Tolna Megyei Népújság, 1974. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-14 / 37. szám

A „professzorok kormánya’9 Alkudozás a nyugatnémet kormány Alig négy hónapja, hogy a diákok elsöpörték Thaiföld éléről KRtikacsamt és közvet­len környezetét. A „profesz- szorok kormánya” azóta hozzá­látott az ország demokratizá­lásához. Legfrissebb hírek szerint a belügyminiszter vezetésével működő szerkesztő bizottság 57 cikkelyből álló törvényjavas­latot dolgozott ki a politikai pártokról. A kormány még nem döntött a javaslatról, a nemzetgyűlés pedig február 22-én szavaz majd. Kiszivár­gott hírek szerint a törvény- javaslat egyik pontja kimond­ja: új politikai pártok nem fogadhatnak el pénzügyi tá­mogatást sem az országon be­lül, sem Thaiföld határain kí­vül működő külföldi személyi­ségektől, illetve szervektől. Egy-egy pártnak legkevesebb 1000 taggal keli rendelkeznie, ellenkező esetben az országos választások után feloszlatják. Nemrég elkészült az ország új alkotmányának tervezete is. Ennek értelmében a nemzet- gyűlésnek — ugyancsak nem megerősített hírek szerint — WASHINGTON Az Amerikai Egyesült Álla­mok a chilei ‘haditengerészetet újabb hajóikkal látja el. Merino admirális, a chilei junta tagja vette át a Guam-szigeti katonai támaszpontról Valparaiso ki­kötőjébe átvezényelt két ame­rikai hadihajót. BELGRAD Luis Eoheverria. a Mexikói Egyesült Államok elnöke szer­dán Joszip Broz Tito jugoszláv államfő meghívására háromna­pos baráti látogatásra Beilgrád- ba érkezett. BEJRÚT Nicolae Ceausescu. a román államtanács elnöke szerdán megkezdte hivatalos tárgyalá­sait Tripodiban Kadhafii líbiai államfővel. 240—300 tagja lesz. Nem két­séges, hogy a két. nagy fontos­ságú javaslat alapjaiban meg­változtatja Thaiföld politikai arculatát, társadalmi és gaz­dasági berendezkedését. Az is kétségtelen, hogy a diktátor külföldre távozása óta több intézkedést hoztak Bangkok­ban a demokratikus jogok helyreállítására, a politikai helyzet megszilárdítására. Egy valami azonban mind­máig változatlanul maradt, ne­vezetesen Thaiföld támaszpont jellege. A délkelet-ázsiai or­szágban washingtoni adatok szerint mintegy 35 000 ameri­kai katona állomásozik. Hat légitámaszpontot tartanak fenn az amerikaiak Thaiföldön. Megfigyelők ezzel kapcsolat­ban hangsúlyozzák: a legtá­volabbi amerikai légibázisról is alig két óra alatt Hanoi fö­lé repülhetnek a B—52-es óriásbombázók. Bangkok egyelőre nem kez­deményezett lépéseket a Pen­tagonnál az amerikai támasz­pontok ügyében. Hozzá tarto­zik azonban az igazsághoz, hogy az utóbbi évben mint­egy tízezerrel csökkent a Thai­földön állomásozó amerikai haderő létszáma. Annyi máris bizonyos, hogy a „professzorok kormánya” dinamikusabb külpolitikát foly­tat. mint elődje. A napokban az ausztrál miniszterelnök tár­gyalt Bangkokban, a thaiföldi hadügyminiszter pedig egy hetet töltött Pekingben. A Kí­nai Népköztársaság megalaku­lása óta ő volt a legmagasabb rangú thaiföldi politikus, aki Pekingben járt. Igaz, nem po­litikai megbízatással, hanem mint országa olimpiai bizott­ságának elnöke. Tekintettel azonban a kínai „pingpong”- diplomáciára. nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy a sportkapcselatokon kívül a két — diplomáciai viszonyban egyelőre nem álló — ország egyéb, közös érdeklődésre szá­mot tartó témája is szóba ke­rült. Indfra Gandhi választási beszéde Indára Gandhi indiai minisz­terelnök U ü tar Pradesh állam­ban egy választási nagygyűlé­sen kijelentette, hogy országa mindig független külpolitikát folytatott és foityat a jövőben is. A miniszterelnök-asszony a belső helyzettel kapcsolatban rámutatott: Az indiai nemzet- gazdaság elég szilárd alappal rendelkezik ahhoz, hogy a je­lenlegi gazdasági nehézségeket laküzdje. A kormány intézke­déseket-. tesz a tömegek hely­zetének megjavítására, minde­nekelőtt a nyomor és a munka- nélküliség megszüntetésére. Gandhi asszony élesen bí­rálta azokat az ellenzéki pár­tokat. amelyek néhány állam­ban rendzavarásokat provokál­tak azzal a céllal, hogy a gaz­dasági nehézségekből politikai tőkét kovácsoljanak. és a sztrájkolok képviselői között A nyugatnémet közalkalma­zottak országos sztrájkjának harmadik napján jelentősen közéledtek egymáshoz az állás­pontok és számítani lehet a dolgozók és a munkáltatók kö­zeli megegyezésére. Willy Brandt kancellár el­nökletével szerdán délelőtt is­mét összeült a nyugatnémet kormány, hogy tárgyaljon a szakszervezetek elé terjeszten­dő új béremelési javaslatról. A tanácskozás után Genscher belügyminiszter nyomban A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége, a szov­jet állampolgársággal össze­egyeztethetetlen és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetségének kárt okozó, rend­szeresen elkövetett cselekmé­nyekért 1974. február 13-án megfosztotta szovjet állam- polgárságától és kiutasította a Stuttgartba utazott, hogy tud- tui adja kormánya állásfogia- láisát. A bértárgyalások kedden ké­sőn este eredménytelenül sza­kadta^ félbe, mert a szakszer­vezetek érthetően kevesellték a felkínált 10,5 százalékos bér­emelést Szerdán délelőtt olyan hírek terjedtek el. hogy a kormány — amely a közalkalmazottak munkáltatója — engedett és hajlandó 11 százalékos bér­emelést adni, sőt ezt azzal egé­Szovjetunióból A. I. Szodzse- nyicint. Családja Szolzsenyicinhez utazhat ha úgy látja jónak. * Mint a DPA nyugatnémet hírügynökség jelentette, SzoT zsenyicin szerdán délután Nyugat-Németországba ér­kezett szí tette ki, hogy a béremelés legalacsonyabb összege leg­alább 170 márka lesz. Ez át­lagosan 12,3 százalékos bér­emelésnek fellelne meg. Stuttgartból kapott jelenté­sek szerint - szakszervezetek az ajánlatot a maguk részé­ről el is fogadták. A kormány hivatalos jóváhagyása azonban meg hiányzik, sőt vannak olyan feltevések is. hogy Bonn a béremelést mégsem szentesí­ti, vagy teljesíthetetlen felté­télekhez köti. A nyugatnémet nagyvállal­kozók körében idegesen fogad­ták a hírt, mert tartanak tőle, hogy más foglalkozási ágak­ban, így mindenekelőtt a fém­iparban legalább ugyanilyen arányú bérköveteléssel kell végső soron szembenézniük. Azzal fenyegetőznek, hogy e követelések teljesítésének ese­tére — ami elkerülhetetlennek látszik — az árak felemelésé­vel és munkáselbocsátásokkal válaszodnak. Nyugat-Berliniben szerdán to­vább terjedt a közalkalmazot­tak és a szállítási dolgozók sztrájkja. A közlekedés teljes megbénulásán kívül most már a szemét is mindenütt össze­gyűlt a házak körül. Szolzsenyicint kiutasították a Szovjetunióból Szerdán befejeződött kasza. Képünkön: a Szuezi-csatorna térségében lévő csapatszétválasztások harmadik sza- ENSZ-erők elfoglalják az izraeliek által kiürített térséget, mielőtt az egyiptomi csapatok bevonul nának. Közel-Kelet Még hosszú az út l,A csapatszétválasztás Egyip­tom számára az izraeli szán­dékok próbaköve — írta az Al Ahram vezércikke. — A Szue- zi-csatorna térségének újjáépí­tése attól függ. hogy Izrael teljesen végrehajtja-e a meg­állapodásban előírt visszavonu­lást". Ha véget ér a csapatok szétválasztásának programja, a vízi út teljes egészében ismét egyiptomi ellenőrzés alá kerül, az izraeli csapatok pedig visz- szavonulnak a Sinai-félszigetet uraló három hegyszoros lábá­hoz, s a szemben álló erőket az ENSZ kéksisakos katonái „üt- közőövezeitel" választják el egymástól. Nemcsak arról van szó, hogy visszatérhetnek-e lerombolt vá­rosukba Kantara, Jszmailia, Szuez lakói; hogy a csatorna- övezetben megkezdődhet-e az újjáépítés; hogy kikotorhat- ják-e a csatorna elhomokoso- dott medrét, s hogy hat hónap múltán újra megnyithatják-e a nemzetközi vízi utat. Ha ez megvalósul, Egyiptom vissza­szerezheti egyik legfontosabb jövedelmi forrását (a csatorna megnyitása vgy-.tv.is hatalmas, Ieigalabb évi iüO millió fontos jövedelmet biztosít az egyip­tomi kincstárnak) — de ennél is fontosabbak a távlati lehe­tőségek. Nevezetesen: lehetővé válhat a genfi értekezlet foly­tatása, annak a méltányos és igazságos békerendezésnek megvalósítása, amelyet a kon­ferencia céljául kitűzött. A csapatszétválasztás lénye­gében katonai-technikai folya­mat, amely önmagában csupán kezdete lehet a közel-keleti konfliktus teljes rendezésének, vagyis nem más, mint a ren­dezéshez vezető út első lépése. Ezt a véleményt teljes mér­tékben támogatják a szocialis­ta országok, az arab ügy bará­tai, s elsősorban a Szovjetunió, amely az egyiptomi külügy­miniszter legutóbbi moszkvai látogatásának alkalmával is­mét leszögezte; tovább kell lépni a megkezdett úton, foly­tatni kell a genfi békeértekez­let második szakaszának elő­készítését, azzal a feladattal, hogy maradéktalanul hajtsák végre a Biztonsági Tanácsnak a válság rendezését célzó is­mert határozatait. A csapatszétválasztás teljes lebonyolítása a genfi értekezlet folytatásának fontos — de nem egyedüli — feltétele. A genfi konferencián üresen maradtak a szíriai delegáció számára fenntartott karosszékek, s hiányzott a Palesztinái delegá­ció is. Nyilvánvaló, hogy ál­talános politikai rendezés el­képzelhetetlen lenne a két ugyancsak érdekelt fél, Szíria és a palesztinai nemzeti felsza­badító mozgalom nélkül. A fi­gyelem éppen ezért mindin­kább erre a kérdésre is rátere- lödik. „Szíria hozzájárul a Golan- fremton lévő csapatok szétvá­lasztásához, ha ez az izraeli erők teljes kivonását és a pa­lesztinai nép jogainak biztosí­tását jelentő első lépés lesz” — jelentette ki a napokban Khaddam szíriai külügymi­niszter. Ez annyit jelent, hogy Szíria kész az egyiptomi—iz­raeli megállapodáshoz hasonló megegyezést kötni a csapatok szétválasztásáról, feltéve, ha ez a megegyezés nem elszigetelt, nem önmagáért való. Szíria szervesen össze kívánja kap­csolni a csapatok szétválasz­tását, mint első lépést a to­vábbiakkal, azokkal, amelyek a teljes izraeli visszavonulás­hoz és a palesztinai nép tör­vényes jogainak elismeréséhez vezetnek. Ha sikerül ilyen megállapodást kidolgozni, ak­kor Szíria csatlakozhat a genfi konferenciához. Kairóban le­szögezték. hogy Szíria nélkül Egyiptom sem tér vissza a gen­fi konferencia tárgyalótermé­be, s hogy Egyiptom kívánatos­nak tartja a palesztinai képvi­selet jelenlétét i& Ami az utóbbit illeti, a meg­oldásnak még a körvonalai sem rajzolódtak ki. Egyfelelől a járdán urallcodó is igényt tart a palesztinai képviseletre, arra hivatkozva, hogy Jordá­nia lakosságának nagyobb ré­sze palesztinai eredetű. Ezen alapul Husszein király terve, amely Ciszjordániát állama jövendő „palesztinai tartomá­nyának" tekinti. Erről & Pa­lesztinái Felszabadítási Szerve­zet hallani sem akar. Másfelől Izrael is ellenzi a tárgyalást a palesztinai delegátusokkal. TeU Aviv csak államokkal hajlan­dó tárgyalni, de palesztinai ál­lam nem létezik. Maguk a pa­lesztinai ellenálló szervezetek sem egységesek. Míg Arafat (a legnagyobb palesztinai szer­vezet, a Fatáh képviseletében) hír szerint hajlana arra, hogy elmenjen Genfbe, a PFSZ több kisebb szélsőséges csoportja ezt mereven elutasítja. Mindebből kitűnik: még hosszú és nehéz utat kell meg­tenni a közel-keleti hóhérért- dezésig. RUDNYÁNSZKY ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents