Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-14 / 61. szám

I Utánpótlás a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben Beszélgetés dr. Szabó Piroskával, a szekszárdi TESZÖV titkárával — Milyen rendszer szerint kerül valaki vezető beosztásba? Mennyi­ben jellemző a véletlenszerűség, s mennyiben a céltudatosság? — Megítélésünk szerint ma már az esetek többségében a céltudatosság jellemző. Ez nem jelenti azt, hogy nem fordul­hat elő véletlenszerűség. Ese­tenként, szükségszerűségből: mert nincs választék. És ez befolyásolja a céltudatosságot, megfelelő előképzettség, vagy rátermettség nélkül kerülhet valaki vezető beosztásba. De közrejátszhat az is, hogy a párt káderpolitikai elveit he­lyileg helytelenül alkalmaz­zák. — Erezhető, észrevehető-e o sző- votkozetekben, hogy foglalkoznak az utánpótlás kiválasztásával és neve­lésével? Gondolnak-e előrelátóan ar­ra, — természetesen alapos mérle­gelés után —, hogy maguk közül neveljék ki azokat az embereket, akik alkalmasak arra, hogy meg­védjék a szakma becsületét? — Ma még találkozni lehet olyan véleményekkel is. — bár egyre ritkábban —, hogy ha máshonnan kerül ki az utánpótlás, mert így a „kény­szerű megalkuvás” elve és a „senki nem próféta a saját hazájában” mondás nem ér­vényes. Ami a szakma becsületét illeti, a termelőszövetkezetek . a párt agrár- és szövetkezet- . politikai elveinek megfelelően , beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A gazdaságirá­nyítás új rendszerének beve­zetése óta á mezőgazdasági .ágazatban a legdinamikusab­ban fejlődtek, jól szolgálták a népgazdasági érdekeket El­ismerésre méltó eredménye­ket produkáltak a termelés­ben. a közös vagyon gyarapí­tásában, de a társadalmi élet, a szövetkezeti demokratizmus alakításában is. Ezt az elis­merést nem homályosíthatja ,el az sem, hogy tudjuk; a szövetkezetek között ezekben a kérdésekben még különbsé­gek vannak és egyedi kirívó hibák is tapasztalhatók. Egy­általán nem túlzás úgy fogal­mazni — a közvéleménnyel egybeesőén —, hogy ez min­denképpen a szakma becsüle­tének öregbítését jelenti. Ezt, mint az egyik nagyon fontos követelménvt kell a mérleg oldalára állítani, hn az alkal­masságot ítéljük meg. — Müven egfá'telmű követeimé- nyékét támasztanak azzal szemben, akit végül is alkalmasnak találnak valamely vazetői posztra. Van-« erre . nézve valamiféle ideális tapasztalati modell? —- A termelőszövetkezet! mozgalom sajátosságaiból ere­dően sok a vezető poszt. Ide sorolandók a választott veze­tők, tisztségviselők és a szak­vezetők is. Korábban vagy a szakmai képzettség, vagy a nagyobb gyakorlat dominált. Jelenleg a magasabb vezetői munkakört betöltő tag vezetők­kel szemben támasztott kö­vetelményre nem lehet más az ideális tapasztalati modell, mint a párt káderpolitikai el­veiben meghatározott hármas, de egységes követelmény be­tartása, gyakorlati alkalmazá­sa, méghozzá úgy, hogy érvé­nyesüljenek a szövetkezeti sa­játosságok is. — Ar egyénnek és a közösségnek egyaránt érdeke, hogy olyan reze- tők dolgozzanak a szövetkezetben, akik megfelelnek a szocialista ve­zetők hármas követelményének. — így igaz, a kérdésben megfogalmazódott a felelet. De ez összegezhető a fenti kérdé­sekre adott válaszból is. — Érezhető*« a fiatalok részéről bizonyos fokú türolmetienség? — Szövetségünk területén a 15 933 dolgozó tagból 3841, 24,1 százalék a 30 év alatti fiatal. A vezetőségekben 6,6 százalék a 30 éven aluliak ará­nya. A múlt évben végzett felméréseink alapján nagyon pozitív tapasztalatokat szerez­tünk arról, hogy a termelő- szövetkezetekben dolgozó fia­talok többsége — a fiatal ag­rárértelmiség csakúgy, mint a szakmunkások — becsülettel helytállnak, dolgoznak, vállal­ják azt a pluszt is, ami egy- egy munkacsúcs idején napi 12, vagy ennél több munka­órát kíván. Fogékonyak az új iránt, kezdeményeznek, részt vesznek a szocialista munka­versenyben, a szocialista bri­gádmozgalomban. A fiatalok a rájuk jellemző őszinte kri­tikai érzékkel mondanak vé­leményt, bírálnak és egyre jobban élnek a tagok részére biztosított jogokkal, teljesítik kötelességeiket. A termelő­szövetkezeti fiatalokra is jel­lemzőek azok a tulajdonságok, amelyek a népgazdaság más ágazataiban dolgozó fiatalokra. — Adottak-« a tt8v*tkci«l«kben ax alkotó kezdeményei«* feltétel«!? — Adottak. Szinte minden korlátja megszűnőben van a szövetkezeti demokrácia ré­vén. A termelés, az üzemszer­vezés, a munkaverseny, az üzemi tartalékok feltárása te­rületén, a fiatalok mindenütt kezdeményezhetnek. Ha akar­nak.-- Sokan magértek arra, hagy át­vegyék az idősebbektől a jelképes stafétabotot. De úgy tűnik, kevesen vannak közöttük, okik a staféta­bottal együtt a komoly társadalmi felelősséget is vállalnák. — Talán pontosbítani kelle­ne a kérdést, mert az idő­sebb korosztályba tartozóknak, véleményem szerint azért, mert idősebbek, még nem kell átadniuk a stafétabotot. Tehát a kor — hogy úgy mondjam — nem számít A kérdés második részére nagyon határozottan azt vála­szolhatom, csak olyanok kap­hatják meg a stafétabotot, akik erre megértek; megfelelnek a párt káderpolitikai elveiben meghatározott követelmények­nek, fogékonyak az új iránt, jól érzékelik a szövetkezeti sajátosságokat, rendelkeznek a szocialista vezetőre jellemző tulajdonságokkal. Akik a ko­moly társadalmi felelősséget nem vállalják, vagy nem akar­ják vállalni — csak a bot egyik végéért nyújtják a ke­züket — azok maguk zárják ki annak lehetőségét, hogy az egész botot birtokolják, ök nem alkalmasak vezetői funk­ció betöltésére, mivel nem vállalják azt a -pluszt, amit a társadalom egésze, de a sző­kébb közösség is joggal elvár tőlük. A szocializmus ügyé­nek szolgálata, a vezetővel szemben támasztott társadal­mi felelősség nem lehet alku tárgya. — S végül: presztízsveszteség nél­kül ót lehet-« adni egy vezetői széket? — Nagyon nehéz a kérdésre válaszolni. Ennek megítélésé­ben a szubjektív érzéseket ne­héz figyelmen kívül hagyni. Nem egy esetben az egyes ember, de a közvélemény íté­lete is szubjektív azzal szem­ben, aki átadja a vezetői szé­ket. Véleményem szerint az a vezető tudja átadni vezetői posztját presztízsveszteség--nél­kül, akinek tevékenységére éppen az volt jellemző, abból csinált presztízst, hogy meg­feleljen a vele szemben tá­masztott követelményeknek. Ha ilyen vezetőnél.'.következik be lemaradás, biztos eüut ar­ra a következtetésre, hogy he­lyét ónként át -kell- ,adni{i., és ebből nem csinál presztízs- kérdést. nem fogja fel presz­tízsveszteségnek tisztsége át­adását. Az élet velejárója a kiöregedés, a nyugdíjkorhatár elérése. Itt sem jöhet 6Zóba a presztízsveszteség. Számos példa akad viszont arra is, hogy vannak olyan vezetők, akiknek megrendült egészségi állapotuk miatt kell átadniok a vezetői posztot. Ez esetben az alapos, körül­tekintő, a legmesszebbmenő­kig humánus intézkedésekkel kell könnyebbé tenni ezt a lépést, hogy ezzel is kifeje­zésre jusson a társadalom és a szőkébb közösség megbecsü­lése. De vannak olyan veze­tők is. akik a rosszul felfogott presztizs-hatalmi, tekintély­kérdés túlhaj szólása miatt presztízsveszteségnek tartják vezetői tisztségük átadását ak­kor is, ha ez népgazdasági, csoport-, vagy személyes ér­dekből történik. V. M. Országszerte O mcgünneplik 1848. március 15-e évfordulóját Országszerte készülnek már­cius 15. . megünneplésére. Megyénkben is számos ren­dezvényen emlékeznek az év­fordulóra. Március 14-én az iskolákban ünnepségek. 15-én sport- és kulturális események lesznek. Bonyhádom 14-én if­júsági napot rendeznek, a szó­nok Nádor György, az Orszá­gos Ifjúságjpoliitdkai és Oktatá­si Tanács titkára. Itt is sport- és kulturális programok, vetélkedők egészítik ki a ren­dezvényt. Szekszárdion ugyan­csak 14-én kerül sor a Volán KlSZ-csúcsvezetősége rende­zésében egy városi szintű ün­nepségre, amelyen üzemi fia­talok vesznek részt. Utána a Hazafias Népfront, a KISZ és a fegyveres erőik képviselői megkoszorúzzák a 48-as1 em­lékművet. Ugyancsak március 14-én kerül sor a barjádi Pe- tőfi-naéhesben egy kiállítás megnyitására és a bonyhádi Petőfi Gimnáziumban kosz?- rúzási ünnepségre. Sárszentlő- rineen és Ozorán ugyancsak koszorúzás! ünnepség zajlik le. Gyönkön 14-én este fák­lyás felvonulást rendeznek, majd koszorúzásra kerül soi\ A népfront, a KISZ és a fegy­veres erők képviselői koszo­rút helyeznek el a 48-as em­lékműnél és az emléktáblán. Eredmények és tervek az építőanyag-ipari vállalatnál Az 1 elmúlt- esztendőben csökkent a Tolna megyei Épí­tőanyagipari Vállalatnál a ter­melés. A visszaesés főleg a betonáruk iránti kereslet mér­séklődése idézte elő. így an­nak ellenére,. hogy- az előiző .évinek hatszorosára nő a paksi, betónüzemben az előál­lított . járdalap, kétszeresére az egyéb vas nélkül .készülő betontermékek mennyisége,., ebben az üzemben a teljes termelés értéke 44,5 százalék­kal alacsonyabb volt -mint 1972-ben. a vállalatnál a ter­melési érték' tíz százalékkal maradit el a korábbi évitől. Látszólag ellentmond ennek, hogy a termelési érték csök­kentésével párhuzamosan 15 százalékkal nőtt a vállalati nyereség Ezt a kiemelkedően jó eredményt a termelékeny­ség- növelésével, a költségek jelentős csökkentésével, vala­mint az üzem- és munkaszer­vezés hatékonyabbá tételével sikerült elérni. A kavicskiter­melő flotta például 73-bam kétszer annyi, 127 ezer köb­méter folyami kavicsot hozott fel a Duna medréből. mint esv-évvel korábban. E? utób­bit a karbantartási munka ja­vulása. a jobb szervezés tette lehetővé. ‘"A" *tfőllaláitnál elismerésre méltó erőf«tótéseket_tettek a balesetek “szamának' csökken­tése érdekében. Javult a mun­kavédelmi 'szervezet szakirá­nyítása, k"a munkavédelmi propaganda színvonala. Sokat jélSMtett,"hQgy az elbírt ha­vonkénti-'munkavédelmi ellen­őrzéseken kívül, melyet az üzemvezetők végeztek — a 1974. március 14 A Szekszárdi Szabó Szövetkezet tolnai telepén 34 új varró- és célgépet állítottak mun­kába. Ezzel az egész gépparkot felújították a részlegben. Foto: kz. vállalat igazgatója, főmérnö­ke negyedévenként hasonló vizsgálatokat végzett mind­egyik üzemben. Ezeknek az intézkedéseknek eredménye­ként harmadára csökkent az üzemi balesetek száma, s a kiesett munkanapok száma csupán az előző évinek egy- tizede. ■ A vállalat csatári kerámi> - gyárának termékei az elmúlt esztendőben betörtek a kül­földi piacra is. A sárközi népi motívumokkal- díszített edé­nyeket az ARTEX Külkeres­kedelmi Vállalaton keresztül Nyugat-Európa több országá­ba. az USA-ba. Kanadába. Ja­pánba, Ausztráliába, s a . skandináv országokba is ex­portálták. Az idén a korábbi­nál többet állítanak elő ezek­ből a termékekből, de az igé­nyek növekedése lehetővé te­szi, hogy az iparikerámia­gyártást is fokozzák. Az új építkezésekhez a korábbinál 30 százalékkal nagyobb meny- nyiségű kerámia szellőzőrá­csot készítenek. A piac élénkülése a válla­lat minden üzemében a ter­melés növelését ígéri. Ennek megfelelően a tavalyinál 15 százalékkal több építőanyag­ipari termák előállítását ter- -•vézi'k. Ezeknek zömét a be­tonáruk teszik ki, ahol folya­matban van több új termék gyártásának előkészítése. A vállalat részt vesz a la­kásépítési program megvalósí­tásában. Ezen belül segítik azt. hogy az épülő lakások ára lehetőleg a legkisebb mértékben növekedjen. Bár termékeik legnagyobb része a szabadáras kategóriába tarto­zik. folytatva a korábbi évek hagyományát, idén sem eme­lik az árakat. A bérek növe­lésének anyagi feltételeit — 1974-ben erre 5,2 százalékot irányoztak elő — a gyártás gazdaságosságának növelésé­vel teremtik meg. Ennek ér­dekében a tavalyi nyereségből jelentős összeget átcsoportosí­tottak a fejlesztés; alapra, hogy ily módon korszerű gépe­ket, berendezéseket szerez­hessenek be. A vállalat idei terveiben emellett szerepel az újítási moGigalom fejlesztése, a mun­ka szervezettebbé tétele, s az ötödik ötéves terv előkészítése. A következő tervidőszakban jelentősen növelik a technoló­giai színvonalat. Ezen belül előkészítik a paksi és mázai üzemben a betonelemek gyár­tásánál a gőzöléses technoló­gia bevezetését, mely a mi­nőség javítása mellett, a ter­melékenység növelését is eredményezi.

Next

/
Thumbnails
Contents