Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-22 / 44. szám

* Az idei ér az 1975-ös jubileumi esztendő előkészítését szolgálja Tanácskoztak a* MSZBT-tagcsoportok vezetői Tegnap a megyei pártszék- házban István Józsefnek, a megyei pártbizottság osztály­vezetőjének elnökletével ta­nácskoztak a megyében műkö­dő MSZBT-tagcsoportok ügy­vezető elnökei, az adott terü­let pártalapszervezeteinek tit­kárai és a megyei-városi párt- bizottságoknak az MSZBT-vel foglalkozó munkatársai. A ta­nácskozás előadója Regős Gá­bor. a Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság országos titkára volt,, zárszót István József mon­dott. Az előadás az elhangzott felszólalások, valamint a zár­szó értékelését adták az el­múlt év munkájának, amelyet a magyar—szovjet barátságéi, mély•* 3se és kiterjesztése ér­dekében a tagcsoportok végez­tek. majd felvázolta az 1974. év teendőit. Mind a beszámoló, mind a hozzászólások hangsúlyozták annak fontosságát, hogy az 1975-ös év jubileumi esztendő, ekkor emlékezünk meg hazánk felszabadulásának 30. évfordu­lójáról, így az idei évnek az erre való elmélyült felkészülést kell szolgálnia minden tag­csoportunk életében. Az idei év eredményességé­nek. az előbbre lépésnek, va­lamint az alapos felkészültség­nek a feltételei már tavaly megteremtődtek. Ennek érzé­keltetésére felidézzük a rend­kívül színes program néhány akcióját, rendezvényét az elő- hdó értékelése alapján. Felejthetetlen megyénk dol­gozói számára is az az akció, amely a Szovjetunió legna­gyobb köztársaságát, az OSZSZSZK-t volt hivatott meg­ismertetni a magyar dolgozók­kal ..A Balti-tengertől a Csen­dee-óceánig” címmel. Az „Ez a való világ”-akció magával hozta a szovjet filmek látoga­tottságának növekedését. KI kell emelni a Majakovszkij 80. születésnapja emlékére rende­zett irodalmi műsorokat, to­vábbá a doni kozák táncegyüt. tes és a tambovi művészeti együttes nagy sikerű előadá­sait. Megnőtt megyeszerte az orosz nyelvoktatás iránti ér­deklődés és a törekvés a Szov­jetunió. a szovjet nép életének alaposabb megismerésére,' A különböző küldöttségek, dele­gációk látogatása egymás ha­zájában, kiemelkedően a Tam­bov és Tolna közötti testvér- megyei kapcsolat, nagyon jól szolgálták és szolgálják a magyar—szovjet barátság el­mélyítését. Ami a tagcsoportok előtt ál­ló idei feladatokat illeti, né­hányat emelünk ki az 1974-es munkatervből, különös figye­lemmel arra, hogy idén a tár­saság munkájának középpont­jában a 30. évfordulóra való felkészülés áll- Idén szeptem­bertől az MSZBT, más szer­vekkel együtt, országos vetél­kedőt hirdet az évforduló tisz­teletére. Feltehetően nagy tö­megeket fog vonzani az orszá­gos amatőr fotópályázat. Ez a program kibővül azzal, hogy Tolna megyében az amatőr- filmesek részére külön pályá­zatot hirdetnek a barátság be­mutatására. Megyénkben jelenleg 30 MSZBT-tagcaoport működik, az idén 3—4 újabb tagcsoport megalakulása várható. Me­gyénkből tavaly közel négy­ezren jártak a Szovjetunióban, ismerkedtek az emberekkel, a hatalmas országgal és mélyítet­ték a barátságot a két nép fial között. Újabb látogatások­ra az idén is lesz lehetőség és ismét számos szovjet küldött­séget üdvözölhetünk majd me­gyénkben. A tanácskozás egészén át­vonult az a gondolat, amelyet István József zárszavában is hangsúlyozott: a magyar— szovjet barátság ápolása me­gyénkben is az egyik legfon­tosabb politikai kérdés. És az MSZBT-tagcsoportok ebben a szellemben végzik munkájukat. Igények és lehetőségek Mennyi gépet) műtrágyát kap idén a mezőgazdaság ? 1,45 millió tonna — még ki­mondva is hatalmas mennyi­ség — és ha hozzátesszük, csak hatóanyagban számolva kap ennyi műtrágyát az idén a mezőgazdaság. Tíz százalék­kal többet, minx tavaly... így nyilatkozott két héttel ezelőtt az AGROTRÖSZT vezérigaz­gatója. A kérdés ezek után az lehet: mennyi jut ebből Tolna me­gye mezőgazdasági üzemeinek, és mennyi jut traktorból, kombájnból, munkagépből? A megyei AGROKER-tői ka­pott tájékoztatás szerint a me­A területfejlesztés és a munkaerőhelyzet Tudományos ülés Szekszárdon A területfejlesztési koncep­ciók és a munkaerőhelyzet kapcsolata, valamint a munka­erő magatartás kutatásának elvi és gyakorlati kérdései szere­peltek annak a tudományos ülésnek napirendjén, melyet a Pécsi Tudományegyetem Ál­lam- és Jogtudományi Kará­nak állam jogi tanszéke, a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem pécsi tagozatának vállalatgazda&ágtani tanszék- csoportja. a városi tanács és a Magyar közgazdasági Társa­ság Tolna megyei szervezete tegnap délelőtt rendezett Szek­szárdon. Az ülésen részt vett Somi Benjamin, a megyei párt- bizottság titkára, dr. -Gyugyi János, a megyei tanács elnök­helyettese, Császár József, a városi tanács elnöke, valamint a város termelő, szolgáltató. egészségügyi és kommunális intézményeinek, szerveinek ve­zetői, képviselői, A tudományos ülés elnöke dr. Bihari Ottó akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár volt, akinek megnyitó szavai után dr. Ka­marás Károly, a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egye­tem pécsi "tagozatának tanár­segédje beszélt a szekszárdi területfejlesztési koncepciók és a munkaerőhelyzet kapcsolaté­ról. Ezután dr. Markos György, a Pécsi Tudományegyetem Ál­lam- és Jogtudományi Kara állam jogi tanszékének adjunk­tusa tartott előadást „A mun­kaerő magatartás kutatásának elvi és gyakorlati kérdései Szekszárdon” címmel. Az elő­adásokat több hozzászólás kö­vette, majd dr. Bihari Ottó zárszavával fejeződött be a tudományos ülés. Magyszékelyi hétköznapok 2. Sok meglettebb és idősebb emberrel folytatott beszélge­tés után már évekkel ezelőtt az a vélemény alakult ki az újságíróban", hogy falvainkban á lokálpatriotizmus megnyil­vánulásainak jól körvonalaz­ható sémája van. Kezdődik a ..bezzeg régen!” hangsúlyozá­sával és lelki szemeink már látják is azt a rózsaszínű fes­tékbe- mártott ecsetet, mellyel a szemtanúk átpingálják a múlt képét. Nagyszékely ben nem ez volt a helyzet. A he­lyi társadalmi élet legforgal­masabb fórumán, a nagy ven­déglőből megmaradt italbolt­ban beszélgettünk többekkel. Az ilyesfajta pult melletti, rexasztal környéki csevegé­sekhez bemutatkozás nem mindig szükségeltetik, így be­szélgető társaink közül csak kettő nevét ismerjük. Neme­si Fülöpét, aki őslakos helybé­li és egy hatalmas termetű idps gazdaemberét, Uzsák Zoltánét, aki termelőszövet­kezeti elnök is volt. A postát a levélkézbesítő képviselte, a gépműhelyt egy szerelőruhás fiatal férfi, a nyugdíjasokat egy ősz bácsi, aki légiónyi sörös üveget hozott vissza. — Akkora kocákat láttunk a falu szélén, — kezdtük — mint megannyi kisebb teher- taxi. — Sertés az még van, hi­szen a háztájiból tavaly több mirft ezret adtak le, de a régi marhaállománynak már nyo­ma sincs. Tudja mi volt itt azelőtt? Csak a rideg gulyá­ban 3+-400 jószág, a faluban pedig még egyszer ennyi, meg ezer b'rlca. — Jók a földek? — De mén mennyire! Húsz­nál magasabb az aranykorona érték, de van 32 AK-s tábla is. igaz hogy az szőlő! Itt a hegyek közt mindig többet termeltünk, mint a tolríané- mediek a lapban. Hármas forgóban termeltek régen, pillangós, gabona, ka­pás, Sok a legelő és jó is. — Régen árverésen vettük meg a füvet, Ki vesz füvet máma? Senki! Váratlan fordulattal ezután következnek az önkritikus és a letagadhatatlan tényeket el­ismerő vélemények: — Igerf ám, de ma mégis többet ad egy hold, mint ak­kor. Ki adott régen 200—250 kiló műtrágyát a földnek hol­danként? Nem adtunk egy grammot se! — A fiatalok ma már nem szívesen bajlódnak marhával. Nem akarnak annyit dolgoz­ni, mint mi valamikor. De 1*i teszik, ne is dolgozzanak! Ma már majdnem mirídent elvé­geznek a gépek ... Nemesi Fülöp panaszkodni kezd, hogy tegnap csak három zsák búzát vett vállra segítség nélkül és ötvennégy éves lé­tére máris (!) elfáradt. Hová tűnt az ifjúság? Múlnak az évek... A lassan nosztalgikussá vá­ló hangulatból a tények felé fordulunk. Száz • nagyszékelyi kereső közül tizenöten az iparban, építőiparban keresik kenyerüket. Hatvankilencen a mezőgazdaságban, tizenhatan egyéb helyen. Előbbiek és utóbbiak zömmel a falun kí­vül. A mezőgazdasági kere­sőkre vonatkozó szám nagyjá­ból azonos azzal, amelyik a századforduló körüli Magyar- országra volt jellemző. Kere­sőket és eltartottakat együtt számolva a termelőszövetke­zetből 258-an élnek. 124-en jérrTak az Alsópéli ÁG-hoz, 72-en az erdőre, az „egyéb mezőgazdaság’’ rovatba pedig 2á nagyszékely it sorol a sta­tisztika. Jankó Imre tsz-elnök elé­gedett: — Ilyen jó esztendőnk még sosem volt, mint a tavalyi. Elsősorban a növénytermesz­tés hozta a pénzt, mert az ál­lattenyésztésben saját erővel meg kellett valósítanunk a brucellózis-mentesítést. A tervezett százas tehénállo­mányt jövőre érjük el. Mun­kaerőgondjaink nincsenek, a tagság 42—43 százaléka 30 évesnél fiatalabb, a férfiak elsősorban a gépüzemben dol­goznak. Fokozatosan törek­szünk, nagy — 100 lóerős — gépek beszerzésére, ezt a domborzati viszonyok megkö­vetelik. Zárszámadáskor 23 999 fo­rintos közösből szerzett jöve­delmet tudtak kimutatni egy rendszeresen dolgozó tagnál. A munkából részüket állan­dóan kivevőknek végelszámo­lásnál a benntartott 20 száza­lékos részesedés helyett 30 százalékot fiiettek. A buda­pesti Április 4. Ruházati Ktsz februárban beindította nagy­székelyi részlegét. A régi is­kola fénycsővilágítású termé­ben huszonhét villanyvarrógé­pen dolgoznak a nők. A fővá­rosból érkezett szakember úgy vélekedik, hogy a lányok, asszonyok már a betanulási idő fele tájékán teljes értékű termelést produkálnak. — Ekörül mégis van vita,— így az elnök. — Gépet, kisza­bott anyagot a ktsz ad, a kész terméket elszállítja. Mi a varróüzemi nőket alkalma­zottakként kívánjuk foglalkoz­tatni, ez a pártszervezet ja­vaslata is. így elesnének a háztájitól, viszont nincs ter­melési kockázatvállalásuk. A háztáji körül csapnak össze a vélemények. Végső döntést majd a tervtárgyaló közgyű­lés hoz. v (Folytatjuk) ORDAS IVÁN gye mezőgazdasági üzemei —* legalábbis az első negyedév­ben — az országos adatokhoz hasonlóan több műtrágyát kap-, nak, mint tavaly. De ez a mennyiség sem fedezi az igé­nyeket, amelyek húsz száza­lékkal haladják meg a tavaly, felhasznált mennyiséget. A „műtrágya-fronton” érdé-; kés helyzet alakult ki, ame-. lyet talán úgy lehetne találó-' an jellemezni, hogy előreíutots Tolna megye mezőgazdasága. A felhasznált műtrágyám any- nyiség jóval meghaladta az or­szágos átlagot — részben ez a magyarázat arra, hogy ke­nyérgabonából és takarmány­növényekből az országos átlag­nál magasabb eredményekkel büszkélkedhetünk. 1970-ben egy hektárra — hatóanyagot® számolva -t 181 kiló műtrágya jutott. 1973-ra ez a mennyi­ség 30 százalékkal nőtt. Énből követleesik, hogy a mezőgaz­dasági üzemek igényei meg­haladták a népgazdaság lehe­tőségeit. így a hazai ipar és a külkereskedelem együttesen nem képes — az említett, tíz százalékos növekedés ellenére sem — minden igényt kielé­gíteni. A mütrágyaellátáshoz kap­csolódik a növényvédő szer is. Az árualapok biztosítják a megrendeléseket — az ellátás csak a megfelelő ütemű szál­lításon múlik. Ez a lehetőség vonatkozik a kiskertekre is. Az idei traktorellátás nem lesz teljesen egyértelmű. A kö­zépnehéz traktorokból megfe­lelő lesz a választék — így a Dútra 1000-ből és a DT—75- ből. és biztató az is, hogy az idén forgalomba hozandó 9100 traktorból 4400 lesz a népsze­rű MTZ—50-es. A nehéztrak­torokból viszont az idén sem tudják az igényeknek megfe­lelő mennyiséget biztosítani, illetve, csak a második félév­ben vásárolhatnak tőjxás gé­peket — kombájnokat, trakto­rokat, munkagépeket azok a gazdaságok, amelyekben ezek alkalmazásához megfelelő szin­tű a termelési technológia, és megfelelő az anyagi lehetőség. A kombájnellátás úgy mó­dosul, hogy az aratás idejére nem kapják meg mindet a megrendeltből az üzemek — a szállítás egész éves üteme­zésben történik. Hasonlóan alakul a helyzet az NDK.-gyártmányú takar­mánybetakarító gépekkel is: egy részük csak a második félévben jut ki a mezőgazda- sági üzemekbe. Viszont bizo­nyára jó hír lesz a dombóvári borsótermasztési rendszer üze­meinek. hogy időben megkap­ják a tizenhat magyar, illetve szovjet gyártmányú betakarító gépet. A múlt évben sokszor hang­zott el panasz a szerveslrá- gyaszórók hiánya, és minősé­ge miatt. A második félévre már változást ígér a kereske­delem; forgalomba kerül aT— 088 típusú, nagy teljesítményű szervestrágyaszóró. A pótko- csiellátás megfelelő lesz, meny- nyiségben és összetételben, még a Hamster-típusból is. Bár a múlt évben megnyug­tató volt, változatlanul „örök­zöld” téma az alkatrészellá­tás. Most, az év elején az a helyzet, hogy a kereskedelem továbbította az igényeket, a gyártó üzemek a rendeléseket visszaigazolták — a szállítás viszont vontatott, főleg az MTZ-traktor. és az NDK ön­járó betakarító gépek alkat­részeiből. B. T. 3 Február 4-én kezdtek el dolgozni a varrodában. Fotó: Komáromi Zoltán 1974, február 23.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents