Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-17 / 40. szám

* f u CSALÁD-OTTHON Életmóduak* táplálkozásunk régen és most Az elmúlt év végén sugározta a tv a „Megmérettünk és ne­héznek találtattunk” sorozat be­fejező részét. Ám, hogy a té­ma amellyel a televízió fog­lalkozott — korántsem befeje­zett, mutatja az is, hogy or­szágszerte több száz fogyókúrás­klub alakult és — kilókban mér­hetően — funkcionál. Ügy hisz- szük, a klubtagok, s a „tag­sági könyvvel nem rendelkező” sok tízezer érdekelt örömmel fogadja célkitűzésünket: a problémát folyamatosan napi­renden kívánjuk tartani, fippen ezért a Megmérettünk ... mű­sorvezetője, dr. Fövényt József belgyógyász, rendszeresen Je­lentkezik hasábjainkon. Egy emberöltő általában nem nagy idő egy rfép életé­ben, mégis az elmúlt alig 30 évben társadalmi és gaz­dasági viszonyaink, velük együtt életmódunk többet vál­tozott, mint megelőzően egy­másfél évszázad alatt. A nehéz fizikai munka ará­nya a felszabadulás előttinek töredékére csökkent. Az ipar és a mezőgazdaság gépesítése egy sor komoly fizikai erő­kifejtéssel járó munkát meg­szüntetett, illetve megváltoz­tatott (arató, cséplő, kubikos, rakodó, bányász, stb.). He­lyüket átvette a lényegesen kevesebb energiát, de maga­sabb képzettséget igénylő szakmunkák egész sora, ugyanakkor növekedett az ülőfoglalkozású fizikai és szellemi dolgozók aránya. A tömeg- és egyéni közlekedés rohamos fejlődésével a köz­lekedéssel járó fizikai meg­terhelés is lényegesen csök­kent, és ezzel együtt kollek­tive elkényelmesedtünk. Többségünk ma már egy megáUónyi útért is a villa­most, vagy a buszt részesíti előnyben a gyaloglással szem­ben. De hasonló kép tükröződik otthoni életünkben is; a ház­tartás gépesítésével a házi­munka fizikai jellege lénye­gesen _ csökkent, sok helyütt megszűnt. Ma már ezek a teendők alig igényelnek fizi­kai energiát, csupán — állan­dóan ismétlődő monoton jel­legüknél fogva — idegeinket fárasztják, és a tényleges erőkifejtésnek csak látszatát keltik. Egy porszívó vagy mo­sógép kezelése kevesebb ener­giát igényel, mint egy komó­tos séta. * És itt mbzgásszegénységünk köre be is zárul, mert még az olyannyira szükséges séta — jó levegőn, reggel, nap­közben, vagy este — is több­nyire hiányzik hetünkből, nem beszélve az egészségünk megóvása vagy helyreállítá­sa szempontjából oly jelentős komolyabb erőkifejtésről, mint például negyed, fölórás fa­vágás, ásás, kapálás, futás, kocogás, hétvégi erdei, hegyi kirándulás, rendszeres torna, úszás, sportolás, stb. Helyü­ket jobbára elfoglalják a tv, az üldögéléssel — és evéssel- ivással — egybekötött társa­sági együttlétek, és motori­zált kirándulások. Egy közel- múífcban végzett felmérés szerint a hazai, gépkocsival kirándulók több, mint 70 szá- a kocsijától 500 méter­nél messzebb nem távolodott el. Pedig kétszer fél kilomé­ter még futva is csekélység, és melyik kocsitulajdonos „strapálja” magát a futással. Köztudott viszont, hogy a gépkocsivezetés elsősorban idegeinket fórasztja, ugyan­akkor érdemi fizikai igénybe­vétellel nem jár. Munkáink tehát lényegesen könnyebbé vált; életünk min­den vonatkozásában elkényel- mesedtünk. Szervezetünk mű­ködéséhez így sokkal keve­sebb energiát, kalóriát, kaló­riabevitelt igénylünk, mint korábban. Itt érkeztünk el életmódunk előnytelen változásának má­sik oldalához: táplálkozásunk­hoz. Életünk fenntartásához, munkánk elvégzéséhez szük­séges energiánkat ugyanis táp­lálékaink fedezik. Logikus lenne, hogy energia-igényünk csökkentésével összhangban táplálékfelvételünk is csök­kenjen, illetve, hogy táplál­kozásunk életmódunkkal össz­hangban változzék. Ennek azonban az ellenkezője tör­tént. Az elmúlt 30 év alatt ugyan­is kalóriafelvételünk közel egyötödével nőtt és táplálko­zásunkban a kétségtelen mi­nőségi javulás ellenére, a mai napiff dominálnak a csu­pán energiát szolgáltató (hiz­laló) értéktelenebb anyagok. A napjainkig is jellegzetes néptáplálkozási szokásaink kb. 60—70 évvel ezelőtt, a század- fordulót követően alakultak ki. Az akkori társadalmi-gaz­dasági viszonyok miatt fő táplálékunkat, a gabonafélék, burgonya és száraz hüvelye­sek képezték. Viszonylag ke­vés húst, tojást, tejterméket, kevés gyümölcsöt, zöldséget és színesfőzeléket fogyasztottunk, utóbbiak helyett főleg káposz­tát, vöröshagymát és savanyúságot ettünk. A nehéz fizikai munká­nak megfelelően ételeinket liszttel és zsírral készítettük. Ekkor váltak szokásossá lisz­tes, bőségesen berántott leve­seink. főzelékeink, mártása­ink. Fő táplálékunk a kenyér, száraztészták és — az állati eredetű élelmiszerek közül — a szalonna voltak. Akkori táplálkozásunkat tehát gaz­dasági fejletlenségünkből fa­kódé szűkös viszonyaink ha­tározták meg, alakították ki, és fő jellemzój ük az egyol­dalúság, a gabonafélék túl­súlya, s a fehérje- és vitamin­hiány voltak. ii i . i I Mi történt e területen az elmúlt 30 évben? Lényeges, de nem minden szempontból kielégítő változás. Kenyér-, liszt- és burgonyafogyasztá- £unk kevéssé, szárazf őzelék-fo- gyasztásunk erősen csökkent. Tejfogyasztásunk alig válto­zott. Zsírból, húsból, tojásból, színesfőzelékből, zöldségből és gyümölcsből lényegesen töb­bet eszünk. Háromszorosára nőtt viszont cukorfogyasztá­sunk és mindezekkel együtt, kb. egyötödével, mintegy na­pi 3200 kalóriára össztáplá­Iékfelvéteiünk. Tehát kellő is­meretek híján és szokásaink merevsége következtében nem tudunk differenciálni; a több pénzből mindenből többet ve­szünk, és többszörös anyagi lehetőségek birtokában több­szörösen ésszerűtlenül, cél­szerűtlenül táplálkozunk és ártunk magunknak. Meg­vizsgálva most már táplálko­zásunk változását, mit tar­tunk mindebből — hazai vi­szonyainkat, szükségleteinket és lehetőségeinket mérlegelve — jónak? A hús-, szíiíesfő- zedék-, zöldség- és gyümölcs­fogyasztás emelkedését. Mit tartunk rossznak. A még min­dig magas kenyér- és liszt-há­nyad mellett a túlzottan ma­gasra szökött cukorfogyasztást, a kelleténél több zsír-, viszont az egészségesnél még mindig kevesebb tej-, tojás-, színes­főzelék-, zöldség- és gyümölcs­fogyasztást. Táplálkozásunk jelenlegi struktúrája ugyanis általános túltápűáltsághoz vezetett. Ez pe­dig — szemben a múltbaií oly gyakori táplálkozási hiánybe­tegségekkel — új egészségi ártalmak, sőt népbetegségek sorának felléptét jelenti. Ezért egyre nagyobb szükségünk van a helyes életmódra, korszerű táplálkozásra vonatkozó isme­reteink bővítésére, egészsé­günk megóvása, illetve helyre- állítása érdekében. DR. FÖVÉNYI JÓZSEF A frontártalmait és megelőzésük bér nyugtalanná, ingerlékeny- nyé, fáradékonnyá válik. Fi­gyelme. teljesítőképessége csökken, rosszabbul alszik, fej­fájás gyötri, könnyebben fer­tőződik. ha lázas hőmérsékle­te emelkedik. A szív-, ideg­es pajzsmirigypanaszok ilyen­kor fokozódnak. Hideg front­hatás alatt van aki kábultabb, tunyább, nehezebben gondol­kodik. Gyakoribbak az epe-, a gyomor-, a vese- és az ér­panaszok, a szívizomelhalások, infarktusok. Megnövekedik a hurutos betegségekre való haj­lam. stb. Mindezek természe­tesen elsősorban csak azoknál jelentkezhetnek, akik az idő­járási változásokra, fronthatá­sokra különösebben érzéke­nyek. És mit tanácsol a frontártal­makkal kapcsolatosan az or­vos? A meteorológia előre jelzi, hogy mikor várható front. Ilyenkor az érzékeny ember fokozottabban vigyázzon az egészségére. Kerülje mindazt, ami egyébként is ártalmat je­lent számára. A megerőltetés­től és az izgalmaktól tartóz­kodjék. Többet pihenjen, em­bertársaival szemben legyen elnézőbb, figyelmesebb. Mér­tékletesen táplálkozzék. Az elő­írt étrendet pontosan tartsa meg. Rendkívülibb, nehezebb feladatot ne vállaljon, még a megszokottnál is óvatosabban éljen, amíg az időjárás meg nem nyugszik. Pavlov professzor szerint az ember és környezeté elválaszt­hatatlanok egymástól. Az ér­zékeny ember iparkodjék te­hát úgy élni, hogy az időjárás sokszor még a meteorológiai haszna előnyére Váljék, hát­prognózisnál is pontosabban ványainak ártalmait pedig cél- jelzi az időváltozást. A felsiklási, a melegfrontnál a fronthatásra érzékeny emr- Dr- B. I-. A front meteorológiai fo­lyamat, a hideg és meleg lég­tömegek találkozásakor kiala­kult hatásfelület, amikor az egymástól fizikai és kémiai tu­lajdonságaikban — hőmérsék­letükben, légnyomásukban pá­ratartalmukban. sugárhatásuk­ban — eltérő légtömegek ösz- szetalálkoznak, megbirkóznak egymással és az egyik a má­sik fölé. vagy alá tolakszüc. Ha a felettünk lévő hideg le­vegő helyére meleg kerül, fel­siklási, vagy melegfrontról be­szélünk. Ha a meleg csökken, az időjárás hűvösebbé válik betörési, vagy hidegfront zúdul a nyakunkra. Az orvosmeteorológia már pontosan megfigyelte és körül­határolta a különböző frontok élettani hatásait következmé­nyeit. Azt is kimutatták, hogy ezek a vér kémhatását befo­lyásolják és az élettani rend­ellenességeket ezek okozzák. A meteorológiával és élettannal nem foglalkozó ember csak azt érzi. hogy időváltozáskor mindenki idegesebb, türelmet­lenebb. Főleg ha reumás, már előre szomorúan állapítja meg. hogy időváltozás lesz. Front­átvonulás van, már megint érzem a front hatását — mond­ják a tájékozottabbak. Igaz ez? Jogosak a panaszok? Igaz bizony! És valósak, jogosak a panaszok! A felsiklási és betörési front hatásai eltérőek, a leggyakrab­ban ellentétesek, s ki az egyik­re, ki a másikra reagál érzé­kenyebben. Az időváltozás előtt már egy-két sőt több órával előbb érezhetők, sőt az összes élőlények megérzik. A fecs­kék például alacsonyabban re­pülnek, a leveli béka pedig. tudatos magatartásával rülje. elite­Csattanós válaszok Egyszer egy orvgo! arisztokrata hölgy, aki nem kedvelte Shaw csípős modo­rát. dühösen kijelentette: — Ha az ön felesége lennék, mérget kevernék « kávéjába! Shaw erre így válaszolt: vízszintes 2. Mark Twain egyszer társaságban asztalhoz kísért egy dámát, s közbe» így bókolt neki: — ön igazán elbűvölő! — Sajnos, én nem viszonozhatom • bókot hasonlóval — mondta fagyosa® a dáma. Az fró mosolyogva tanácsolta: füg­gőleges 1, Vízszintes: 14. London nyomornegye­de. 15. Röghegység Ázsiában, leg­magasabb pontja a Győzelem-csúcs, ló. Bagdadban van! 17. Fehérnemű. 19. Nagyobb kosár. 20. Kis francia sziget az Atlanti-őceánban. 21. Korall­zátony Mikronéziában (YAP). 23. Kéz­zel szőtt faliszőnyeg. 26. össze-vissza lök! 27. Férfinév. 29. Teljesen össze­nyom. 30. Derűs, vidám lelkiállapot. 31. Ugye megmondtam? 33. A Nap mindennap megteszi. 34. Partedli. 35. Élvezeti cikk jellegzetes illata, zama- ta. 37. Bonyolult fehérje. 39. Gáz, né­metül. 40. Kiejtett betű. 41. A köze­lebbi. 42. Három, oroszul. 43. Láng­elme, lángész. 46. Álmos magyar fe­jedelem anyja, álmában turulmadár jelent meg. 48. A serdülő fiúk hang­jára mondjuk. 50. Ijesztő külsejű szel­lem, kísértet. 52. Találni. 54. Találja (ford.) 55. Szakítják. 57. Enyém, né­metül. 58. NTR. 59. Modorosságok. 61. NPN. 62. Személyes névmás. 63. A fuga. 30. betűi keverve. 64. Vers­kellék. 66. Köszön a baba. 67. Fémnek higannyal alkotott ötvözete. 70. ,,Az’* agyrém. Függőleges: 2. Gyors beszédű. 3. Ré­gi római pénz. 4. Becézett Attila. 5. Messze hangzóan szól. 6. „Tragédia” a fociban. 7. Csak félig mond! 8. Vendéglői lap. 9. Bántóan elüt a kör­nyezetétől. 10. Idegen férfinév. 11. A vízsz. 15. közepe. 12. LS. 13. Angol grófok. 18. Kereszt a gabonaföldön. 22. A fallal összefüggő félpillér. 24. Gyalogos katona. 25. Rövid csőrű ki­sebb madár. 26. Sivár. 28. Valamiben beálló veszteség. 30. Gyilkolja. 32. Autósszálló. 34. Ne a másikkal. 36. Paripa, 39, To.gadósző, 44* Nyakra­i h r­? » 9 ti 12. 13 H ■ 15 Ír 16 B V ■ fl 19 A 20 2t VL a Vi B 26 a ■ r _ ■ 30 V» 51 ■ 32> 1 " ■ 35“ ■ yf 58 fl ___ ■ ’ ;4 B ■ B ■ 42> “ ■ w B *.£ ■ 51 _ ■ 5<L 55 5% ■ 56 !■ “ 1 bO. fi “ ■ . ü * 65 B 66 Sí £8 62> * n-► f • való. 45. Női név. 46. Mohamedán fejedelem. 47. A függ. 38. párja. 49. Utolsó ütés a kártyában. 51. Meg­alkot, létrehoz. 53. Japán. 55. Esetleg. 56. Görögországhoz tartozó sziget. 59. Utána besorolva. 60. Publikál. 63. Ehhez hasonló. 65. Hangtalanul menjl 66. Az ezüst vegyjele. 69. Moha egy­nemű betűi. 70. Mutató névmás. 71. Balaton. Beküldendő a vízszintes 2. és a függőleges 1. sz. sorok megfejtése 1974. február 25-ig levelezőlapon, o Megyei Művelődési Központ 7101 Szek- szárd, Pf.: 15. címre. A levelezőlapra kérjük ráírni „REJTVÉNY”, A helyes megfejtést beküldők között 5 db köny­vet sorsolunk kL. Az 1974. február 3-i rejtvény helyes megfejtése: A boldogság egyik nagy akadálya az, hogy túlságosan nagy boldogságot várunk. Könyvjutalmat nyertek: Boda Klára 7150 Bonyhád, Ady Endre u. 4., Deák Edit 7100 Szekszárd Wosinsky Itp. 33., Dravecz Istvánná 710o Szekszárd, Tar- tsay Itp. 51., £gri István 7131 Mözs, Szent István u. 84., Márkus Vilmos 7020 Dunaföldvár, Mély u. 3. A nyereményeket postán küldjük el* SZEREK

Next

/
Thumbnails
Contents