Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-12 / 9. szám

Lamport

Újítási negyedszázad

Emelkedett

az él vészül elések száma

Növekvő gyógyszerfogyasztás — Elkészült az egészségügy 1973• évi gyorsmérlege

Újítási hónapot minden olyan üzemben szoktak rendezni. ahol ismerik az újítómozgalom politikai és gazdasági jelentőségét. Nem kivétel ez alól a Lampart ZIM bonyhádi gyára sem. Amiben ez a

hasznos újítási javaslatot. Annál inkább célszerűnek látszik ezt hangsúlyozni, mert a bonyhádi gyárban 1973-ban 47 férfi mellett csak kát nő jelentkezett újítással. Az elmúlt évben 71 újítási java»*

Bonyliádon

túl benn maradhat az üzemben, kísérletezhet. Ha igyekezetét siker koronázza, nem csupán az újítási díjban részesül, hanem bért is kap a kísérletezésre fordított időre.

Az évenkénti újítási feladatterv megjelenik a faliújságokon, de — füzet formájában — száz példány is készül belőle. A feladatok mellett ott a témafelelős neve: Rabatin Gáboré, Simon Imréé, Bog- dány Gyuláé, Szabó Árpádé, Baumgartner Lászlóé, Reményi Gyuláé, Jaksa Sándoré. Az 1974. évi tíz feladat közül ötnek megoldására 4Q0—1000 forintos külön jutalom buzdít Akad ezek között munka- védelmi, takarékossági, továbbá termelékenységnövelést célzó feladat 1

Lehetne-e a bonyhádi gyár újítómozgalma még elevenebb; lehetne-e növelni az eredményes újítók anyagi megbecsülését?

Mind a főmérnök, mind az újítási előadó véleménye szerint: igen. Többek között azzal, ha a Lampart Zománc- ipari Művek negyedévenként megjelenő Tájékoztató című kiadványa nagyobb tereit szentelne a jó újítások ismertetésének. így az egyik gyárban bevált újítás könnyen bevezethető volna másutt is. Ne feledjük, hogy ez a színvonalas, hasznos kiadvány hat Lampart-gyár párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetőihez jut el rendszeresen.

' B. Z.

Végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, az ország lakosságának egészség, ügyi helyzete azonban az előzetes adatok szerint kedvezőbb az egy évvel ezelőttinél — tájékoztatták az MTI munkatársát az Egészségügyi Ml. nisztériumban.

Az egészségügy számára 1973 legnagyobb erőpróbáját a tavaly év elején lezajlott influenzajárvány jelentette. Az első negyedévben több mint 1 mii, lió 100 ezer influenzás beteg ellátásáról kellett gondoskodni. Elsősorban az influenzajár. ványnak tudható be. hogy a halálozások száma az egy évvel korábbihoz képest emelke. dett. A rendelkezésre álló ada_ tok szerint viszont tovább csökkent a csecsemőhallandó, ság s az élveezületések száma 1973-ban meghaladta a 165 ezret, ami csaknem 2 ezerrel több, mint 1972-ben volt. Így a lakosság természetes szapo. rodásának aránya az egy év. vei korábbihoz képest lényegében változatlanjárványügyi helyzetünket kedvező és kedvezőtlen tendenciák egyaránt jellemzik. A védőoltások hatásosságát bizo. nyitja például, hogy 1973-ban egyetlen gyermekbénulásos megbetegedés sem fordult elő. Az előző évekhez képest igen kevesen betegedtek meg hastífuszban. viszont a korábbiak, nál több beteget kezeltek étel. mérgezéssel, vérhassal és fér. tőző májgyulladással. Az elmúlt esztendőben voltak nagyobb járványok is: az év ele^

jén — főleg az iskolás gyei-, mekek között —tovább terjed* az egész országot érintő kanyarójárvány, amely azonban a védőoltással ellátott kisebb korosztályokat csaknem telje, sen elkerülte.

Gyógyszertárainkban tavai# december elejéig — forintértékben — több mint 14 szá„ zalékkal növekedett a forgalom. A gyógyszerfelhasználás szokásosnál nagyobb mértékű növekedését a minisztérium il. letékesei részben az év eleji influenzajárvánnyal. résziben pedig a korszerűbb, drágább gyógyszerek alkalmazásával magyarázzák.

Egészségügyi helyzetünk öszj szességében kedvező alakulásé, hoz jelentős mértékben hozzájárult az egészségügyi hálózat bővítése. A múlt évben 100 új általános és gyermekorvosi körzet kezdte meg működését. Az általános orvosi körzetek, re jutó lakosok száma tovább csökkeni, és a gyermekorvosi körzeteket is figyelembe véve nem haladja meg a 2200-at sem. A járóbeteg-ellátás javítása érdekében több új rendelőintézet épült. Ezek belépésével a szakorvosok 1973- ban több mint 1000 órával rendeltek többet, mint egy év. vei korábban. A fekvőbeteg- gyógyintézetek hálózata évköz, ben 800 ággyal bővült. A tbc-s megbetegedések szarná, nak további csökkenése következtében újabb tüdőkórházak szabadulnak feL (MTI).

Eabaíin Gábor a rajzasz tálnál.

. (Foto: Gottvald Károly)

Mondjon egy történetet

Esküdt Lajos nehéz évei

gyár ezen a területen lényegesen különbözik sok más gyártól, az, hogy vele kapcsolatban akár újítási negyedszázadról is szólhatnánk. Azért beszélhetnénk róla így, nőivel ebben a gyárban — nem különösen jelentős hullámzástól eltekintve — immár huszonöt esztendő óta eleven az újítóélet. Ennyi idő alatt a dolgozók 2601 újítási javaslatot nyújtottak be; közülük 944 került elfogadásra, az utókalkulált gazdasági eredmény 9 millió 877 ezer forint Az újítók jutalma 644 ezer forint volt. Ezerháromszázat alig meghaladó létszámú kollektívától a csaknem tízmillió forintos siker egyáltalán nem lekicsinylendő eredmény.

Az eddigi legnagyobb, majdnem egymillió forintos megtakarítást eredményező újítás Rabatin Gábor aranykoszorús újítóé. A gyáriak segítségével elkészített, négyszáz atmoszférás nyomással működő présgépe a fémhulladékot 16 köbdeciméteres bálába tömöríti. Egy ilyen. 40 kilogrammos bála térfogata lazán másfél köbméter volna. Könnyű kezelhetősége miatt a MÉH többet fizet a tömörített hulladékért.

Ekkora „hal” — persze —• nem akadhat minden újító horgára; de jó ötlete bárkinek támadhat. Papplauer Fe- rencné táblaosztályi munkásnak is támadt. Az asszony hosszú időn át úgy tisztította meg égetés előtt a táblák furatait a folyékony zománctól, ahogyan tanulta: fapálcikával. Mivel a fa hamar „szőrö- södött” (szálkásodott), akadályozta a munka folyamatosságát. Papplauerné újításként műanyag pálcát alkalmazott; a metanidnak nincsenek olyan kellemetlen tulajdonságai, mint a fának. Az újítás az erkölcsi elismerés mellett 300 forintot hozott a munkásasszonynak.

Papplauer Ferencné esete példázza» hogy nő is adhat be

lat került beadásra, elfogadásra pedig 36. Ag elő- és utókalkulált gazdasági eredmény meghaladja az egymillió forintot. A kalkuláció alapján kifizetett újítási díj 12 000, az eszmei alapon folyósított díj 22 000 forint, ötletdíjként tavaly 2000 forintot osztották ki a gyáriak között

Csaknem félszáz a kísérlet alatt álló újítások száma. Ezek egyikére vonatkozóan közös javaslatot nyújtott be Rabatin Gábor és Baumgartner László. Ennél a sikeresnek ígérkező újításnál tanulságos módon találkozik az egyéni, a csoport- és a nép- gazdasági érdek. A bonyhádi gyár vezetőinek sok gondot okoz az ipari szennyvíz. (Egy alkalommal, például 30 000 forint bírságot fizettek miatta.) A Baumgartner—Rabatin újítás lényege, hogy a eavkút- ban összegyűlt híg folyadékot előbb mészhidráttal semlegesítik, majd iszapjához ílokonltot adagolnak. Az így keletkező kocsonyás anyag már nem szennyezi a környezetet Az újítás előkalkulált gazdasági eredménye 714 000 forint. Ha figyelembe vesszük, hogy a bonyhádi gyár újítói a jogszabályban meghatározott 2—10 százalékos kereten belül negyedszázad átlagában 6,6 százalékos díjban részesültek, remélhetjük, hogy a leleményes újítók ismét nem járnak rosszul.

Amint másutt, a bonyhádi gyárban iß vannak olyan leleményes, jó technikai érzékű emberek, akik hadilábon állnak a rajzolása*!, elgondolásuk írásos megfogalmazásával. Előttük mindig nyitott a gyár szerkesztői szobáinak ajtaja. Az okos, szakszerű tanácsok meghallgatása után a tmk- műhely ajtaja szintén nyitott. Az a szakmunkás, akinek újításában — fogalmazzuk egyszerűen így: — lát fantáziát a gyári vezetés, munkaidőn

— Amint befeleztük, letettem a telefonkagylót és mindjárt rájöttem, nehéz dolgot kér tőlem. Egy történetet kért. amire mindig emlékezem. Megmondjam az igazat? Olyanok jutottak először eszembe, hogy hatéves koromban. mikor apám mellet* boj tárkodtam, csúfosan megfutamodtam egy haragos kos elől, vagy másik, amikor apám hét vagy nyolc éves koromban megvert valamiért, én visszafeleseltem neki. azt ígérve, hogy ha megnövök, duplán visszaadom. Azután eszembe jutott az is, amikor 1949-ben. a budapesti VIT tiszteletére túlsúlyos vonat- szerelvényt vittünk fel az ifibrigádommal Kelenföldre. Máig is * emlékszem a kisu- vickolt mozdonyra, a zászlókkal, transzparensekkel díszített szerelvényre és arra, hogy Pusztaszabolcsig áthaladási elsőbbségünk volt Azt mondták akkor, hogy a fiatal dombóvári vasutasok nagy dologra vállalkoztak. pihenőidőiben, társadalmi munkában indultak útjukra.

Ilyen dolgok jutattak eszembe először, aztán emlékezni kezdtem azokra a nehéz évekre. amelyeket a Somogy megyei Csökön. Ipámban és Csornán töltöttünk. Tizenhármán voltunk testvérek, apám cselédem bér volt. Én vagyok a tizenkettedik és nem vagyunk meg mindnyájan, mivel a háború, meg különféle betegségek három testvéremet vitték el. Nehéz évek voltak ezek, a maga korosztálya nem tudja, de iobb is. hogy nem ismeri őket. Most. ahogy özekről beszélek, eszem.be jutott megint valami, amire mindig emlékezni fogok. Harmincháromban vagv harmincnégyben el kellett jönnünk Csornából. Érdeke^ eset volt ez. Imre

bátyám szintén ott dolgozott a .Hunyadi gróf birtokán, s egy Horváth nevű társával nagyon beleuntak a mostoha körülményekbe, az intéző — ha jól tudom Venczelnek hívták — embertelen bánásmódjába. Gyalogszerrel indultak fel Pestre, hogy panaszt tegyenek ellene a grófnál. Négynapos gyaloglás után értek fél. A gróf fogadta őket, meghallgatta a panaszukat, azután pénzt adott a visszaútra. Igen ám. de a levele gyorsabban jött, s mire hazaértek. az intéző már hivatta apámat. Azt mondta neki, nézze Esküdt, maga jó. dolgos. tisztességes ember. Pe azt mondom magának, menjen el az uradalomból, a családjával együtt, mivel az Imié lázado- zásra vetemedett

Sokszor emlékezem a munkára. Tízéves koromban kezdtem el dolgozni, először apám mellett, ahol bojtárkodással telt az idő. De az iskolai szünetekben beletanultam t* lóvezetés tudományába, a kukoricakapálásba, meg a répasarabolásba. Apám analfabéta volt. Én 1943. szeptember l-ig voltam napszámos, alkalmi meg erdei munkák,

kőműves mellett culáger. Mivel Dombóvárhoz közel laktunk, bekerültem a vasúthoz pályamunkásnak, s a vasúinál vizsgáztam a négy polgáriból. Abban az időben, nagy szó volt. ha egy pályamunkásból jegyvizsgáló. kalauz lett! Az akartam lenni, de a négy polgári után vonatveze- tőü vizsgát is tettem, a feletteseim kérésére.

Az én életemnek igen jelentős állomása volt 1945. Akkor lettem párttag. A megyei tanácsra 1957-ben kerültem. Még valamit. Amint mondtam is, csak kilencen vagyunk most már testvérek. Nyolcán építettek családi házat, én kétszobás, állami bérlakásban lakom. Két lányom van. Judit, a nagyobbik első éves hallgató a Pécsi Jogtudományi Egyetemen, a kisebbik lányom. Zsuzsa pedig harmadikos gimnazista. Hogy belőle mi lesz. még nem tudom. Feltételezem, hogy tovább akar tanulni, hiszen jól tanul. Igen. most jutott eszembe, gondolom nem árt. ha ezt is elmondom. A „rebellis" bátyámból. Imréből termelőszövetkezeti tag lett. saját házában ott él Csornán, ahonnan a családot valamikor miatta küldték el.

Nem tudom, elég lesz-e env. nyi válasznak?

— Hogyne lenne elég, hiszen csak egy történetet kértünk- Ez meg...

— Hogy több? Elhiszem. Bé annyi mindenen mentem át.- hogy a tengernyi történetből nem tudok csak egyet kiválasztani.

Esküdt Lajos sózott földimogyorót vesz elő.

— Cigaretta helyett — mondja. — Tavaly szoktam le a dohányzásról, mert mondták» jó lesz vigyázni a szívemre.

VARGA JÓZSEF