Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-02 / 51. szám

Pártsxervexe8 — pártirány ítá* Pártmunkájuk színtere: a szakszervezet A szakszervezeti bizottságok tagjai, a bizalmiak és rnas társadalmi tisztségviselők a dolgozók érdekeit képviselve, úgyszólván naponta oldanak meg a munkahelyeken jelen­tős feladatokat. Munkájuk nem mindig látványos, de enélkiil szürkébb lenne a vál­lalati élet. nehezebben gör­dülne a gazdasági, vagy hiva­tali tevékenység szekere, aka- r dozna a vezetők és beosztot­tak közötti párbeszéd, rom­lana a munkahelyi légkör. Éppen ezért érthető, hogy a szakszervezetek öntevékeny, áldozatkész aktivistái közül mind többen vívják ki mun­katársaik elismerését, bizal­mát. Nem csupán arról van szó. hogy megnövekedett a társa­dalom igénye a szakszervezeti munka iránt —. habár ez ön­magában is rendkívüli módon növeli a felelősségüket. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy a szakszervezetek tisztségvise­lői mind sikeresebben oldják meg kettős — nevelő és ér­dekvédelmi — funkciójukból adódó szerteágazó feladatai­kat. Éppen ezáltal nőtt te­kintélyük a dolgozók előtt, s befolyásuk a munkahelyek egész életére. A szakszervize ti aktivisták Boraiban végzi pártmunkáját sok tízezer párttag. Tudásuk­kal. lelkesedésükkel. harcos kiállásukkal sok helyen jóté­konyan hozzájárulnak, hogy a szakszervezetek bete” --sék nehéz, felelősségteljes hiva­tásukat. A szakszervezetekben dolgo­zó kommunisták, a pártban megszokott fegyelemmel. a dolgozók érdekeit védelmezve, a párt politikáját képviselik. S a legkevésbé sem mindegy, hogyan tesznek eleget ennek a kötelezettségnek, miképpen érik el. hogy mind többen kövessék őket, hogy mind több barátot, cselekedni akaró em­bert nyerjenek meg ügyünk­nek. E munkájukban a meg­győző szóra, s mindenekelőtt példamutatásukra támaszkod­hatnak. Mivel a párt szóvivői a munkások legnagyobb tö­megszervezetében, cselekede­teikre. magatartásukra társa­ik jobban figyelnek. kriti­kusabban minősítik őket. Tevékenységükkel elő kell segítsék, hogy a politikai je­lentőségű, a vállalat gazdál­kodását jelentős mértékben befolyásoló, a dolgozók élet- és munkakörülményeit érin­tő döntések előkészítésében minden munkahelyen von ják be a szakszervezetek képvise­lőit. A szakszervezeteknek pe­dig. az általuk képviselt kol­lektíva véleményét ismerve, legyen e kérdésekben vélemé­nyük. észrevételük, javaslatuk, s a közreműködésükkel szüle­tett döntések végrehajtásában szívvel, lélekkel vegyenek részt. Az üzemek többségében ez a gyakorlat alakult ki. Sok igazgató, gazdasági vezető tudja, hogy saját munkáját is meglcönnyíti, színvonalasabbá teszi, ha ilyen munkakapcso­latokat alakít k; 2. szakszer­vezettel. amelyre őt tulajdon­képpen törvény is kötelezi. De előfordul az is. hogv meg­kerülik a sza kszervezetek he­lyi képviselőit, s olyan dönté­sek születnek, aihelyeket pe­dig állami előírások szerint sem lenne szabad meghozni a szakszervezetek nélkül. Ilyen jelenséget látva a kommunis­ta szakszervezeti aktivisták­nak ne remegjen a szívük, ne szemlélődjenek tétlenül, ha­nem cselekedjenek, szükség esetén igényeljék a pártszer­vezetek segítségét is. A párt tagjainak hozzá kell segíteniük a szakszervezeteket ahhoz is. hogy mindazokat a gondokat, átmeneti feszültsé­geket, ellentmondásokat, ame­lyeket társadalmi fejlődésünk mai szaltasza felszínre hoz, a mozgalom időtlen és kendőzet­lenül jelezze, és saját eszkö­zeivel azok megoldását is ak­tívan segítse. Sok nehéz feladatot kell ma az üzemekben megoldani. Eb­ből a' szakszervezetek is kive­szik a részüket, a gazdasági vezetők segítő partnereiként. De az igazsághoz tartozik az is, hogy a szakszervezetek nemegyszer olyan kérdések­ben, intézkedésekben is part­nerekké válnak, amelyekben pedig már nem lenne szabad. Amikor elnéző aszisztálás he­lyett fel kellene emelniük sza­gukat. mégpedig annak tuda­tában. hogy az adott ügyben a munkások igénve teljesen egy­beesik a Párt törekvéseivel. Gyakran kerül szóba az üzemekben az aktivisták. a munkások között a szakszer­vezetek jogköre. Elégséges-e, vagy még többre lenne szük­ség? — vitatják. A gyakorlat azt igazolja, hogy a meglévő szakszervezeti ■jogok lehetőséget adnak a tényleges érdekvédelemre. Csak hát a mainál jobban kellene élni velük! A szak- , szervezetten dolgozó pártta­goknak elő kell segíteniük olyan szemlélet és gyakorlat kialakítását, amely természe­tesnek tekinti, hogy a szak­szervezeti tisztségviselők ak­kor segítik jól a párt politi­kájának végrehajtását. ha következetesen élnek az őket megillető jogokltal és hatás­körökkel. Ez egyben feltéte­lezi, hogv szükség esetén min­den erejükkel, tekintélyükkel fellépnek a jogok gyakorlását korlátozni szándékozók ellen. Felvetődhet, vajon meg le­het-e azon keresztül ítélni eev üzemi szakszervezeti testület munkáját, hogv például hány­szor élt vétójogával. Úgy vé­lem. ez önmagában nem kri- ■ tóriuma az eredményes mun­kának. Ellenben annak alap­ján már minősíteni lehet tevé­kenységét, hogy hivatásának megfelelve elejét veszi-e olyan körülmények kialakulá­sának, amelyek miatt vétót kellene emelni. Természete­sen, ha a helyzet úgy alakul, akkor a dolgozók érdekében feltétlenül élnie kell a jogá­val. A szakszervezet jogait úgy kell érvényesíteni, mint a munkásosztály jogait. Olyan felelősséggel és következetes­séggel. A szakszervezetekben most zajlanak azok a taggyűlések, ahol a vezetőknek számot kell adniok a múlt évben végzett munkáról. Be kell számolniok, hogy felelősséggel képvisel­ték-e az üzem dolgozóinak ér­dekeit: megtettek-e mindent a rendelkezésükre álló eszkö­zökkel a termelési célok meg­valósítása érdekében. Sok eredményes fáradozásról tud­nak szólni. Nem kevés történt az elmúlt évben a kollektív szerződések előírásainak telje­sítése érdekében is. A dolgo­zók megelégedéssel veszik mindezt tudomásul, viszont észrevételezik, hogy a kollek­tív szerződés készítésekor jobban kikérték véleményü­ket, mint most. amikor a megvalósításról adnak számot részükre. A szakszervezetek­ben dolgozó kommunisták eb­ben az észrevételben megfo­galmazott igényt is vegyék észre, és kezdeményezzék a demokratizmus érvényesítését a beszámolók elkészítésében is. A párttagoknak meghatáro­zó szerepük kell, hogy legyen az üzemi-munkahelyi demok­rácia fejlesztésében is. Keve­sebb ünnepélyes fogadkozás, kinyilatkoztatás, több minden­napi egyszerű tett — ez le­het a cselekvési programjuk mottója. A már jól bevált és eredményeket hozó módszere­ket érdemes tovább fejleszte­ni. jobban kihasználva a meg­lévő demokratikus fórumain­kat. az eredményesebb munka érdekében. SZKOK AN FERENC az MSZMP KB munkatársa Hétezer-ötszáz utas Alig került szerdán az új­ság az utcára, jött az első te­lefon: „Tudja-e a szerkesztő kartács, hogy milyen állapotok uralkodnak a szekszárdi busz- pályaudvaron? Ne csak a he­lyi járatot vizsgálják, hanem azt is, hogy a városba járó dolgozók egyre rosszabb körül­mények között utazhatnak.” A telefonon reklamáló dol­gozónak igaza van. Szekszáró­ra utazni nehéz. Este, a mun­ka végeztével hazautazni szin­tén nem tartozik a különleges élvezetek közé. Tudják ezt az illetékesek is. s hogy most ismét t szólunk e problémáról, azért tesszük, hogy azok, akik nincsenek is „beavatva” egyes megyei fontosabb kérdésekbe, „tudják, miről van szó”, a szekszárdi buszpályaudvar ügyében is. például. A megyei vezetés egy évvel ezelőtt is, és akkor is. amikor Gépi adatfeldolgozás Bátaszéken A gvors és pont^<! adatfel­dolgozás megvalósítása érde­kében világszerte egyre na­gyobb mértékben alkalmaz­zák a különféle számítógé­peket. A Bátaszéki Kádár- és Faipari Szövetkezetben már évek óta rájöttek ennek fon­tosságára. és így már 1970- ben bevezették a gépkönyve­lést. A saját gépi adatfel­dolgozást akkor még nem tudták megvalósítani, ezért az adatokat a Pénzügyminisz­térium bajai Szervezési inté­zetének gépparkján dolgozták fel. Most ezen a sok utazást jelentő módszeren változtat­hattak, ugyanis megkapták a Tolna megyei ipari szövetke­zetek közös vállalkozásaként létrehozott számítóközpont egyik gépét. Magyar élelmiszerek külföldön Világszerte a keresett ter­mékek közé tartoznak a .ma­gyar élelmiszeripari ' ciÉkéft. Évről évre bővül é terméke- irik kivitele a szocialista és tokésországokba egyaránt. A napokban az NSZK 67 városéban, a Hertie és Bilka cégek több mint 100 áruház­ban tartottak magyar élelmi­szeripari áruházi heteket. Az árusítással egybekötött bemu­tatókon a Terimpex szalámi, kolbász, készé telkonzerv, vá­gott baromfi, a Monimpex és a Hungarofruct bor, pap­rika, méz. valamint gyümölcs- és főzelékkonzerv exportter­mékeivel ismerkedhettek a nyugatnémet vásárlók. Több mint 30 áruházban magyar éttermet is nyitottak, az NSZK öt nagyvárosában a MA.VAD rendezésében vadász­taié fcozókat tartottak. A magyar élelmiszeripari külkereskedelmi vállalatok részt vesznek a március ele­jén megrendezendő első brnoi nemzetközi élelmiszer-kiállítá­son, a lipcsei tavaszi vásáron, és a tripoli nemzetközi vá­sáron is. A Terimpex Válla­lat bemutatja exporttermé­keit a márciusi hollandiai nemzetközi élelmiszer-kiállítá­son, valamint a veronai me­zőgazdasági vásáron. Ülést tartott az ÉDOSZ megyebizottsága Tegnap délelőtt Dombori- ban, a Paksi Konzervgyár üdülőjében megyebizottsági ülést tartott az Élelmezési Ipari Dolgozók Szakszerveze­te Tolna megyei Bizottsága. Megtárgyalták a megye élel­mezési dolgozói munkabizton­ságának, baleseti helyzetének alakulását az elmúlt év so­rán. Az ülésen megjelent dr. Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága osz­tályvezető-helyettese, Somor- jai Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője és Koren József, az ÉDOSZ szervezési osztályának vezetője. Megtárgyalták a biztonságos munkavégzés és az élelmiszeriparban dolgozók bérszín vonalának emelése ér­dekében 1973-ban tett intéz­kedéseket és az idén végre­hajtandó feladatokat. A megyebizottsági ülésen köszönetét mondtak Kontos Andrásnak, a megyebizottság titkárának sok éven át vég­zett lelkiismeretes munkájá­ért, majd nyugdíjba vonulá­sa miatt felmentették titkári funkciója alól. Ezt követően a megyebizottság kooptálta Szabó Imrét, az ÉDOSZ új mb-titkárát. a városban, úgy tíz évvel ez­előtt elkezdődött az iparosítás, „kiadták a jelszót” gondosan ügyeljenek a VOLÁN vezetői arra, hogy a tömegközlekedés minél zavartalanabb legyen, így került sor a buszpályaud­var építésére, az emlékezetes buszcserékre, az állandó és tervszerű fejlesztésre. A szek­szárdi pályaudvar bővítése, na­gyobb számú utas átbocsátá- sára alkalmassá tenni, ez most a legfontosabb feladat. Szokás már. hogy a Tolna megyei tanács- és pártvezetés minden év végén, év elején, egy-egy szaktárca vezető mun­katársaival megbeszéli a mun­ka során tapasztaltakat: ered­ményeket. hibákat. Legutóbb Horn Dezső, a miniszter he­lyettese járt itt, s tanácskozott szakértőivel, a megye vezetői­vel. Szóba került a buszpálya­udvar is. Elmondották a me­gyei vezetők, hogy a szekszár­di pályaudvar kicsi, nagy a forgalom, a sok utas nemhogy megfelelő, de elégtelen körül­mények között utazik. Napon­ta nem kevesebb, mint 550 já­rat indul a szekszárdi állo­másról, összesen több mint 7500 személy fordul meg itt naponta. Évente mintegy 10— 12 százalékkal növekszik a szekszárdi pályaudvaron a for­galom. Egy-egy kocsiállásból négy­öt járat is indul, azaz előfor­dul, hogy nem is tudnak az indulni akaró buszok beállni a placcra. Ezért előfordul tü­lekedés. veszekedés is. A hely­zeten változtatni kell. A kezdeti lépések: a meg­felelő vizsgálatok elvégzése annak érdekében, hogy meg lehessen tervezni a buszpálya­udvar bővítését, egyáltalán: milyen formában lehet bőví­teni. A második: el keli fo­gadtatni a tervet, aztán bizto­sítani a pénzt. S ha mindez együtt van — most úgy tűnik a tárgyalások ilyen állapotba hozták a buszpályaudvar ügyét, hogy mindenki akarja ;— íé'- het tervezni. De a tervezés is pénzbe ke­iül. a pénzfelhasználást pedig tervezni kell. Szóvá] valószínű, ez év végén, a jövő év elejen elkezdik majd a tervezést — és a következő tervidőszakban a kivitelezést. Tehát, tisztelt Olvasónk, az illetékesek gon­doltak a szekszárdi buszpái/a- udvar építésére-bővítésére is. Csakhogy ez a munka sem megy egyik napról a másikra, mert ez sem száz forintba, ha­nem legalább húsz-harminc­millióba kerül... És sok fel­adatunk végzéséhez sok pénz kel] — s csak annyit lehet kü­lönféle célokra használm, amennyit „megtermelünk”. A fejlődés-fejlesztés alapja a munka, az eredményes munka.- Pj ­A Magyar Országos Horgász Szövetség kezelésébe került a Velencei-tó. A szövetség a halállomány javítására 600 má­zsa pontyot, 25 mázsa compót, másfél millió csukaivadékot és több millió zsenge süllőt telepít a tó vizébe.

Next

/
Thumbnails
Contents