Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-20 / 42. szám
Környezetvédelmi őrjárat A zaj mindenkiben vált ki káros reakciót Beszélik, hegy*/ Nem eszi meg a kutya a telet bat délután például kisétál-' A zaj iránti érzékenység személyenként és zajonkint nagyon különböző. Közismert, hogy fiatalabb korban az ember jobban tűri, mint idősebb korban, ez elég ellentétesen hangzik azzal a megállapítással, hogy idősebb korban jóval kevesebb hangot hall meg az ember, mert koránál fogva többé-kevósbé nagyot hall. A zaj iránti tűrőképesség csökken a korräL Mi a különbség a zaj és zenei hang között? Ezt fizikai alapon nem lehet elkülöníteni. Például egy jazz-zenékar dob- szólója zenei hang vagy zaj? A megítélés elsősorban szubjektív alapon történik, mely szerint ugyanazon hang egyiknek zaj. másiknak zenei hang. De van-e különbség e kettő között ártalom szempontjából? Erre határozott nemmel kell válaszolni, az ártalom szempontjából közömbös, hogy zaj vagy zenei hang okozza azt a dB-ben lemérhető zajszintet, ami meghaladja a 80-at, és amely már károsodást okoz. Nagyon sok példát lehet felhozni ami a szubjektivitást igazolja. Egy motoros élvezettel túráztatja a motorját, ami közvetlen közel 100 dB zaj- szintet jelent, ugyanazt több méterről már kellemetlenül bosszankodva hallgatjuk, pedig már jóvai kevesebb zajt jelent. Egy beatzenész a zenekarban több mint 100 dB zaj- szintben „dolgozik”, ami egyébként feltétlen halláskárosodást okoz. Ez a zene a tinédzser- korosztályúak között 1 nagyon népszerű, a zenekar erős Hangja nem zavarja sem a zenészeket, sem a. fi,a^alokat^,De meg lehet figyelni, hogy ahogy a tinédzser korosodik, annál halkabbra, állítja a magnóját vagy a rádiót. A mai fiatalok általában hangos rádió és magnó mellett tanulnak, sőt tudnak is tanulni. Később azonban már olvasni sem szeretnek zenei kíséret mellett. Hogy ez mennyire szubjektív élvezet, arra nagyon jó példa, hogy ugyanazon tinédzsert \ aki a beatzenét fortissimo élvezi, kistestvérének sírása már inger- li ég nem bírja hallgatni. Maga a csecsemősírás is szubjektív hatást vált ki- Az anya bármilyen zaj mellett felfigyel csecsemőjének sírására, de az apák kevésbé tűrik a sírást. Régen közismert volt, hogy a vízimolnár akkor tudott aludni. ha ment a malom és azonnal felébredt ha az leállt. A zajnak legismertebb és kísérletekkel is.’gazolható hatása a kifáradás, kimerülés, a fizikai vagy szellemi teljesítmények csökkenése. Szövcdei munkásokat két csoportba osztottak. Az egyik csoportot fülvédővel látták el, szigorú ellenőrzés mellett használták is. A másik csoport szokott módon dolgozott, zajcsillapítás nélkül. Egy év múlva összehasonlították a két csoport teljesítményét és kiderült, hogy a fiüvédelemben részesített csoport teljesítménye 12 százalékkal magasabb volt. Egy nagy biztosító társaság irodáiban a zajszintet 8 dB-lel csökkentették különböző műszaki megoldásokkal: hangszigetelő falakkal, hangelnyelő térelvá- lrsz tokkal, burkolt irodagépekkel, vastag szőnyeggel stb. Az eredmény meglepő volt: a számítási hibák 52 százalékkal csökkentek, a munkásvándorlás 47 százalékkal esett vissza a teljesítmény pedig 8,8 százalékkal emelkedett. Igen megbízható laboratóriumi kísérletekkel igazolták, hogy ha valakit megszakításokkal 90 dB nagyság ! ziaj hatásának t érzünk ki, akkor a reakcióideje 25 százalékkal megnyúlik. Ennek igen komoly következményei lehetnek akár zajos munkahelyeken, akár a közlekedésben. Az alvásról már sízóltunk: tehát az alváshoz a lakóházak környezetében 25—35 dB kívánatos. ennél erősebb zajban nem lehet aludni, csak szen- deregni, ami viszont nem azonos értékű az alvással. Alvás alatt a szervezet regenerálja magát, szendergés alatt számtalan ingert fog fel az ideg- rendszer, elsősorban a fülön keresztül, és így a regenerálás nem következik be, nem ébredünk frissen, hanem fáradtan, ezt minden vidéki ember ismeri, ha Pesten olyan utcában alszik, ahol éjjel közlekednek a villamosok. A zajnak a keringési szervekre gyakorolt hatása általában a következő: a bőrerek beszűkülnek, a szív egy összehúzódáskor kevesebb vért nyom a vérpályába, de a vérnyomás közvetlenül nem emelkedik. Tipikus, hogy az öregeknél ez a reakció a legkifeje- zettebb. a fiataloknál kevésbé jellemző, míg a gyerekeknél csaknem teljesen hiányzik. A zaj iránti ingerlékenység tehát műszeresen igazolható az idősebbeknél. E vizsgálatok mást is igazolnak. Ha kohómunkásoknak magnószalagon' lejátsz- szák a kohó zaját — tehát amit ők megszoktak — akkor ezek a reakciók náluk is bekövetkeznek. A zajt tehát nem lehet megszokni, a megszokás nem vonatkozik azokra a reflexekre, amit a zaj kivált. Érdekes megfigyelés, hogy a zene ugyanazon keringési elváltozásokat okozza mint & zaj. Például egy szimfonikus zene afegro tételét, hallgatta egyik csoport, míg a másikat ugyanolyan erősségű zaj hatásának tették ki- A szív- és érreakciók mindkét csoportnál azonosan jelentkeztek. A zene hatására is beszűkültek a bőrerek — és ez nem is annyira tudományos megállapítás, hiszen „be- leborzongunk a szép zene élvezetébe” a borzongás pedig a bőrerek beszűkülése áltat kiváltott érzés. Van még számtalan megfigyelés. ami arra utal. hogy az akaratunktól függetlenül működő szervekben a zaj elváltozásokat okoz. Egy prágai kutatócsoport összehasonlította éveken keresztül két kerület lakosságának a vérnyomási eredményeit, az egyik kerület kimondottan csendes, a másik zajos, nagy forgalmú volt. Lemérhető volt a különbség a ké+ kerület között, a zajos helyen lakók vérnyomása magasabb volt. Az állatvilágban sem hatástalan a zajártalom. Nagy forgalmú repülőterek talajából eltűnnek a giliszták, a nagy zaj- talajremegést Okoz, és ez a gilisztát a vakondok túrására emlékezteti. Ugyancsak repülőtéri megfigyelés, hogy azokon a füves pályákat gyakran birkákkal legeltetik, de ezek a birkák magtalanok lesznek, nem szaporodnak. Ezek után két kérdésre kell még válaszolni. Az első. hogy városunkban, illetve megyénkben milyenek a települési zajviszonyok? Településeink zajszúntje általában megfelel azoknak a normáknak, amelyekkel ma számolunk. De nem mindenütt! Vannak zajosabb forgalmú helyek Szekszárdon és vidéken is. ahol különösen a közlekedési zajok időnként már kellemetlenül hatnák. Ezeken a helyeken feltétlen számítani lehet arra, hogy a zaj szintje emelkedni fog, hiszen a gépkocsipark fejlődése még nem fejeződött be. A másik települési zajprobléma az épületek-' ben keletkező zajok, amelyek szintén szaporodni fognak. Egyrészt, mert tovább építkezünk, másrészt pedig ment az új épületek kifogásolhatók zajvédelem szempontjából. Közismert, hogy a hagyományos építkezés jobban szigeteli a zajt. míg a panel hő- és hangszigetelése sok kívánnivalót hagy maga után: lépések zaja, szomszéd rádiója, tv-je, beszélgetés, gyereksírás, lift stb. mind jobban zavarják a lakók nyugalmát. Szakemberek szerint a könnyűszerkezeteknél is lehet kialakítani zajszigetelés szempontjából jó megold á- sokat. sajnos az erre irányuló törekvést nemigen tapasztaljuk. Sőt. hozzá lehet tenni, hogy maguk a szakemberek is elhanyagolják ezeket a megoldásokat, a szakmai körök téves nézeteket vallanak. Külön említendő a vonat- közlekedés, mivel az a településeknek csak egy kisebb területét zavarja. A Diesel-mozT donyoknak aß előnye, hogy a levegőt kevésbé szennyezik, viszont nagyobb zajártalmat okoz. Átmeneti, de nagyon zavaró az éjszakai vagy hajnali dudálás, sípolás. A laikus nem tudja, miért kell hosszan dudálni hajnalban és bár a MÁV biztosan meg tudja magyarázni. sajnos felébredést, vagy alvás helyetti szendergést idéz elő. A másik kérdés, hogy mi a teendő? Elsősorban meg kellene szüntetni azt a bizonytalanságot, ami az állásfoglalások között tapasztalható. Van állásfoglalás a lakosság részéről, és van állásfoglalás a csoportérdekek részéről. Csoportérdek, ezzel a kifejezéssel mindig gyakrabban találkozunk, és rendesen ezzel a kifejezéssel vértezik fel magukat azok a csoportok, amelyek a lakosság kárára gazdálkodnak, és ezt ráadásul takarékoskodásnak nevezik. A csoportok mögött mindig jobban összehangolt erőkkel lehet találkozni, míg a lakosság érdekeinek védelme háttérbe szorul. Erre kéll tehát felfigyelni, ami viszont valameny- nyi környezetvédelmi gondnál jelentkezik. Végül, igen széles rétegekben alapos felvilágosítást kell folytatni, a lakosságnak legalább úgy kell megismerni a zai ártalom következményeit, mint ahogy tudja, hogy a ko- lerabacilus kolerajárványt okoz. —o— Az ipar zai a Szekszá rdon gyakorlatilag nem jön számításba. A város iparterülete jól kiesik a lakott területekből és később sem fog okozni települési zajártalmat. Magának az ipari jajnak a dolgozókkal kapcsolatos problémáival ezen a cikken belül nem foglalkozunk, ez nem környezetvédelmi, hanem munkaegészségügyi feladat. DR. SZELÉNY1 BÉLA Tolna megyei HNF környezetvédelmi munkaközösségének elnöke Örvendetesen fejlődik Szék- szárd zeneélete, s kevés vidéki város van, ahol ennyire látogatottak a hangversenyek, operaelőadások. a zenebarátok növekvő táborának kívánságára most újabb bérleti sorozat indul. A Zeneiskola és a TIT közös rendezésében kerül sor a „Zenés vasárnap délutánok az Augusz-házban” című hat előadásból álló sorozatra. A hangversenyeket a Zeneiskola hangversenytermében rendezik, amely kiválóan alkalmas kamaraestékre. Az első hang ve 'f any február 24-én d álu tán 6 órakor lesz, s rendkívül gazBizonyára mások is észrevették, hogy február első felének időjárása eltért a megszokottól. Ha másból nem. hát abból, hogy nem fáztak any- nyira, mint más közönséges februárokon, ezzel szemben néha olyan melegük volt, mint más közönséges áprilisokban. Ennek aztán meglett a következménye a közhangulat alakulására is. Igaz. nem egészen úgy, mint ahogyan várni lehetett volna. Joggal gondolhattuk volna •ugyanis, hogy az enyhe szellő, a tavaszias időjárás jobb kedvre hangolja az embereket, kigombolják, vagy éppenséggel levetik télikabátjukat és örvendezve beleszippant- gatnak a langyosan friss levegőbe, felpezsdülnek és megújulnak. akár a természet körülöttük. Nem így történt. Akadtak ugyan néhányan, akik kölyökkutyaként felvidámodtak a tavasz első leheletére, a többség azonban az öreg komondorok bizalmatlanságával fürkészte az eget és szüntelenül morgóit. Nézzek el nekem, hogy ilyen kutya-hasonlattal hozakodtam elő, de ösztönösen tettem, mert mostanában mások is mindegyre négylábú példázatokkal állnak elő- Nevezetesen, hogy azért a kutya nem eszi meg a telet. Nomármost ez olyan nagy igazság, amellyel vitatkozni sem lehet. Ezt nemcsak a hasamra ütve mondom, hanem tapasztalati tények alapján is. Tudniillik már évekkel ezelőtt annyiszor hallottam ugyanezt a mondást, hogy — alapos ember lévén — annak idején felmérést végeztem ebtartó ismerőseim és barátaim körében. Körkérdésemre, hogy eszik-e a kutya telet, valamennyien határozott nemmel feleltek. Boxertartó szomszédom például lelkesen elsorolta hogy ebe táplálékát szigorúan tudományos alapon ö6z- Gzeállított étrend szerint veszi magához, reggelire tejet és nyers tojást, ebédre sovány sonkát, vacsorára pedig leginkább Sztroganoff- bélszint kap, mert bor.iúmájat már régóta nem lehet beszerezni. Egy ír szetter gazdája nagyjából hasonlóan nyilatkozott, azzal a különbséggel, hogy kutyája esti étkezésénél a vesepecsenye, illetőleg a bifsztek játssza a főszerepet. Egyetlen ebtulajdonostól sem hallottam, hogy kedvence telet evett volna. Meg kell tehát állapítanom, hogy ez esetben is népi bölcsességgel állunk szemben. Csakúgy, mint a másik mondásnál, mely szerint kutyából nem lesz szalonna, még a legsanyarúbb időben sem. Csak az a baj, hogy az ilyen össznépi igazságok ismeretében az emberek meglehetősen furcsán viselkednek. Szomdag műsor nyitja meg a Zenés délutánok koncertjeit. A Szövetkezeti Madrigálkórus dr. Partos János vezetésével Spontoné-, Lotti-, Gesualdo-, Bruckner-, Farka?-, Bárdos-, Balázy-, Kodály- és Karai-kó- rusokat ad elő. Husek Rezső zongoraművész Debussy-. Liszt, és Chopin-művek mellett két szonátát játszik: Mozart: C-dúr és Beethoven: D- dúr (op. io.) A Zenés «vasárnapok keretében 'a sorozat további öt előadásán is kitűnő művészek lépnek fel: március 10-én: Kovács József (ének). Lányi Péter és Bánijai Irén (zontam a természet lágy ölére, bokrok és fák közé. A talaj valósággal árasztotta magából a nehéz tavaszi illatot, a rigók önfeledten fütyörésztek, a gyerekek labdáztak és fo- gócskáztak. a bokrok pedig zöld rügyeket nyitottak, mit sem törődve azzal a nagy- igazsággal. hogy a kutya nem eszi meg a telet. Éppen egy ilyen rügyező bokor látványába feledkeztem bele, amikor megszólalt mögöttem egy károgó hang. — Ha-ha. Meglesz ennek a böjtje. Figyelje csak meg. fogunk mi még vacogni márciusban, meg áprilisban. Az is lehet, hogy májusban hóviharok lesznek és teljesen elmarad az idei nvár. Nekem elhiheti. a telet nem lehet megúszni, ha februárban nincs hideg majd lesz későbbElhallgatott, már-már azt hittem, hogy elfelejti mondani a lényeget, de csak szünetet tartott. Hatásos, szünetet, hogy aztán nagyobb nyomatékkai mondhassa a baljós tanulságot: — Mert a kutya, kéremszé- pen, nem eszi meg a telet, ké- remszépen. Bólintottam és a nagy prófétáknak kijáró tisztelettel figyeltem, hogy állig felgombolt, prémes télikabátja alatt határozottan melege lehet, mert mintha kissé izzadna. Megtörölte a homlokát és bot jával megfenyegette a meggondolatlanul rügyező bokrokat. — Mondom én, hogy ez ilyenkor nem normális. ké- remsaépen. Lesz még itt fagy és akkor meg lehet majd megint nézni ezeket a rügyeket. Tessék akkor emlékezni, hogy én megjósoltam. És ön is jobban tenné, ha nem öltözne ilyen könnyen, mert csalóka ám ez az idő, kérem- szépen. Azzal elkárogott- Én meg ott maradtam a könnyelmű bokrokkal a nagy enyheségben és arra gondoltam, hogy mennyi diadalmas ember fog vacogni, elégedetten dideregni, ha netán tényleg jön majd egy hideghullám. S milyen boldogan fogják hajtogatni. hogy lám, ők megmondták, nem az időjárás, hanem a naptár szerint kell öltözködni és viselkedni, mert a kutya nem eszi meg a telet. Kissé arrébb hangosan szólt egy táskarádió. „Az enyhe idő tovább tart.. Arra gondoltam, mi lesz velünk. ha ez így megy tovább? És már nem is tudtam örülni az ajándékba kapott februári jó időnek, kéremszépen ... Mert mint tudjuk, nem eszi meg a kutya a telet, kérem- Bzépen,.. gora) koncertjére kerül sor,' majd az országos zongoraverseny győzteseinek gálaestje következik, utána Horváth Györgyi (cselló) és Bodó Árpád (zongora). Pálma Ilona (brácsa), Falussy Mária (klarinét), Lányi Péter (zongora), s a sorozat befejezéseként Thész László (zongora) hangversenyét rendezik meg. A Zeneiskola és a TIT közös hangversenysorozata, amelyre bérleteket á Zeneiskolában lehet váltani, minden bizonnyal nagy érdeklődést kelt és sok örömet szerez a zenebarátok egyre növekvő táborának. Árkus József Zenés vasárnap délutánok az Augusz-házban
