Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-24 / 46. szám
4 ^ÖQZSPX' 171L&G PROIETÄRJÄ* £GYESÜLj£TIÍ!f! TOLNA MEGYEI UTE PU J SAG X MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEOYCI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJLA VAiAuNAP 1974 febr, £4. XXIV. évf. 4ó, szám ARA: 1,20 Ft. Közös közlemény Abd uszalem Dzsal! udnak, a Líbiai Arab Köztársaság miniszterelnökének magyarországi látogatásáról Fock Jenőnek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására 1974. február 19—21 között hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban Ab- düszalem Dzsallud őrnagy, a Líbiai Arab Köztársaság miniszterelnöke. Dzsallud miriiszterelnök és kísérete megismerkedett a Magyar Népköztársaság fejlődésével, a magyar népnek az élet különböző területein elért eredményeivel. A líbiai miniszterelnököt fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A miniszterelnökök megvizsgálták a magyar—líbiai kapcsolatok helyzetét, továbbfejlesztésének lehetőségeit, eszmecserét folytattak időszerű nemzetközi problémákról. A szívélyes és őszinte légkörű tárgyalásoiíon megelégedéssel állapították meg. hogy a két ország kapcsolatai mindkét fél előnyére fejlődnek, és további lehetőségek vannak a politikai, gazdasági, műszakitudományos, kulturális és oktatási együttműködés szélesítésére. A magyar fél kifejezésre Juttatta, hogy a Magyar Nép- köztársaság kész részt venni a Líbiai Arab Köztársaság gazdaságfejlesztési terveinek megvalósításában és líbiai szakemberek képzésében. Megállapodtak abban, hogy a két ország illetékes szerveinek küldöttségei az igényeknek megfelelően találkoznak a kérdések részletes megbeszélésére. A felek hangsúlyozták, hogy a látogatás során aláírt gazdasági, kereskedelmi és műszaki- tudományos együttműködési egyezmény, valamint a kormányszintű gazdasági vegyes bizottság létesítéséről szóló megállapodás új lehetőségeket nyit a kapcsolatok további jelentős fejlődéséhez. Kifejezték készségüket, hogy a közeljövőben megtárgyalják és aláírják a két ország közötti légiközlekedési egyezményt A Magyar Népköztársáság Minisztertanácsának elnöke tájékoztatta a Líbiai Arab Köztársaság miniszterelnökét a magyar népnek az MSZMP vezetésével elért eredményeiről. Ismertette a Magyar Népköz- társaság külpolitikájának elveit, törekvéseit és álláspontját a nemzetközi kérdésekben. A Líbiai Arab Köztársaság miniszterelnöke tájékoztatta magyar partnerét az 1969. szeptember 1-i forradalmat követően elért eredményekről, Líbia gazdasági, politikai és társadalmi fejlődéséről. A líbiai miniszterelnök nagv- Sfe értékelte a Magyar Népköztársaság sikereit a szocializmus építésében. A felek különleges figyelmet szenteltek a közel-keleti eseményeknek. Elítélték Izraelnek az imperializmus és a. cionizmus által támogatott hódító politikáját, amely nemcsak az arab országok fejlődését, hanem a nemzetközi békát és biztonságot is veszélyezteti. Megerősítették, hogy teljes mértékben támogatják a Palesztinái nép nemzeti felszabadító harcát és törvényes jogait, beleértve az önrendelkezés és a hazájukba val<5 visszatérés jogát is, az ENSZ alapelveinek és határozatainak megfelelően. A felek aláhúzták, hogy a szocialista országok és az arab országok őszinte barátsága és együttműködése az antümpe- rialista harcot, valamint a világ népeinek szabadságáért folyó küzdelmet szolgálja. Kiemelték azon elv- sérthetetlenségét, amely szerint minden államnak és népnek joga i (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János fogadta Serif Belkasszemet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szombaton fogadta Serif Belkasszemet. az algériai forradalmi tanács tagját, állam- minisztert, az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) hazánkban tartózkodó küldöttségének vezetőjét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen véleménycserét folytattak az időszerű nemzet, közi politikai kérdésekről, a két ország, valamint az MSZMP és az FLN kapcsolatairól. A megbeszélésen részt vett Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. üedvez a tavasziam időjárás a mezégazdaságmalk A szekszárdi Jóreménység Tsz felkészült a munkákra Az utca embere elégedett az idei téllel. .Téllel? Aligha nevezhetjük annak, hiszen havat jószerivel nem is láttunk az elmúlt hónapok folyamán. Hogyan érinti a mezőgazdaságot a februári tavasz? Erre kértünk választ tegnap délelőtt Majsai Józseftől,, a szekszárdi Jóreménység Tsz elnökétől. — A mezőgazdasági munkák szempontjából igen kedvező a mostani enyhe időjárás. A téli hónapokat végigdolgozhattuk, s ezt bizonyítja az is. hogy a 72 hektárnyi új telepítésű szőlőnkből mindösz.; A szakközépiskolai képzés és nevelés a MTESZ oktatási bizottsága előtt A Műszaki és Természettudományi. Egyesületek Szövetsége Tolna megyei szervezete oktatási bizottságának kezdeményezésére Szeles zárdon a MTESZ helyiségében tanácskoztak a megyei vállalatok képviselői, hogy az MSZMP Központi Bizottságának 1972. évi oktatáspolitikai határozatában foglalt elvek alapján az 1973. évi 24. sz. törvényerejű rendelet által meghatározott szakközépiskolai nevelés és képzés kérdéseiben széles körű eszmecserét folytassanak. A tanácskozáson megjelent Zombai László, az MSZMP Tolna megyei Bizottsága munkatársa, Bakos Mária, a megyei tanács vb. munkaügyi osztálya és Jávor István a megyei tanács vb. művelődésügyi osztálya képviseletében. A tanácskozáson König István, a MTESZ Tolna megyei szervezete oktatási bizottságának titkára vázolta az 1961.> évi III. törvény alapján bevezetett szakközépiskolai képzés során elért eredményeket, az 1965. évi 25. számú tvr. rendelet által módosított szakközépiskolai célkitűzéseket, majd az állami oktatás helyzetéről szóló párthatározat alapján létrejött 1973. évi 24. sz. tvr. rendelet által meghatározott feladatokat. A tanácskozáson ezután élénk vita alakult ki a következő kérdésekben: — a szakközépiskolai képzés célját illetően; — a szakközépiskolák és szakmunkásképző iskolák közötti munkamegosztás kérdésében; "i szakközépiskolák szakosítása tárgyában; — a technikusképzés különböző kérdéseiben. ' A tanácskozáson erőteljesen hangsúlyt kapott, hogy az automatizálás és félautotnatizálás egyre magasabb elméleti felkészültségű szakembereket kíván. továbbá az, hogy az ipar és mezőgazdaság számos területén a hagyományos szakképzést a magasabb elméleti szintet biztosító szakközépiskolai képzésnek kell felváltania. A leghevesebb vita abban a kérdésben volt, amely arra kért választ, hogy szakközép- iskolában mely szakmákat oktassanak. Az üzemek képviselői hangsúlyozták, hogy az oktatási rendszer átszervezése során a szakközépiskolai tantervben helyet kell kapnia a korszerű munka- és üzemszervezésnek. Előtérbe kell kerülnie a képzés során a rendszerszervezés oktatásának. A szakközépiskolai oktatás kérdéseivel szoros összefüggésben élénk vita alakult ki a szakmunkástovábbképzésről. A vállalatok képviselői elmondották, hogy az ezzel kapcsolatos kormányhatározat végrehajtása nehézségekbe ütközik, így például he- gesztőtanfoíyam szervezése, stb. Ezen keresztül a vitában felszólalók érintették a szakmunkásátképzés kérdéscsoportjait is. A technikusképzéssel kapcsolatban elsősorban a technikusok helye és szerepe volt a vita tárgya. A tanácskozás végén König István, az oktatási bizottság titkára válaszolt a vita során felmerült kérdésekre, Sz.-L. A Madách Ssínháis Szekszárdi* m A közelmúltban felkereste levelével a megyei művelődési központot a budapesti Madách Színház. Szokatlan és nagyon örvendetes ajánlatuk: létesítsen a „Babits” kapcsolatot a színházzal. A tárgyalások azóta megtörténtek: májusban két vendégjátékot láthatunk a Madách Színház repertoárjából: Molnár Ferenc Hattyúját és Leonard Gershe „A Pillangók szabadok” című művét. Bemutatja májusban önálló műsorát a színház egyik vezető művésznője, Sütő Iren, Azokat a darabokat, amelyeknek előadásához zsinórpadlás vagy forgószínpad szükséges, nem tudja a színház Szekszárdon is eljátszani. Más. szervezési kérdések is bonyolítják a műsoregyeztetést, mindenesetre valószínű, hogy ősszel láthatjuk a színház Otelló-előadását, az elképzelések szerint a bérleti előadások közé is beiktatnak néhányat a fővárosi színház műsoraiból. sze öt hektárnyi metszetlen." Persze, korai az öröm, hiszen megérhetünk a mostaninál sokkal rosszabb időt is. Egy márciusi fagy nagyon káros lenne számunkra. Miért? őszi vetésű kalászosainkat i megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy a vetések teljes fejlődésben vannak. Mostani fejlettségi szintjüket a szokásos időjárás esetén csak március végén érnék el. Ha most fagy lenne, gabonaféléink elfagynának. és kezdhetnék elölről, ami nagy időveszteséget jelentene. A gabonafélékről elmondottak vonatkoznak a szőlőre, gyümölcsöseikre is, amelyek már majdnem a -rügypattanásnál tartanak. Az elmondottakon túl kedvezett a tavaszias időjárás abban is, hogy a közelmúltban megkezdhettük közel negyven hektáron a szervestrágyázást. A kalászosok fej trágyázását körülbelül 60—85 százalékban, az őszi szántások tavaszi munkálatait — simuózásí — pedig közel 80 százalékban végeztük el. Ami a csapadékot illeti. Igen szegényes volt az eddigi tél, hiszen mind hóból, mind esőből nagyon kevés esett. A mai eső nagyon jól jött nekünk, s azt kívánjuk, bárcsak még 50 —60 milliméter csapadékot kapnának földjeink. Ha a mostani esőzést kedvező, napsütéses időjárás követi, hozzákezdhetünk a kora tavaszi ipari növények — len, napraforgó, kender — vetéséhez, amelyekből közel 200 hektáron termesztünk az idén. Itt hadd jegyezzem meg azt. hogy termelőszövetkezetünk számára különösen fontos a kendermag , mielőbbi föld! .juttatása. Hogy miért? Tavaly nyáron a kender betakarításában, új technológiát vezettünk Be, amely* nek lényege, hogy a lábon álló kender lombozatát vegyszerekkel leszárítottuk, ezáltal a dán gyártmányú gépekkel könnyebb a betakarítás. Az ipari növények vetése után — ha az időjárás kedvez —, hozzáláthatunk a tavaszi vetésekhez, előkészíthetjük a magágyat." Legfontosabb tavaszi munkáink közé tartozik majd a kukorica, burgonya vetése. Reméljük, hogy az időjárás miatt ezeknek nem lesz különösebb akadálya.- vj - j
