Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-02 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 90 FILLER A MAG Y A R: S Z OC i A-t IS T a MUflf, \Sü Alti I ÓLRAEl BIZOTTSÁG 'NAK tAPJA A Szakszervezetek Megyei Tanácsának ülése ÚJ vezető titkár és elnök Fénteken délelőtt a Babits Mihály megyei Művelődési Központ márványtermében ülést tartott a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa. Az ülésen megjelent Gól László, a SZOT titkára. K. Papp Jó­zsef, a megyei pártbizottság első titkára, SzüCs György, a megyei pártbizottság osztály- vezetője és Bútor Sándor, a SZOT osztályvezető-helyettese. Az ülésen Reichardt Jenő- né, az SZMT megyei titkára elnökletével két napirendi pontot tárgyaltak meg. Az el­ső az SZMT 1974. évi munka­programjának és az első fél­éves munkatefvének megvita­tása volt. Második napirendi pontként személyi kérdéseket tárgyaltak. A személyi kérdések előadó­ja Gál László, a SZOT titká­ra volt. Gál László kérte a tanácsülés résztvevőit: a SZOT Elnöksége, a megyei pártbi­zottság és az SZMT elnöksége javaslata alapján érdemei el­ismerése mellett mentsék fel Király Ernőt az SZMT eddigi vezető titkárát e tisztsége alól, más, fontos munkakörbe való beállítása miatt. Részletesen elemezte Király elvtárs eddigi tevékenységét, kifejezte remé­nyét hogy az új helyen is se­gíti, támogatja a szakszerveze­ti mozgalmat. Szavazásra ke­rült sor. Egyhangúlag elfogad­ták Király Emő felmentését Gál László e2UtáTl az új vezető titkár személyére tett javaslatot. Javasolta, a tanács­ülés válassza meg vezető tit­kárnak Etrved Mihályt, az SZMT eddigi titkárát. Hangoz­tatta: Egyed elvtárs tizenhét éve dolgozik az SZMT appa­rátusában, nagy tapasztalatra, tudásra tett szert és bizonyí­totta vezetőkészségét. A sza­vazás egyhangú „igen” volt. Gál László ezután bejelen­tette: Pál József, az SZMT ed­digi elnöke megromlott egész­ségi állapotára való tekintet­tel — nem tudott a tanács­ülésen sem megjelenni —kér­te. mentsék fel a tisztsége alóL Pál Józsefnek a tanácsüléshez. Intézett levelét Reichardt Je­nöné olvasta fel, majd sza­vaztak. Érdemei elismerése mellett felmentették elnöki tisztéből, de meghagyták: SZMT-tagságát, ezzel is kife­jezve azt a reményt, hogy fel- gyógyulása után ismét tevé­keny harcosa lehet a szakszer« vezeti mozgalomnak. Gól László a megüresedett elnöki posztra a megyében mindenki által jói ismert dn Vígh Dezsőt, a munkásmozga­lom régi harcosát, a megyei tanács volt elnökhelyettesét javasolta. A tanácsülés egy« hangúlag szavazott amellett, hogy dr. Vígh Dezső töltse be a jövőben az SZMT elnöki tisztét. Ezután R. Papp József kért szót. Megköszönte az SZMT tagjainak azt a megértő tá­mogatást, amellyel lehetővé tették, hogy Király Emő ezen­túl a megyei pártbizottság ke­reteiben végezhesse felelősség- teljes, nem könnyű munkáját. Biztosította az újonnan meg­választott tisztségviselőket, hogv mint eddig, a jövőben is minden támogatást megkapnak a megyei pártbizottságtól az eredményes munka végzésé­hez. Király Emő megható sza­vakkal búcsúzott attól a kol­lektívától, amellyel két éven keresztül eredményesen esvütt dolgozott. Egyed Mihály és dr. Vígh Dezső köszöne+et mon­dott az előlegezett bizalomért. Mindketten hangsúlyozták: mindennapi eredményes mun­kájukkal kívánják bizonyítani, hogy rászolgáltak a bizalomra. Az ülés Reichardt Jenőné zárszavával ért véget. BCXIV. évfolyam, 27. szám Szombat, 1974. február 2. Közlemény az NDK minisztere*nőkének budapesti látogatásáról Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pén­tek délután a Központi Bizott­ság székházában fogadta Horst Sind ermannt, a Német Demok­ratikus Köztársaság miniszter­tanácsának elnökét. A szívélyes, baráti találko­zón jelen volt Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke. Roska István külügyminiszter-helyet­tes Kovács Imre, a Magyar Népköztársaság berlini nagy­követe. valamint Wolfgang Rauchfuss. az NDK miniszter- tanácsának elnökhelyettese, Herbert Krolikowski külügy* f miniszter-helyettes és Günter Kohrt, az NDK budapesti nagy­követe. Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken délután az Ország­házban fogadta Horst Sinder- mannt, a Német Demokrati­kus Köztársaság minisztertaná. csának elnökét. A szívélyes baráti találkozón jelen volt Roska István kül­ügyminiszter-helyettes. Kovács Imre, a Magyar Népköztársa­ság berlini nagykövete, vala­mint Wolfgang Rauchfuss, az NDK minisztertanácsának el­nökhelyettese, Herbert Kroli­kowski külügyminiszter-helyet­tes, és Günter Kohrt, az NDK budapesti nagykövete. Kádár János fogadja Horst Sindermannt, az NDK mi­niszterelnökét. Horst Sindermann. a Né­met Demokratikus1 Köztársaság minisztertanácsa elnökének magyarországi látogatása al­kalmából Günter Kohrt, az NDK budapesti nagykövete pénteken fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson, részt vett Fock Jenő, a Minisztertanács elnö­ke. Aczél György, Fehér La­jos, Nyers Rezső, az M.SZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, dr. Dimény Imre. Karakas László. Púja Frigyes., dr. Szekér Gyu­la. a kormány tagjai, a politi­kai, a gazdasági, s a kulturá­lis élet sok más vezető szemé­lyisége. (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János és Losonczi Pál fogadta Horst Sindermannt Lenin nevét vette fel egy kubai iskola Brezsnyev és Castro az avatáson Ülést tartott Az égős* amerikai földrészen nem található még egy olyan korszerűen felszerelt iskola- kombinát, mint a havannai fő­várostól 23 kilométerre lévő speciális oktatási létesítmény, ahová magyar idő szerint pén­teken hajnalban látogatott el Leonyid Brezsnyev és kísérete az avatás alkalmából. Ezt maga Fidel Castro hang­súlyozta. amikor a 4500 diák számára épített iskola Leonyid Breasnyev és a többi magas rangú szovjet személyiségek, valamint a kubai párt- és kor- mányvezetők jelenlétében Vla­gyimir Iljics Lenin nevét vet- le féL Ebbe az intézménybe az ál­talános iskolák legjobb tanulóit veszik fel. s a növendékeket érdeklődési körüknek, képessé­geiknek megfelelően készítik fel az egyetemekre, főiskolák­ra. Tanulmányi idejük alatt megismerkednek egy szakmá­val, s naponta három óra ter­melőmunkát is végeznek. A bentlakásos iskolakombinát összesen 90 000 négyzetméter alapterületű. Az iskolakombinátban egy- begyűlt közel tízezer diák, épí­tőmunkás, környékbeli lakos előtt Fidel Castro és Leonyid Brezsnyev mondott beszédet. Az ünnepség után az SZKP főtitkára és a kubai párt első titkára a havannai sportvéros- ban megtekintette a Szovjet­unió—Kuba barátságos kosár­labda-mérkőzést. A kubai közvélemény érdek­lődésének középpontjában to­vábbra is Leonyid Brezsnyev látogatása áll. A két nép erő­södő barátságára számtalan esemény utal. Az Oriente tar­tomány Holguin városában le­rakták az alapkövét annak a cukornádarató gépeket gyártó üzemnek, amely a Szovjetunió segítségével épül. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára pénteken Havannából Kuba második legnagyobb vá­rosába, Santiago de Cubába, Oriente tartomány székhelyé­re érkezett. Az ősi szokásokból legtöbbet megőrzött város lakóival együtt köszöntötték az SZKP KB főtitkárát a tartományban dolgozó szovjet szakértők és magyar geológusok. Leonyid Brezsnyev és kísé­rete a történelmi nevezetessé­gű Moncada laktanyát is meg­látogatta, a Bat ista-zsarnokság katonai erődítményét, amelyet Fidel Castro és társai 1953. júliusában megrohamoztak. A laktanyában berendezett for­radalmi múzeumban a2 „ide­genvezető” az egvkori esemé­nyek szervezője és fő részese, Fidel Castro és Juan Almeida volt. Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága K. Papp József el­ső titkár elnökletével ülést tartott. Első napirendként a pártbizottság meghallgatta és megvitatta Somi Benjámin megyei titkár előterjesztését, a megye 1973-as gazdasági fej­lődéséről, a 74-es feladatokról. A beszámoló kiemeli, hogy a X. kongresszus határozatai« bői a KB. novemberi állás- foglalásából kiindulva határoz­ta meg a pártbizottság a me­gye előtt álló feladatokat, a gazdasági élet és a lakosság életkörülményeinek javítását szolgáló fejlesztési tennivaló­kat. A munka rendben folyt, az eredmények biztatóak. A szocialista ipar termelése 1973-ban felgyorsult, és 13 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Kedvezően alakult a másik fontos muta­tó, a termelékenység is. 1973- ban az egy foglalkoztatottra jutó termelés mintegy 10 szá­zalékkal magasabb az egy év­vel korábbinál. Javult az exportértékesítés. A mezőgazdaság is sikeres évet zárt. A bruttó termelés — a rendkívüli nehézségek el­lenére — változatlan áron számolva mintegy 4,5 száza­lékkal haladta meg az 1972-es eredményt. Kimagasló termés- eredmények születtek. Megtet­ték a kezdeti intézkedéseket a a megyei pártbizottság szarvasmarhaprogram végre­hajtása érdekében. A termelő­szövetkezetek és állami gaz­daságok eredményei a javuló gazdálkodásról tanúskodnak. A közlekedés területén vi« szont nem tudtuk az igénye­ket kielégíteni. Feszültségek keletkeztek a vasúti szállítás­nál a pályaudvarok műszaki ellátottságánál. A beruházá­soknál jórészt érvényesültek a hatékonyságot növelő követel­mények. Javult a beruházások előkészítése, de egy részüknél az átfutási idő nem rövidült. Javultak az életkörülmé­nyele, a bérek éa jövedelmek. A lakosság főbb forrásokból származó készpénzbevétele az előző évhez viszonyítva ösz- szegében mintegy G százalék­kal növekedett. Kedvező a megye áruforgal­mának alakulása. A teljes kis­kereskedelmi forgalom (folyó áron) 1972-höz viszonyítva 10,5 százalékkal nőtt. A keres­kedelem általában kielégítet­te az igényeket, csökkent a hiánycikkek száma, nőtt a választék, javult a kiszolgálás kulturáltsága. Egyes területe­ken viszont még nem elég előrelátóak a megrendelések, nem jó a hatékonyság és rap- szodikus a kínálat. A megyében 1973-ban 1900 lakást adtak át. Ebbői az ál­lami erőből építettek aránya 30 százalék. Különösen Szek­szárdion kiemelt feladatként kezelték a munkáslakás­építést. Tovább kell támogat­ni ezt a formát és a szövetke­zeti lakásépítkezéseket. Jelentős az előrelépés az egészségügy és Kulturális él­látás terén. A megye orvosai­nak száma mintegy 7 százalék­kal nőtt. A bölcsődei férő­helyek száma 9 százalékkal haladja meg az előző évit. Nőtt az óvodai férőhelyek szá­ma, 1973-ban több épült, mint a megelőző három évben. Eb­ben jelentős szerepet játszott a társadalmi összefogás. A beszámoló a továbbiakban elemezte az 1974-es népgazda­sági tervből adódó megyei fel­adatokat, kiemelve a termelé­kenység, a hatékonyság fon­tosságát. Az előadó a megnö­vekedett 1974-es feladatok si­keres megoldásához kérte a kommunisták aktív munká­ját, a pártszervek segítségét. Második napirendként a párt­bizottsági ülés elfogadta a megyei pártbizottság 1973. évi munkájáról szóló értékelést, majd személyi ügyekben dön­tött. A pártbizottsági ülés megválasztotta Király Ernőt megyei titkárnak és a végre­hajtó bizottság tagjának, Gyé­ré Andrást és Vass Istvánt a megyei pártbizottság tagjai, oak.

Next

/
Thumbnails
Contents