Tolna Megyei Népújság, 1974. március (24. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-02 / 51. szám
Pártsxervexe8 — pártirány ítá* Pártmunkájuk színtere: a szakszervezet A szakszervezeti bizottságok tagjai, a bizalmiak és rnas társadalmi tisztségviselők a dolgozók érdekeit képviselve, úgyszólván naponta oldanak meg a munkahelyeken jelentős feladatokat. Munkájuk nem mindig látványos, de enélkiil szürkébb lenne a vállalati élet. nehezebben gördülne a gazdasági, vagy hivatali tevékenység szekere, aka- r dozna a vezetők és beosztottak közötti párbeszéd, romlana a munkahelyi légkör. Éppen ezért érthető, hogy a szakszervezetek öntevékeny, áldozatkész aktivistái közül mind többen vívják ki munkatársaik elismerését, bizalmát. Nem csupán arról van szó. hogy megnövekedett a társadalom igénye a szakszervezeti munka iránt —. habár ez önmagában is rendkívüli módon növeli a felelősségüket. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy a szakszervezetek tisztségviselői mind sikeresebben oldják meg kettős — nevelő és érdekvédelmi — funkciójukból adódó szerteágazó feladataikat. Éppen ezáltal nőtt tekintélyük a dolgozók előtt, s befolyásuk a munkahelyek egész életére. A szakszervize ti aktivisták Boraiban végzi pártmunkáját sok tízezer párttag. Tudásukkal. lelkesedésükkel. harcos kiállásukkal sok helyen jótékonyan hozzájárulnak, hogy a szakszervezetek bete” --sék nehéz, felelősségteljes hivatásukat. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták, a pártban megszokott fegyelemmel. a dolgozók érdekeit védelmezve, a párt politikáját képviselik. S a legkevésbé sem mindegy, hogyan tesznek eleget ennek a kötelezettségnek, miképpen érik el. hogy mind többen kövessék őket, hogy mind több barátot, cselekedni akaró embert nyerjenek meg ügyünknek. E munkájukban a meggyőző szóra, s mindenekelőtt példamutatásukra támaszkodhatnak. Mivel a párt szóvivői a munkások legnagyobb tömegszervezetében, cselekedeteikre. magatartásukra társaik jobban figyelnek. kritikusabban minősítik őket. Tevékenységükkel elő kell segítsék, hogy a politikai jelentőségű, a vállalat gazdálkodását jelentős mértékben befolyásoló, a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő döntések előkészítésében minden munkahelyen von ják be a szakszervezetek képviselőit. A szakszervezeteknek pedig. az általuk képviselt kollektíva véleményét ismerve, legyen e kérdésekben véleményük. észrevételük, javaslatuk, s a közreműködésükkel született döntések végrehajtásában szívvel, lélekkel vegyenek részt. Az üzemek többségében ez a gyakorlat alakult ki. Sok igazgató, gazdasági vezető tudja, hogy saját munkáját is meglcönnyíti, színvonalasabbá teszi, ha ilyen munkakapcsolatokat alakít k; 2. szakszervezettel. amelyre őt tulajdonképpen törvény is kötelezi. De előfordul az is. hogv megkerülik a sza kszervezetek helyi képviselőit, s olyan döntések születnek, aihelyeket pedig állami előírások szerint sem lenne szabad meghozni a szakszervezetek nélkül. Ilyen jelenséget látva a kommunista szakszervezeti aktivistáknak ne remegjen a szívük, ne szemlélődjenek tétlenül, hanem cselekedjenek, szükség esetén igényeljék a pártszervezetek segítségét is. A párt tagjainak hozzá kell segíteniük a szakszervezeteket ahhoz is. hogy mindazokat a gondokat, átmeneti feszültségeket, ellentmondásokat, amelyeket társadalmi fejlődésünk mai szaltasza felszínre hoz, a mozgalom időtlen és kendőzetlenül jelezze, és saját eszközeivel azok megoldását is aktívan segítse. Sok nehéz feladatot kell ma az üzemekben megoldani. Ebből a' szakszervezetek is kiveszik a részüket, a gazdasági vezetők segítő partnereiként. De az igazsághoz tartozik az is, hogy a szakszervezetek nemegyszer olyan kérdésekben, intézkedésekben is partnerekké válnak, amelyekben pedig már nem lenne szabad. Amikor elnéző aszisztálás helyett fel kellene emelniük szagukat. mégpedig annak tudatában. hogy az adott ügyben a munkások igénve teljesen egybeesik a Párt törekvéseivel. Gyakran kerül szóba az üzemekben az aktivisták. a munkások között a szakszervezetek jogköre. Elégséges-e, vagy még többre lenne szükség? — vitatják. A gyakorlat azt igazolja, hogy a meglévő szakszervezeti ■jogok lehetőséget adnak a tényleges érdekvédelemre. Csak hát a mainál jobban kellene élni velük! A szak- , szervezetten dolgozó párttagoknak elő kell segíteniük olyan szemlélet és gyakorlat kialakítását, amely természetesnek tekinti, hogy a szakszervezeti tisztségviselők akkor segítik jól a párt politikájának végrehajtását. ha következetesen élnek az őket megillető jogokltal és hatáskörökkel. Ez egyben feltételezi, hogv szükség esetén minden erejükkel, tekintélyükkel fellépnek a jogok gyakorlását korlátozni szándékozók ellen. Felvetődhet, vajon meg lehet-e azon keresztül ítélni eev üzemi szakszervezeti testület munkáját, hogv például hányszor élt vétójogával. Úgy vélem. ez önmagában nem kri- ■ tóriuma az eredményes munkának. Ellenben annak alapján már minősíteni lehet tevékenységét, hogy hivatásának megfelelve elejét veszi-e olyan körülmények kialakulásának, amelyek miatt vétót kellene emelni. Természetesen, ha a helyzet úgy alakul, akkor a dolgozók érdekében feltétlenül élnie kell a jogával. A szakszervezet jogait úgy kell érvényesíteni, mint a munkásosztály jogait. Olyan felelősséggel és következetességgel. A szakszervezetekben most zajlanak azok a taggyűlések, ahol a vezetőknek számot kell adniok a múlt évben végzett munkáról. Be kell számolniok, hogy felelősséggel képviselték-e az üzem dolgozóinak érdekeit: megtettek-e mindent a rendelkezésükre álló eszközökkel a termelési célok megvalósítása érdekében. Sok eredményes fáradozásról tudnak szólni. Nem kevés történt az elmúlt évben a kollektív szerződések előírásainak teljesítése érdekében is. A dolgozók megelégedéssel veszik mindezt tudomásul, viszont észrevételezik, hogy a kollektív szerződés készítésekor jobban kikérték véleményüket, mint most. amikor a megvalósításról adnak számot részükre. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták ebben az észrevételben megfogalmazott igényt is vegyék észre, és kezdeményezzék a demokratizmus érvényesítését a beszámolók elkészítésében is. A párttagoknak meghatározó szerepük kell, hogy legyen az üzemi-munkahelyi demokrácia fejlesztésében is. Kevesebb ünnepélyes fogadkozás, kinyilatkoztatás, több mindennapi egyszerű tett — ez lehet a cselekvési programjuk mottója. A már jól bevált és eredményeket hozó módszereket érdemes tovább fejleszteni. jobban kihasználva a meglévő demokratikus fórumainkat. az eredményesebb munka érdekében. SZKOK AN FERENC az MSZMP KB munkatársa Hétezer-ötszáz utas Alig került szerdán az újság az utcára, jött az első telefon: „Tudja-e a szerkesztő kartács, hogy milyen állapotok uralkodnak a szekszárdi busz- pályaudvaron? Ne csak a helyi járatot vizsgálják, hanem azt is, hogy a városba járó dolgozók egyre rosszabb körülmények között utazhatnak.” A telefonon reklamáló dolgozónak igaza van. Szekszáróra utazni nehéz. Este, a munka végeztével hazautazni szintén nem tartozik a különleges élvezetek közé. Tudják ezt az illetékesek is. s hogy most ismét t szólunk e problémáról, azért tesszük, hogy azok, akik nincsenek is „beavatva” egyes megyei fontosabb kérdésekbe, „tudják, miről van szó”, a szekszárdi buszpályaudvar ügyében is. például. A megyei vezetés egy évvel ezelőtt is, és akkor is. amikor Gépi adatfeldolgozás Bátaszéken A gvors és pont^<! adatfeldolgozás megvalósítása érdekében világszerte egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a különféle számítógépeket. A Bátaszéki Kádár- és Faipari Szövetkezetben már évek óta rájöttek ennek fontosságára. és így már 1970- ben bevezették a gépkönyvelést. A saját gépi adatfeldolgozást akkor még nem tudták megvalósítani, ezért az adatokat a Pénzügyminisztérium bajai Szervezési intézetének gépparkján dolgozták fel. Most ezen a sok utazást jelentő módszeren változtathattak, ugyanis megkapták a Tolna megyei ipari szövetkezetek közös vállalkozásaként létrehozott számítóközpont egyik gépét. Magyar élelmiszerek külföldön Világszerte a keresett termékek közé tartoznak a .magyar élelmiszeripari ' ciÉkéft. Évről évre bővül é terméke- irik kivitele a szocialista és tokésországokba egyaránt. A napokban az NSZK 67 városéban, a Hertie és Bilka cégek több mint 100 áruházban tartottak magyar élelmiszeripari áruházi heteket. Az árusítással egybekötött bemutatókon a Terimpex szalámi, kolbász, készé telkonzerv, vágott baromfi, a Monimpex és a Hungarofruct bor, paprika, méz. valamint gyümölcs- és főzelékkonzerv exporttermékeivel ismerkedhettek a nyugatnémet vásárlók. Több mint 30 áruházban magyar éttermet is nyitottak, az NSZK öt nagyvárosában a MA.VAD rendezésében vadásztaié fcozókat tartottak. A magyar élelmiszeripari külkereskedelmi vállalatok részt vesznek a március elején megrendezendő első brnoi nemzetközi élelmiszer-kiállításon, a lipcsei tavaszi vásáron, és a tripoli nemzetközi vásáron is. A Terimpex Vállalat bemutatja exporttermékeit a márciusi hollandiai nemzetközi élelmiszer-kiállításon, valamint a veronai mezőgazdasági vásáron. Ülést tartott az ÉDOSZ megyebizottsága Tegnap délelőtt Dombori- ban, a Paksi Konzervgyár üdülőjében megyebizottsági ülést tartott az Élelmezési Ipari Dolgozók Szakszervezete Tolna megyei Bizottsága. Megtárgyalták a megye élelmezési dolgozói munkabiztonságának, baleseti helyzetének alakulását az elmúlt év során. Az ülésen megjelent dr. Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága osztályvezető-helyettese, Somor- jai Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője és Koren József, az ÉDOSZ szervezési osztályának vezetője. Megtárgyalták a biztonságos munkavégzés és az élelmiszeriparban dolgozók bérszín vonalának emelése érdekében 1973-ban tett intézkedéseket és az idén végrehajtandó feladatokat. A megyebizottsági ülésen köszönetét mondtak Kontos Andrásnak, a megyebizottság titkárának sok éven át végzett lelkiismeretes munkájáért, majd nyugdíjba vonulása miatt felmentették titkári funkciója alól. Ezt követően a megyebizottság kooptálta Szabó Imrét, az ÉDOSZ új mb-titkárát. a városban, úgy tíz évvel ezelőtt elkezdődött az iparosítás, „kiadták a jelszót” gondosan ügyeljenek a VOLÁN vezetői arra, hogy a tömegközlekedés minél zavartalanabb legyen, így került sor a buszpályaudvar építésére, az emlékezetes buszcserékre, az állandó és tervszerű fejlesztésre. A szekszárdi pályaudvar bővítése, nagyobb számú utas átbocsátá- sára alkalmassá tenni, ez most a legfontosabb feladat. Szokás már. hogy a Tolna megyei tanács- és pártvezetés minden év végén, év elején, egy-egy szaktárca vezető munkatársaival megbeszéli a munka során tapasztaltakat: eredményeket. hibákat. Legutóbb Horn Dezső, a miniszter helyettese járt itt, s tanácskozott szakértőivel, a megye vezetőivel. Szóba került a buszpályaudvar is. Elmondották a megyei vezetők, hogy a szekszárdi pályaudvar kicsi, nagy a forgalom, a sok utas nemhogy megfelelő, de elégtelen körülmények között utazik. Naponta nem kevesebb, mint 550 járat indul a szekszárdi állomásról, összesen több mint 7500 személy fordul meg itt naponta. Évente mintegy 10— 12 százalékkal növekszik a szekszárdi pályaudvaron a forgalom. Egy-egy kocsiállásból négyöt járat is indul, azaz előfordul, hogy nem is tudnak az indulni akaró buszok beállni a placcra. Ezért előfordul tülekedés. veszekedés is. A helyzeten változtatni kell. A kezdeti lépések: a megfelelő vizsgálatok elvégzése annak érdekében, hogy meg lehessen tervezni a buszpályaudvar bővítését, egyáltalán: milyen formában lehet bővíteni. A második: el keli fogadtatni a tervet, aztán biztosítani a pénzt. S ha mindez együtt van — most úgy tűnik a tárgyalások ilyen állapotba hozták a buszpályaudvar ügyét, hogy mindenki akarja ;— íé'- het tervezni. De a tervezés is pénzbe keiül. a pénzfelhasználást pedig tervezni kell. Szóvá] valószínű, ez év végén, a jövő év elejen elkezdik majd a tervezést — és a következő tervidőszakban a kivitelezést. Tehát, tisztelt Olvasónk, az illetékesek gondoltak a szekszárdi buszpái/a- udvar építésére-bővítésére is. Csakhogy ez a munka sem megy egyik napról a másikra, mert ez sem száz forintba, hanem legalább húsz-harmincmillióba kerül... És sok feladatunk végzéséhez sok pénz kel] — s csak annyit lehet különféle célokra használm, amennyit „megtermelünk”. A fejlődés-fejlesztés alapja a munka, az eredményes munka.- Pj A Magyar Országos Horgász Szövetség kezelésébe került a Velencei-tó. A szövetség a halállomány javítására 600 mázsa pontyot, 25 mázsa compót, másfél millió csukaivadékot és több millió zsenge süllőt telepít a tó vizébe.
