Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-12 / 9. szám

Lamport Újítási negyedszázad Emelkedett az él vészül elések száma Növekvő gyógyszerfogyasztás — Elkészült az egészségügy 1973• évi gyorsmérlege Újítási hónapot minden olyan üzemben szoktak ren­dezni. ahol ismerik az újító­mozgalom politikai és gazda­sági jelentőségét. Nem kivétel ez alól a Lampart ZIM bony­hádi gyára sem. Amiben ez a hasznos újítási javaslatot. An­nál inkább célszerűnek lát­szik ezt hangsúlyozni, mert a bonyhádi gyárban 1973-ban 47 férfi mellett csak kát nő je­lentkezett újítással. Az el­múlt évben 71 újítási java»­* Bonyliádon túl benn maradhat az üzem­ben, kísérletezhet. Ha igyeke­zetét siker koronázza, nem csupán az újítási díjban ré­szesül, hanem bért is kap a kísérletezésre fordított időre. Az évenkénti újítási feladat­terv megjelenik a faliújságo­kon, de — füzet formájában — száz példány is készül be­lőle. A feladatok mellett ott a témafelelős neve: Rabatin Gáboré, Simon Imréé, Bog- dány Gyuláé, Szabó Árpádé, Baumgartner Lászlóé, Remé­nyi Gyuláé, Jaksa Sándoré. Az 1974. évi tíz feladat közül ötnek megoldására 4Q0—1000 forintos külön jutalom buzdít Akad ezek között munka- védelmi, takarékossági, továb­bá termelékenységnövelést célzó feladat 1 Lehetne-e a bonyhádi gyár újítómozgalma még eleve­nebb; lehetne-e növelni az eredményes újítók anyagi megbecsülését? Mind a főmérnök, mind az újítási előadó véleménye sze­rint: igen. Többek között az­zal, ha a Lampart Zománc- ipari Művek negyedévenként megjelenő Tájékoztató című kiadványa nagyobb tereit szen­telne a jó újítások ismerteté­sének. így az egyik gyárban bevált újítás könnyen beve­zethető volna másutt is. Ne feledjük, hogy ez a színvona­las, hasznos kiadvány hat Lampart-gyár párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetőihez jut el rendszeresen. ' B. Z. Végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, az or­szág lakosságának egészség, ügyi helyzete azonban az elő­zetes adatok szerint kedve­zőbb az egy évvel ezelőttinél — tájékoztatták az MTI mun­katársát az Egészségügyi Ml. nisztériumban. Az egészségügy számára 1973 legnagyobb erőpróbáját a ta­valy év elején lezajlott influ­enzajárvány jelentette. Az első negyedévben több mint 1 mii, lió 100 ezer influenzás beteg ellátásáról kellett gondoskodni. Elsősorban az influenzajár. ványnak tudható be. hogy a halálozások száma az egy év­vel korábbihoz képest emelke. dett. A rendelkezésre álló ada_ tok szerint viszont tovább csökkent a csecsemőhallandó, ság s az élveezületések szá­ma 1973-ban meghaladta a 165 ezret, ami csaknem 2 ezerrel több, mint 1972-ben volt. Így a lakosság természetes szapo. rodásának aránya az egy év. vei korábbihoz képest lénye­gében változatlan­járványügyi helyzetünket kedvező és kedvezőtlen ten­denciák egyaránt jellemzik. A védőoltások hatásosságát bizo. nyitja például, hogy 1973-ban egyetlen gyermekbénulásos megbetegedés sem fordult elő. Az előző évekhez képest igen kevesen betegedtek meg has­tífuszban. viszont a korábbiak, nál több beteget kezeltek étel. mérgezéssel, vérhassal és fér. tőző májgyulladással. Az el­múlt esztendőben voltak na­gyobb járványok is: az év ele^ jén — főleg az iskolás gyei-, mekek között —tovább terjed* az egész országot érintő ka­nyarójárvány, amely azonban a védőoltással ellátott kisebb korosztályokat csaknem telje, sen elkerülte. Gyógyszertárainkban tavai# december elejéig — forint­értékben — több mint 14 szá„ zalékkal növekedett a forga­lom. A gyógyszerfelhasználás szokásosnál nagyobb mértékű növekedését a minisztérium il. letékesei részben az év eleji influenzajárvánnyal. résziben pedig a korszerűbb, drágább gyógyszerek alkalmazásával magyarázzák. Egészségügyi helyzetünk öszj szességében kedvező alakulásé, hoz jelentős mértékben hozzá­járult az egészségügyi hálózat bővítése. A múlt évben 100 új általános és gyermekorvosi körzet kezdte meg működését. Az általános orvosi körzetek, re jutó lakosok száma tovább csökkeni, és a gyermekorvosi körzeteket is figyelembe véve nem haladja meg a 2200-at sem. A járóbeteg-ellátás javí­tása érdekében több új ren­delőintézet épült. Ezek belé­pésével a szakorvosok 1973- ban több mint 1000 órával rendeltek többet, mint egy év. vei korábban. A fekvőbeteg- gyógyintézetek hálózata évköz, ben 800 ággyal bővült. A tbc-s megbetegedések szarná, nak további csökkenése kö­vetkeztében újabb tüdőkórhá­zak szabadulnak feL (MTI). Eabaíin Gábor a rajzasz tálnál. . (Foto: Gottvald Károly) Mondjon egy történetet Esküdt Lajos nehéz évei gyár ezen a területen lénye­gesen különbözik sok más gyártól, az, hogy vele kapcso­latban akár újítási negyed­századról is szólhatnánk. Azért beszélhetnénk róla így, nőivel ebben a gyárban — nem kü­lönösen jelentős hullámzás­tól eltekintve — immár hu­szonöt esztendő óta eleven az újítóélet. Ennyi idő alatt a dolgozók 2601 újítási javasla­tot nyújtottak be; közülük 944 került elfogadásra, az utó­kalkulált gazdasági eredmény 9 millió 877 ezer forint Az újítók jutalma 644 ezer fo­rint volt. Ezerháromszázat alig meghaladó létszámú kol­lektívától a csaknem tízmillió forintos siker egyáltalán nem lekicsinylendő eredmény. Az eddigi legnagyobb, majd­nem egymillió forintos meg­takarítást eredményező újí­tás Rabatin Gábor arany­koszorús újítóé. A gyáriak se­gítségével elkészített, négy­száz atmoszférás nyomással működő présgépe a fémhulla­dékot 16 köbdeciméteres bá­lába tömöríti. Egy ilyen. 40 kilogrammos bála térfogata lazán másfél köbméter volna. Könnyű kezelhetősége miatt a MÉH többet fizet a tömörí­tett hulladékért. Ekkora „hal” — persze —• nem akadhat minden újító horgára; de jó ötlete bárki­nek támadhat. Papplauer Fe- rencné táblaosztályi munkás­nak is támadt. Az asszony hosszú időn át úgy tisztította meg égetés előtt a táblák fu­ratait a folyékony zománctól, ahogyan tanulta: fapálciká­val. Mivel a fa hamar „szőrö- södött” (szálkásodott), akadá­lyozta a munka folyamatos­ságát. Papplauerné újításként műanyag pálcát alkalmazott; a metanidnak nincsenek olyan kellemetlen tulajdonságai, mint a fának. Az újítás az erkölcsi elismerés mellett 300 forintot hozott a munkás­asszonynak. Papplauer Ferencné esete példázza» hogy nő is adhat be lat került beadásra, elfoga­dásra pedig 36. Ag elő- és utókalkulált gazdasági ered­mény meghaladja az egymil­lió forintot. A kalkuláció alap­ján kifizetett újítási díj 12 000, az eszmei alapon folyósított díj 22 000 forint, ötletdíjként tavaly 2000 forintot osztották ki a gyáriak között Csaknem félszáz a kísérlet alatt álló újítások száma. Ezek egyikére vonatkozóan közös javaslatot nyújtott be Rabatin Gábor és Baumgart­ner László. Ennél a sikeres­nek ígérkező újításnál tanul­ságos módon találkozik az egyéni, a csoport- és a nép- gazdasági érdek. A bonyhádi gyár vezetőinek sok gondot okoz az ipari szennyvíz. (Egy alkalommal, például 30 000 forint bírságot fizettek miat­ta.) A Baumgartner—Rabatin újítás lényege, hogy a eavkút- ban összegyűlt híg folyadé­kot előbb mészhidráttal sem­legesítik, majd iszapjához ílokonltot adagolnak. Az így keletkező kocsonyás anyag már nem szennyezi a kör­nyezetet Az újítás előkalku­lált gazdasági eredménye 714 000 forint. Ha figyelembe vesszük, hogy a bonyhádi gyár újítói a jogszabályban meghatározott 2—10 százalé­kos kereten belül negyedszá­zad átlagában 6,6 százalékos díjban részesültek, remélhet­jük, hogy a leleményes újítók ismét nem járnak rosszul. Amint másutt, a bonyhádi gyárban iß vannak olyan le­leményes, jó technikai érzékű emberek, akik hadilábon áll­nak a rajzolása*!, elgondolá­suk írásos megfogalmazásával. Előttük mindig nyitott a gyár szerkesztői szobáinak ajtaja. Az okos, szakszerű tanácsok meghallgatása után a tmk- műhely ajtaja szintén nyitott. Az a szakmunkás, akinek újí­tásában — fogalmazzuk egy­szerűen így: — lát fantáziát a gyári vezetés, munkaidőn — Amint befeleztük, le­tettem a telefonkagylót és mindjárt rájöttem, nehéz dol­got kér tőlem. Egy történetet kért. amire mindig emléke­zem. Megmondjam az igazat? Olyanok jutottak először eszembe, hogy hatéves ko­romban. mikor apám mellet* boj tárkodtam, csúfosan meg­futamodtam egy haragos kos elől, vagy másik, amikor apám hét vagy nyolc éves koromban megvert valamiért, én visszafeleseltem neki. azt ígérve, hogy ha megnövök, duplán visszaadom. Azután eszembe jutott az is, amikor 1949-ben. a budapesti VIT tiszteletére túlsúlyos vonat- szerelvényt vittünk fel az ifibrigádommal Kelenföldre. Máig is * emlékszem a kisu- vickolt mozdonyra, a zászlók­kal, transzparensekkel díszí­tett szerelvényre és arra, hogy Pusztaszabolcsig áthaladási el­sőbbségünk volt Azt mondták akkor, hogy a fiatal dombó­vári vasutasok nagy dologra vállalkoztak. pihenőidőiben, társadalmi munkában indul­tak útjukra. Ilyen dolgok jutattak eszem­be először, aztán emlékezni kezdtem azokra a nehéz évek­re. amelyeket a Somogy me­gyei Csökön. Ipámban és Csornán töltöttünk. Tizenhár­mán voltunk testvérek, apám cselédem bér volt. Én vagyok a tizenkettedik és nem va­gyunk meg mindnyájan, mi­vel a háború, meg különféle betegségek három testvéremet vitték el. Nehéz évek voltak ezek, a maga korosztálya nem tudja, de iobb is. hogy nem ismeri őket. Most. ahogy özek­ről beszélek, eszem.be jutott megint valami, amire mindig emlékezni fogok. Harminchá­romban vagv harmincnégyben el kellett jönnünk Csornából. Érdeke^ eset volt ez. Imre bátyám szintén ott dolgozott a .Hunyadi gróf birtokán, s egy Horváth nevű társával nagyon beleuntak a mostoha körülményekbe, az intéző — ha jól tudom Venczelnek hív­ták — embertelen bánásmód­jába. Gyalogszerrel indultak fel Pestre, hogy panaszt te­gyenek ellene a grófnál. Négy­napos gyaloglás után értek fél. A gróf fogadta őket, meg­hallgatta a panaszukat, az­után pénzt adott a visszaútra. Igen ám. de a levele gyor­sabban jött, s mire hazaér­tek. az intéző már hivatta apámat. Azt mondta neki, nézze Esküdt, maga jó. dol­gos. tisztességes ember. Pe azt mondom magának, menjen el az uradalomból, a családjával együtt, mivel az Imié lázado- zásra vetemedett Sokszor emlékezem a mun­kára. Tízéves koromban kezdtem el dolgozni, először apám mellett, ahol bojtárko­dással telt az idő. De az is­kolai szünetekben beletanul­tam t* lóvezetés tudományába, a kukoricakapálásba, meg a répasarabolásba. Apám anal­fabéta volt. Én 1943. szeptem­ber l-ig voltam napszámos, alkalmi meg erdei munkák, kőműves mellett culáger. Mi­vel Dombóvárhoz közel lak­tunk, bekerültem a vasúthoz pályamunkásnak, s a vasúi­nál vizsgáztam a négy polgá­riból. Abban az időben, nagy szó volt. ha egy pályamun­kásból jegyvizsgáló. kalauz lett! Az akartam lenni, de a négy polgári után vonatveze- tőü vizsgát is tettem, a felet­teseim kérésére. Az én életemnek igen je­lentős állomása volt 1945. Ak­kor lettem párttag. A megyei tanácsra 1957-ben kerültem. Még valamit. Amint mondtam is, csak kilencen vagyunk most már testvérek. Nyolcán építettek családi házat, én kétszobás, állami bérlakásban lakom. Két lányom van. Ju­dit, a nagyobbik első éves hallgató a Pécsi Jogtudomá­nyi Egyetemen, a kisebbik lányom. Zsuzsa pedig harma­dikos gimnazista. Hogy belőle mi lesz. még nem tudom. Feltételezem, hogy tovább akar tanulni, hiszen jól tanul. Igen. most jutott eszembe, gondolom nem árt. ha ezt is elmondom. A „rebellis" bá­tyámból. Imréből termelőszö­vetkezeti tag lett. saját házá­ban ott él Csornán, ahonnan a családot valamikor miatta küldték el. Nem tudom, elég lesz-e env. nyi válasznak? — Hogyne lenne elég, hi­szen csak egy történetet kér­tünk- Ez meg... — Hogy több? Elhiszem. Bé annyi mindenen mentem át.- hogy a tengernyi történetből nem tudok csak egyet kivá­lasztani. Esküdt Lajos sózott földi­mogyorót vesz elő. — Cigaretta helyett — mond­ja. — Tavaly szoktam le a dohányzásról, mert mondták» jó lesz vigyázni a szívemre. VARGA JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents