Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-09 / 33. szám

I 7 Több mint 100 kooperációtervezef a tárgyalóasztalokon Gépipari, építőipari, textilipari gépek közös gyártása — Taxik metángáz-üzemeltetéssel Az elmúlt hónapokban meg­nőtt a magyar iparvállalatok és külföldi partnereik közti kooperációs megállapodások száma. Az eddig megkötött együttműködési szerződések­nek csaknem 75 százaléka a gépipart érinti, s különösen a mezőgazdasági gépgyártási együttműködésre jött létre sok kooperációs szerződés. A múlt évben körülbelül 50 nemzet­közi kooperációt kötött ipa­runk — jelentős részét az In- tereooperation Kereskedelem­fejlesztési Rt. közreműködésé­vel, — ezek első konkrét ered­ményeire már 1974-ben szá­mítani lehet. Jelenleg is több mint 100 együttműködési té­máról tárgyalnak külföldi cé­gek, az íntercooperation-nal és a hazai iparvállalatokkal. A közelmúltban aláírt meg­állapodás szerint ez évtől ma­gyar és nyugatnémet partner­cégek közösen fejlesztenek egyes energetikai berendezé­seket, s később ipari kazáno­kat, ipari erő- és fűtőműve­ket, szemétégetőket, valamint ipari szennyvíztisztítókat kö­zösen gyártanak. A Magyar Kereskedelemfej­lesztő Vállalat nemrég koope­rációs együttműködést hozott létre Svájc legnagyobb iroda- gépgyára, a Paillard és a Ma­gyar Irodagépipari és Finom- mechanikai Vállalat között. Eszerint a magyar gyár svájci gépekkel és szerszámokkal mechanikus írógépeket gyárt majd, a késztermékek egy ré­szét a svájci fél megvásárolja. A gépiparban nemrég egy másik együttműködési szer­ződést is aláírtak a csavar­gyártás korszerűsítéséről. Az Északmagyarországi Ve­gyi Művek egy angol céggel kötött szerződést nemrég pa­nelgyártásról. A termelés az idén fut fel, s így korszerű­södik, minőségileg jobbá és olcsóbbá válik az építőipari panelgyártás. Egy sor koope­ráció értelmében pedig, ame­lyeket osztrák és NSZK vál­lalatokkal írt alá iparunk, új típusú építőgépek gyártását kezdhetjük meg. A tex>ipari rekonstrukció­hoz a ruházatipari vállalatok francia és nyugatnémet cégek­től technológiákat vettek át, és ennek ellenértékeként a ma­gyar partnerek készterméke­ket adnak. Holland és japán cégekkel alsó- és felső kötött­áru gyártásához készítenek elő együttműködési szerződést. E külföldi partnerek gépeket, technológiát és alapanyagot adnának késztermékekért^ Je­lenleg is folynak a tárgyalá­sok nyugati vállalatokkal pvc- bútorfólia kooperációs gyártá­sáról. Jelenleg még csak tárgyal­nak, de a közeljövőben vár­hatóan végleges npeá&llapodást kötnek magyar és olasz vál­lalatok a fővárosi taxik me­tángázzal való üzemetetésé­ről. Ez gazdaságosabb üzemel­tetést tesz lehetővé és csök­kenti a légszennyeződést is. (MTI) Jelentős biológiai felfedezés Tihanyban A Magyar Tudományos Akadémia tihanyi biológiai intézetében — ahol az ideg­sejtek és az idegrendszer is­meretlen faktorait kutatják — nemzetközi viszonylatban is rendkívüli érdeklődésre szá- mottartó felfedezést tettek. Ez a felfedezés az idegsejtek új­szerű rendszerezésének alap­jait jelenti. Vadászati „zárszámadás megyénkben Szekszárdon megkezdődött a már szokásos Tolna megyei tró­feabírálat a megyei tanácshá­zán. Kedden látott munkához először az idén a neves vadá­szati szakemberekből álló me­gyei trófeabíráló bizottság, és szerdán jg folytatta a vadász­társaságok által beküldött tró­A Szekszárdi Vasipari Vállalat pusztahcncsei ön­tödéjéhez ÖNTÖ SZAKMUNKÁSOK, ÖNTÖ­TECHNIKUSOK, ÖNTÖMESTEREK, ÖNTÖ Üzemmérnökök, valamint FORMAZÓI MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉRE FELVÉTELT HIRDET. Jelentkezés levélben vagy személyesen a vállalat munkaügyi osztályán (Szekszárd, Keselyűsi út 8.), illetve az öntöde ve­zetőjénél (Pusztahencse). (215) 1474. február t. feák felülbírálását. Á szarvas- és őzagancsok, valamint a vad­disznó-agyarak elbírálása, pon­tozásos minősítése még a jö­vő hét keddién is tart és szerdán fejeződik be. Amint Tarlós Istvántól. a megyei tanács vadászati fel­ügyelőjétől értesültünk. fi­gyelemre méltó eredményeket értek el általában Tolna me­gye vadásztársaságai. A most összesített jelentések szerint a megye harminckét vadásztár­saságának tagjai, s részben ha­zai és külföldi vendégeik, több. mint 45 ezer apróvadat, zömé­ben szárnyast és mintegy 2300 nagyvadat — köz­tük 313 szarvast. 49 dámot, 1367 őzet és 551 vaddisznót ej­tettek el a tavalyi vadásza­tokon. Különösen gazdag volt a fácánteríték. 34 805 díszes tollú vadmadár került puska­végre a megyében. Csaknem 5 ezer galambot, vadlibát és vadrécét is lőttek. A külföldi vendégvadászok 34 szarvast, 2 dámot. 117 őzet. 15 vaddisz­nót 1529 fácánt és 1767 galam­bot lőttek. Tavaly 4302 nyulat. lőttek le. 533 nyulat és 525 fá­cánt fogtak be élve. A vadász- társaságok 1973-ban összesen 12 582 lőtt vadat adtak át a MAVAD-nak. maidnem 1000 lőtt vadat pedig helyileg érté­kesítettek. A vadásztársaságok idei ter­vében 50 ezernél több vad kilövése szerepel, ebből 44 ezer fácán és fogoly. 4738 mezei nyúl. Ebben az évben folytat­ják az elszaporodás folytán a mező- és erdőgazdálkodásra károssá válható, főleg selejtes nagyvad ..apasztását”: 1742 őz. csaknem 500 szarvas. 383 vad­disznó és 131 dámvad lövését tervezik a megyebeli vadász- társaságok területén 1974-ben. Tervbe vették 650 élő nyűi be­fogását, továbbá 215 mezei nyúllal és 2200 fácánnal fris­sítik fel a vadászterületek ál­lományát. B. I» A mostani felfedezés lénye­ge: az idegsejteket aszerint különböztetik meg egymástól, miként reagálnak az ingerü­leteket szállító kémiai anya­gokra. A tihanyi kutatók ál­lapították meg, hogy transz- mitter anyagokra különböző­képpen reagálnak az idegsej­tek. Még az azonos szerkezetű sejtek sem egyformáit visel­kednek a közvetítő kémiai anyagokkal szemben. így arra a következtetésre jutpttak, hogy az idegsejteket nemcsak morfológiailag, hanem kémiai érzékenységüket tekintve is meg kell különböztetni. Az új­szerű rendszerezéssel három csoportra osztották az idegsej­teket. (MTI) Emelkedő reálbérek Az idén meggyorsul az életszínvonal-emelés üteme az előző évekhez képest. Az egy keresőre jutó reálbérek ta­valy 2,5—3, az egy lakosra jutó reáljövedelmek pedig 4,5— 5 százalékkal növekedtek. Az idei terv 3,7 százalékos reál­bér és 5—5,5 százalékos reáljövedelem-emelkedést irányoz elő az 1973. évi tényleges szinthez mérten. Erek az elő­irányzatok összhangban állnak mind a gazdaság fejleszté­sével, mind a negyedik ötéves terv életszínvonal-politikai célkitűzéseivel. Ha az életszínvonal alakulását jelző két mutatót szem­ügyre vesszük, mindenekelőtt figyelemre méltó a reábér- növekedés gyorsulása. Az idén — a tavalyi lépések foly­tatásaként — sor kerül újabb munkásrétegek központi bér. emelésére az állami szektor iparon kívüli területein. Növelik a kisegítő állományúak és még néhány más dolgozó réteg bérét Az előző évek átlagánál nagyobb arányú reálbérnőveke- dés magyarázatát az idei árpolitikai tervekben találjuk meg. Tavaly 3,5, azt megelőzően 1972-ben 3 százalékkal nőtt az átlagos fogyasztói árszínvonol. Viszont az idén és — az 1972. novemberi párthatározat szerint — 1975-ben az átlagos fogyasztói árszínvonal növekedése nem halad­hatja meg a 2 százalékot A fogyasztói árszínvonal viszonylagos stabilizálása nem lesz könnyű feladat Mindenekelőtt az energiaválság hatá­sára meggyorsult tőkés világpiaci infláció határainknál való megállítása okoz gondot és a költségvetésnek többlet- kiadásokat Ma még pontosan számba sem tudjuk venni a kibontakozóban lévő tőkés gazdasági válság várható ki­hatásait hazánkban. A gyorsuló tőkés infláció, s a petrol­kémiai termékek különösen magasra szökött árai miatt keletkezett új helyzetet bonyolítja a növekvő turistaforga­lom. Csupán gazdasági megfontolásból sem örülhetünk a tőkés világ olajkrízisének, a „fogyasztói társadalom” csőd­jének. De örülhetünk — ha nem is önfeledten — a hazai árpolitika szerény eredményeinek, az önként kínálkozó ösz- szehasonlításokban jobban és többre értékelhetjük azokat. A különbségek eltúlzása azonban felesleges és kóros. Mert az árstabilizálásnak nálunk is ára van, s mert az olaj­válság és a gyorsuló infláció hatásánok ránk nézve is le­hetnek negatív következményei. De térjünk vissza témánkhoz, a reálbér alakulásához. Illetve az életszínvonal-politikához. Az idén — éppen a fo. gyasztói árszínvonal mérsékeltebb növekedésének hatására — csökken a reálbérek és reáljövedelmek nem kívánatos differenciálódása. Azzal, hogy a forint vásárlóértéke leg. feljebb két százalékkal csökken 1974-ben, így azok, okik az idén sem béremelésben, sem a növekvő szociálpolitikai juttatásokban nem részesülnek, kevésbé kerülnek hátrányos helyzetbe, mint nagyobb mértékű árszínvonol-emeLkedés esetén. A béremelések értéke — körtük a tavalyi munkás- béremeléseké, továbbá az új szociálpolitikai juttatásoké, — pedig növekszik. Mindez lehetővé teszi, hogy a vállalati saját erőből szár. mazó béremeléseket fokozott mértékben a teljesítmények­nek megfelelően, differenciáltan hajtsák végre. Tehát az .kapjon többet, aki maga is többet ad a vállalatoknak, a társadalomnak. Az anyagi ösztönzés elvének következe­tes érvényesítése a jó munka, a tehetség, a szorgalom, erkölcsi elismerésének is alapja. Ha a béremelésekre szánt összegekkel mindenütt jól sáfárkodnak, s ennek hatására növekednek a teljesítmé­nyek, hatékonyabbá válik a munka, a gazdálkodás, akkor létrejön az életszínvonal-növelés és a viszonylag stabil ár­színvonal anyagi fedezete. KOVÁCS JÓZSEF A művelődési központ nyelvi laboratóriumában Németül és oroszul tanulnak a felnőttek, diákok Több. mint egy esztendeje rendezték be a szekszárdi Ba­bits Mihály művelődési köz­pontban a nyelvi laboratóriu­mot. Akkor még csak a há­rom oldalról zárt fülkék, két magnetofon, fülhallgatók és egy diavetítő alkották a tech­nikai berendezést A nagy, 28 sávos magnetofon, az írás­vetítő. a 16 milliméteres film­vetítő már az oktatás meg­kezdése után. „menet közben” kapott helyet a tizenhat sze­mélyes laboratóriumban. Jelenleg német és orosz nyelvre oktatják a hallgatókat. Számuk meghaladja a százat. Délelőtt iskolai oktatás folyik két gimnáziumi csoport részé­re — csoportonként heti négy órában —. délután pedig fel­nőttek ülnek a padokba. A hallgatókról, az oktatás eredményességéről Balogh Je- nőné, a nyelvi laboratórium vezetője tájékoztatott bennün­ket. Elmondta, hogy — külö­nösen eleinte — nagy volt aa érdeklődés, de a nyelvi tan­folyamoknál szokásos lemor­zsolódás js. A jelentkezők egy része, miután rájött, hogy a technika nem pótolja az egyé­ni tanulást, a szorgalmat, ki­tartást. abbahagyta a tanu­lást. Természetesen nem köny- nyű heti kétszer két órában, a napi munka után nyelvtanu­lással foglalkozni, de aki ko­molyan veszi, annál az ered­mény sem marad el. A művelődési központ nyelvi laboratóriumában intenzív tanfolyamokat is szerveznek, melyeken a középiskolásoka: készítik fel a felvételi vizs­gára. Ezeken az egyhetes, bentlakásos tanfolyamokon na­pi nyolc órában tanulnak oros-. nyelvet a megve középiskolái ­ból érkező diákok. A német nyelvi társalgási klub foglalkozásait kétheten­ként tartják. Filmeket vetíte­nek, utazásokról beszélgetnek, szépirodalmat olvasnak. Mind­ez elsősorban azoknak hasz­nos, akik állami nyelvvizsgára készülnek, de természetesen mások jelentkezését is szíve­sen látják. Eddig csak német és orosr. nvelvoktatás folyt a labora­tóriumban, de az idei — eset­leg a következő — esztendő őszétől tervezik aneol nyelvi csoportok szervezését is.

Next

/
Thumbnails
Contents