Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-14 / 61. szám

fiatalok ^—TTT* fiatalok Táncház Dombóváron A tánc és a fiatalság elválaszthatatlan egymástól. Ha felmérés készülne arról, hogy mi a fiatalok legkedveltebb szórakozása, valószínű a tánc szerepelne első helyen. Nap­jainkban — a népművészet, a néphagyományok alkotó ápo­lásával egy időben a társasági táncnak egy új formája bon­takozik ki: a táncház. A kulturális központiknak és az ezekben dolgozóknak figyelembe kell venni és ki kell elégíteni a népzene, nép­tánc, általában a népművészet iránti érdeklődést. Úgy kell irányítani és a lehetőségeket megteremteni, hogy az érdek­lődők ne elégedjenek meg az iparosított népművészettel. Ezért a táncház eredeti népzenére, népdalokra és néptáncokra épül, nem passzív szemlélés, hanem a táncot alkotóan és közös­ségben feldolgozó aktív szórakozás-művelődés. A dombóvári városi művelődési központ néhány régebbi próbálkozás után a múlt év végétől két alkalommal rende­zett táncházat, s ezentúl kéthavonta rendszeresen tervezi. Az előkészítő munka az ifjúsági klubokban kezdődött, ahol a tánckar és a zenekar vezetője bemutatókat tartottak a népzenéről, hangszerekről, táncokról. Előre elkészítették a „táncrendet”, és sokszorosítva kiadták a népdalok szövegét. A program a táncok és népdalok megtanításából, valamint önálló táncból áll. Maga a táncház járult hozzá, hogy meg­alakult az eredeti népi hangszerekből álló zenekar: citera, duda, tekerőlanit, furulya. A táncház közönsége a Kapos táncegyüttes és kamara­kórus tagjaiból alakult ki, s egyre több vendég, érdeklődő érkezik. A következetes programot bizonyítja, hogy a múlt hó­napban a Halmos—Sebő—Koltai népzenei est órási sikert (aratott a fiatal és felnőtt közönség előtt. BÜKKÖSDI JÁNOS MÁTÉ LÁSZLÓ Gazdag program Az újdombóvári ifjúsági klubkönyvtár január és feb­ruári programja nagj on moz­galmas volt. Az 1974-es prog­ramnak megfelelően több elő­adás zajlott le. Pl: „Pásztor­élet, betyárélet”, mely Gémes Balázs előadása volt. Diafil­men bemutatta az alföldi tájak és a pásztorélet jellegzetes ke­ljeit. Balázs István az újdom­bóvári általános iskola zene­tanára, a népzenéről tartott előadást. Klubtagjaink legna­gyobb része ipari tanuló, ezért is váltott ki nagy visszhangot Bencze Jánossal, az ipari szak­munkásképző iskola igazgató- helyettesével folytatott kötet­len formájú beszélgetés, mely során a klubtagok kérdéseikre kielégítő válaszokat kaptak. Lenin halálának 50. évfordu­lójára irodalmi esttel emlé­keztünk meg. Január közepén Kaposváron színházlátogatáson vettünk részt, Shakespeare-tői az „Ahogy tetszik”, sokáig emlékezetes élmény marad számunkra. Vetélkedőket is gyakran rendezünk; legutóbb „kvíz a kézben” címmel. KLUBVEZETÖSÉG Barkácsoljunk GGOPOLC Egy rendkívül egyszerű, ott­hon, házilagos eszközökkel és könnyen beszerezhető anyagok­ból készülő függőpolcot muta­tunk be. A kombi függőpolcot falra akaszthatjuk, körülbelül váll­magasságban. A falra erősíté­se két db nagyobb méretű kampósszög segítségével törté­nik. A kampósszögek számára az előre kirajzolt helyen, le­ugyanis többnyire szabad fal van, amely egyébként sincs kihasználva. Kis polcunk egy vízszintes rakodópolcból és egy kifelé dűlő, zseb formájú függőleges rakodótérből áll. Ezek kialakí­tására szolgálnak azoic a ke­ményfa lécek, amelyeknek mé­rete: 15x35x750 mm. A ke­ményfa lécekből hat darabot készítsünk. Ilyen méretű lé­hetőleg furdanccsal, vagy kézi amerikánerral, fúrjunk előre 8 mm átmérőjű lyukakat. (Két darabot.) A törmeléktől kitisz­tított lyukba verjünk be meg­felelő vastagságú műanyag tip­lit és már készen is van füg­gőpolcunk felerősítési pontja. A kombi függőpolc, mint a mellékelt ábra és összeállítási rajz is mutatja, könnyebb tár­gyalt, például képeslapok, né­hány könyv, toÜaslabdaütők, labdák, könnyebb játékok és használati tárgyak elhelyezésé­re szolgál. Helyét a gyerekszo­bában vagy másutt, — ahová tenni akarjuk, — úgy hatá­rozzuk meg, hogy ne akadá­lyozzon senkit a szabad moz­gásban. Szűk átjárókba, vagy kiálló sarkok közelébe nem célszerű elhelyezni, mert út­ban lesz. Leghelyesebb, a he­verő vagy a faihoz xolt író­munkaasztal fölé tenni. Ott cek kaphatók is. Felületüket csiszolóvászonnal simítsuk le. A lécek mindkét végén, fű­résszel és fareszelővei alakít­sunk ki 20 mm hosszú. 12 mm átmérőjű csapokat. Amikor a léceikkel készen vagyunk, következik a két oi- dallemez elkészítése. Ezeket már puhafából is kialakíthat­juk a rajzon látható formában. A deszkák mérete: 30x150x 750 mm. Az oldallemezek kifűrészelé- sát követően rajzoljuk ki a lé­cek becsatlakozási pontjait (lásd a rajzot) és 12 rram-es furdanccsal, fúrjuk be azokat, mintegy 22 mm mélységre. A lyukak széleit csiszolóvá­szonnal dolgozzuk simára. Az oldallemezeket hesonló módon, a széleket pedig annyira csi­szoljuk meg, nehogy felsértee a kezet. Ezután a két oldal­lemez hátoldalának felső egy­negyedébe fúrjunk 8 mm-es furdanccsal — egymás mellé három darab furatot —. hossz­irányban. A furatokat favéső segítségével alakítsuk ki, tég­lalap alakú nyílásra. (A fúrás mélysége mintegy 15 mm le­gyen.) A téglalap alakú nyílá­sok felső harmadát takarják eg. a 30x30x2 mm méretű fém­lemez kockák, amelyeket, a négy sarkukban kialakított fu­ratokon keresztül, facsavarok­kal rögzítünk. Ennél fogva akasztjuk a falra polcunkat. Miután a leírtakkal készen vagyunk, állítsuk össze a pol­cot. A lécek végén kialakított csapokat illesszük be az oldal­lemezek furataiba. (Szorosan kell illeszkedni.) Ezután szed­jük szét a polcot és keverjünk be annyi epokittet. amennyi a csapok és furatok ragasztásá­hoz szükséges. A csaookat és furatokat kenjük be epolkittal. A léceket tegyük a helyükre, a polcot állítsuk össze. Azo­kat a pontokat, ahol az epo- kitt kifolyt, vattával, vagy ronggyal azonnal tisztítsuk meg. A polcot hagyjuk 24 óráig száradni. Ezután ki-ki ízlése szerint fapáccal, vagy festék­kel színezze, esetleg hagyja meg natúr színben. Igen szép, ha a natúr színű fát színtelen lakkal, vagy csónaklakkal né­hányszor átkenjük. Száradás után a kész polc a helyére kerülhet. Karl-Marx-Stadt megyében jártak... A napokban érkezett haza az a háromtagú küldöttség, amely Benizs Sándornak, a KISZ Tolna megyei Bizottsága titkárának vezetésével egy hetet töltött NDK-beli test­vérmegyénkben, Karl-Marx ­Stadtban. — Mi volt a látogatás cél­ja? — kérdeztük Benizs Sándortól. — Tapasztalatcsere-látogatá­son voltunk, ez egyben cé­lunkat is jelzi. Értékeltük a Szabad Német Ifjúsági Szö­vetség (FDJ) Karl-Marx- Stadt megyei vezetőivel, hogy milyen eredményeket értünk el a elmúlt év során test­vérmegyei kapcsolatunkban. Megállapodtunk abban, hogy az eltelt évek alatt jelentő­sen fejlődött ifjúsági szerve­zeteink kapcsolata, s aktív együttműködés valósult meg. Megállapodást írtunk alá az 1974-es év feladatairól. A megállapodás értelmében a jövőben rendszeresen meg­látogatjuk egymást, s a de­legációk tagjai alkalmat kap­nak arra is, hogy minél több ifjúsági alapszervezet tagsá­gával találkozhassanak és is­mertessék eredményeiket, problémáikat. A jövőben fo­lyamatosan tájékoztatni fog­juk egymást meghatározott kérdésekről. így többek kö­zött a fiatalok közéleti akti­vitásáról, a szakmai és poli­tikai továbbképzésekről, a fiataj munkások újítói ered­Magnőxsunh ményeiről, valamint szellem!,' kulturális és sportéletünk fejlődéséről. Mindkét megyei vezetőség támogatja azokat az alapszervezeteket, ame­lyek baráti kapcsolatba kí­vánnak kerülni más alapszer- vezetekkel, s ehhez támoga­tást is kapnak. Terveink között szerepel to­vábbá ifjúsági barátságve "a- tok indítása is, s fejleszteni szeretnénk az országok kö­zötti ifjúsági turizmust, min­denekelőtt azokban az a ön­szervezetekben, amelyek tast- véri kapcsolatot tartanak fertn más alapszervezetekl; Az idei együttműködés kö­zéppontjában az NDK meg­alakulásának 25. évfordulója áll, amelyre „szívek integrá­ciója” Címmel Karl-Mr.rx- Stadt megyében nagyszabá­sú munkásfiatal-találkozókat szerveznek, s szeretnénk, ha ezeken magyar fiatalok is részt vennének. Mindezeken túl már az idén nyáron is úttörők csereitáborozását ter­vezzük. Végezetül megemlíteném, hogy meghívást adtunk át az FDJ Karl-Marx-Stadt me­gyei vezetőségének, s meg­hívásunkat elfogadták. Ennek értelmében hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulójára, 1975. április 4-ére az ottani FDJ első titkár vezetésével küldöttség érkezik Tolna me­dvébe, — mondotta befejezé­sül Benizs Sándor. — vj —. Felvételek készítése Az elmúlt hetekben röviden ismertettük a magrtetofon- készülékek történetét, s vala­melyest vázoltuk azokat a fizikai folyamatokat, melyek a hangfelvétel során végbe­mennek. Most rátérünk a magnózás tulajdonképpen leg­fontosabb gyakorlati részé­re, a felvétel készítésére. Igaz ugyan, hogy egyes hangszalaggyárak már for­galomba hoznak olyan kazet­tás szalagokat, melyeken igen jó minőségű zerfei felvétele­ket rögzítettek, ezeknek szá­ma azonban ma még elenyé­sző, így aki magnójából han­got, beszédet vagy zenétakar kicsikarni, annak először azt fel kell vennie a szalagra. : De hogyan is lehet jó mi­nőségű felvételt készíteni? A leggyakrabban rádióból. És itt mindjárt egy jó tanács: semmiképpen ne készítsünk felvételt úgy, hogy a rádió hangszórójával szembefordít­juk a magnó mikrofonját. Ugyanis itt a hangot hordozó elektromos impulzusokat egy­szer átalakítjuk légmozgássá, majd a levegő hullámai ál­tal továbbított hangot Vissza áramingadozásokká. S amel­lett, hogy az ilyen oda-visz- sza alakítgatások mindig je­lentős veszteséggel járnak, rontja az is a felvétel minőségét, hogy az elektromos berende­zések között a leginkább tor­zító két készülék a hangszó­ró és a mikrofon. Hogyan lehet kiküszöbölni ezt a nagymérvű minőségrom­lást előidéző kapcsolatot? Ha a magnó bemenetét közvetlen csatlakoztatjuk a rádió meg­felelő kimenetéhez. A mai rádiókon már rendszerint ta­lálható az úgynevezett hang- frekvenciás csatlakozás, mely a torzító végfokozat és hang­szóró előtti fokozatról juttat­ja el a jelet a magnetofon­ba. , ! Még egy további jó tanács: ha egy mód van rá, ne ké­szítsünk magnófelvételt kö­zép-, hosszú-, vagy rövid- hullámú adó műsoráról. Ezek az úgynevezett amplitúdó- modulációval működő állomá­sok az emberi fül által érzé­kelhető 40—16 000 Hz közötti frekvenciasávnak csupán a negyedét sugározzák ki. Erre szükség van, hogy az egyre zsúfoltabb rádióhullám-tar­tományban egymásnak minél kissebb mérvű zavarása mel­lett működhessenek az adók. Az URH-sávbarf dolgozó rá­dióadóknak azonban nem kell így leszűkíteni a kisugárzott frekvencia-spektrumot. Ha valaki jó minőségű erősítő és hangszóró közbeiktatásával hallgatott már URH-műsort, az tudja igazán értékelni a különbséget. S a magnetofo­nok már képesek arra, hogy hangszalagra rögzítsék a frek­venciamodulált URH-adások biztosította tisztább hangot. Megyénkben a pécsi adó üzembe helyezése óta leg­több helyen már jó minő­séggel vehető az URH-frek- vencián sugárzott harmadik műsor, s szintén a pécsi tv- adóban elhelyezett berendezé­sek ezen a frekvenciasávon relézik az egyébként közép­hullámon sugárzott Kossuth- műsort. Aki pedig nemcsak az OIRT, hanem a CCIR szabvány szerinti frekvencián dolgozó URH-ádókat is tudja készülékével venni, kitűnő minőségű zenei felvételeket készíthet a közeli jugoszláv,.' adók műsorából is. | — sz i -s;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents