Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-17 / 40. szám
* f u CSALÁD-OTTHON Életmóduak* táplálkozásunk régen és most Az elmúlt év végén sugározta a tv a „Megmérettünk és nehéznek találtattunk” sorozat befejező részét. Ám, hogy a téma amellyel a televízió foglalkozott — korántsem befejezett, mutatja az is, hogy országszerte több száz fogyókúrásklub alakult és — kilókban mérhetően — funkcionál. Ügy hisz- szük, a klubtagok, s a „tagsági könyvvel nem rendelkező” sok tízezer érdekelt örömmel fogadja célkitűzésünket: a problémát folyamatosan napirenden kívánjuk tartani, fippen ezért a Megmérettünk ... műsorvezetője, dr. Fövényt József belgyógyász, rendszeresen Jelentkezik hasábjainkon. Egy emberöltő általában nem nagy idő egy rfép életében, mégis az elmúlt alig 30 évben társadalmi és gazdasági viszonyaink, velük együtt életmódunk többet változott, mint megelőzően egymásfél évszázad alatt. A nehéz fizikai munka aránya a felszabadulás előttinek töredékére csökkent. Az ipar és a mezőgazdaság gépesítése egy sor komoly fizikai erőkifejtéssel járó munkát megszüntetett, illetve megváltoztatott (arató, cséplő, kubikos, rakodó, bányász, stb.). Helyüket átvette a lényegesen kevesebb energiát, de magasabb képzettséget igénylő szakmunkák egész sora, ugyanakkor növekedett az ülőfoglalkozású fizikai és szellemi dolgozók aránya. A tömeg- és egyéni közlekedés rohamos fejlődésével a közlekedéssel járó fizikai megterhelés is lényegesen csökkent, és ezzel együtt kollektive elkényelmesedtünk. Többségünk ma már egy megáUónyi útért is a villamost, vagy a buszt részesíti előnyben a gyaloglással szemben. De hasonló kép tükröződik otthoni életünkben is; a háztartás gépesítésével a házimunka fizikai jellege lényegesen _ csökkent, sok helyütt megszűnt. Ma már ezek a teendők alig igényelnek fizikai energiát, csupán — állandóan ismétlődő monoton jellegüknél fogva — idegeinket fárasztják, és a tényleges erőkifejtésnek csak látszatát keltik. Egy porszívó vagy mosógép kezelése kevesebb energiát igényel, mint egy komótos séta. * És itt mbzgásszegénységünk köre be is zárul, mert még az olyannyira szükséges séta — jó levegőn, reggel, napközben, vagy este — is többnyire hiányzik hetünkből, nem beszélve az egészségünk megóvása vagy helyreállítása szempontjából oly jelentős komolyabb erőkifejtésről, mint például negyed, fölórás favágás, ásás, kapálás, futás, kocogás, hétvégi erdei, hegyi kirándulás, rendszeres torna, úszás, sportolás, stb. Helyüket jobbára elfoglalják a tv, az üldögéléssel — és evéssel- ivással — egybekötött társasági együttlétek, és motorizált kirándulások. Egy közel- múífcban végzett felmérés szerint a hazai, gépkocsival kirándulók több, mint 70 szá- a kocsijától 500 méternél messzebb nem távolodott el. Pedig kétszer fél kilométer még futva is csekélység, és melyik kocsitulajdonos „strapálja” magát a futással. Köztudott viszont, hogy a gépkocsivezetés elsősorban idegeinket fórasztja, ugyanakkor érdemi fizikai igénybevétellel nem jár. Munkáink tehát lényegesen könnyebbé vált; életünk minden vonatkozásában elkényel- mesedtünk. Szervezetünk működéséhez így sokkal kevesebb energiát, kalóriát, kalóriabevitelt igénylünk, mint korábban. Itt érkeztünk el életmódunk előnytelen változásának másik oldalához: táplálkozásunkhoz. Életünk fenntartásához, munkánk elvégzéséhez szükséges energiánkat ugyanis táplálékaink fedezik. Logikus lenne, hogy energia-igényünk csökkentésével összhangban táplálékfelvételünk is csökkenjen, illetve, hogy táplálkozásunk életmódunkkal összhangban változzék. Ennek azonban az ellenkezője történt. Az elmúlt 30 év alatt ugyanis kalóriafelvételünk közel egyötödével nőtt és táplálkozásunkban a kétségtelen minőségi javulás ellenére, a mai napiff dominálnak a csupán energiát szolgáltató (hizlaló) értéktelenebb anyagok. A napjainkig is jellegzetes néptáplálkozási szokásaink kb. 60—70 évvel ezelőtt, a század- fordulót követően alakultak ki. Az akkori társadalmi-gazdasági viszonyok miatt fő táplálékunkat, a gabonafélék, burgonya és száraz hüvelyesek képezték. Viszonylag kevés húst, tojást, tejterméket, kevés gyümölcsöt, zöldséget és színesfőzeléket fogyasztottunk, utóbbiak helyett főleg káposztát, vöröshagymát és savanyúságot ettünk. A nehéz fizikai munkának megfelelően ételeinket liszttel és zsírral készítettük. Ekkor váltak szokásossá lisztes, bőségesen berántott leveseink. főzelékeink, mártásaink. Fő táplálékunk a kenyér, száraztészták és — az állati eredetű élelmiszerek közül — a szalonna voltak. Akkori táplálkozásunkat tehát gazdasági fejletlenségünkből fakódé szűkös viszonyaink határozták meg, alakították ki, és fő jellemzój ük az egyoldalúság, a gabonafélék túlsúlya, s a fehérje- és vitaminhiány voltak. ii i . i I Mi történt e területen az elmúlt 30 évben? Lényeges, de nem minden szempontból kielégítő változás. Kenyér-, liszt- és burgonyafogyasztá- £unk kevéssé, szárazf őzelék-fo- gyasztásunk erősen csökkent. Tejfogyasztásunk alig változott. Zsírból, húsból, tojásból, színesfőzelékből, zöldségből és gyümölcsből lényegesen többet eszünk. Háromszorosára nőtt viszont cukorfogyasztásunk és mindezekkel együtt, kb. egyötödével, mintegy napi 3200 kalóriára össztápláIékfelvéteiünk. Tehát kellő ismeretek híján és szokásaink merevsége következtében nem tudunk differenciálni; a több pénzből mindenből többet veszünk, és többszörös anyagi lehetőségek birtokában többszörösen ésszerűtlenül, célszerűtlenül táplálkozunk és ártunk magunknak. Megvizsgálva most már táplálkozásunk változását, mit tartunk mindebből — hazai viszonyainkat, szükségleteinket és lehetőségeinket mérlegelve — jónak? A hús-, szíiíesfő- zedék-, zöldség- és gyümölcsfogyasztás emelkedését. Mit tartunk rossznak. A még mindig magas kenyér- és liszt-hányad mellett a túlzottan magasra szökött cukorfogyasztást, a kelleténél több zsír-, viszont az egészségesnél még mindig kevesebb tej-, tojás-, színesfőzelék-, zöldség- és gyümölcsfogyasztást. Táplálkozásunk jelenlegi struktúrája ugyanis általános túltápűáltsághoz vezetett. Ez pedig — szemben a múltbaií oly gyakori táplálkozási hiánybetegségekkel — új egészségi ártalmak, sőt népbetegségek sorának felléptét jelenti. Ezért egyre nagyobb szükségünk van a helyes életmódra, korszerű táplálkozásra vonatkozó ismereteink bővítésére, egészségünk megóvása, illetve helyre- állítása érdekében. DR. FÖVÉNYI JÓZSEF A frontártalmait és megelőzésük bér nyugtalanná, ingerlékeny- nyé, fáradékonnyá válik. Figyelme. teljesítőképessége csökken, rosszabbul alszik, fejfájás gyötri, könnyebben fertőződik. ha lázas hőmérséklete emelkedik. A szív-, ideges pajzsmirigypanaszok ilyenkor fokozódnak. Hideg fronthatás alatt van aki kábultabb, tunyább, nehezebben gondolkodik. Gyakoribbak az epe-, a gyomor-, a vese- és az érpanaszok, a szívizomelhalások, infarktusok. Megnövekedik a hurutos betegségekre való hajlam. stb. Mindezek természetesen elsősorban csak azoknál jelentkezhetnek, akik az időjárási változásokra, fronthatásokra különösebben érzékenyek. És mit tanácsol a frontártalmakkal kapcsolatosan az orvos? A meteorológia előre jelzi, hogy mikor várható front. Ilyenkor az érzékeny ember fokozottabban vigyázzon az egészségére. Kerülje mindazt, ami egyébként is ártalmat jelent számára. A megerőltetéstől és az izgalmaktól tartózkodjék. Többet pihenjen, embertársaival szemben legyen elnézőbb, figyelmesebb. Mértékletesen táplálkozzék. Az előírt étrendet pontosan tartsa meg. Rendkívülibb, nehezebb feladatot ne vállaljon, még a megszokottnál is óvatosabban éljen, amíg az időjárás meg nem nyugszik. Pavlov professzor szerint az ember és környezeté elválaszthatatlanok egymástól. Az érzékeny ember iparkodjék tehát úgy élni, hogy az időjárás sokszor még a meteorológiai haszna előnyére Váljék, hátprognózisnál is pontosabban ványainak ártalmait pedig cél- jelzi az időváltozást. A felsiklási, a melegfrontnál a fronthatásra érzékeny emr- Dr- B. I-. A front meteorológiai folyamat, a hideg és meleg légtömegek találkozásakor kialakult hatásfelület, amikor az egymástól fizikai és kémiai tulajdonságaikban — hőmérsékletükben, légnyomásukban páratartalmukban. sugárhatásukban — eltérő légtömegek ösz- szetalálkoznak, megbirkóznak egymással és az egyik a másik fölé. vagy alá tolakszüc. Ha a felettünk lévő hideg levegő helyére meleg kerül, felsiklási, vagy melegfrontról beszélünk. Ha a meleg csökken, az időjárás hűvösebbé válik betörési, vagy hidegfront zúdul a nyakunkra. Az orvosmeteorológia már pontosan megfigyelte és körülhatárolta a különböző frontok élettani hatásait következményeit. Azt is kimutatták, hogy ezek a vér kémhatását befolyásolják és az élettani rendellenességeket ezek okozzák. A meteorológiával és élettannal nem foglalkozó ember csak azt érzi. hogy időváltozáskor mindenki idegesebb, türelmetlenebb. Főleg ha reumás, már előre szomorúan állapítja meg. hogy időváltozás lesz. Frontátvonulás van, már megint érzem a front hatását — mondják a tájékozottabbak. Igaz ez? Jogosak a panaszok? Igaz bizony! És valósak, jogosak a panaszok! A felsiklási és betörési front hatásai eltérőek, a leggyakrabban ellentétesek, s ki az egyikre, ki a másikra reagál érzékenyebben. Az időváltozás előtt már egy-két sőt több órával előbb érezhetők, sőt az összes élőlények megérzik. A fecskék például alacsonyabban repülnek, a leveli béka pedig. tudatos magatartásával rülje. eliteCsattanós válaszok Egyszer egy orvgo! arisztokrata hölgy, aki nem kedvelte Shaw csípős modorát. dühösen kijelentette: — Ha az ön felesége lennék, mérget kevernék « kávéjába! Shaw erre így válaszolt: vízszintes 2. Mark Twain egyszer társaságban asztalhoz kísért egy dámát, s közbe» így bókolt neki: — ön igazán elbűvölő! — Sajnos, én nem viszonozhatom • bókot hasonlóval — mondta fagyosa® a dáma. Az fró mosolyogva tanácsolta: függőleges 1, Vízszintes: 14. London nyomornegyede. 15. Röghegység Ázsiában, legmagasabb pontja a Győzelem-csúcs, ló. Bagdadban van! 17. Fehérnemű. 19. Nagyobb kosár. 20. Kis francia sziget az Atlanti-őceánban. 21. Korallzátony Mikronéziában (YAP). 23. Kézzel szőtt faliszőnyeg. 26. össze-vissza lök! 27. Férfinév. 29. Teljesen összenyom. 30. Derűs, vidám lelkiállapot. 31. Ugye megmondtam? 33. A Nap mindennap megteszi. 34. Partedli. 35. Élvezeti cikk jellegzetes illata, zama- ta. 37. Bonyolult fehérje. 39. Gáz, németül. 40. Kiejtett betű. 41. A közelebbi. 42. Három, oroszul. 43. Lángelme, lángész. 46. Álmos magyar fejedelem anyja, álmában turulmadár jelent meg. 48. A serdülő fiúk hangjára mondjuk. 50. Ijesztő külsejű szellem, kísértet. 52. Találni. 54. Találja (ford.) 55. Szakítják. 57. Enyém, németül. 58. NTR. 59. Modorosságok. 61. NPN. 62. Személyes névmás. 63. A fuga. 30. betűi keverve. 64. Verskellék. 66. Köszön a baba. 67. Fémnek higannyal alkotott ötvözete. 70. ,,Az’* agyrém. Függőleges: 2. Gyors beszédű. 3. Régi római pénz. 4. Becézett Attila. 5. Messze hangzóan szól. 6. „Tragédia” a fociban. 7. Csak félig mond! 8. Vendéglői lap. 9. Bántóan elüt a környezetétől. 10. Idegen férfinév. 11. A vízsz. 15. közepe. 12. LS. 13. Angol grófok. 18. Kereszt a gabonaföldön. 22. A fallal összefüggő félpillér. 24. Gyalogos katona. 25. Rövid csőrű kisebb madár. 26. Sivár. 28. Valamiben beálló veszteség. 30. Gyilkolja. 32. Autósszálló. 34. Ne a másikkal. 36. Paripa, 39, To.gadósző, 44* Nyakrai h r? » 9 ti 12. 13 H ■ 15 Ír 16 B V ■ fl 19 A 20 2t VL a Vi B 26 a ■ r _ ■ 30 V» 51 ■ 32> 1 " ■ 35“ ■ yf 58 fl ___ ■ ’ ;4 B ■ B ■ 42> “ ■ w B *.£ ■ 51 _ ■ 5<L 55 5% ■ 56 !■ “ 1 bO. fi “ ■ . ü * 65 B 66 Sí £8 62> * n-► f • való. 45. Női név. 46. Mohamedán fejedelem. 47. A függ. 38. párja. 49. Utolsó ütés a kártyában. 51. Megalkot, létrehoz. 53. Japán. 55. Esetleg. 56. Görögországhoz tartozó sziget. 59. Utána besorolva. 60. Publikál. 63. Ehhez hasonló. 65. Hangtalanul menjl 66. Az ezüst vegyjele. 69. Moha egynemű betűi. 70. Mutató névmás. 71. Balaton. Beküldendő a vízszintes 2. és a függőleges 1. sz. sorok megfejtése 1974. február 25-ig levelezőlapon, o Megyei Művelődési Központ 7101 Szek- szárd, Pf.: 15. címre. A levelezőlapra kérjük ráírni „REJTVÉNY”, A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet sorsolunk kL. Az 1974. február 3-i rejtvény helyes megfejtése: A boldogság egyik nagy akadálya az, hogy túlságosan nagy boldogságot várunk. Könyvjutalmat nyertek: Boda Klára 7150 Bonyhád, Ady Endre u. 4., Deák Edit 7100 Szekszárd Wosinsky Itp. 33., Dravecz Istvánná 710o Szekszárd, Tar- tsay Itp. 51., £gri István 7131 Mözs, Szent István u. 84., Márkus Vilmos 7020 Dunaföldvár, Mély u. 3. A nyereményeket postán küldjük el* SZEREK
