Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-08 / 32. szám
\ u' Milyen kerékpárra ül Nyiigat-Európa? Négy év alatt háromszorosára nő a magyar export Bebizonyosodott, hogy a kerékpár a tömeges autózás korában is nélkülözihetetlen eszköze a közlekedésnek. A világ kerékpárteimélése állandóan növekszik és ez az olcsó sport- és közlekedési eszköz a gyártó országok. köztük hazánk számára ma ás jó exportcikk. Az energiaválság nyomán az Utóbbi hónapokban még inkább az érdeklődés homlokterébe került a gépjármű- és tömegközlekedés. A nyugati országok sorra vezették be az „autómentes” napokat. több országban jegyre árusítják a benzint, emelték az árát és sok más intézkedéssel kényszerítik a lakosságot és az ipart az energiatakarékosságra. Példát mutatva kerékpárra ültek a kormányférfiak. a diplomaták és a pártvezérek, s New York. Ixnvdon. Brüsz- szel. Párizs utcáin, a század- fordulót idézve megjelenítek a fiákerek és a konflisok — a karikaturisták és az élcgyár- tók nem kis örömére. A furcsaságokat, a szerosSr cióhajihászó nyugati propagandát. a nyerészkedésre spekuláló monopóliumok manipulációit is figyelembe véve: az energiaválság létezik, hat a közlekedési szokásokra, a járműpiacra. a kerékpárkeresletre, és mivel hazánk is az exportáló országok közé tartozik, a magyar kerékpárteEnaelés alakulására is. A Pannónia Külkereskedelmi Vállalat illetékeseit arról kérdeztük meg: mennyiben befolyásolja a kerékpárpiacot az energiaválság, milyenek az exportlehetőségek. milyen az érdeklődés a magyar kerékpár iránt? — A inágyar kerékpár vilá^ márka — hangzott a válasz. 6 - ez a termelőket, a Csepeli Kerékpárgyár kollektíváját dicséri. amely korszerű, szép kivitelű. ízléses, megbízható termékeket küld a világpiacra» ezzel is növelve a magyar ipar hírnevét. A kerékpár-koaijbak- túra 1972 közepe óta tart és az energiaválsággal tovább növekedett. De itt nemcsak arról van szó. hogy kevés és drága a benzin, és ezért több kerékpár kell. hanem arról is. hogy az energiakorlátozás miatt a kerékpárgyárak termelése is visszaesett: nem tudnák annyit szállítani. mint amennyit a piac felvenne. — A csepeli kerékpárgyár világpiaci helyzete évek óta stabil. Magyarország valamikor a világ kerékpártermelé- sének egy százalékát adta, ma ez a részarány csak tizedszázalékokban mérhető. Ez nem azt jelenti, hogy a korábbinál kevesebbet gyártunk, 'hanem azt, hogy a világtermelés a hazainál erőteljesebben növekedett. Az Egyesült Államok például évente 8.5 millió darab kerékpárt gyárt és mintegy 16 milliót értékesít a belső piacán. A hiányzó 7.5 millió darabot más országokból. a többi között hazánkból vásárolja. — Közel húsz országa exportálunk kerékpárt Legnagyobb felvevő piacunk — s egyben legrégibb partnereink is — Kanada. Irán, Anglia, Hollandia. Egyiptomi és a Skandináv országok. Ezekbe és má6 országokba évente 100 ezer kerékpárt exportálunk, de ennél jóval többet is el lehetne adni. ha többet tudnánk gyártant — Csepelen most nagyarányú fejlesztésre készülnek és ennek eredményeként növelhetjük az exportot is. A termelés bővítése célszerű és gazdaságos, mert a magyar kerékpár versenyképes, keresett cikk a világpiacon — mondották a Pannónia Külkereskedelmi Vállalatnál. A kerékpárgyár szerelőműhelyében. (MTI fotó: Ercsi K. Gyula felvétele — KSJ Á csepeli tervekről a Kerékpárgyár igazgatóját kérdeztük meg: — A kiül- és 'belföldi kereslet élénkülése láttám nagyarányú fejlesztéshez fogtunk; a termelés bővítését célzó munka már ebben az évben elkezdődik. A több évet igénylő fejlesztés eredményeként 1978-ban 500 ezer kerékpárt és mintegy 100 ezer kerékpárhoz való alkatrészt gyártunk. Terveink szerint ez lehetővé teszi exportunk megháromszorozását. és jelentősen növelhető a belföldi értékesítés is. A termelés fejlesztése mellett a választék bővítésére, új. korszerű típusok kialakítására is gondolnunk kell. A kerékpár divatcikk is, alkalmazkodnunk kell tehát a gyorsan változó ízléshez. Kukásokhoz. Milyen kerékpárra ül tehát Nyugat-Európa ? A nyilatkozatokból kitűnik: magyar kerékpárra is. 1978-ban háromszor annyira, mint 1973-ban. Idegenforgalmi nevezetesség let. Szántód A Siotour tanulmánytervet készített a balatoni műút mellett lévő Szántód puszta idegen- forgalmi hasznosítására. A terv a telep mintegy 30 objektumának helyreállításával és hasznosításával számol. A telep története — mint ezt a legújabb kutatások dokumentumai tanúsítják — nagyjából egy évezredre tehető. I. András l(>55-ben IS más birtokrésszel együtt Szántód pusztát is a bencés rendnek adományozta. A király 37 házból álló pusztával 34 mént és sok kancát is adott a rendnek, amelyet a királyi ménesből esztendőnként 50 csikóval egészített ki. írásos bizonyíték szerint ez volt Magyarország első ismert ménese. A telep egyébként az 1092-es pápai bullában szerepel először a maihoz hasonló JZantód villa" néven. Szántód puszta mai arculata a XVIII.—XIX. században alakult ki. A magtár, a cselédháJ, zak, az istállók, ólak, gvtda- sági épületek legtöbbje 100 éve híven őrzik az akkori idők jegeit. A tanulmányterv szerint olyan idegenforgalmi objektumot kívánnak itt létrenozni) amely a népi építészetnek, a. korabeli gazdálkodásnak állít emlékeket. szemléltetve a gazdag néprajzi anyagot és hely- történeti értékeket. Berendez» nek egy irodalmi emlékszobát is. Szántód pusztán lakott Pá- lóczi Horváth Ádám. Müni ka közben mutatják be a somogyi népművészek tevékeny-, ségét, kiállítás ad majd .szá-' mot a szántódi rév történetéről a halászat, vadászat helyi emlékeiről. A csaknem évezredes méntelep lovasiskola és fcri gatbérlö állomásként jelképesen kel majd életre. A Pestbudai Vendéglátóipari Vállai lat 1975-ig csárdát is nyd a telep szomszédságában. (MTI) Fényesebb lesz a főváros Budapest közvilágításának javítására mintegy 35 millió forintot fordítanak az idén. Mint a fővárosi tanács közmű- és mélyépítési főigazgatóságán elmondták, ebben az esztendőben több nagyszabású fény- programot valósítanak meg. Ezek közé tartozik a budai oldal egységes közvilágításának: kiépítése. A Petőfi hídon, az Irinyi József utcában, a Schon- herz Zoltán utcában, a Bocskai úton és a Karolina úton vezető budai „fényút" a Bocskai Szuts László: Kisregény — — Űjat kell a toronyra kötni! — mondta ez. — Erősebbet! — És ki vállalkozik rá? — érvelt most a másik. — Ha már az akkumulátoroknál is megéghettek az emberek! Most meg valakinek kötéllel a derekán fel kellene mászni a lángok közelébe. Ne felejtsd el: a szél is lefelé fújja a tüzet. Ki vállalkozik rá? — Én! — szóltam oda. Kíváncsian fordultak felém. De én csodálkoztam magamon a legjobban. Hogvan jutott ez eszembe? Visszaút azonban nem volt. Felálltam és hozzájuk léptem. — Bocsássanak meg! —■ mondtam. — De akaratlanul is hallottam, mit beszélnelc — Maga olajos? — kérdezte a mérnök. . — Az! — mondtam. — A Flórián-brigádbóL — Üljön lel — mondta a pesti. Félóra múlva indultunk a fúrótoronyhoz. A saját felelősségemre vállaltam a feladatot, mert azbesztruha nem volt kéznél, de én azt mondtam, nekem nem is kell. Viszont volt egy-két kikötésem. Elmondtam nekik, hányadán állok az apostolokkal. Nem mondtam el mindent, csak ami szükséges volt. Aztán toidfam is hozzá egy kicsit Hogy hajnal óta ért cserbenhagytam a brigádot, most hát helyre akarom hozni a hibát. Szóval, igyekeztem meghatni őket. Ezért aztán kikötöttem, hogy a brigádvezetőmnek egy szót se! Előre jeleztem, hogy Flórián úgyis tiltakozna a vállalkozásom ellen. És munkaruhát azt kértem. Nem akartam Zsuzsával találkozni a szállásunkon. De azért, amikor már beöltözve a Tröszt szerelőkocsijából kiléptem, azt lestem, nem ált-e valahol Zsuzsa az emberek között? Flórit pillantottam meg helyette. Jól számítottam, azonnal a főmérnökhöz fordult — Ne engedjék fel ezt az embert? — morfdta. — Bfir- naelylkőnk vállalja helyette. — A brigádjához tartozik? — kérdezte a mérnök. Flóri nem felelhetett mást, csak azt hogy igen. Igaz, hozzátette, hogy: egyelőre. Ezzel azonban már nem akadályozhatta meg a vállalkozásomat. Derekamhoz kötötték a vastag drótkötelet. Amíg lehetett igyekeztek átvállalni a cipelését, velem jöttek a torony aljáig, s láncot alkotva tartották a súlyos kötelet. A szőlőtőkék közt a csizmák ^árig merültek a leülepedett iszapban, járni elég volt benne, nemhogy még kötelet is cipelni. Ám a neheze csak azután következett, amikor a torony aljában magamra maradtam. A toronyra már egyedül kellett felkapaszkodni. (Folytatjuk) Az Építőipari Gépesítő Vállalat 1974. április S-i belépéssel építőipari toronydaru-kezelői tanfolyamra beiskoláz. Jelentkezhet minden 8. általános iskolai végzettséggel rendelkező férfi dolgozó. 18-tól 40 éves korhatárig. A felvételnél villanyszerelő, lakatos, egyéb könnyű- és nehézgépkezelő előnyben részes ÜL Jelentkezés írásban, rövid önéletrajz leadásával. A tanfolyam 3 hónapos, amely időszakra munkabért és különélési díjat fizetünk. Levélcím: Építőipari Gépesítő Vállalat 1734. Bp. PL: 35. (142} útnál csatlakozik az M—7-ea autópályához. Az idén áprilistól folytatják, s az esztendő végéig befejezik a budai alsó rakpart még hiányzó szakasza — a Szabadság híd és a Petőfi híd közötti rész — közvilágításának korszerűsítését. Ugyanakkor hozzálátnak — várhatóan júniusban — a pesti alsó rakpart világításáénak javításához. Az idén bővítik a „sárga fényű” útvonalak hálózatát is. Nagy nyomású, sárga színű nátriumlámpákat szerelnék fel a szentendrei úton. A közmű- és mélyépítési főigazgatóság idei programjában szerepéi a Vérmező közvilágításának megoldása is. A nagy kiterjedésű ‘ parkosított terület megvilágítása újszerű lesz: a Vérmező a legváltozatosabb színekben — sárga, zöld', kék. vörös, stb. — -pompázik majd. Ebben az esztendőben több budapesti épület kap díszkivilágítást. TÖMBFÜTÖMÜHÖZ FŰTÉSSZERELŐT FELVESZÜNK. Fizetés megegyezés szerint. Költségvetési Üzem, Dombóvár. \ (117) A megyei tüdőgondozó intézet TAKARÍTÓNŐT KERES FELVÉTELRE. Az alkalmazás feltételeiről Szekszárd. Vörösmarty u. 5. szám alatt lehet érdeklődni. (214) Konfekciós üzemünkbe AZONNALI FELVÉTELRE KERESÜNK GYAKORLOTT VARRÓ DOLGOZÓKAT, valamint EGY GÉPLAKATOST. Textiltisztító és Ruházati V. Szekszárd, Tartsay V. u. (179)
