Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-14 / 61. szám
* ? I » ■VIIÄG PROlFfAHjAÍ gGYJáSÜLJÉTEKl TOLNA MEGYEI NEPUISAG-a;magyar szocialista munkáspárt tolna megyéi I.APJA CSÜTÖRTÖK 1974 márc. 14. XXIV. évf. £1. sióm ARA: 0.90 Ft. Differenciáltabb húsárak A szarvasmarha-tenyésztés helyzete és fejlesztési programja megyénkben Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes Szekszárdon Tegnap délelőtt a megyei tanács épületében Váncsa Je- . nő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes és dr. Magas László, a MÉM termelési és műszaki fejlesztési főosztályának osztályvezetőhelyettese találkozott a megye párt- és állami vezetőivel, hogy megvitassa Tolna megye szarvasmarha-tenyésztésével kapcsolatos tennivalókat A találkozón többek között szó esétt arról, hogy „ szarvasmarha-tenyésztésnek hagyományainál és jelentőségénél fogva nemcsak az állattenyészté- «i ágazaton, hanem az egész mezőgazdasági termelésen belül nagy szerepe van megyénkben. A szarvasmarhaprogram beindulásának idején — 1972-ben — érvénybe léptetett közgazdasági szabályzók kedvező feltételeket ígértek a technikai, műszaki fejlesztés, az ágazati jövedelmezőség terén, azonban ezek hatása nem Bokáig érvényesülhetett. Az akkori intézkedések főképp részmegoldásokra irányultak, amelyek gyakori változása és A termelési folyamatban felhasznált ipari termékek árszínvonalának folyamatos emelkedése eltüntette az ágazat, elsősorban a tehenészet és a tejtermelés rentabilitását, így a termelői érdekeltség és n tenyésztési kedv — néhány gazdaság kivételével — nagymértékben visszaesett A tehénállomány számbeli fejlesztése csak egyes termelőszövetkezetekre volt jellemző, de összességében nem növekedett a kisüzemi állomány folyamatos csökkentse miatt. A férőhelybővítésre és a technológiai fejlesztésre irányuló beruházások megvalósultak ugyan, de a létrehozott 19 termelőszövetkezeti és 12 állami gazdasági szakosított tehenészeti telep rendszerében és kivitelezés minőségében távolról sem elégíti ki a korszerű igényeket. A termelés mennyiségi növelése mindenekelőtt a termelőkapacitást alapvetően meghatározó tehénállomány Számszerű fejlesztését igényli, mivel enélküi még a termelékenység magas fokán sem lehet a termékek iránt gyorsan növekvő igényeket kielégíteni. Az a törekvés, hogy a program végrehajtásának végén; 1975-ben 32 ezer tehén legyen a megye gazdaságaiban. A területi elhelyezkedés miatt a tej irányú szakosításnak főleg bonyhádi, a szekszárdi és részben a paksi járás termelőszövetkezeteiben van létjogosultsága, míg a húshasznosítás kialakításához a dombóvári és a tamási járás üzemeinek a feltételei és hagyományai kedveznek. Különösen azokon a területeken, ahol a nagy kiterjedésű folyó menü gyepterületek helyezkednek el. A gyepek, a legelők, kihasználása a megye más részein is kívánatos. A tehén- állomány leggyorsabb ütemű növelését a húsirányú szakosodás biztosítja, főleg a nagyobb üzemekben. Másutt az anyagi, műszaki és természeti adottságoktól függően célszerű megválasztani a szakosodás irányát. Ebben a kérdésben igen fontos szerepet tölthet be az üzemek közötti kooperáció. Tolna megyében lehetőség van arra, hogy nagy kapacitású szarvasmarha-hizlaló telepek jöjjenek létre társulás formájában, zárt termelési rendszer keretében. 1975-ig a tejirányú hasznosításra szakosodé tenyészetekben is csak közepes, 3000—3400 liter megyei átlagnak megfelelő tejtermelés lehetséges, amit fokozatosan a négyezer litert meghaladó színvonalra kell emelni. A szarvasmarha-program végrehajtásában a legnagyobb és legsürgősebb feladatok a takarmányellátásban jelentkeznek. A tehenészeti jelenek mellett teleoített vagy esetleg adott legelők nélkülözhetetlenek nemcsak a takarmányozás, hanem az egészséges életfunkciókat és a szaporaságot hatásosan befolyásoló hatóanyagokkal való ellátás, valamint a rendszeres mozgás szempontjából is. Ahhoz, hogy a takarmánygazdálkodás a funkcióját betöltse, a szakembereknek tudniuk kell, hogy n takarmány a termesztéstől a felhasználásig teljes egységet képez és szerves része a szarvasmarha-ágazatnak. Tolna megye gazdaságaiban sok lehetőség rejlik még a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére. A megyei fejlesztési program végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése igen nagy feladatot jelent Váncsa Jenő hozzászólásában többek között megemlítette, hogy Tolna megye az ország szarvasmarha-tenyésztése szempontjából nem közömbös. Szólt arról, hogy a következő ötéves tervben az ösztönzők továbbfejlesztésével differenciáltabb húsárak alakulnak ki, a szarvasmarha- hizlalás lényegesen kedvezőbb feltételeket élvez, mint jelenleg. A jövőben a tejtermelés feladata elsősorban a belső szükségletek kielégítése lesz, méghozzá úgy, hogy a népgazdaságon belül megmaradjon a tej- és a hústermelés egyensúlya. Az energiaigényes takarmányfeldolgozás helyett elsősorban a tömegtakarmányok kapnak nagy szerepet, A cél, hogy a takarmány a lehető legrövidebb úton kerüljön az állathoz; előtérbe kerül az egyszerű tömegtakarmány- termelés és a legeltetés. A tö- megtakarmány-termelés gép- ellátásában javulás várható: nagy teljesítményű önjáró betakarítógépekből 1975-től az igényeket maradéktalanul ki tudják elégíteni, A miniszter- helyettes végül említést tett arról, hogy a mezőgazdasági üzemek minél előbb döntsenek. hogy tej- vagy húshasznosítású szarvasmarha-tartásra szakosodnak. v. m. II szoviel—francia hagyományos barátság szilárd Befejeződött a szovjet francia csúcstalálkozó A TASZSZ jelenti a szovjet—francia csúcstalálkozó befejezéséről; Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége tagjának meghívására 1974. március 12—13-án a Szovjetunióban tartózkodott Georges Pompidou, a Francia Köztársaság elnöke. Fejlesztve a legmagasabb szintű szovjet— francia konzultációk gyakorlatát, Leonyid Brezsnyev és Georges Pompidou megbeszéléseket folytattak a barátság és a kölcsönös tisztelet légkörében. A találkozót a Kaukázusban. a Fekete-tenger partján, Picdundában rendezték meg. A találkozón részt vett többek ljözt Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, valamint Michel Jobert francia külügyminiszter. Leonyid Brezsnyev és Georges Pompidou megelégedéssel nyilatkoztak a szovjet—francia (Folytatás a 2. oldalon) , K. Papp József látogatása a Szekszárdi Nyomdában Szerdán délelőtt K. Papp József, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titKára iíu- zsa Jánosnak, a szekszárdi városi pártbizottság első titkának a társaságában látogatást tett .3 Szekszárdi Nyomdában. Széli István igazgató, Müller Péter párttitkár és Danóczy Balázs főmérnök mutatta be az üzemet K. Papp elvtársnak. Az üzemlátogatás után az igazgatói irodában K. Papp József a nyomda vezetőivel eszmecserét folytatott az általános társadalompolitikai kérdésekről, az iparfejlesztés, a fiatalok helyzetéről és a nyomda rekonstrukciójával kapcsolatos kérdésekről. Ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Napirendem a tanács ipari osztályának árhatósági tevékenysége és a szabálysértési eljárások A megyeá tanács végrehajtó bizottsága tegnap megtartott ülésén számoltatta be ipari osztályának vezetőjét, dr. Kelemen Sándort a vezetése alatt álló szakigazgatási szerv 1971 —73 között folytatott árhatósági tevékenységéről. A jelentést a NEB megyei elnökének tájékoztatója egészítette ki. E tájékoztató azokat az általános tapasztalatokat tartalmazta, amelyeket a megyei NEB ery országos méretű vizsgálat részeként megyénkben gyűjtött össze az elmúlt év második felében. A KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága megtárgyalta Tegnap délután a párt megyei székházában tartotta soron következő ülését a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága, Varjas János első titkár elnökletével. A testület tagjai első napirendi pontként Dobos Gyula megyei KISZ- titkár előterjesztésében beszámolót hallgattak meg a megyei ifjúmunkásnapok előkészítéséről. A KISZ Tolna megyei Bizottsága a hagvo- mányteremtés szándékával kívánja megszervezni az eseménysorozatot, amelyre az idén május 1. és augusztus 20. között kerül sor. A Tolna megyei ifjúmunkásnapok célja. hogy a politikai tanácskozások, baráti találkozók, tömegdemonstrációk, kulturális és sportprogramok szervezésével minél több ifjúmunkás szerezzen hasznos ismereteket, tapasztalatokat. A KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésének utolsó napirendi pont jaként bejelentéseket tárgyalt. A vb-ülés e napirendi pontjának megtárgyalásában a tanácskozási joggal meghívottakon kívül részt vett Kádár Béla, az Országos Anyag- és Árhivatal árellenőrzési főosztályának helyettes veaetője. továbbá Kaserű János, a megyei tanács ipaM, kereskedelmi és szolgáltatási bizottságának elnöke is. A megyei tanács szakigazgatási szervei 1968. január 1-től látnak el árhatósági feladatokat. Az életszínvonal-politika célkitűzéseinek megvalósítását szolgáló árhatósági munkát a kormány, az árhivatal, valamint az ipari ágazati miniszteri rendéletek szabályozzák. A szakigazgatási szerv ármunkájának tartalmát ez határozta és határozza meg. A megyei tanács ipari osztályának árellenőrzési köre magában foglalja a kohó- és gépipari, a könnyű- és nehézipari ágazatba sorolt 30 tanácsi ipari vállalatot, illetve ipari szövetkezetét, továbbá a nem ipari ágazatokba sorolt gazdasági szervezeteket — pl. építőipari szövetkezeteket, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, ÁFÉSZ-eket is. míg az 1600—1700 főnyi magánkisipa- ros áré! len őrzését a Helyi tanácsok látják eL Mint azt a végrehajtó bizottság megállapította, a megyei tanács szakigazgatási szervének árhatósági tevékenysége megfelel- ,a kívánalmaknak. Az alsó fokú tanácsi szerveknél azonban még mindig nem biztosítottak e fontos feladat ellátásának személyi feltételei. A gyakorlati és szakmai ismeretek hiányát pótlandó, a megyei tanács ipari osztálya évente tart továbbképzést az árhatósági feladatokat végzőknek. Ezen kívül pedig árhatósági feladatának megjelenése óta kidolgozta a hatáskörébe tartozó szervezeteik árinformáció rendszerét, me’y 1973-tól minden termelőegységre kiterjed. A pillanatnyi gondok mellett az eredményeket is summázva tárgyalta meg a megyei tanács vb az árhatósági munka fejlesztésének soron következő feladatait. A legfontosabb tennivalók közé tartozik az alsóbb fokú tanácsi szervek intenzívebb felkészítése — továbbképzés formájában — az árhatósági munkára. Hasznos és szükséges az olyan aktívahálózat létrehozása, aminek kezdeményezője a megyei tanács ipari. kereskedelmi és szolgáltatási bizottsága volt. A bizottság szakembereket kért föl az árellenőrzés munkájára, (Folytatás a 2. oldalon) j
