Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-21 / 43. szám

*VHÄ<3 PROIETÄÄJÄI EGYESÜLJETEK! ) A MAGYAR SZOCIALISTA MUHÄASPArT TOLNA MEQYEJ BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ARA: 0,90 Ft Nagyobb forgalom, több nyereség A dombóvári ÁFÉSZ küldöttgyűlése Losonczi Pál fogadta Abduszalem Dzsalludot TOLNA MEGYEI CSÜTÖRTÖK 1974 febr. 21. XXIV. év*. 43. szám Tegnap tartották a dombő- Vári ÁFÉSZ küldöttgyűlését, amelyen elemezték a múlt évi mérleget és megbeszélték a tennivalókat A gyűlésen részt vevő kül­dötteket. vendégeket Ponecker Zsigmond, az ÁFÉSZ elnök- helyettese — egyben, párttitká­ra — köszöntötte. Jelen volt dr. Kálmán Gyula, megyei párt vb-tagja. a MÉSZÖV elnöke, Gyurlcza István, a városi párt­bizottság ekső titkára. Tóth Já­nos, a járási pártbizottság tit­kára, a megyei tanács vb kép­viseletében nedig Korsós Ist­ván kereskedelmi osztályveze­tő. A vitaindító anyagot az igazgatóság nevében Bertus Ferenc elnök, a felügyelő bi­zottság nevében pedig Hencz Lajos fb-elnök terjesztette a küldöttgyűlés elé. Az előterjesztett anyagból kitűnt, hogy a megye legna­gyobb fogyasztási szövetkezete a múlt évben is jól dolgozott. Focb Jenő látogatása budapesti építkezéseken Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szer­dán több új budapesti létesít­ményt keresett fel. Elkísérte Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Szépvölgyi Zoltán, « Fővárosi Tanács elnöke. Fock Jenő először a XV. ke­rületi újpalotai lakótelepre lá­togatott eL Itt a helyi párt­ós állami vezetők fogadták, piajd Sallai Mihály, a FÖBEB igazgatója ismertette a dinami­kusan épülő városrész fejlesz­tési programját. Elmondta, hogy a kerületben eddig több (Folytatás a 2. oldalon) áz ezernyi nehézség közepette is jól látta el sók színű fel­adatát. Ezt a megállapítást tá­masztották alá a külső vizsgá­latok a szövetkezeten kívüli értékelések is. A dombóvári ÁFÉSZ múlt évi árbevétele meghaladta a 440 millió forintot. Ez 7,3 szá­zalékkal volt több. mint az (Folytatás a 2. oldalon) Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán az Országházban fo­gadta Adbuszalem Dzsalludot, á Líbiai Arab Köztársaság mi­niszterelnökét, a forradalmi parancsnoki tanács tagját. A találkozón jelen volt Garai Só bért külügyminiszter-helyet­tes. Mint ismeretes, a Magyár Népköztársaság kormányának meghívására kedden érkezett hivatalos látogatásra Magyar- országra Abduszalem Dasallud. a Líbiai Arab Köztársaság mi­niszterelnöke. hogy tárgyalá­sokat folytasson a Magyar Népköztársaság képviselőivel, a két ország kapcsolatainak továbbfejlesztéséről. Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Napirendem a zöldségtermesztés fejlesztési tervének eredményei — gondjaink és feladataink A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnapi ütésének kiemelkedő fontossá­gú napirendjeként foglalkozott a megye zöldségterme&ztési tervének végrehajtása során nyert tapasztalatok összegezé­sével és tárgyalta meg a zöld­ségfejlesztés távlati fejleszté­si tervének koncepcióit. Ä végrehajtó bizottság elé a mindannyiunkat élénken ér­deklő és érintő témában So- morjai Sándor, a Tolna megyei Tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának vezető­je terjesztett beszámolót, mely — s ez is a kérdés fontossá­gát demonstrálja — semmibe sem hasonlít a. korábbi beszá­molókhoz. lévén, hogy ezt a tanulmányírás igényével készí­tették el a feladattal megbí­zottak. A tény, hogy a megyei tanács vezető testületé ilyen feltáró jellegű, korrekt, követ­keztetéseiben pedig tudomá­nyosan megalapozott doku­mentum alapján foglalkozha­tott a mezőgazdaság egyik or­szágos méretekben is legna­gyobb problémájával azért kü­lön is örvendetes, mert a Ma­gyar Tudományos Akadémia Kertészeti Szakbizottsága Szek- szárdon rendezi meg ez év el­ső felében soron következő vándorgyűlését három szek­cióban A szekciók a gyümölcs­termelés a szőlőtermesztés és zöldségtermelés hazai idősze­rű tennivalóit, lehetőségeit, majd mindhárom ágazat fej­lesztési feladatait tárgyalják meg. Joggal remélhetjük te­hát, hogy a tegnap napirend­re tűzött témában a megye je­lentős segítséget kap majd a vándorgyűlésen részt vevő igén tekintélyes hazai szakemberek­től, mely segítséget a helyi adottságoknak megfelelően al­kalmazva sikerül ismét előrébb lépnünk. Megyénk zöldségtermesztésé­nek fejlesztési terve 1965-ben készült el a megyei tanács me­zőgazdasági osztálya, az álla­mi gazdaságok megyei igaz­gatósága, a MÉK és a Paksi Konzervgyár munkaközösségé­nek együttes munkájaként és 1970-ig határozta meg a fej­lesztés feladatait. É feladatok megoldása során sikerült el­érni az alapvető célt, előállí­tani áz évi. mintegy 36Ö0 va­gon zöldségterméket, bár ez a terv néhány olyan objektív adottságot, mint amilyen a Paksi Konzervgyár rekonstruk­ciója, vagy a kézi munkaerő csökkenése, a gazdasági irányí­tás rendszerének változása volt. nem vehetett figyelembe. Emiatt nem valósulhatott meg azonos, sikerrel a megye lakos­ságának és a feldolgozóipar­nak tervezett teljes ellátása sem. Az országossal megegyezően megyénkben is a hatvanas évek középétől éleződtek ki a zöldségtermesztés problémái, hiányos volt mind az áruala* punk, mind pedig a választék. Ugyanakkor pedig a termelő­üzemek számára mind defici­tesebbé vált a termelés, nem volt megfelelő az értékesítési hálózat, sem. Az üzemek — a fejlődő nagyüzemekben — nem növelhették az extenzív zöld­ségtermesztés volumenét. Az 5500 hektáros zöldségtermelő terület kérek kétezer hektár­ral csökkent. ,. Az ellátási problémákra fel­figyelő megyei tanács végre­hajtó bizottsága 1968-ban, majd 1970-ben hozott határozatainak eredményeként 1972-ig 526 ke­reskedelmi egység alkalmassá­gát teremtették meg a zöld- iségforgalmazásrn. Míg a ter­melés fellendítése érdekében született határozatok nyomán készült ed a zöldségtermelés fejlesztési terve, figyelembe vévé természetesen a közpon­ti intézkedéseket is. A vállalt elsőrendű eélt a megye mező- gazdasági üzemei közül a zöld? ségtermeléssei foglalkozók 1972-ben 90 százalékra teljer sítették. Ez azért jelentős ered­mény, mert a kormány koráb­ban az ipari zöldségtermelés fokozására ösztönzött. Ennek tudható be. hogy az országos eredményekkel megegyezően megyénkben is érvényes, hogy a mezőgazdasági üzemek 1973- ban már szinte teljes egészé­ben biztosították a géppel be­takarítható zöldségféleségek' bői az ipar ellátását. Noha — é1- ez js országos adat — a gé­pesített zöldségtermelés kapa­citását a mezőgazdaság mind­össze 50 százalékban hasznosí­totta eddig. A zöldségellátás kérdéseiről szólva az emberek túlnyomó többsége válik ingerültté — s jegyezzük meg mi is. amit a vb megállapított a nanirend szenvedélyes, a fejlesztés to­vábbi útjait kereső vitájában —, hogy ecetenként joggal. Ugyanis míg megoldottuk a nagyobb feladatot, a feUődő feldolgozóinar kiszolgálását, nem oldottuk meg a lakosság friss zöldségellátásának fel­adatát még kezdeti fokon sem. Nyilvánvaló tehát a dolgunk; ezen a téren kell szorgalmaz­nunk a haladást. (Folytatás a 3. oldalon) Szerelik a baggert, a háttérben markológép rakja depóniába a robbantással kitermelt földet. Á Paksi Téglagyár körkemen­céjében, a 2-es' kamrában frissen felhúzott „tűzfalnál” tegnap este 6 órakor begyújtot­tak. ezzel megkezdődött az idei tégíagyártási idény. A nyers­gyártás — a program szerint ■— március 4-én indul, az ége­tés megkezdését úgy időzítet­ték, hogy mire a tavalyról megmaradt hatszázezer nyers tégla elfogy, már az ideivel lehessen folyamatosan tölteni S kemencét Persze közbeszólhat az idő­járás, mint ahogy tavaly már­ciusban, amikor a fagy miatt a nyersgyártáseal le kellett áll­ni, és kialudt a tűz a kemen­cében is. nem volt pár napig égetnivaló. A téglások azon­ban optimisták, mindig úgy készülnek a szezonra, hogy feltételezik: az időjárás normá­lis lesz. Mint a megve többi tégla­gyárában. itt is serény mun­kával teltek a téli hetek-hóna- pok. Elvégezték a gépek javí­tását, a kemence két kamrá­ját építették át és kitermelték robbantással a Sánchegy ol­dalából az idei tízmillió téglá­hoz szükséges 23 000 köbméter földet. Az alapanyagot mar­kológéppel depóniába rakják, ahonnét majd folyamatosan to­vábbítja a bagger és a Szállí­tószalag-rendszer az üzembe. A lövő hét elején felrakják a gépszíjakat, a védőrácsokat a gépekre, maid próbajáratást végeznek, újabb egy hét múl­va pedig indul a nyersgyártás. Felkészültek a nyersgyártásra a Paksi Téglagyárban

Next

/
Thumbnails
Contents