Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-28 / 49. szám

» t w Te mi leszel ? Az én szakmám: tímár Ez a szakma sok évszáza­dos múltra tekinthet vissza. Gondoljuk csak el, mennyi mindent készíthettek bőr­ből honfoglaló őseink is, akik­nek ez az' alapanyag min­dig kéznél volt, hiszen állat- tenyésztéssel foglalkoztak. Pu­hát, nyerget, lószerszámot, lábbelit, tegezt és ki tudná felsorolni, hogy még mi 'min­dent. A bőrből készült áruk jelentősége azóta sem csök- csetit. Bőrzakó, bőrszoknya, cipők, övék, táskák és sok rnás készül ebből az anyag­ból napjainkban is. Míg a nyers bőrtől a vég­termékekig eljutunk, hosszú az út. Nehéz fizikai munka / árán lesz belőle jól haszno­sítható, kellemes látványt nyújtó alapanyag. Hogy ho­gyan? Erről beszéljen e szak­mának ismerője, egy 18 éves lány, Jobban Katalin, a Si- montornyai Bőrgyár dolgozó­ja. — ■ 19?3. júliusában végez­tem. A bőrgyár szakmunkás tanulója voltam. Tanulmá­nyaim alatt első igazi tímár- munkám egy nyúlbőr kikészí­tése volt. Jól sikerült, és ez számomra nagy élményt je­lentett. A gyárban természe­tesen már nagyüzemi módsze­rekkel, gépekkel dolgozunk. A beérkező nyers bőrt először vá­logatjuk, minőség és a felü­leti hibák alapján. . Itt már eldőlhet, hogy talpbőr, cipő- felsőrész. vagy táska lesz majd belőle. Utána az ázta- tós következik. Majd géppel eltávolítjuk a még megmaradt húsrészeket és meszezéssei a bőrfelület szőrzetét. A mész- telenítést követi a pácolás. pikkelyezés, illetve cserzés. Ez kétféle, növényi, vagy ásvá­nyi cserzés lehet. Mindezen folyamatok köz­ben a vegyszerek. enzimek adagolása nagy figyelmet és kézügyességet kívánó munka. A cserzéssel történő tartósí­tás után kiáztatjuk, lemos­suk a bőrt. majd géppel da­raboljuk. A vastagságát, fel­színi egyenletességét. fara­gással biztosítjuk. Itt na­gyon kell figyelni a gépek­re, ezenkívül kitűnő tapin­tóérzékre is szükség van. Ha mindezekkel megvagyunk még nem ért véget a munkánk. A bőrkikészítés következő állo­mása az impregnálás. Külön­böző vegyi anyagokat tartal­mazó oldatokban jürösztjük, majd végül kiszárítjuk a bőrt. A kiszárított kész anyagot hengerléssel fényezzük, tömö- ritjiik, majd festjük. — Az itt felsorolt munka­folyamat nem teljes, hiszen attól függően, hogy melyik bőrből mi lesz, még más egyéb kezelést is kap. Nekem nagyon tetszik a csiszolás munkája. A meszes és cse­res kezelés spagos kényelmet­lenségeit is el lehet viselni. Szokás kérdése az egész, jó orr kell hozzá: Vannak-e ter­veim? Igen. El szeretném végezni a gimnáziumot. Esti tagozatra járok, első éves va­gyok. Hogy utána • mi lesz? Nem tudom. Az még olyan tá­voli . •' t Nem mondtad volna el, de munkahelyi vezetőd nekünk elárulta, hogy eddig mindig nagyon jó tanuló voltál. Re­méljük Kati, hogy ottjártunk óta a félévi vizsgákon már olyan sikerrel túljutottál, mint ahogy annak idején az első nyúlbőr kikészítésén. — elekes — Bemutatóin a Fonográfot Először talán néhány szót az „őséről” ... A találmány Edisoné és már csakríem száz éves. Pon­tosan 1877-ben készült el a prototípusa. Az 1913-as Ré- val-lexlkon így ír róla: „...A hangra nézve ugyanazt esz­közli, amit a fényképészeti ^készülék a világító, vagy a megvilágított tárgyból érke­ző. fénysugarakra, nézve,, ti. | Hjrögzíti,. s azonkívül a beszé- 4 jóidét, vagy éneket, zenét bár­mikor és akárhányszor vissza • is adja....” < Magyarországi bemutatója , -a889. november 9-éij volt. ■. . erről - így tudósít a Szekszárd Spés Vidéke fővárosi tárcaíró­iMizn: ■ „Egy hírlapíró barátom pro­tekciója folytán én. mint nem telefontulajdorfos, vol­tam oly szerencsés élvezni a fonográfot. Hatan bocsátat­tunk be Wangemann úr elé, mert hat hallócsövön keresz­tül hallható a fonográf, csak egyszerűnek látszó kis készü­lék, mely bámulatba ejt az emberi elme nagysága és hatalma iránt. Egy női. szép zenéjű quartett a Figaró-ope­rából, francia nyelven mint­egy öt percet igénybe vevő előadását hallottam a fonog­ráfon ót. A hang csodálatos tisztasággal ■ adatik- vissza, sőt a melódia szépsége is élvezhető mellette. Ha el le­hetne tekinteni aH’ helyzet rendkívüliségétől, azt kelle­ne hirfni, hogy előttük áll a quartett, oly természetesen hangzik a hang! Még megérhetjük, hogy a Szekszárd és Vidéke is nem Lajos bácsi nyomdájában, hanem a fonográf által fog készülni...” Ennyit a múltról. Jómagam Pécsett láttam egy tehhez ha­sonló „készüléket”. Ennek a „feltalálója” Szörényi Levente, akifíek vezetésével az új ze­nekar bemutatta a szerző ön­álló albumát. A lemez ma már kapható, azt is hallot­tam. Igazán nagyszerű ez a Fonográf! Levente hegedül, bendzsó­zik. táncol, szóval a régi... A többiek is hangszereik mesterei. Tolcsvay László or­gona és szintetizátor mellett szájharmonikázik, Bródy Já­nos konferálja a műsort, ve­zeti a zenei vetélkedőt és játszik az akusztikus gitáron. Móricz Mihály szóló és rit­musgitáron virtuóz, a jó öreg Szabolcs pedig basszusozik, értekei, A dobok mestere Né­met Oszkár. Igazán remek csemegének ígérkezik szekszárdi koncert-' jük is, Koncz Zsuzsával! HERCZEG ISTVÁN Magnózzunlc Egy kis elmélet Két héttel ezelőtt a magne­tofon elvének • felfedezésétől, illetve az első magnó elkészí­tésétől napjainkig vázoltuk dióhéjban a legelterjedtebb hangrögzítő berendezés fejlő­dését. ,, A történelmi visszapillantás után mo6t azokról az alapje­lenségekről szólunk, amik le­hetővé teszik, hogy az elhang­zott szót. felcsendült dallamot megőrizhessük a vékony mű­anyag szalagon, illetve, hogy bármikor újra életre kelthes­sük a hangokat. A mikrofon alkalmas arra, hogy a hang keltette levegő­rezgéseket elektromos impul­zusokká alakítsa át. Ezt a lüktető áramot elektroncsöves, vagy tranzisztoros berendezé­sekkel felerősítve, vasmagos tekercsbe vezetik, mely a vil­lamos energiát mágneses ener­giává alakítja át. Ezeket a mágneses hullá­mokat őrzi meg a mágnesező fej előtt elhaladó magnósza­lag. De hogyan? A hordozó­rétegre lakkal vasoxidot rög­zítenek. Ezek a parányi vas- oxid részecskék sok apróbb mágneses egységet tartalmaz­nak, melyeket doméneknek neveznek Ezek, mint parányi mágnesek, adják az anyag sajátos tulajdonságát: külső mágneses tér hatására egy; irányba beállnak, s így, egyik a másik erejét növelve, érez­hető mágneses tulajdonságot vesznek fel. A dómén elmélet úgy magyarázza ezt a jelensé­get, hogy a kristályos ferro- mágneses anyagokban az elektronok pörgésének tengely­irányát lehet változtatni. S ha ezeket a tengelyük körül pörgő elektronokat „sorba ál­lítjuk”, az egész testben érez­tetve hatásukat, az erős. ál­landó mágnessé válik,. Ez a folyamat megy végbe a hang okozta minden leve­gőrezdülésnél. így a hangsza­lagon egymást követi másod­percenként ezer és ézer jly módon kialakított parányi mágnes, A lejátszásnál a folyamat fordítottja megy végbe. A te­kercsben, melv az esetek leg­nagyobb részében a felvevő­fejjel azonos vasmagon van. áramot Indukálnak ezek a mágneses részecskék. Ezt a hallatlanul kicsi áramlökési sok ezerszeresére erősítik az elektroncsövek, vagy tranzisz­torok. Az .így kapott nagyobb áramot, mely ingadozásaiban hűen követi a szalag mágne- secskéinek térerőváltozását, az erősítő kimenetére kapcsolt, hangszóró alakítja újra hang­gá. r- •— Sz I — Bonyhádi kocogok Már lassan egy hónapja, minden este 7 órakor, a Per­ezel Mór Közgazdasági Szakközépiskola néhány leánytanulója hívja fel a járókelők figyelmét. Szeretnék bevezetni Bony- hádon is a kocogómozgalmat. Két tanárnőjük már a má­sodik héten közéjük állt. Mindig ugyanazon az útón halad­nak. Kifutnak egészen a 6-os müútig. a kórház épületétől. Eleinte csak kíváncsiskodókkal találkoztak inkább, akik sok­szor nevettek rajtuk, de szerdán már ők is tréningruhában voltak. Talán sikerül egyre tóbb fiatalt bevonni a kis cso­portba. Mikor kérdeztem, hogy milyen jó hatásáról tudnának be­szélni. azt válaszolták, hogy utána sokkal frissebbek, tud­nak még tanulni is. Ilyenkor veszik elő azokat a leckéket, amit délután nem tudtak „bevenni”. Persze az étvágy is megjön. Aki fogyni akar, az ellenáll a csábításnak, és nem is kis eredménnyel, aki pedig ezzel nem törődik, az minden ehetőt „elpusztít”, amit a konyhában talál. „Ami a legjobb — mondja egyikük —, hogy olyan jókat lehet utána aludni”. MARTOS KLARA Bonyhád A szabók KISZ-e A Szekszárdi Szabó Szövet­kezetben az ősz óta csúcsveze­tőség irányítja a tagság mun­káját. Az elmúlt néhány hó­nap tapasztalatairól beszélget­tünk Deli Annával, a csúcsve­zetőség titkárával. Elmondotta, hogy a dsúcsvezetőseg, hétta­gú. s üléseiket eddig minden hónapban megtartották, ame­lyekre a szövetkezet pár! . gazdasági és társadalmi szer­veinek vezetőit, a tizennégy alapszervezet titkárát, képvi­selőjét meghívták. Ahogy De­li Anna elmondj a csúcsve­zetőség nemcsak az összehan­goltabb KISZ-munka feltéte­leit, de a mozgalmasabb, ak­tívabb szervezeti élét feltéte­leit is igyekszik megteremteni. * A csúcsvezetőség kezdeménye­zésére a közelmúltban -meg­alakították a szövetkezet iro­dalmi csoportját, amelynek tagjai elsősorban fiatalok, akik már*- megtartották bemutatko­zó fellépésüket a szövetkeze' nyugdíjasainak találkozóján. A naoo-oan szövetke" ÜSpviseJetéóen fiatalok keres­ték fel a szekszárdi II. számú általános iskola V. és VII. osztályos úttörőit. Céljuk, hogy az úttörőkkel minél job­ban megismertessék a KISZ- életet s nem Utolsósorban cél­juk a szövetkezet szakmai utánpótlásának segítése is. Március első napjaiban tart­ják a szövetkezet évzáró köz­gyűlését, s a fiatalok most erre készülnek. Ugyancsak a márciusi feladatok közé tarto­zik a Forradalmi If júsági Na­pok eseménysorozatában való részvétel megszervezése. a KISZ-tagság minél széle­sebb körű mozgósítása. A szö­vetkezet vezetősége április­baji rendezi meg az ifjúsági parlamentet, amelynek meg­szervezéséhez természetesen a KISZ-esek is nagy segítséget nyújtanak majd. A csúasveze- tőség az elkövetkező hetekben segítséget ad az alapszerveze- t:knek, ,a tagoknak abban. -WTy minél felkészültebben.- T aktívabban vegyenek részt az ifjúsági parlamenten. Farsangi hammaiiy Az Apáczai Csere János Gimnázium átszervezése után két tagozat indult, egészség- ügyi és vasútforgalmi. Az el­ső vasútforgalmi osztály far­sang táján vidám műsorral egybekötött táncos összejöve­telt rendezett, s azóta min­den évben összejönrtek, hogy fölidézzék az első farsangot. Immár hagyománnyá vált, de tovább szeretnék érlelni. Ez az az alkalom, amikor az iskola első, illetve már dol­gozó diákjai visszatérnek, hogy ismét találkozzanak osz­tálytársaikkal, tanáraikkal, fiatalabb iskolatársaikkal. A szervezést minden évbert Mészáros József tanár, — a mindenki Bundi bácsija — vállalja magára. (így szólít­ják a kollégái és a diákok Is egyaránt.) Idén is övé volt az. oroszlánrész, s a másodikos vasútforgalmi osztályé, mely­nek az osztályfőnöke. Az is­kola díszterme most fény­árban úszott. Égő lampionok, keresztbefutó szalagok, ci­kázó szerpentinek és hulló korífettik emelték a farsan­gi hangulatot. Terített asz­tal fogadta.a vendégeket. a tanárokat és a szülőket. Valamivel négy óra után az emelvényen felharsant a • trombita, s kezdetét vette a' látványos „bakter-buli”. Horváth László, a hopmester szerepében köszöntötte a ven­dégeket, majd feltárult az a.itó, és bevonultak az udvar­hölgyek az ifjakkal, s eltán- . coliak a pyitó kerirígőt. Seifert Ágnes zongorakísére­tével Néme.th Csaba és Már­iái Attila igazi magyar ver­bunkost táncolt.. Ezt követő­en hangos sipítozás, rikácso­lás közepette bevonultak, az „aggszüzek”, s eljátszották Csokonai Dorottyáját. A fő­szerepet Bacher Mária alakí­totta. aki eredetiségével nagy- nagy sikert aratott. (A darab azért volt aktuális, mert eb­ben a tanévben ünneoeltüjs Csokorfai születésének 203. év­fordulóját, de témája mjatt is ide illő.) ‘ ‘ Felgördült a színpadi fügr göny, és TilkoVics András:.— a karnevál hercege — .mulat­ságra, táncra invitál te. a ven­dégeket. Nem szabad kihagvT ni a farsangi bohócot, aki mókájával vidította a közön? séget. A kólától, sütemény­től, szendvicsektől roskadozó asztaloknak már nem sokat kellett várniuk. Elkezdődött az igazi bál. s már a vendé­gek is táncoltak, farsangoltak, Gnlló Katalin Dombóvár

Next

/
Thumbnails
Contents