Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-07 / 31. szám
Távoli ígéret-e az automatizálás? arányuk 45 százaléknyit tesz ki. Vannak nehéz gondok. Az automatizálás megköveteli a dolgozók szakmai összetételének változását, egyebek között a műszerészek táborának ugrásszerű növekedését. Az automaták beállítása, vezérlése, karbantartása lényegében szellemi munka, de miféle „státusznak” tekintsék, azaz mennyi bért fizessenek érte? A legutóbbi években az automata esztergagépek állománya a korábbiaknál gyorsabban, átlagosan esztendőnként három százalékkal gyarapodott. Kihasználásuk viszqnt megkövetelné a további munkaműveletek átszervezését, korszerűsítését, de érre a termelők nehezen vállalkoznak, mivel csak a közvetlen hasznot nézik, s az nem, mindig kimu- ta+ható.J Tárgyilagos térkép Távlati műszaki fejlesztésünk főbb irányai címmel 1970 decemberében fogadott el egy dokumentumot az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, amely egyebek között kimondja: „A társadalmigazdasági fejlődés és a vele kapcsolatos technológiai és szervezési folyamatváltozások az automatizálást, a műszerezést és a számítástechnika széles körű alkalmazását objektíve igénylik.” Az az igény azonban nem egyszerre teremtődik meg minden területen. A tennivalókról tárgyilagos térképet készíteni, a sorrendet, a beveendő hadállások egymás utánját megállapítani éppúgy dolga az iparirányításnak, mint az egyes vállalatoknak. Tervezés és szervezés A kezdetnél tartunk, hiszen a helyzetet jellemzi, hogy első ízben csupán 1972-ben került sor — akkor is kísérleti jelleggel — átfogó, a népgazdaság egészét felölelő vizsgálatra, elemzésre az automatizáltsággal kapcsolatban. S jó ideig tartott, míg azt tisztázták, ki mit ért automatizálás alatt... E vizsgálat állapította meg, hogy az állami iparban — érték alapján számolva — 33,6 százalékra rúg a teljesen vagy részben automatizált gépek, berendezések aránya. Ám az egészen korsze1964. február 5-én sugározta első adását az Iskolatelevízió. A tízéves jubileum, alkalmából Kelemen Eridre, az Iskolatelevízió vezetője nyilatkozott az MTI munkatársának az elmúlt időszak legfontosabb eredményeiről, s a távlati tervekről. — Az Iskolatelevízió megszületése szorosan összefügg az I961-es iskolareformmal, ennek feladatait kellett a gyakorlatba ültetni. Akkor és most is legfontosabb feladatunknak az általános iskola oktató-nevelő munkájának megsegítését tartjuk. Ma már nyugodtan elmondhatjuk, hogy az általános iskola minden tárgyához tudunk műsort mellékelni. Összesen mintegy 25 ezer percben igyekszünk a Televízió sajátos eszközeivel kiegészíteni mindazt, amit a gyerekek az iskolában tanulnak. Az általános iskolák számára 323, a középiskolásoknak Készülődés a balatoni szezonra Idegenforgalmi szerveink ezekben a hetekben javarészt már megkötötték szerződéseiket az idei balatoni szezonra. Bár minden helyet természetesen nem „tábláztak” be, általános a tapasztalat, hogy a Balaton iránt külföldön tovább nőtt az érdeklődés. A Balatontourist és a Siótourist szakemberei szerint ez a megállapítás különösen Csehszlovákiára vonatkozik. Számos csehszlovákiai nagyvállalat és bánya szakszervezeti bizottsága kötött már szerződést a két balatoni megye idegenforgal* mi hivatalával, dolgozói csoportos üdültetésére. Lengyel- országban és az NDK-ban elsősorban a fizetővendégszolgálat szobái iránt érdeklődnek. Az idegenforgalmi és társasutazási irodák levelein kívül napjában több tucat egyéni helyigénylő levelet kézbesít a Posta Siófokra, Balaton- füredre és Veszprémbe. A paksi Vörös Csillag Halászati Termelőszövetkezet biritói halastavainál 600 méter hosz- szan új bekötő utat épített. Képünkön a pécsi Közúti Építő Vállalat dolgozóit mutatjuk be, ákik a vízelvezető árok kitűzésén és elkészítésén dolgoznak. Foto: G. K. Munkában a tejüzem automata töltőgépe. (MTI-fotó — Balassa Ferenc felv. — KS.) az Iskolatelevízió rű, teljesen automatizált, ún. segédenergiával működő eszközöké mindössze 1,3 százalékot tett ki. Hosszú tehát az út? Hosszú. Mégis, neki kell vágni. A termékek bonyolultsága, a minőségükkel szembeni követelmények növekedése éppúgy megkívánja ezt, mint a munkaerőhiány enyhítése. Ám ne egy-egy „csodagép'’ tanúsítsa a törekvéseket, hanem már az új üzemrész tervezésekor figyelembe vett jövőbeni automatizálás, a mindenre kiterjedő szervezési terv, mely szilárd alapokra helyezi a ,,maguktól dolgozó” berendezéseket, s nemcsak szó szerint, hanem képletesen szintén. Az ötödik ötéves terv előmunkálatait megkezdték mindenütt. Némi töprengést, meditálást, reális erőfelmérést az automatizálásnak is szenteljenek. Nem a látványos tettekért. Sokkal inkább a lehetőségek okos kihasználásáért. MÉSZÁROS OTTÓ pedig 112 alkalommal sugárzunk. Nyolcvarthat adást szánunk a felnőtteknek és 45-öt a pedagógusoknak, illetve a szülőknek. Növekedett az adások nézőinek száma. Eleinte az iskolák körülbelül hat százaléka követte figyelemmel a nekik szóló műsorokat, később — elsősorban a „Televíziót minden iskolának” című akció 6ikeres befejezésével — az általános iskolák 98 százaléka jutott készülékhez. Kezdetben havonta száz levelet kaptunk a gyerekektől, ma pedig több mint ezren küldik be címünkre a különböző feladatlapokat, észrevételeiket, tapasztalataikat. A távlati tervekről szólva Kelemen Endre kifejtette, hogy az Iskolatelevízió is szüntelenül alkalmazkodik az új oktatási követelményekhez. Tervezik például a honvédelmi nevelés, az állampolgári ismeretek tantárgyainak bevezetését. Ugyanakkor jó néhány meglévő műsort felújítanak, felfrissítenek, az új tantervekhez igazítanak. Hathatósabb támogatást kívánnak adni a pedagógusok felkészüléséhez is. Például matematikai továbbképző tanfolyam kezdődik a Televízióban, ebből tíz adás az alsó tagozaton tanító nevelőknek, tíz pedig a felső tagozaton tanító szakos tanároknak szól. Ugyancsak az ismeretek fel- frissítését, korszerűsítését célozza az a több folytatásból álló adás, amely pedagógiai lélektani ismereteket közöl majd. Az Iskolatelevízió a következő időszakban új funkcióval bővül, fontos feladatokat vállal magára a felnőttoktatás gondjaiból is. Ebben a témában készül a vizuális nevelés elősegítésére egy 20 részes, színes sorozat „A látás hatalma” címmel. Tévés kurzusokat szeretnének indítani az Iskola- rádióval közösen a dolgozók iskolájának támogatására. Tanfolyamszerű műsorsorozat választotta tárnájául a gyermeknevelést is. Az első sorozatban a születéstől hároméves koráig kísérhetik figyelemmel az érdeklődők a kisgyermek növekedését. Akadnak bizonyára, akik a cím olvastán azt kérdezik: miért lenne ígéret? Hiszen működnek automaták az iparban, a mezőgazdaságban, a szállításban, sőt, legújabban a kereskedelemben is. Az automata még nem automatizálás. Egy nagy termelékenységű automata prés nem oldja meg a gyár kapacitás- vagy munkaerőgondjait. Nem elegendő önmagában az állatnevelő telep automatizálása, ha erősen változik a tápok minősége, mert a keverőüzemben Pista bácsi lapátja „adagolja” a konoentrátumokat... Mit ér a kávé-, az üdítőital-árusító automata, ha üres? Az automatizálás folyamatlánc. Nem ' elég egyes szemeit kikovácspl- ni, az egészet kompletté kell tenrti. Ami reális cél A párt X. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolója megállapította: „Gazdasági fejlődésünknek abba a szakaszába léptünk, amikor reális célként tűzhetjük magunk elé, hogy az iparilag közepesen fejlett országok sorából az iparilag fejlett országok közé emelkedjünk”. Ennek egyik tényezője a műszaki fejlesztés. Aminek része az automatizálás. De csak az észszerű sorrend betartásával: gépesítés — automatizálás — számítógépes irányítás. Ha- zánkbarf sok területen a gépesítés alacsony színvonalú, másutt viszont — például a villamosenergia-termelésben, a vegyiparban — viszonylag kiterjedt az automatizálás. Ellentmondás? Rejlik benne az is, de elsősorban annak bizonyítéka, hogy a gazdaság, az ipar nem minden területén érnek be egyszerre az automatizálás — sőt, az ennél korábbi lépés, a gépesítés — feltételei. Amilyen hiba a késés, olyan károkat okozhat az el- sietés! Mozdulatlan „bábuk M L'orehzo Medici herceg a XV. században automata bábut készíttetett. A lányalak ci- terázott, a zene ütemére táncolt, majd végül meghajolt; ezzel a mutatvány véget ért. Napjainkban a „bábuk” a nap jórészében mozdulatlanok; a forgácsoló automaták átlagos műszakszáma alig több, mint a normál szerszámgépeké. Medici herceg és társasága játszott az automata bábuval. Napjaink automatáinak túlnyomó többsége túl drága ahhoz, hogy a szervezetlenség játékszere legyen. Vannak tisztes eredmények. Az automatizálás például döntő szerepet játszott abban, hogy egy évtized alatt az üvegiparban 60 százalékkal csökkent az egy tonna üveganyag olvasztásához felhasznált tüzelő, vagy abbarf, hogy míg tíz éve 32 liter sör folyt palackokba minden hektónyi termelésből, most már 75 liter az arány. Az sem lebecsülhető, hogy az automata szövőgépek száma 1963 óta megháromszorozódott, s ma már A megyei tüdőgondozó intézet TAKARÍTÓNŐT KERES FELVÉTELRE. Az alkalmazás feltételeiről Szeles zárd, Vörösmarty u. 5. szám alatt lehet érdeklődni.
