Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-21 / 43. szám
! Hiszékenység nagyban és kicsinyben Hasznos volt a lakosság bizalma — Huss év alatt, tizenhárom büntetés- Valójában nem is kell sok ahhoz, hogy valaki szélhámosként eredményesen tevékenykedhessék: jó megjelenés, beszédkészség, elvetemültség. Az emberi hiszékenység — úgy látszik — mindenütt és mindenkor kimeríthetetlen meny- nyiségben áll a csaló rendelkezésére. Mónos János 42 éves nagydorogi (Szabadság utca 10.) lakos tavaly februárban állotta ki tizenkettedik büntetését; négyévi fegyházat. Tetemes rabkeresményét gyorsan elverte, majd márciusban Puszta- hencsére utazott. Ott és kalandjainak későbbi színhelyein villanyszerelőnek adta ki magát. aki társai és a saját részére szállást keres. A községben egy addig sosem látott személy 200 forintot bízott rá, hogy Tolnáról elhozza rádióját és 50 forintot kölcsönzött neki. Júliusban Mónos Duna- szentgyörgyön három embertől kapott összesen 330 forint „kölcsönt” és 80 forintot hal vásárlásra. Ahogyan a nyájas olvasó nem evett a halból, akként a jóhiszemű dunaszent- györgyi sem... Szeptemberben Kisújszálláson tűnt fel Mónos. Ekkorra finomította módszereit. Ott arra kért kölcsön, hogy munkásainak vacsorát vegyen, holott egy fia beosztottja sem volt; kölcsönt kapott nem létező éjjeliőrének bérére; sosem volt teherautójának a kátyúból traktorral kihúzására. Ha lenne ilyen, a szélhámosegyetemen kellene tanítani, amit szintén Kisújszálláson művelt. Egy addig ismeretlen nyugdíjast áltatott szálláscsinálói mesével, amikor egy fiúcska lépett melléjük. A gyermek egyik szeme véres volt. Mottos az „égből pottyant” gyereket sajátjaként mutatta, s nyomban kölcsönt kapott arra, hogy Debrecenbe utazzék vele a szemklinikára. 2000 forintot kapott. Amint sejthető, el is szeleit vele — egészen a Kisújszálláshoz közeli Kenderesig. Itt átmenetileg elhagyta a szélhámosszerencse. Egy asszonytól azzal a mesével igyekezett 500 forintot kicsalni, hogy az asz- szony fiának 5000 forintos büntetését elintézi egy ügyész barátjával. A hazugság hatástalanul csattant el. Mónos kissé elkedvetlenedve utazott tovább .Tiszakürtre. A szép kis tiszazűgi faluban ismét ■ „feltette a lemezt” a munkások részére szerzendő szállásról és vacsorájukról. A mesécske meghozta azt a szerény 300 forintot... Többet, 1500 forintot hozott egy másik portán, ahová a háziasszony egyik ismerőse éppen akkor vitte a megvásárolt sertések árát, amikor Mónos a „munkásszállásnak” kiszemelt helyiséget nézegette. A szentencia szerint addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. Mónos János „korsója” Györkönyben, az elmúlt év novemberében törött el. A helybeliek egyike arra figyelmeztette a rendőrségi körzeti megbízottat, hogy idegen jár a faluban, és nem csupán szállás után érdeklődik, de pénzt is próbál kölcsönkérni az öregektől. A rendőr főtörzsőrmester megköszönte a tájékoztatást. és az említett férfi keresésére indult. Eközben szólt valaki arról, hogy az ismeretlen az egyik háznál fa vásárlására kapott kölcsönt, s ugyanott pénzt gyógyszer kiváltására. A tapasztalt rendőrnek több sem kellett: a termelő- szövetkezet gépkocsiján sietett előbb Nagydorogra, majd a cecei vasútállomásra. Falubelijének pontos személyleírása alapján megtalálta, majd előállította Mónos Jánost. Az országjáró szélhámos megközelítően hatezer forint kárt okozó csalás vádjával állt a Paksi Járásbíróság dr. Molnár István tanácsa elé. Semmit sem tagadott. „Csaltam, — úgymond —, amit kaptam, azt megettem, megittam.” A Paksi Járásbíróság Mónos Jánost négyévi és hathónapi fegyházra, valamint a közügyektől ötévi eltiltásra ítélte. Kötelezte az okozott kár megtérítésére; továbbá arra, hogy büntetésének tartama alatt kényszer alkoholelvonó kezelésnek vesse alá magát. A vádhatóság képviselője tudomásul vette az ítéletet; Mónos János enyhítésért feliebbGZ6tt. BORVÄRÖ ZOLTÁN Március 1—151 elsősök beíratása Orvosi vizsgálat, előkészítő foglalkozások A közelf napokban országszerte megkezdődik az általános iskolák leendő első osztályosainak beiskoláztatása. A következő tanévben — az előzetes számítások szerint — 151 200 kisfiú és kislány kezdi meg tanulmányait, 13 600-zal több. mint az elmúlt tanévben. Száguldó szakember Mentés kútból és villanyoszlopról A dolgok rendjén, ha akkor mennek tűzoltó a laktanyában ül, sakkozik, vagy újságot olvas. A valóságban ez természetesen sosincs így, mert a kiképzés állandó és legyen valaki pályakezdő újonc, vagy nyugdíjra váró főtörzsőrmester, azon mindennap, mindenkinek részt kell vennie. Hiszen a riasztócsengő bármikor megszólalhat és akkor menni kell, méghozzá gyorsan. Karóránk másodpercmutatóján figyeljük az idő múlását, amikor Szűcs János tűzoltó őrnagy, szekszárdi városi-járási parancsnok megnyomja a riasztócsengő gombját, ötven másodperccel a jelzés után kigördült a kapun a teljes legénységgel ellátott kocsi. Van, aki csúszórúdon érkezik a mennyezet magasságából, más az ajtón robban be. Az ülésen mindenkit előkészítve vér i felszerelése, beöltözés menet közben. Az, hogy a szirénázó gépkocsi lehető leggyorsabban célhoz érjem, a gépkocsivezető dolga. Huber Sándor főtörzsőrmestert kérdezzük; — Tehát száguldhat, ahogyan csak akar? A főtörzsőrmester 49 éves. 1951 óta tűzoltó, 1957-től ül a pirosra festett gépkocsik volánja mögött Nyomban kiigazít: — Nem! Ha a megkülönböztető jelzést használom, akkor az a feladatom, hogy az élet- és vagyonbiztonság megőrzése mellett a lehető leggyorsabban célhoz érjek. Ez a lehető leggyorsabb óránként 90—100 kilométeres sebesség, ami a nehéz járművekkel — van amelyik négy köbméter vízzel van terhelve — nem csekélység. Miért lett egy szekszárdi gazdacsalád fia tűzoltó? — Mindig érdekeltek a műszaki dolgok. Emellett pedig tisztességes a kereset, biztos a jó nyugdíj, a pálya pedig maga is érdekes. Érdekesebb, mint a kívülállók képzelik. A tűzoltó nemcsak tüzet olt, hanem viharkárok elhárításánál is közreműködik, kútból ment és volt rá eset, amikor elmeháboro- dottat kellett lehozni a villany- oszlopról, vagy egy fa tetejéről, amelyet semmi áron nem volt hajlandó elhagyni. Az életmentés annyira a szakmához tartozik, hogy a vállas, erős tiszthelyettes mosolyog és szinte közömbösen közli: — Sokszor volt! Ha célhoz érnek, akkor a gépkocsivezető „átvedlik” szivattyúkezelőnek, illetve ha a létrás kocsival megy, akkor létrakezelőnek. A létrás kocsi — egy NDK gyártmányú IFA — csodálatos szerkezet. Állítás és fordítás közben harminc méter magasra tudja nyújtóz- tatni -létráját. A megyében a dombóvári kórház teteje az egyetlen épület, ahová nem lehet eljutni a segítségével. Az értéke sem csekélység, hárommillió forint J — Engem már nem lehet meglepni semmivel, — mondja Huber Sándor és hinni lehet a szavának. Hosszú szolgálata során nem evés elismerést kapott. A '0, 15 és 20 éves szolgálati érdemérem tulajdonosa. Megkapta a belügyminisztertől a tűzrendészeti érem ezüst fokozatát, az árvízvédelmi érmet és a balesetmentes közlekedésért járót. Ezenkívül parancsnoki dicséreteket pénz- és könyvjutalmat. Felidézzük a bevezetőben leírt mondatot. Ismét csak mosolyog: — Igen — mondja. — Azt sokszor hallom, hogy „könnyű a tűzoltóknak, hiszen nem dolgoznak”. — Ilyenkor haragszik? — Nem! Többnyire megkérdem: „Kívánod, hogy kimenjünk hozzád egy kicsit dolgozni?” Még nem akadt olyan, aki kívánta volna. A tűzoltók felelősségteljes munkájának értékét senki nem vitathatja. A kollektív munka fontos résztvevője a gépkocsikat vezető száguldó szakember is. O. I. Főm: K. Z. Az érvényben lévő rendelkezések értelmében az általános iskola első osztályába azokat a gyermekeket kell felvenni, akik hatodik életévüket a felvétel évének szeptember első napjáig betöltik. Beíratásukat a március 1. és 15-e közötti időszakban, a tanácsok által meghatározott napokon tartják. (A fővárosban a beíratá- sok napja: március 12 és 13.) A szülő, avagy a gyermek neveléséért felelős más személy, gondviselő kötelessége, hogy tanköteles gyermeket beírassa. A tanköteles korba lépő kisfiúkat és kislányokat a lakás szerint körzetileg illetékes általános iskolába kell bejelenteni, illetve beíratni. A beírás pontos idejéről a szülők írásos értesítést kapnak, vagy pedig a tanácsok falragaszokon, az igazgatók az iskolák kapuin,' hirdetőtábláin elhelyezett közleményen tudat-' ják annak rendjét. A szeptemberben első osztályba lépő gyermekeknek kötelező orvosi vizsgálaton kell részt venniök. Budapesten és egyes vidéki városokban — ahol ehhez a feltételek biztosítottak — kísérleti jelleggel az orvosi vizsgálatot kiegészítik lélektani- pedagógiai vizsgálódással isi hogy megállapítsák: a gyermek képes-e megfelelni az iskolában reá váró követel mé- nyeknek. Azokat a gyermekeket, akik szellemileg ugyan épek, de fejlődésükben időlegesen lemaradtak — az érintett szülők egyetértésével — kisebb tanulólétszámú 12—15 személyes osztályokba helyezik. Itt az éLsőosztályos tan* terv anyagát a lehetséges legkedvezőbb feltételek között tanítják. Az a cél, hogy korszerű módszerekkel, szinte az egyes tanulókhoz mért foglalkozások eredményéként a gyér-' mekek fejlődésbeli hátrányait mielőbb pótolhassák s tanulmányaikat a normál tanuló- létszámú osztályokban folytathassák. Akik nem járhattak óvodába, azoknak a gyermekeknek is megkönnyítik, biztosítják az átmenetet az általános iskola első osztályába: részükre úgynevezett általános iskolára előkészítő foglalkozásokat szerveznek. A foglalkozásokat április 1-től a tanévzárásig óvodákban vagv általános iskolákban tartják; s az elemi ismereteket. jártasságokat, szokásokat igyekeznek kialakítani, és olyan alapozást adni, amelyre az első osztály munkája épülhet. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a gyermekek és szüleik egyaránt szívesen fogadták a hetenként két-három alkalommal tartott foglalkozásokat (MTI) Rendelet a betanított munkások képzéséről A Magyar Közlöny 11. számában megjelent a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendeleté a betanított munkások képzéséről. A rendelet kiadására azért volt szükség, mert a legutóbbi szabályozás óta több felső szintű rendelkezés jelent meg, amelyek lehetővé tették, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is korszerűsítsék, segítsék tovább azt, hogy az üzemek az eddiginél jobban érdekeltek legyenek a képzés támogatósában, sikerében. A rendelet olapelve: q betanított munkások képzése üzemcentrikus jellegű, tehát az üzem feladata ennek támogatása. A rendelet két képzési formát jelöl meg; az egyik az állami képesítést odó betanítottmun- kás-kéoző kategória, ez olyan munkakörökre vonatkozik, amelyekre országosan egységes követelményrendszert alakítottak ki. A másik lehetősége: a vállalati betanítás, amelyet jogszabálykeretek közé különösebben nem szorítottak azért, mert a helyi érdekeltség alapján, a helyi lehetőségek ismeretében a vállalatok saját hatáskörükön belül bonyolítják le a képzést. A rendelet külön intézkedik ar. ról, hogy állami érvényű bizonyítványt számos munkakörre csak iskolai képzés után lehet kiadni; olyan munkakörökben, ahol a termékek iránt tömeges igény mutatkozik, illetve a gyártásnál nagyfokú a balesetveszély. Hasonló elbírálás alá esik a nagy értékű berendezésekkel dolgozó betanított munkások képzése is. (MTI)
