jön érte. — sz I — Húsz évvel ezelőtt, 1954- ban kezdődött meg a Szovjetunióban a szűzföldek meghódításának nagyszabású munkája. Az évforduló alkalmából Kazahsztán fővárosában, Alma-Atában. pénteked ünnepi ülést tartottak. Az ülésen beszédet mondott Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára. Leonyid Brezsnyev, az SZKP lenini politikája, a szovjet békeprogram megvalósításáért folytatott következetes harc eredményeként értékelte azt a fordulatot, amely a „hidegháború” korszakától a nemzetközi feszültség enyhüléséhez, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés elveinek meggyökereeedéséhez vezetett el. „A Szovjetunió békeszerető külpolitikája következetesen internacionalista politika, amelyet szc-ros együttműködésben folytatunk harcostársainkkal — a szocialista országok testvérpárjaival és népeivel — mondotta Brezsnyev. — Ezt újból, nyomatékos erővel tanúsította a nemrég lezajlott kubai látogatás. A kubai vezetőikkel megtartott testvéri találkozóinkat és megbeszéléseinket a nézetek teljes, azonossága jellemezte.” Az SZKP KB főititkára kijelentette, hogy Georges Pompidou francia elnökkel a fekete-tengeri Picurfdában folytatott elmélyült megbeszélései „feltétlenül hozzásegítették a két felet ahhoz, hogy több fontos kérdésben még közelebb kerüljenek egymáshoz a nézetek, és ezzel javítsák az előfeltételeket a Szovjetunió és Franciaország nemzetközi együttműködéséhez”. Beszédének fő részét a mezőgazdasági problémáknak szentelve Leonyid Brezsnyev kijelentette, hogy a szűzföldek meghódítása Kazahsztárf- ban és az ország más területein „a szovjet nép alkotó munkájáról szóló krónika legnagyszerűbb fejezeteihez tartozik”. A kietlen földeken állami gazdaságok százai alakultak meg. ipari létesítmény«* épültek, tudományos központok jöttek létre. „Mindaz nemcsak egy új, nagy gabonabázis létrehozását tette lehetővé az ország keleti részén, hanem gyökeresen meg jS változtatta óriási területek gazdaságát; kultúráját, egész arculatát” Az SZKP KB főtitkára kö- aölte, hogy összesen mintegy 42 millió hektárral növelték a megművelt földterületet. Húsz év alatt a szűzföldek körülbelül 31 milliárd pud (1 púd 16,38 kg — szerk. megj.) gabonát és sok más mezőgazdasági terméket adtak az országnak. A meghódított földek (Folytatás a 2. oldalon) ünnepségek, koszorúzások március 15-én Pénteken országszerte megemlékeztek az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc 126. évfordulójáról. Budapesten a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága délelőtt nagygyűlést rendezett a Nemzeti Múzeum kertjében. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökihelyettese. Felhangzott a Himnusz, ma'd Koncz Gábor színművész szavalta el a Nemzeti dalt. Csillik Andrásnak, a KISZ Budapesti Bizottsága első titkárának megnyitó szavai után Szentistványi Gyuláné mondott beszédet. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára méltatta az évforduló jelentőségét; majd kiemelte: — 1945-től új haza épül. új történelem íródik Magyarországon — a szocializmus történelme. Büszkeséggel mondhatjuk, hogy ez «. csaknem harminc év már régen túlhaladta azokat a célokat, amelyekért 1848—49-ben A nép legjobbjai küzdöttek. — Természetesen nem felejtjük el. mert nem felejthetjük ek hogy a forradalmi nemzeti hagyományok megőrzése csak akkor jelenthet erőt számunkra. ha az jelen van hétköznapjainkban. Az 1848-as polgári forradalom és szabadság- harc legjobbjainak elvi szilárdságát, forradalmi bátorságát, tömegekbe vetett hitét, az ügy iránti elkötelezettségének szellemét csak akkor őrizzük és követjük híven, igazán csak akkor váltjuk valóra ebben az országban, ha — munkások, parasztok, értelmiségiek, nők. fiatalok és idősek egyaránt — a szocialista építőmunka mindennapjaiban tetteinkkel munkálkodunk a X. pártkongresz- szus céljainak maradéktalan valóra váltásán. Napjainkban forradalmi tetteket oldunk meg munkával. Mai helyzetünk minden — hazájához, népéhez, a szocialista táborhoz — hűséges állampolgártól még határozottabb elkötelezettséget kíván a szocializmus mellett. E kor. .amelyben élünk> azt Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront OT ííiáára ünnepi beszédet mond. követeli tőlünk, hogy haza é - haladás, hazafiság és internacionalizmus egyetlen cselekvő folyamatban öltsön testet, es valósuljon meg. Ma csakis akkor és azzal szolgálhatjuk ■ haladást, hazánk fejlődését. fegyelmezett munkával a szc cializmust építjük, ha a bonyolult nemzetközi életben a béke, a szocializmus, a népek és nemzetek szabadsága, a társadalmi haladás mellett foglalunk állást. Így, ebben a fo. lyamatban válnak tetteink egyszerre igazán hazafiassá és internacionalistává. Ezután niisz László, a KISZ Központi Bizottságának titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Illísz László egyebek között hangsúlyozta: — 1974. március 15-én szocializmust építő nép ünnepli azt a napot, amely több mintegy évszázaddal ezelőtt az egyetemes haladás élvonalába lendítette nemzetünket. A hit és szándék, amely akkor munkák a magyar nép legjobb fiadban, tovább élt és szállt nemzedékről nemzedékre mindaddig, amíg felszabadulásunkkal a teljes kibontako* zás útjára lépett, V (Folytatás a 2, oldalon) s A Si~uu,uierea u ossza so/oaua rakjak az idei első téglákat.
