Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-26 / 47. szám

* \ okhálő Ősbemutató ós filmvita Bogyiszlói! Amikor híre ment. hogy a Galgóczi-kisregénybői készült új magyar film megyebeli ős­bemutatóját. majd az azt kö­vető vitát Bogyiszlón rendezi a Moziüzemi Vállalat, velünk együtt sokan kérdezték, hogy miért éppen erre a községre esett a választás. Részben ta­lán azért is. mert Bölcske és Fadd nem vállalkozott erre a szerepre, Bogyiszló viszont igen. A nagyon szép kis mozi­ban megtartott vetítés után az érdeklődők, mintegy negyve­nen a községi tanács üléster­mében gyűltek, össze, hosszú és érdekes eszmecserére Újhe­lyi Jánossal, a film dramaturg­jával. Volt miről beszélgetni. A Pókháló-val a magyar filmművészet egy régóta várt, 'kitűnő alkotással gazdagodott. Jobb. hatásosabb, mint maga a regény, de különben sem cél­szerű azt várni, hogy a rende­ző (Mihályfi Imre) 1:1 arány­iján fordítsa le a kép nyelvére az írott betűt. A film olyan kényes kérdéseket feszeget, mélyekkel szinte mindenki ta­lálkozott már életében, és egyáltalán nemcsak a mező- gazdaság területén. Intrikával, karrierizmussal, megvesztege­téssel. sokszor naivon is pitiá­ner pókok által szőtt pókhálók­kal. Csakhogy a pitiáner pók csípése sem kellemes, hálóját azonban el lehet és el is kell szakítani. Most csak dióhéjban a tartalmat, amellyel kapcso­latban a bogyiszlóiak értékes gondolatokat vetettek föl. A mezőháti termelőszövetke­zetben megkezdődik a lehalá­szás. A halőr azonban észre­veszi hogy a főagronómus uta­sítására 120 kilóval többet raknak a teherautóra, mint amennyi a menetlevélen szere­pel. Kinek? Vizsgálati Kiderül, hogy „fontos” személyéknek szánt ajándékról van szó. Nem konkrét ügyben történő meg' vesztegetésről, csak jó hangú latot keltő kedveskedésről. Deczki Zsiga főagronómust a vezetőség határozatára, az el nők kedve ellenére elbocsát .iák. Az addig kitűnő termelő szövetkezet körül máról-hol napra megsűrűsödik a levegő, Otromba cikket ír a cseppet sem hízelgőén ábrázolt megyei sajtó képviselője. Könyvelési vizsgálat, majd a legnagyobb dologidő közepén tételes leltár következik. Miklaj Géza tsz- elnök őrlődik, egyre inkább úgy látszik, hogy nem lehet szembeszállni azzal, akinek Krisztus a barátja. Bár a já­rásnál helyet föglaló intrikus lelepleződik, a film kilátásta­lannak tűnő helyzetben végző­dik. Hogyan tovább? A bogyiszlói hozzászólók úgy vélték, hogy a film alap’-gaz­ságokat mond k'. méltó, ha ugyan nem jobb párja a nagy sikerű .,JeTenldő”-nek. Á való­ság is szolgál hasonló példák­kal. ki-ki a maga gyakorlatá­ból tudhatja, hogy „csúszót” adni hovatovább sok helyen kötelező. Érdeklődtek, hogy lesz-e a témának folytatása, hi­szen a „Pókháló” a magyar mezőgazdaság életét bemutatni törekvő, tartalmilag egymáshoz fűződő lánchoz tartozónak tű­nik, ami a „Húsz órával* kez­dődött. Helyes lenne a televí­ziós közlés. Görbe' Béniné ter­melőszövetkezeti tag úgy véle-t kedett, hogy a zárszámadáskor kelleti volna a Pókhálót levetí­teni. Az elhangzott vélemények alapján Újhelyi János hosszú­ra nyúlt, tartalmas eszmecserét folytatott a bogyiszlóiakkal. A Moziüzemi Vállalat vezetői úgy tervezik, hogy a filmről me- gyeszerte vita-pályázatot indí­tanak, a „Jelenidő”-höz hason­ló módon. A vita összefogla­lásakor fontos film ismerte­tésére visszatérünk. o. r. Fotó: G. K. Gy orsj elentés az óvodai helyzetről Az oktatási intézmények kö- gyermeklétszám, 348-at. ahoí zül jelenleg kétségtelenül az óvodahálózat fejlődik legdina­mikusabban. Az óvodai intéz­mények és a helyek száma — a területi és az üzemi óvodák együtt -— az elmúlt, húsz év folyamán mintegy kétszeresére emelkedett. 1950-ben például még mindössze 1773 óvoda mű­ködött az országban, számuk jelenleg majdnem eléri a 3700- at. Két évtizeddel ezelőtt az óvodások létszáma alig halad­ta meg a százezret, jelenleg már 270 000-nél is több. A fej­lesztési tervek szerint a követ­kező ötéves terv során az óvo­dás korú gyermekek 80—82 szá­zalékának elhelyezéséről, kell gondoskodni, ami körülbelül háromszázezer óvodai helyet igényel. A szakemberek egyértelmű­en megállapították: az oktatási intézmények közül az óvodák élvezik a legnagyobb mértékű és arányú társadalmi segítsé­get. A dinamikusan jelentkező elhelyezési igények azonban gyakran a minőségi mutatókat rontják, s ha ez átmenetileg érthető is. véglegesnek semmi­képpen sem minősíthető. így például az idevonatkozó szab­ványok szerint a bölcsődékben egy-egy kisgyermekre négy négyzetméternyi terület jut, az óvodákban már csupán kettő, az általános iskolákban pedig mindössze 1,3. A legutóbbi adatok igen ma­gas gyermek-csoportlétszámok- ról, zsúfoltságról vallanak a különböző óvodákban. A fel­mérések szerint egy-egy óvo­dáscsoportban 20—40 gyerme­ket foglalkoztatnak, csupán 542 olyan csoportot tartanak szá­mon, ahcd húsznál kevesebb a •úiaixeá Zenés vasárnap délutánok ax Aúgusx-házban Husek Rezső és a Szövetkezeti Madrigálkórus A Zeneiskola és a TIT kö­zül rendezése, a „Zenés va­sárnap délutánok az Augusz- házban”. minden jel szerint szerencsés csillagzat alatt szü­letett, mert Szekszárd örven­detesen fejlődő zeneéletében, a maga intimitásában, új színfol­tot jelent, s amint az első hangverseny nagy számú kö­zönsége bizonyította, nemcsak a zenei nevelést szolgálja, ha­nem egy vitathatatlan és egyre növekvő zenei igényt elégít ki. A zeneiskola nagyterme majd­nem kicsinek bizonyult, s kö­rülbelül úgy ültünk a zongora előtt, mint Schwind iámért rajzán Schufjert zeneestjének közönsége. S olyan áhítattal, mert az első zenés délután az igazi siker jegyében zajlott le, igaz. hogy Husek Rezső mellett olyan együttes fémjelezte, mint a Szövetkezeti Madrigálkórus. A gazdag — már-már túl- gazdag — műsort a kórus ve­zette be, ezúttal is igazolva kitűnő hírét. Ez az együttes tulajdonképpen mindent tud, pontosabban dr. Partos János karnagy mindent ki tud hozni a kórusból, s ennek köszönhe­tő, hogy ma már messze az amatőregyüttesek színvonala fölött van. Rövidesen svédor­szági turnéra indulnak, s úgy véljük, joggal kéDviselik Skan­dináviában a magvar kórus­kultúrát. Vasárnapi hangversenyük műsorának merész íve maid öt évszázadot fogott át, a XVI. századi Spontonétől mai ma­gyar szerzőkig. Mindenekelőtt Lotti hafcszólamú Crucifixusá- nak tiszta, határozott előadá­sát emeljük ki. ami ilyen meg- értetten. átélten ritkán csendül fel. Husek Rezső önálló koncert­nek is beillő műsort állított ö?sze. Nem ismer technikai ne hézséget. s az elmúlt években hangversenye kiteljesedett előadóművészete a zene titkos értelmét tárja fel, mint Mozart csodálatosan szép C-dúr szonátájában, vagy Beethoven korai D-dúr szoná­tájában, melvnek szertelen vi­lága ebben a megfogalmazás­ban világosan megmutatja a későbbi nagy szonáták Beetho- venjét Egy Debussy-mű és Chopin káprázatos h-mol) scherzója zárta Husek Rezső műsorát, amit ráadásként egy Kabalevszkij-prélüd egészített ki. Az egyes zeneszámokat Thész László ismertette, szak­értelemmel és szeretettel. Egy kitűnő, új zenei sorozat első. valóban nagy sikerű elő­adóiénak voltunk tanúi vasár­nap. abban a reményben, hogy az állandósuló zenés vasárnap délutánok öregbíteni fogják a muzsikáló SzeksZärd hírnévét. Cs. U 40-nél több. és 11-et. ahol öt­vennél s magasabb a létszám. Az is igaz. hogy a zsúfoltság nehezíti a nevelőmunkát. 3642 óvoda közül 1237-ben 120—150 százalékos a helyek kihaszná­lása, további 1500-ban is meg­haladja a 100 százalékot, de nem éri el a 120 százalékot. Négy esztendeje jelent meg az óvodai nevelési program, a Művelődésügyi Minisztérium ehhez elkészítette a szükséges anyag- és eszköznormák a, isj vagyis meghatározta a legszük­ségesebb anyagok és eszközök minőségét, mennyiségét annak érdekében, hogy az óvod,Ve el­látottságát megfelelő színvonal­ra emeljék. Az óvodai életben természetesen az egyik legalap­vetőbb eszköz maga a játék. A szakemberek egyértelműen ál­lapították meg: sokféle játék­szer kapható, de nagyon kevés az olyan, amelyet kifejezetten az óvodák számára terveztek és gyártanak. Az óvodák beszerzési költ­ségvetési lehetőségei az elmúlt évek során általában örvende­tesen emelkedtek. Ezt a növek­vő beszerzési lehetőséget bizo­nyítja a TANÉRT-tői vásárolt óvodai bútorok emelkedő évi forintösszege is. A TANÉRT 1971-ben 18 millió 032 ezer fo­rint, 1972-ben 26 millió 511 ezer forint. 1973-ban pedig mái 28 millió 750 000 forint összeg­ben bocsátott bútorokat az óvo^ dák rendelkezésére. Az óvodáskorúak száma aa idén — az 1969—71 évek ala­csonyabb élveszületései alapján — a korábbi évekkel ellentét­ben átmenetileg kismértékben csökkent ugyan, de továbbra is számolni kell az óvodai ei- " helyezés iránt megnyilvánuló . társadalmi igény fokozódásá­val. Meggyorsul tehát az óvoí dai helyek számának emelke­dése. Ebben az esztendőben beruházásból körülbelül újabb tízezer óvodai helv épül. A ta. nácsok ezen kívül épületátaia- kítással és más megoldással mintegy további kétezer helyet létesítenek. A költségvetés le­hetőséget nyújt további, körül-! belül Nyolcezer olyan hely üze­meltetéséhez is. amelyet a vál­lalatok, szövetkezetek saját erő­forrásból hoztak létre. Mindez­zel együtt az óvodákban elhe­lyezett gyermekek aránya aa idei esztendő végére már vár­hatóan 68—70 százalékos lesz. Az óvodák idei költségvetési előirányzata 202 millió forint­tal — 14,4 százalékkal — ha­ladja meg az elmúlt évi ráfor­dításokat. (MTI). Hétvégi vetélkedők Tamásiban, Szekszárdon és Gödöllőn Mozgalmas volt az elmúlt hét vége a szellemi vetélkedő­ket kedvelő fiatalok számára a megyében, és részben a me­gyén kívül is. A honismereti versengés középdöntőjében szombaton Tamásiban hat csa­pat szerepeld vasárnap délelőtt pedig a szekszárdi egészség- ügyi szakiskola vendégszerete­tét élvezte ugyanennyi. • A kö­zépdöntők első három-három helyezettje jutott tovább a me­gyei művelődési központban március 21-én tartandó döntő­be. amelyen már egyéni ver­senyzés is lesz és ahol értékes díjak (külföldi utazás) várják a győzteseket. Tamásiban a gyönki gimnázium csapata bi­zonyult a legjobbnak, máso­dikként a tamási gimnazisták végeztek, harmadikak pedig a simontornyaiak lettek. Szek­szárdon a Garay Gimnázium csapatáé lett az elsőség. Máso­dik — fej-fej mellett — a Vas­ipari Vállalat KISZ-aseinek csa­pata és a palánki mezőgazda­sági szakközépiskola; harma­dik a bonyhádi Petőfi Gimná- izium. Mindkét helyen bebizo­nyosodott a fiatalok örvende­tes jártassága a megye népraj­za és viszonylag a forradalmi' és munkásmozgalmi múlt terü­letén is. Annál meglepőbb volt a korosztályukhoz kapcsolódó KISZ-élet ismereteiben meg­mutatkozott gyengeségük, Gödöllőn, három — me­gyénkben fiatalokat, leendő agrárszakembereket tömörítő — diákklub tagjai tartották vetélkedőjük döntőjét. A klu­bok létrejöttét, mint ismeretes, azért támogatta a me"vei ta­nács, hogv a Tolnia megyei fia­talok főiskolai tanulmányaik során se szakadjanak el szű- kebb hazájuktól és a lehetősé­gek ismeretében, ,az oklevél megszerzése után, igyekezze­nek itthon dolgozni. A gödöl­lői vetélkedő zsűrijének elnöke Bucsi Elek volt. a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osz­tályának vezetője. A megyei tanács mezőgazdasági osztályát Somorjai Sándor osztályveze­tő, a népművelési csoportot Méry Éva képviselte és jelen voltak a helyieken kívül a keszthelyiek és kaposváriak vezetői is. A mintegy száz me­gyénkben hallgató aktív rész­vételével tartott háromórás ve­télkedő első felét a szakmai, másodikat a helyismereti kér­déseknek szentelték. A nagyon szoros mezőnyben utóbbiak döntötték el a sorrendet. Első a kaposvári főiskola csapata lett. másodikként a gödöllőiek, harmadiknak a keszthelyiek vé­geztek. 1974. február 26. j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents