Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-21 / 43. szám
Bemutat juh g A székesfehérvári Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Az MSZBT országos titkára Szekszárdon Szakközépiskolát és Szakmunkásképző Intézetet A Székesfehérvár központjában lévő mezőgazdasági élelmezési iskolát nyugodtan nevezhetjük iskolakombinátnak, hisz az élelmiszer-ágazat egész vertikumát magába foglalja, s ez nemcsak az alapfokú szakképzésre, hanem a továbbképzésre is vonatkozik. Hogy mit jelent ez a vertikum? A mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar számtalan ágát, ezen belül pedig elsősorban a gabonafeldolgozást a magvetéstől egészen a kenyérsütésig. Az iskola három szakközépiskolát foglal magába; a mezőgazdaságit, ahol növénytermesztőket és állattenyésztőket képeznek, a mezőgazdasági gépészeti szak- középiskolát és ami az országban egyedüli: itt működik a malomipari szakközépiskola. Mi most elsősorban a molnárszakma ismertetésére, bemutatására vállalkozunk. Az iskola feladata a malomipari és a sütőipari szakmunkások képzése. A molnárok a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után sem bálnak ei a székesfehérvári iskolacentrumtól : négyven-ötven százalékuk a malomipari szakközépiskolában folytatja tanulmányait. Az ország különböző részeiről érkeznek ide a fiúk és a lányok, s közöttük szép számmal találunk Tolna megyeieket is. A motnárszakmát tizenegy Tolna megyei diák tanulja; Kaszás Lajos, Pék József Szekszárdról. Sipos Ferenc, Ringeisen József Decs- ről, Szabó Lajos Cikóról, Horváth László Tamásiból, Misz- lái Zoltán Dunaföldvárrói'jött, de jöttek Nagydorogról, Dombóvárról, Dunakömlődről, hogy '‘elsajátítsák a molnárok szép mesterségét, ök valamennyien kollégiumban laknak, a gabonafelvásárló vállalattól társadalmi ösztöndíjat, az iskolától tanulmányi ösztöndíjat kapnak. A jól tanuló diákok havonta ezer forint ösztöndíjban is részesülhetnek. S hogy mit tanulnak? A gabonafélék felvásárlásától kezdve a raktározáson, őrlésen, hántoláson keresztül egészen a keveréktakarmánygyártásig, -forgalmazásig mindent, ami a molnárszakma megváltozott tartalmába belefér. A mai molnár már nem azonos a régi, hagyományos értelemben vett molnárral. Nagyon sok emberben ez a szakma még mindig úgy él, mint amely nehéz fizikai munkát igényel, olyan munkaterületet, ahol csak a nagy izomerővel rendelkező emberek boldogulnak, mert itt aszerint mérik az embert, hogy menynyire bírja a lisztporos levegőben a nehéz zsákokat emelgetni, cipelni. Ez már a múlté. A malmokban az őrlés gépesített, a nehéz fizikai munka eltűnt. A molnár helyett a gépek dolgoznak, melyeket a szakmunkások szabályozzák, irányítják. A molnár szakmunkások feladata a gabonaipar keretében alakult új ágazat, a keveréktakarmány-gyártás • is. A takarmánykeverő üzemek hasonló berendezésekkel és munkafeltételekkel működnek, mint a malmok. A malmok és a takarmánykeverő üzemek, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat kezelésében működnek. A végzett molnárok a vállalat malmaiban és ke- veréktakarmány-üzemeiben helyezkedhetnek el. A molnártanulók a három év alatt elméleti és gyakorlati képzésben részesülnek. Az elméleti okatatás a jól felszerelt iskolában, a gyakorlati képzés a tanműhelyekben, malmokban és takarmánykeverő üzemekben történik. A fiatalok képzésével párhuzamosan a megyei vállalatoknál kihelyezett tanfolyamokon sajáís ■ Technológiai gyakorlat. títhatják el a szakmát 'ázdk' a 'félfiÖttek.’'‘akiknek -ette: korábban nem nyílt lehetőség. Az új technológiával az iskola továbbképző tanfolyamain ismerkedhetnek a tanulni vágyók. A szakközépiskola tanulói megismerkednek a szakma elméleti és gyakorlati tudnivalóival, s ezen felül élelmiszeripari minőségvizsgáló la- boránsi képzést is kapnak. Kétéves, üzemi gyakorlat után technikusi minősítő vizsgát tehetnek. Közülük sokan tanulnak tpvább . az ország mezőgazdasági élélln'e’zési főiskolá-' in; egyetemem. Tdlrta megyéből' nyolc' diák tanul jelenleg máloTnipari szakközépiskolában,' s- valaménnyiüket biztos hely várja ,a megyei Gabona- felvásárló és Feldolgozó Vállalat' üzemeiben. A vállalat a tanulmányi 'idő • alatt rendszeresen figyelemmel kíséri a diákok előmenetelét, gyakran érdeklődik, nemcsak az osztályzatok, hanem a tanulók emberi magatartásának fejlődése, alakulása iránt is. Tolna megyéből — talán ez az iskola ismeretének hiányából fakad — sokkal kevesebben jelentkeznek ebbe a megyei érdekeltségű, s sok irányú képzést adó intézménybe, mint ahányan elhelyezést kaphatnának. Pedig az elhelyezkedes senkinek sem jelent gondot. A kínálkozó munkaalkalom kétszerese annak, mint ahányan évente a székesfehérvári intéz-' •" ményben befejezik tanulmányaikat. Érdemes felfedezni ezt a kitűnő szakmát, s ■ biztos megélhetést, szakszerű képzést ' nyújtó iskolát tanároknak, diákoknak és szülőknek egy- - aránt. Tegnap Szekszárdra látogatott Regős Gábor, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság országos titkára. A délelőtt folyamán ellátogatott a Tolna megyei Moziüzemi Vállalathoz, ahol Czarik József, a vállalat igazgatója, az MSZBT Országos Elnökségének tagja, a vállalati MSZBT-tagcsoport ügyvezető elnöke adott tájékoztatást a tagcsoport munkájáról. A megbeszélésen részt vettek a vállalat társadalmi szerveinek vezetői, a tagcsoport elnökségi tagjai. Czank József tájékoztatójában részletesen ismertette a moziüzemi vállalat MSZBT-tagcsoportjának tevékenységét, munkájának eredményeit, a további terveket. Elmondotta, hogy a tagcsoport idei munkáját is az általános cél: a két nép közötti barátság elmélyítése, a Szovjetunió gazdasági és politikai eredményeinek, kultúrájának alaposabb megismertetése határozza meg. Ezen belül idén a Szovjetunió békeoffenzívájának ismertetése, valamint a hazánk felszabadulása és az MSZBT megalakulásának 30. évfordulójára rendezendő akciók, ünnepségek előkészítése áll a munka középpontjában. A tagcsoport munkáját a vállalat sajátos helyzeténél Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) Mint ezt a vitában szót kérők közül számosán hangsúlyozták — így többek között Pekó József, a MÉM kertészeti főosztályának vezetője, Somi Benjamin, az MSZMP megyei bizottságának titkára és Horváth József, a megyei tanács elnökhelyettese'— a kormánynak rövidesen ismét napirendre kell tűznie a zöldség termelés fejlesztésének problémáját. Feltehető, hogy az ékkor születő új intézkedések nyomán mezőgazdaságunk hosszabb távú tervet dolgozhat majd ki, figyelembe véve természetesen a helyi adottságokat is. A várakozás indokolt, tudniillik, ha . nem. is a kívánt mértékben, hazánkban .1945 óta nőtt a ' táplálkozási kultúra és ez ki- ' mutatható az egy főre eső • zöldségfogyasztásban is. mivel ' míg az 1925—34-es évek átla- ‘ gában csak 25 kilogramm volt Élelmiszer vizsgálat a laboraió riuniban. fogva, két irányban fejti kis egyrészt a vállalat mintegy négyszáz dolgozója körében, másrészt a mozi és a film lehetőségeinek felhasználásával kiterjeszti a megye többi MSZBT-tagcsoportjára, sőt a megye egész lakosságára. A- moziüzemi vállalat műsorpolf- tikája rendkívül fontos ebből a szempontból, hiszen már azaz adat is nagyon sokat mond.- mely szerint tavaly Tolna me: gye lakosainak 95 százaléka, mintegy 250 ezer ember lé tolj, szovjet filmet. A tájékoztató után a megjelentek hosszasan elemezték, az elmúlt évek során szerzett tapasztalatokat és beszélgettek az idei feladatokról A délutáni órákban fogadta Regős Gábort Király Ernő. a Magyar Szocialista Munkáspárt Tólsia megyei Bizottságának titkára. A megbeszélésen jelen volt István József, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Ma délelőtt, a megyei párt- székházban tanácskozást tartanak az MSZBT-tagcsoportok ügyvezető elnökei és az adott területek pártalapszervezeti titkárai. Regős Gábor országos titkár tart tájékoztatót, majd tapasztalatcsere céljából, az ügyvezető elnökök adnak is-* mertetést tevékenységükről. az egy főre eső fogyasztás; 1960-ban már 84,1 kilogramm. A jelenlegi fogyasztási színvonal azonban, sem hazánkban. sem Világszerte nerh - éri el a biológiailag megkívánt mennyiséget az évi 120 kilogrammos egy főre eső fogyasztást. A fejlesztési terv eredményei tehát ha kezdetiek is még, feltétlenül biztatóak, bár szükséges megjegyeznünk, megyénk nem tartozik a fontosabb zöldségtermelő körzetekhez, A vitában többen is kifejtették, hogy a lakosság friss zöldségellátását a zöldségtermeléssel foglalkozó termelőszövetkezeteken kívül jelenleg a -háztáji gazdaságokban, kiskertekben kívánatos megoldani. esetleg szövetkezése® alapon, de a korábbiaknál hatékonyabb segítség biztosításával. Kedvezőbb ösztönzők alkalmazásával. Zárszavában Szabónál Antal, a megyei tanács elnöke — helyet adva az eszmecsere során elhangzott javaslatoknak, észrevételeknek: — azt indítványozta. hogy a testület ne hozzan határozatot a zöldségtermelés fejlesztésére vonatkozóan. de a meigyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya tegye meg a legszükségesebb lépéseket, amelyek a lakossági friss zöldségellátás javítását célozzák. A zöldségtermelés fejlesztésének kérdésében majd akikor kerül sor határozathozatalra, amikor ismeretessé válnak, a kormány döntései. Egyébként valóban sokat várhatunk a Magyar Tudományos Akadémia vándorgyűlésétől is, hasznosítható, tudorhány os tapasztalatokban, értékesíthető ajánlásokban. Kívánatos tehát, hogy a fejlesztési terv — hosszú távra — ezt követően készüljön el. A megyed tanács vb ezután a munkaügyi osztály tájékoztató jelentését tárgyalta meg. A tájékoztató a csökkent munkaképességűek rehabilitációjával összefüggő vállalati tevékenységről adott képet. Az ülés a bejelentések megtárgyalásával zárult
