Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-24 / 46. szám
Kártyán nyert színdarab Kártyán elúszott kifliszállítmány... A népszerű Hungária kávéház „sorsfordulói” (bezárás, átalakítás, megnyitás) alkalmával írói, újságírói és művészi berkekben tömegével elevenednek fel azok a színes, szellemes történetek, anekdoták, amelyeknek születés: helye a patinás kávéház volt. Így történt ez most, az újramegnyitás napjaiban is. Az „alap-anekdota” az évtizedekkel ezelőtti megnyitáshoz kapcsolódik. Eszerint Molnár Ferenc, a New York kulcsát — egy bohém társaság élén — kivitte a Duna-part- ra, s a vízbe vetette, hogy soha be ne zárhassák, mindig fogadhassa az. éjszaka vándorait. Molnár szerkesztő úrral esett meg, egy, a New York-ban töltött éjszakán az is, hogy 3 óra körül elszunnyadt a kávéház egyik pamlagán. Előbb azonban intézkedett az ébresztésről: maga mellé tett egy cédulát, amelyre ráírta, hogy „5-kor”. a szolgálatkész pincérek azonban mégsem keltették fel. Csak amikor reggel 9 körül a friss kiflik ropogására felébredt, derült ki a férreértés: valaki pénzzavarra gondolt, és öt koronát tett mellé a pamlagra. Egyszer viszont nem jutott kifli a vendégek reggeli ka- pucinere mellé. A New Yorkot ugyanis vidéki bérlő, a két Harsányi testvér vette meg. Az egyik testvér szenvedélyes kártyás volt. Egy éjjel annyit vesztett, hogy reggelre a frissen érkezett 300 kiflit is eljátszotta. Gárdonyi Géza, az egri remete — Pesten járva — pipaszó és bor mellett töltötte idejét a New York-ban. Egy alkalommal Beöthy László felkérte, írjon színháza részére igazi parasztdarabot. Meg is egyeztek 2000 forint honoráriumban; a folyósítást Gárdonyi New York-beli törzsasztalánál várta be. Várnia „csak” addig kellett, amíg Beöthy átugrott néhány órára az Otthonba, és megnyerte a kétezret. A kártyán nyert darab címe: A bor. A nagy sikert aratott színműhöz még egy történet tartozik. A New York színészasztalának örökös tagja, Rózsahegyi Kálmán kapta „A bor” főszerepét. Gárdonyi nagy patáliát csapott, amiért Beöthy egy ismeretlen fiatal színészre osztotta a főszerepet. A közönségsiker azonban bebizonyította, hogy Rózsahegyi játéka nagyobb szerencsét hozott Beöthynek és „A bor”-nak, mint a lapjárás azon a kétezer forintos éjszakán... A kávéház márványasztalain szerkesztette egy ideig a Nyugatot Osvát Ernő. Az asztalok mellett tanyáztak a Nyugat nagyjai, Kosztolányi, Tóth Árpád és Karinthy Frigyes, az ugratások, a szikrázó agytomák hőse. Itt működött 30 éven át Reisz Gyula, az „irodalmi főpincér”, aki mindig kész volt a pénztelen kezdőknek és a pénzzavarral küzdő befutottaknak írótálat, kis irodalmit, kávét, cigarettát „hozom”-ra felszolgálni. Sokszor hitelezett a neves szerkesztőnek is, amikor az a pénzét a túrion hagyta. „ön pontosan olyan, mint a favorit a turfon — mondotta neki Gyula bácsi — mindig bejön, és sohasem fizet”, Csorna Béla Bukharában történt. A helyrebillent minaret Négyszáz éves múltja során mindinkább kibillent függőleges helyzetéből a Gaukshon- mecset imatornya, amely a közép-ázsiai Bukhara városában áll. Az 1580-ban épült torony csúcsa 1972-re már 58 centiméterrel tért el eredeti tengelyétől. Nem annyira a dőlés mértéke vált aggasztóvá, mint inkább az oka: kiderült, hogy a minaretet egy hasonlóan régi építmény, a tőszomszédságában húzódó Sakrud- csatorna fenyegeti. Az elszi„A* autósztrádák apostola" nem esik kétségbe... John Goodwill angol lelkész. akit „az autósztrádák apostola” néven emlegetnek, most az energiaválság idején A turbán és a törvény A szikhek vallása előírja híveinek, hogy turbánt viseljenek. Ebből nem is származik semmi baj, amíg íz illető külföldre nem utazik. Mindenesetre az indiai Mohan Hartung Szingh volt az első áldozata annak az áj angol törvénynek, amely megtiltja a bukósisak nélküli motorkerékpározást. Az indiai motorbicikiista, miután tetten érték a közúti szabályok megsértésében, határozottan kijelentette, hogy ő — szikh, és ezért semmilyen helyzetben nem kényszerülhet arra, hogy bukósisakra cserélje fel a turbánt. nehéz helyzetbe került, mivelhogy „gördülő temploma” nagyon 6ok benzint fogyasztott. Goodwill azonban kiutat keresett és talált is. Egyik prédikációjában a következő szavakkal fordult gépkocsivezető kollégáihoz: „Higgyetek és ne feledjétek, hogyha minden olajforrás kiszárad is, ti még eljuthattok Istenhez lelketek nagy oktánszámú benzinjével.” Ébresztő-detektor Jan Bures és Pavel Hirst, a Csehszlovák Tudományos Akadémia fiziológiai intézetének munkatársai szabadalmaztatták az úgynevezett „ébresztő-detektort”. Ha az ember másfél másodpercnél tovább elszuny- nyad. a készülék éles. átható hangot hallatva felébreszti őt. Ezt a találmányt széles körben alkalmazhatják felelős éjszakai munkával foglalkozó emberek — villanytelepeken, egészségügyi intézményekben az ügyeletesek, éjszaka dolgozó mozdony- és gépkocsivezetők stb. „Csupán a brilliánsokért jöttem” Az 55 éves New York-i Olga BlündeL mintegy 300 000 font sterling értékű ékszert halmozott fel lakásán. A „finom hölgy” a következő módszert dolgozta ki: az ENSZ New York-i főhadiszállásán hivatalos levélpapírt szerzett. Ezen azután levelet írt az Egyesült Államok különböző ékszerészeinek és az ENSZdiplomaták nevében értékes ékszereket rendelt náluk. Végül bérelt, hatalmas luxusgépkocsival megállt az egyes ékszerészek üzlete előtt és „megbízói” nevében átvette a már előre becsomagolt drágaságokat. Olga Blündelnek most a bíróság előtt kell felelnie tevékenységéért. várgó víz kezdte alámosni á tornyot. A mérnökök ki akartak deríteni a részleteketAlig fogtak munkához^ máris rájöttek, hogy a toronynak nincs saját alapja. A tekintélyes építményt még régibb falmaradványokra, kő- és téglatörmelékre —1 egyszóval eredetileg is romokra emelték. Csak bámulni lehet a XVI. század építészeti szak-' értelmét, amely a tízemeletesnek beillő tornyot ilyen szokatlan alapon, ennyire megszilárdíthatta. Mert — meg keli mondanunk — a torony akár még évszázadokig rendületlenül állt volna, ha a víz nem kezdi ki és nem süly- lyeszti meg. Ekkor elhatározták, hogy a torony vadonatúj alapozást kap. A kockázatos elképzelést Ahil Bobomuradov építőmester és segédei váltották valóra. Eltávolították a régi alap egy vékony cikkelyét, úgy, hogy keskeny üreg keletkezett, amibe betont tömtek. Ezt addig ismételgették, amíg körbe nem jutottak a torony alatti betonozással. Közben szilárdító acélvázat is zártak a betonba. A torony kiegyenesítései csörlőkkel történt. Evégett vassal körülpántolták, majd a csörlők a pánthoz rögzített kábeleknél, fogva lassan a helyébe emelték. Most már függőleges a torony. Noha új alapján nem fog a víz, a következő lépés a csatornameder kijavítása lesz. A kocsihajtás művészetének története Az ókorban (Egyiptomban, Görögországban és Perzsiában) kocsiról harcoltak. s még a királyok és hercegek is harckocsikon vettek részt a csatákban. A koesihajtók foglalkozása éppoly veszélyes volt. mint amennyire fontos. Ügyességüktől, bátorságuktól és hozzáértésüktől nem csupán a velük utazó harcosok élete, hanem nem egyszer a csata kimenetele is függött. A koesihajtók emiatt túlnyomórészt a legelőkelőbb osztályból származó, legügyesebb, legkipróbáltabb férfiakból kerültek ki. Egyiptomban és Görögországban kivétel nélkül az előkelő nemesség soraiból toborozták őket. A későbbi stratégia ugyan mind nélkiilözhetőbbé tette a harckocsit a közvetlen harcban. a testedzésben azonban Turbomeghajtású szárnyashajó Panelházak összeszerelhető egyszintes panelház konstrukcióját dolgozták ki a szovjet Gipro- geologsztroj munkatársai. Az ilyen konstrukciókból egy nap alatt egész lakótelep felépíthető. Egy-egy házat nyolc részből szerelnek össze. A részek csuklósán rögzített panelpárok. A beszerelt ablakkeretek csuklós megoldásúak. A ház körülbelül 3 torma súlyú. összeszerelése egyszerű, nincs szükség szakmunkásokra. és pótanyagokra. Alapnak nyolc megfelelő magasságú tuskó is megfelel. A házat maguk a lak/ók is megépíthetik. csupán darugépkocsira «an szüks^. ( A szárnyashajók gyors térhódításukat mindenekelőtt sebességüknek köszönhetik: a folyami közlekedés gyorsaságát csaknem háromszorosára emelték. De az sem mellékes körülmény, hogy nagyon gazdaságosak, beruházási költségük két-három hajózási idény alatt megtérül. Jóllehet a szárnyashajó az időegységre vonatkoztatva több üzemanyagot fogyaszt, mint lapátkerekes vagy csavarhajtású elődei, de jóval rövidebb ideig, hiszen sokkal hamarabb ér célhoz. Így a fajlagos üzemanyag-fogyasztása kedvezőbb amazokénál. Az időmegtakarítás pedig azt jelenti, hogy több fordulót tud megtenni naponta egy adott útvonalon a hajó. Szovjet konstruktőrök az elmúlt évek során egy egész szárnyashajócsaládot hoztak létre. Ennek egyik legújabb tagia a turbomeghájtá- sú „Burevesztnyik”, ■ amely 150 utassal a fedélzetén óránkénti 100 kilométeres . sebességgel halad. nem. A kocsihajtás művészetének ismerete fontos pontja volt a kiemelkedő sportteljesítményekre nevelésnek mind Görögországban (olimpiai játékok). mind'Rómában (Ludi Trajani), A Circus Maximus a régi Rómában, és a nagy bizánci versenypálya volt az a két történelmi hely, amelyen az ilyen versenyek az egész nép részvételével lezajlottak, s még Nero császár sem találta méltatlannak ’ világhírneve csúcsán, hogy maga is gyeplőt fogjon és lovakat hajszoljon végig az arénái. Minél előbbre haladt az idő, s minél inkább északra és északnyugatra tört a keleti kultúra, annál inkább háttérbe szorult a- kocsiha.itás a lovaglás művészete mögött A lósport a középkori pompás lovagi tornákon érte el fénypontját, s valószínűleg csodálatos látvány volt, amikor a díszes ruhájú nemesség tagjaival megtelt tribünök előtt a nehéz páncélos lovak egymásnak rohantak, s a tollas, díszes sisakos lovasok lándzsával próbálták egymást kiemelni a nyeregből. S az sem lehetett kevésbé lenyűgöző látvány, amikor XIV. i^a.ios idejében elegáns udvgri hölgyek és urak értékes gálakocsikban utaztak az utakon, a kocsiülésen pedig aranysúj- tásos egyenruhában lévő méltóságteljes koesihajtók tartották a legnemesebb fajtájú lovak gyeplőjét. A későbbi időkben a kocsihajtás művészeté^ főként Európa négy országában ápolták hagyományosan; Ausztriában, Magyarországon, Angliában . és Oroszországban,
