Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-26 / 47. szám

T talc (mu(W tic" TOÄGPSOtEfÄBTÄ! TOLNA MEGYEI UJS/4G A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÄ8PÄRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KEDU 1974 lebr. 26. XXIV. évi 47. szám ARA: 0,90 Ft. Befejeződött az FLN küldöttségének budapesti látogatása Ä Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására február 22— 24-e között hivatalos, baráti látogatást tett Budapesten az Algériai Nemzeti Felszabadí­tás! Front (FLN) országos ve­zetőségének küldöttsége Serif Belkasszem, a forradalmi tanács tagja, államminiszter vezeté­sével. Az algériai delegáció veze­tőjét fogadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára. A küldöttséggel megbeszélést folytatott Biszku Béla. az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára. A küldöttséggel találkozott df. Bíró József, az MSZMP KB tagja, külkereskedelmi mi­niszter, Virizlay Gyula, a SZOT titkára, s Garay Róbert kül­ügyminiszter-helyettes. A szívélyes, baráti légkör­ben lefolyt találkozón az MSZMP és az FLN képviselői kölcsönösen tájékoztatták egy­mást a Magyar Népköztársa­ság és az Algériai Demokrati­kus és Népi Köztársaság hely­zetéről. valamint az MSZMP és az FLN tevékenységé­ről, amelyet a gazdasági, a szociális haladásért, a világ­béke megőrzéséért fejtenek ki. Áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű fejleményeit, külöftös tekintettel a közel- keleti helyzetre. Vélemény- cserét folytattak a két ország, valamint az MSZMP és az FLN baráti kapcsolatainak és együttműködésének továbbfej­lesztéséről. Az MSZMP és az FLN kép­viselőinek nézetei a megvita­tott kérdésekben egybeestek vagy egymáshoz közelállóak voltak. Az imperialistaellenes harcban vállalt közös elköte­lezettség és kölcsönös'szolidari­tás alapján megállapították, hogy a nemzetközi enyhülésért, a népek biztonságáért és bé­kéjéért vívott harc. a nemzet­közi felszabadító mozgalmak és a társadalmi haladásért folyó küzdelmek céljai szorosan ösz- szefonódnak. Az FLN küldött­sége köszönettel nyugtázta a magyar kormány támogatását az algériai kormánynak az ENSZ rendkívüli közgyűlése összehívására vonatkozó kez­deményezése iránt, melyen a fejlődés, s a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok problémái kerülnek majd megvitatásra. Az MSZMP és az FLN kép­viselői megerősítették készsé­güket a Magyar Népköztársa­ságban és az Algériai Demok­ratikus és Népi Köztársaságban folyó békés gazdasági, társa­dalmi építőmunka kölcsönös támogatására, kapcsolataik fej­lesztésére, a magyar és algériai' nép barátságának, együttműkö­désének elmélyítésére. Ennek érdekében együttműködési megállapodást írtak alá. Az FLN küldöttsége hivata­los látogatásra hívta nieg az MSZMP Központi Bizottságá­nak küldöttségét Az algériai FLN küldöttsége vasárnap elutazott Budapestről. A vendégeket a Ferihegyi re­pülőtéren Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára búcsúztatta. Az el­utazásnál jelen volt Ali Abdal- laoui Algéria, valamint Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköztár­saság hazánkban akkreditált nagykövete. Hétfői kérdésünk.s Milyen társadalmi munkát szervez Szekszárdon a KISZ és a Hazafias Népfront? Kérdésünkkel Keresztes Já­nosta KISZ. és Eszenyi Antal- nét, a Hazafias Népfront Szeik- szárd városi bizottságának tit­kárát kerestük feL — A tavasz a társadalmi munkák szezonját jelenti, eb­ből adódóan mi is a legna­gyobb megmozdulásainkat er­re az évszakra szerveztük. A tervek ismertetése előtt hadd említsem meg, hogy Szekszár­don komoly hagyományai van­nak a társadalmi munkának, s komoly eredményei is. Bizo­nyltja ezt az is. hogy bizottsá­gunk képviselőd a közelmúlt­ban vették át a városi tanács által alapított emlékplakettet, amellyel Szekszárd fiataljait jutalmazták a megyeszékhely szépítésében, fejlesztésében végzett munkájukért — mon­dotta Keresztes János. Az idei esztendő kiemelke­dően fontos számunkra, hiszen novemberben ünnepeljük váro­sunk felszabadulásának 30. év­fordulóját. Az évforduló mél­tó megünneplésére többek kö­zött társadalmi munkaakciót hirdettünk meg „30 év — 20 óra” címmel Szekszárd KISZ- fiataljai között. Akciónkkal szeretnénk a fiatalokat minél szélesebb körben társadalmi munkára mozgósítani, arra, hogy mindegyikük legalább 20 óra munkát végezzen a város érdekében. Sokan kérdezték tőlünk, hol lesz alkalom az említett húsz órát ledolgozni? Többek között március 30— 31-re hirdettük meg a Haza­fias Népfront városi bizottsá­gával közösen immár harmad­ízben a „Fiatalok a tiszta, vi­rágos Szekszárdért” mozgal­mat. Az a célunk, hogy a két nap alatt a város fiatalsága minél több munkát végezzen Szekszárd parkjainak, közterü­leteinek, tereinek, utcáinak rendezésében. Ebben szívesen látnánk a felnőtt szekszárdia­kat is... Augusztus 20-ra szeretnénk átadni a városi tanáccsal kö­zösen az ifjúsági és Vasas­sporttelepet. Hogy ezt megle­hessük, igen sok társadalmi munkát kell elvégeznünk, ame­lyet a fiatalok szintén a 30 év — 20 óra akció keretében vé­gezhetnek. Másik fontos társa­dalmi munkaakciónk a közel­jövőben indul, amelynek kere­tében a Sió-csárdával szemköz­ti területet városi zöldövezeti pihenőhellyé alakítjuk. Érde­mes «»mii test tenni a Volán 11. számú Vállalat KISZ-eseánek vállalásáról is. Vállalták, hogy a magyaregregyi úttörőtábort egy hétig tartó társadalmi munkában rendbe hozzák, el­végzik a tavaszi nagytakarí­tást. A város valamennyi bölcső­déjét, óvodáját patronálják KISZ-szervezeteink. Társadal­mi munkájukat az igényeknek megfelelően, az év folyamán végzik. Végezetül egy szám­adat: a tavalyi „Fiatalok a tiszta, virágos Szekszárdért” akcióban KISZ-eseink közül 850-en vettek részt és a két nap alatt 4200 társadalmi mun­kaórát teljesítettek. — Legközelebbi akciónk a KISZ-bizottsággal közös „Fia­talok a tiszta, virágos Szek­szárdért” lesz — mondotta Eszenyi Antalné —. A Hazafias Népfront városi bizottsága er-* re az akcióra mozgósítja a vá­ros felnőtt lakosságát, különö­sen az új lakótele""1'-en élőket. Szeretnénk, hogy a két nap alatt miné] több parkot, zöld­területet, virágágyakat létesíte­nénk Szekszárdon. Másik je­lentősebb megmozdulásunk a városi tanáccsal közös szerve­zésű ingyené* fásítási akció lesz. Tervezzük, hogy a város lakóinak ingyen biztosítunk fa­csemetét. egy feltétellel, ha azokat lakóhelyükön elültetik. Sokan érdeklődnek, mi lesz a fákkal, néhol már a gödröket is megásták. A megrendelt mintegy kétezer facsemete még nem érkezett meg. Amennyi­ben ez megtörténik, hirdetés útján értesítjük a lakosságot, s arról is. hogy hol vehetik át a juhar, nyír, kőris csemeté­ket. Ehhez az akcióhoz a vá­rosi tanács költségvetési üze­me megfelelő szakmai irányí­tást biztosít. Nemcsak a fizikai, de a szel­lemi társadalmi munkáról is szólnunk kell. A Hazafias Nép­front városfejlesztési bizottsá­ga igen nagy munkába kezdett. Több mint húsz kérdést tartal- mozó ívet állított össze, ame­lyekkel arra keresi a választ, (Folytatás a 2. oldalon) Kirakatok Nézegetjük a főváros kirakatait. A budapesti élelmiszer- üzletek kirakatai azoknak is elárulják a magyar élelmiszer- gazdaság helyzetét, fejlődését, akik csupán hírből ismerik a termelőszövetkezeteket, az állami gazdaságolcat. Könnyűszer- rel megállapítható: van minden, imponáló a bőség, kielégítő a választék, s a vásárlók kosaraiba belenézve az is látható, hogy az emberek nem garasoskodnak. S ami igazán lényeges: hazánk fővárosa nem tekinthető ilyen szempontból sem a külföldieknek szánt propaganda- és reklámkirakatnak, nem másokat óhajtunk elkápráztatni, magunknak biztosítjuk a tar­tós és növekvő jómódot. Nézelődve az embernek óhatatlanul politizálni támad kedve, hiszen lám az üzletek is bizonyítják a X. kongresz- szus határozatainak megvalósulását. Olykor még paprikás szalámit is lehet kapni, s némi belenyugvással mondhatjuk, hogy élelmiszerféleségből ez az egyedüli hiánycikk. Régmúlt­nak számít az az idő, amikor az áruterítés szempontjából voltak kiemelt, átlagfölött ellátott városok, mint például Du­naújváros, vagy a bányászok lakta falvak települése. Abban az időben az volt a fő törekvés, hogy a munkásosztály lehe­tőleg ne szenvedjen semmilyen élelmiszer féleségből hiányt. S ez utólag se helyteleníthető. A munkásosztály nagyon sokat vállalt azért, hogy ma a mezőgazdaság ott tart, ahol tart. Némi eltérés a települések lélekszámút, a városok, a já­rási székhelyek hatósugarát figyelembe véve van, és mindig is lesz, de bőség, választék, minőség tekintetében a kiegyen­lítődés tendenciái vehetők észre olyképpen, hogy ami kapható a fővárosban, az ha némi késéssel is, megtalálható Szekszár­dim ugyanúgy, mint Kecskeméten. Logikus persze, hogy Mur- ga, vagy Udvari ilyen szempontból mindig önmagához viszo­nyítva fejlődhet, de ez más kérdés, legfeljebb annyit tegyünk csak hozzá, a kisközségekben nem épülhetnek minden igényt kielégítő üzletek, áruházak. Sok múlik a kirakatrendezők tudományán, a kevés is mutatós lehet, az viszont teljesen bizonyos, hogy bármennyire ügyes a kirakatrendező, a kevésből nehezen „alkothat” bősé­get. Üzletről üzletre járva óhatatlanul eszébe jut az ember­nek, hogy kirakat tulajdonképpen az egész ország, magunk­nak is, az idegeneknek is, de a szó legjobb értelmében. Aki ez idő tájt megfordul a Tolna megyei termelőszövetkezetekben, nyomban észreveheti, hogy a kép biztató, a „téeszek kiraka­tai” mutatósak, szépek, s az idei esztendőre ismét sokat ígér­nek. Látni mindezt a gondosan elmunkált földeken, a zöldellö vetéseken, s azon, hogy megyeszerte megkezdték a kora tava­szi mezőgazdasági munkákat, a földeken, a gyümölcsösökben, a kertészetekben, a szőlőültetvényeken, mindenütt. Szóval, a nagy kirakat olyan, hogy érdemes észrevenni, nézni, elvégre gyönyörködtet. Arról se feledkezzünk meg, hogy a városok kirakatai tulajdonképpen az ipari és a mező- gazdasági üzemek helyzetét, a munkások, a dolgozó parasz­tok szorgalmát tükrözik. Az van ott, amit a földeken, a gyá­rakban megtermelnek, s a bölcs rendező, a párt, a dolgozó nép. Dr. Tímár Mátyás hazaérkezett Milánóból Dr. Timár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, aki a milánói külügyi inté­zet meghívására Milánóban tett látogatást, vasárnap este hazaérkezett. A fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és dr. Gál Tivadar, a Miniszterta­nács titkárságának vezetője. Dr. Tímár Mátyás repülő­téri nyilatkozatában elmond­ta, hogy milánói tartózkodá­A SZOT Elnökségének ülése A SZOT Elnöksége hétfőn ülést tartott Az elnökség jelentést hall­gatott meg a fizikai munkások kereseti arányairól és állást foglalt a szakmai bérek orszá­gos táblázata kialakításának kérdésében. Állást foglalt to­vábbá az állami szektor iparon és építőiparon kívüli ágazatai­ban, ipari, kivitelező építő­ipari tevékenységet végző mun­kások, s közvetlen termelés- irányítók béremelésének, az ipar és kivitelező építőipar állami szektorában dolgozó ki­segítő alkalmazottak valamint a színházak és színház jellegű intézmények dolgozói béreme­lésének kérdésében is. Az em­lített témákkal kapcsolatos ja­vaslatait a Minisztertanács elé terjeszti. Megvitatták a SZOT Elnök­sége 1973 évben végzett mun­kájáról szóló jelentést, vala­mint a szakszervezetek 1974. évi költségvetéséről előterjesz­tett tájékoztatót sa során — a magyar gazda­ságirányítási rendszer tapasz­talatairól tartott előadásán túl — megbeszélést foly­tatott Ripamonti tárca nélküli miniszterrel és Granelli kül­ügyi államtitkárral a két or­szágot kölcsönösen érdeklő, elsősorban gazdasági kérdések­ről. — Külkereskedelmünkben második legnagyobb nyugati partnerünk, Olaszország; ed­dig húsz működő kooperáci­ónk és három közös vállalkozásunk van. Kinttar­tózkodásunk során látogatást tettünk az ottani Viscpsa- gyárban, amellyel kereskedel­mi kapcsolatunk igeií ered­ményes. Együttműködésünk jelentős az élelmiszeripar területért is. Olasz partnereinkkel közösen megállapítottuk, hogy a ma­gyar élelmiszeripari termékek exportja mellett nagyobb súlyt kellene helyezni az ipari ter­mékek exportjára is. Meg­beszéléseink során szó volt együttműködésünk további bővítéséről, kiszélesítéséről is. Ennek eredményeként a közel­jövőben újabb gazdasági egvez- ménv aláírására kerül m^id sor — mondta dr. Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes, „ _

Next

/
Thumbnails
Contents