Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-23 / 45. szám

*

I

Nem mindenki tanulhatott gyerekkorában

Beszélgetés Bárd Flóriánnal

Megyeszerte ismerik Bárd Flóriánt. Jászapátiból került megyénkbe 1929-ben. Tizennégy évig Lajvér-pusztán tanított. „művelte a népet”. Aztán volt nemzeti bizottsági elnök, kisgazdapárti vezető, polgár- mester Szekszárdon, tanfelügyelő, művelődési osztályvezető-helyettes a megyei tanácson. „O, a Flóri bácsi sohasem fér a bőrébe” — mondják róla szeretettel, becsüléssel, enyhe iróniával, vagy éppen mérgesen.

— Tolna megye szellemi életének országszerte elismert területe a felnőttoktatás. Flóri bácsi irányítja.

— Pusztai tanítókorom óta foglalkozom a pusztai, tanyasi emberekkel. Megismertem őket, a problémáikat. Közel tudok hozzájuk kerülni, meg tudom nyerni őket. Ez a feltétele annak. hogy végezhessem a munkámat. 1938-tól kezdve ismerem a művelődésügyet, többször rádöbbentem, hogy vannak olyan területek, ahol sok olyan ember él, aki hátrányos helyzetben van: munkavégzés, érvényesülés, művelődés szempontjából. Többször felhívtam az akkori népművelési csoport figyelmét ezekre a területekre, a munkásszállásoktól egészen a pusztákig. De az erejükből nem futotta. Mikor nyugdíjba készülődtem, elhatároztam, én fogok ezzel a területtel foglalkozni: A kultúra perifériáján élő emberekkel, akik nem azért élnék ott. mert nem akarnak magasabb szintű kulturális helyzetbe kerülni, dea munkakörük, családi helyzetük megnehezíti a változtatást.

Elsősorban az alapokat kell lerakni, ha nem is úgy, mint a gyerekek a nyolc általános iskola után, de legalább ugyan- 4 azt az anyagot, ismeret fokán sajátítsák él az emberek.

— Hogyan kezdett a munkához?

— 1969-ben az országos felnőttoktatási konferencián szó esett róla. hogy Salgótarjánban magántanulókat készítenek elő általános iskolai vizsgára Elutaztam Salgótarjánba utánanézni. Üzemben működő tanfolyam volt, ahol a tanár előadásokat tartott a dolgozók általános iskolájának tantervi anyagából. Három óra hosszat tartott például egy kémiaóra. Nem tartottam jónak. Hazajöttem, és hamarosan beindítottuk a kísérletet Faddon. Tolnán és Sióagárdon. Ez három típusú község, Sióagárd elsősorban mezőgazdasági jellegű, Tolna iparosodó. Fadd téesz-község. de a termelőszövetkezet melléküzemágakat tart. Megnyertem a község vezetőségét a kísérlet ügyének. Felmértük, hogy kik nem végezték el az általános iskolát. Közülük választották ki azokat, akikkel a községnek, üzemnek tervei voltak — akiket brigádvezetőnek, csoport- vezetőnek szántak. Az oktatás megkezdése előtt felmérést végeztünk: a különböző tantárgyakból megvizsgáltuk az ismereteiket: mit tudnak, mire emlékeznek. Tájékozódtunk, hogy ennek alapján meghatározhassuk azt az ismeretanyagot. amit a csoportnak ei kellett sajátítani.

— Milyen elképzelései voltak a kísérleti csoportokkal?

— Valóban tanulni akaró társasággal akartam dolgozni, hogy megtudjuk, a lerövidített idő alatt igyekezettel, csoportban végzett módszeres oktatással el tud’ák-e sajátítani az általános iskola leglénye1974. február 23.

gesebb tudnivalóit. Ezek a csoportok 1970-ben kezdték a tanulást.

— Milyen sz®rv finanszírozta

a munkát?

— A megyei tanács 36 ezer forinttal, a felszereléseket — magnót — a Népművelési Intézet adta.

— Milyen eredménnyel járt

a kísérlet?

— Hatvan beiratkozóból 45 elvégezte az általános iskolát.1, Nagyon jó mérleg: országosan felfigyeltek rá.

— Pedig ez nem afféle „bizonyítványgyártó” tanfolyam volt.

— Nem is mi vizsgáztattuk a tanulókat, egyik tolnai iskola. amelyik 1966-tól vizsgáztatja a magántan ulókat az egész járás területéről.

— Mi követte a kísérleti esztendőt?

— Az egész anyagot leraktuk a pártbizottság és a megyei tanács asztalára, kérve, hogy bizonyos összeget — az óradíjakra. költségekre — biztosítson, s szélesíthessük az oktatás területét. A megyei tanács ma már körülbelül hatszázezer forintot ad, hogy ezek az emberek elvégezhessék az általános iskolát.

— Milyenek a tanulás módszerei ?

— Irányelveket adtunk ki, amelyeket mindenhol a csoport képére formálnak. A tanmenetet a helyszínen alakítják. Az irányelvek a legszükségesebb tudnivalókra irányítják a figyelmet. Az OTI kiadta a vizsg.V tételeket. Az irányelvek és a vizsgatételek megszabják, hogy miben kell tájékozottnak lenni a vizsgára készülőknek. A csopprtok pedagógiai felelősei ügyelnek a tantárgyi koncentráció helyességére szervezik a kiscsoportos, egyéni foglalkozásokat. A csoportok létszáma nem lehet húsznál több. Rugalmasak vagyunk abban is, hogy mikor, hányszor jöjjenek össze: aho^v a munkájuk leginkább lehetővé teszi. Nem kell — ha csak nem kívánják — iskolában, a gyerekek padjaiban kuporogni. A művelődési ház klubjában jönnek össze. Tanulnak, de felnőtt emberek — dohányozhatnak is. Kértük a tanárokat: ne üljenek fel a katedrára — átvitt értelemben sem. Ne játsszák meg a mindent tudó pedagógust. Egyenrangú emberek, akik közül az egyiknek az a dolga, hogy átadja ismereteit. Nem ítélkezik, nem oktat ki, csak tanít. Az eltelt három év alatt 950 ember szerezte meg az általános iskolai végbizonyítványt. Jelenleg 45 csoport működik, amelyben hét- nyolcszáz ember tanul.

— Milyen korú a tanulók zöme?

— A töbhség 35—45 közötti.

— ,Mi az oka?

—■ Ez az a korosztály, amely a háborús évek után járt iskolába. de valamiért nem tudta elvégezni. Nem mindenki tanulhatott gyerekkorában.

— Milyen okok miatt szánják rá magukat a tanulásra?

— A kísérleti csoportban volt hat-nyolc ember, akinek anyagi haszna a tanulásból egyáltalán nem volt. Az egyik faddi férfi például azért tanult, hogy a „tanonca” ne mondhassa „mit beszél az öreg, még az általánost sem végezte el”. A másik, hogy belenézhessen a fia füzetébe és értse is. ami ott van. De '• van olyan oka is, hogy bizonyos szakmai tanfolyamokra nem mehet, csat aki elvégezte az általánost. Jogosítványt is csak az kaphat.

— A munkások továbbtanulását nem minden munkahelyen nézik jó szemmel. Milyen tapasztalatai vannak e téren?

— Eleinte nehéz volt Ösz- szehívtunk egy dél-dunántúli konferenciát ide Szekszárdra, ahol a dunántúli nagyüzemek vezetői, oktatási felelősei jelentek meg. Ismertettem a kísérlet eredményeit, célját. Azóta a szakszervezet rendez találkozót a vezetőkkel éven5*. Lassan belátták, hogy érdekük tanult emberek foglalkoztatása. A kajmádi állami gazdasági igazgatója nagy gondban volt. amikor megkapta a fejőgépeket. Azok mellé nem állíthatott oda olyan embereket. akiknek alapvető műszaki ismereteik sem voltak. A szakemberek profilirozásához viszont szükségesek az alapok. Kajmádon ez a belátás indíttatott iskolai tanfolyamot, de még sok helyen ugyanígy indult.

— Hányán dolgoznak a munkacsoportban?

— Harminchatan vagyunk a megye területén. Matematika. biológia, kémia és egyéb szakos tanárok, akikkel a módszertani problémákat is közösen oldjuk meg.

— Milyen terveik vannak?

— A Népművelési Intézet segítségével felkutatjuk az 1970-ben végzetteket, megtudni mi lett velük, mire vitték, hasznosították-e a tanultakat.

— A kísérletnek országos

visszhangja volt. - >

— Az ötlet máshol született meg, de a módszert itt. Tolnában kísérleteztük ki. Mező- gazdasági. üzemi szinten való alkalmazást, a módszereket, a tantárgy-felosztást, a pedagógiát. a felméréseket ml kísérleteztük ki. Az eredményeket leírtam, a Népművelési Intézet megjelentette. Attól kezdve járjuk az országot, ismertetjük a módszereket. Hívtak

Zalába, több megyébe, sőt tavaly még Nógrádba is. ahol annak idején először találkoztam az ötlettel.

— Nem érzi néha. hogy elég,, hogy most már abbahagyja?

— Koszorúér-szűkületem van és frontátvonuláskor bizony szenvedek. Szeretném, ha most átvenné valaki a munkacsoport irányítását tőlem, át szeretném adni valakinek a tapasztalataimat. Dolgozom a természetvédelmi tanácsban is, az időm nagyobb résziét most ez foglalja le. A szekszárdi horgászok elnöke vagyok, országos vezetőségi tag, az ifjú horgászok klubját vezetem. Látja, nyugtalan ember vagyok, még most is találok magamnak munkát, nem tudok meglenni tevékenykedés nélkül.

— Elégedett ember?

— Az életemmel igen. És azt hiszem, « közügyekben hallgatnak ráül. Igaz, csak olyasmit kérek, ami reális. Az embernek mindig fel kell mérni a lehetőséget, rendelkezésére álló erőket. Ezt kell csinálni a felnőttoktatásban, a természetvédelemben és a saját életünkben is. Én e szerint éltem, dolgoztam és élek, dolgozok most is.

VIRÁG F. S.

Cj gyártmány az MMG-ben

Az MMG szekszárdi műszergyárában új típusú oxigén és dissous-gáz reduktorok sorozatgyártását kezdik meg. Ezekben a hónapokban a. gázhegesztéshez elengedhetetlenül szükséges berendezések na#7 szériában történő összeállításának előkészítését végzik.

A prototípusokat még az elmúlt évben elkészítették, s azokat már az - előírásoknak megfelelően meg is vizsgálták az arra illetékes intézetek. Ennek alapján kiadták a forgalomba hozatalra az engedélyt.

Ezekben a napokban az 500 oxigén és 500 dissous-gáz reduktorból álló nullszéria utolsó darabjait állítják ösz- sze. Ezzel .egyidőben folyik a munka, hogy a régj típusú, ugyanilyen rendeltetésű

berendezéseket előállító üzemrészben, a korábbinál sok- kallta modernebb gyártósort ’ kialakítsák. A gyár más műhelyeiben készítik a hegesz- tőreduktorok alkatrészeit, hogy a következő hónapban már folyamatosan szerelhessék a készülékeket. A tervek szerint ezekből a berendezésekből még az idén 40 ezer darabot átadnak a kereskedelemnek.

Hét szocialista brigád nyerte el a bronz- és zöldkoszorús címet a faddi Lenin Tsz-ben

Megtörténtek az értékelések. A versenybizottság felülvizsgálta a vállalásokat és teljesítéseket. Ezek alapján két brigád bronzkaszorús, öt brigád pedig zöldkoszorús bridok között a párt- és gazdaságvezetés közel 74 ezer forintot osztott ki. Az immár hagyományos munkaverseny 1973-ban is kimagasló eredgád lett. A szocialista brigá- ményeket hozott.

12 °/o-hal nőtt az árbevétel, 27 °/o-kal a nyereség

Mérlegzáró közgyűlés az ipari szövetkezetekben

Ma délelőtt a megye három ipari szövetkezetében — a Bonyhádi „BONY” Cipőipari, a Bátaszéki Kádár- és Fatömegcikk, valamint a Dombóvári Vegyesipari Szövetkezetben tartanak mérlegzáró közgyűlést. A „sort” ez a három szövetkezet kezdi, majd az ezután következő három hétben a megye valamennyi ipari szövetkezetében sor kerül erre a fontos eseményre. Utolsóként — március 16-án — a Báta- széki Építőipari Szövetkezet és a Dunaföldvári „Földvár” Gumiipari Szövetkezet vezetősége ad számot a tagságnak az

1973. évi munkáról, gazdálkodásról. terjeszti a közgyűlés elé döntésre a nyereségfelosz- tási javaslatot és az 1974. évi tervet.

A szövetkezetekben elkészültek az 1973. évi mérlegek, néhány kivételével már mindegyikből egy-egy példány a KISZÖV-nél van. A megyei szövetségben dolgoznak az ösz- szesítésen. így előzetes adatok már rendelkezésre állnak arról. hogyan xermelt, gazdálkodott a megye szövetkezeti ipara az elmúlt évben.

A megye 31 ipari szövetkezetének árbevétele megközelíti az 1,3 milliárd forintot, tizenkét százhlékkai magasabb, mint az előző évben. A dolgozólétszám átlagosan 10 914 tő volt. alig két százalékkal magasabb az előző évinél, tehát a termelés növekedésének túlnyomó többségét a termelékenység emelése hozta. Ezek az adatok is tükrözik azt a folyamatot, ami néhány évvel ezelőtt kezdődött el, amikor a megye szövetkezeti ipara is áttért az intenzív fejlesztésre. Javult az üzem- és munka- szervezés, a változó piaci igényeknek megfelelően alakult

a termékstruktúra, értékesítési problémák nem voltak, elfekvő készletek nem keletkeztek. A belkereskedelmi értékesítés 17,1, az export 29,2. a lakossági javítás-szolgáltatás 5 százalékkal — az országos szövetkezeti átlagot meghaladó ménékben — nőtt.

A nyereség csaknem 40 millió forinttal — 27 százalékkal — haladta meg az előző évit, a növekedés üteme tehát több mint kétszerese volt a termelés emelkedésének. Míg az elmúlt években mindig akadt néhány veszteséges szövetkezet, 1973-ban valamennyi nyereséget ért el. Természetesen nagy a szóródás, van, a csökkent, másutt pedig emelkedett az egy évvel előbbihez képest.

A magasabb nyereségből nagyabb összegű fejlesztési és részesedési alapot képeznek. A megye szövetkezeti iparában már 6zinte hagyomány, hogy a nyereségrészesedés hányadából jelentős összegeket csoportosítanak át a fejlesztési alap növelésére. Erre ösztönöz az érvényben lévő nyereségszabályozási rendszer is. Ugyanis a vállalatok, szövetkezetek eszközarányosán képzett fejlesztési nyereséghányadát általában 60 százalékos adó terheli, a részesedési alapból átcsoportosított összeg adózása kedvezményes. 40 százalék. így ahol a részesedési hányad egy része beleesik a progressiven adózott felső. 70 százalékos sávba, az átcsoportosított ösz- szeg tulajdonképpen megduplázódik. Egymillió forintnál lemondanak 300 ezer forint, különben kifizethető részesedésről, és kapnak 600 ezer forint fejlesztési alapot. Ugyanakkor a saját fejlesztési alap

feltétele a központi támogatásnak és hitelnek is. A szövetkezetek egy része már meglévő kötelezettségek, kölcsönök törlesztésére fordítja az átc6o- p>ortosított fejlesztési alapot, a többit pedig idei és jövőbeni beruházásra fordíthatja.

Az idén már a szövetkezetek többsége élt ezzel a lehetőséggel: Tizenhat ipari szövetkezet közei tizenhétmillió forintot — a tavalyinak kétszeresét — tesz át az „R”-ből az „F” nyereségrészbe, az adó befizetése után mintegy tízmillió forinttal növelve a fejlesztési alapot. A Szekszárdi Szabó Ipari Szövetkezet hatmillió forintot, a Tolna megyei Ruhaipari és a Dombóvári Univerzál másfél-másfél millió forintot csoportosít át.

Az utóbbi évékben kialakult módszer vált most már általánossá a mérlegzáró közgyűlések előkészítésében is. A vezetőség és a különféle bizottságok írásban készítették el a beszámolókat és a közgyűlés döntésére váró előterjesztéseket, ezeket lesokszoro- sították és eljuttatták a tagoknak. így a tagság előre tanulmányozhatja a beszámolókat, a legfontosabb mutatókat, amelyek csak a közgyűlésen felolvasva nem adhatnak alapot az átgondolt, érdemi hozzászólásokra, vitákra. így azonban a tagságnak módjában áll élni a szövetkezeti demokrácia biztosította jogokkal. Ahol két-há- rom évvel ezelőtt is már ígv készültek fel. és készítették fel a tagságot a közgyűlésre a vezetőknek kevesebbet kellett beszélni a közgyűlésen, ám annál több érdemi kérdés, hozzászólás hangzott el a tagság részéről.