Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-11 / 8. szám
y * Termelőszövetkezeti nagyberuházások a mérlegen KEZDJÜK TALÁN DICSEKVÉSSEL. Jelenleg a magyar termelőszövetkezetek közös sertésállományának csaknem az egyharmada már korszerű, új. nagyüzemi telepeken szaporodik, illetve hízik. Ugyancsak új és. többé- kevésbé korszerű telepeken található a közös szarvasmarha- állomány egyharmada. a ba- romíifarmok pedig gyakorlatilag teljes egészében. Az idén -j téeszek közös kukoricavete- sánek mintegy a felét már a világszínvonalat jelentő úgynevezett zárt termelési rendszerek keretében, modem gépekkel. nagy adagú műtrágyákkal. különleges vegyszerekkel vetik, ápolják és takarít ják be. A többi állatfajok tartásánál, illetve a növények termesztésénél a korszerűség foka ettől még elmarad. Mindenképpen elmondhatjuk azonban, hogy a termelőszövetkezeti nagyberuházások a közelmúltban új helyzetet teremtettek. Rövid idő alatt soha nem látott nagv lépéssel gyorsították a fejlődést. Ennek azonban szakaszai voltak és ára yolt. Ha évszámhoz akarjuk kötni. altkor ez a folyamat 1967- ben kezdődött, amikor eltörölték a termelőszövetkezeti terv, kötelezettséget. A következő esztendőben pedig ránk köszöntött az új mechanizmus. Az 1968-as esztendő inkább még a latolgatásé, töprengésé volt, de már megindultak a beruházások. A következő kettő, az 1969-es és 70-es esztendő. a hihetetlen iramú építkezés, beruházás időszaka volt. Szinte a földből nőttek ki a sertéstelepek. Sőt. kiderült. hogy a beruházási iram túlpörgött; az állam 1971-ben már korlátozó intézkedéseket hozott. A fékezés sikerült, már 1971-ben. majd 72-ben a beruházási terv csillapult, sót a korlátozás itt-ott jobban sikerült, mint szerettük volna. Tavaly, 1973-ban már új sertéstelep-építkezés nem kezdődött és szarvasmarhatelepből is alig néhány indult Megálltunk, sőt úgy tűnik, megrekedtünk, tehát a 210 korszerű sertéstelepnél és 330 itöbbé-kevésbé korszerű szarvas marhatelepnéL A HALLATLAN IRAM SZELEKTÁLT. Pozitív és negatív irányban egyaránt. Az első telepeket azok építették, akiknek volt pénzük, illetve azok. akik aránytalan kockázatot vállaltak. Seregnyi szövetkezet a bátor beruházások révén messze kiemelkedett az átlagból, feltört az élvonalba. Közismert azonban, hogy létezik egy olyan sereg is. amely az árak időközben bekövetkezett emelkedése, vagy a várt termelési remények meghiúsulása miatt súlyos gondok közé került. Számos szövetkezeti vezető bukott meg. nem azért, mert kalandor volt. hanem azért, mert külső körülmények. előre nem látható események teperték le. És van még egy olyan jelenség is, amit negatív szelekciónak nevezünk. Bizonyos helyeken a tagság, vagy a külső szervek hajlamosak voltak, hogy megfontolt mérlegelés nélkül kövessék a „divatot”, létesítsenek nagy beruházásokat, amelyek következményeit esetleg máig is nyögik. Tény azonban, hogy a telepek felépültek. Ma már tudjuk. hogy a>z első éveket bejáratásnak, vagy próbaidőnek kell tekinteni. Amint az iskolapénzt megfizetik, ezek a telepek ontják, illetve ontani fogják a húst. a tejet. És az állam nem hagyja magára a bajbajutottakat. Ahol például a sertéstelepek gépei nem váltak be. ott az állam 50 százalékos dotációt ad új. kipróbált technológia bevezetésére. Mól az erő egafe az építkezésekre futotta, de- süldőre. takarmányra már nem tellett: ott . a bank hitelből biztosítja áz úgynevezett forgóeszköz-feltől tést. Ahol a szövetkezet erejét meghaladó hitel visszafizetésére vállalko- •zott; ott a felvett hiteleket átütemezik, hosszabb időre prolongálják. És ahol még ezek sem segítenek, ott az állami szervek ,a bajbajutott iparvállalatok példájára, egyedi elbírálás alapján keresik majd meg a segítség módozatait. A HŐSKOR AZONBAN LEZÁRULT, a beruházási érdeklődés ma már más irányba fordult Ismételjük, hogy ipari jellegű állattartó telepeket ma nem. vagy 'aüg építenek a téeszek. Az .építési .beruházások összege a 70-es évek elejéhez képest felére, sőt harmadára csökkent. Nagy az érdeklődés viszont a kiegészítő jellegű beruházások, például takarmánykeverők, szárítóüzemek, magtárak iránt. Ez még a nagy lendület kapcsolódó része. Ugyanakkor pedig a gépberuházások összege minden jel szerint 2—3-szorosára emelkedik. Ez több okból helyes és szükséges dolog. Egyrészt, mert a hagy építkezések idején a gépvásárlást még a legjobbak is' elhanyagolták. A másik ok. hoev gépet még a kisebb, vagy szerényebb anyagi eszközökkel rendelkező téeszek is tudnak vásárolni. Kényszerít az is. hogy a régi gépekkel • ma már nem lehet korszerűen termelni, nem lehet a speciális magvakat elvetni. a nagy mennyiségű műtrágyát kiszórni, az újfajta vegyszereket a növényre juttatni stb. Meg is figyelhető; hogy a termelőszövetkezetek elsősorban a nagy kapacitású gépek, illetve a komplex gépsorok iránt érdeklődnek, tehát egy növény termelésének valamennyi folyamatát egyszerre , gépesíteni akarják. Sajnos a kereskedelem ezeket az igényeket csak részben tudja kielégíteni. Külön kell szólni arról a tendenciáról, hogy az építési nagyberuházások megtorpantak. Nem egészen jó dolog ez. Mert érvényes még a sertésprogram. a kormány szarvas- marhaprogamja pedig ,még csak most lenne kibontakozóban. Hebehurgyáskodni azonban most már nem szabad, ettől szeretnénk óva inteni mindenkit. A dolgokat végig kell gondolni. Elmondanánk erre egyetlen példát. Egy százas tehénistállót meg lehet építeni 2 millió forintból. így egv tehén férőhelye 20 ezer forintba kerül. Ám. ha azt akarjuk, hogy ez az istálló egy kicsit alkalmasabb legyen tehenészet céljaira. akkor egy férőhely már 40 ezer forintba kerül. Ez azonban csak a tehén, Ila továbbmegyünk és akarunk elkülönítőt, borjúnevelőt, tej- házat. utakat, netalán fejőállást is. azaz komplex beruházást valósítanánk meg. akkor egy férőhely költsége már elérheti a 80 ezer forintot is. És ebből a pénzből ott áll majd egv modern telepünk — üresen. Venni kell még tehenet. És takarmányt, legalább egy fordulóra. így gondolkodva az egy tehénre számított költség már a 120 ezer forintot is elérheti. A FEJLŐDÉS: PARANCS. Az úton megállni nem lehet. Haladjunk is tovább, de úgy, hogy egy-egy kanyarban ne érjenek bennünket váratlan meglepetések. Ne alakuljon ki negatív szelekció, illetve ne bukjanak el becsületes. jó vezetők a téeszben, csak azért, mert a dolgokat valaki, vagy valakik nem gondolták végig. földeAki béla Névtelen levél Az egész szóra sem érdemes. Hogy mégis leírom, csak azért teszem, hogy megkíméljem azokat a fáradságtól, akik a jövőben tollat ragadnának. Tollat ragadnának, hogy nevüket, címüket gondosan eltitkolva panaszkodjanak. Egy esetet mondok el, mely a napokban történt. Levelet kaptam egy cikkemre, melyben! egy szövetkezet múlt évi tevékenységéről írtam. „Hitelesítés végett az Y-i kihelyezett üzemrészleg dolgozóinak bérjegyzékét érdemes lenne visszamenőleg megnézni, hogy dolgozó, szakképzett és képzetlen keres 1000 forint alatt havonta, és hányszor nincs munka, hányán mentek elé Egy dolgozó nő” Erfnyi volt a levél. Illetve, a megszólítás helyett feltüntetve a cikk, amelyikre hivatkozott. Na meg a község neve, kiírva, amit én azért változtattam Y-ra, mert nem lényeges az sem, kire panaszkodott a nőnemű Anonymus, Mikor megkaptam a levelet, először a szemétkosárba akartam dobni. Később — tévedni emberi dolog — úgy döntöttem, mégis utánanézek a dolognak. Az ügy csattanója: Y-ban a szövetkezetnek van egy-két bedolgozója, — aki annyi munkát vállal, amennyit jónak lát, s természetesen, annyit is keres, — de kihelyezett üzeme nincs.- I ' Megértem, hogy vannak, akik nem akarják, hogy nevük a panasszal együtt nyilvánosságra kerüljön. Ezt többen meg is írják a levélben, s természetesen ennek a kérésnek eleget is teszünk. Nem közöljük senkivel sem, hogy kitől származott az információ. Azok azonban, akik névtelenül írnak, ne várják, hogy panaszaikat megvizsgáljuk. v —- szepesi —• \ Felvételi esélyekr.fel vételi prognózis Ötvenhétezer érettségiző pályaválasztási szándéka Csaknem ötvenkétezer idén érettségiző diákot kérdeztek meg az egyetemi számítóközpont szakemberei pálya válasz, tási szándékukról. Az érettsé. gizők közül mintegy 15 300-an Műanyag bútorok A Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat debreceni gyárában megkezdték a háromféle színű műanyag polcok sorozatgyártását. A polcokból telefonasztal, zeneasztal, könyvespolc, térelválasztó és még sok egyéb variálható polcrendszer alakítható. Képünkön: A gyár kiállítótermében a jövő ét új termékei, a műanyag fotel és ülőke, tanulhatnak a felsőoktatási intézmények nappali tagozatain. Az összegezésből kiderül: a nappali tagozaton érettségiző 52 000 fiatal közül 28197-en szeretnének tovább tanulni valamilyen felsőoktatási intézményben. Figyelembe véve, hogy az elmúlt évben érettsé. gizettek is pályáznak a nappali tagozatokra, ez azt jelenti: minden száz felsőoktatási intézménybe készülő diák közül harminc-negyvenet vehetnek fél évente az egyetemek, főiskolák. Az előzetes orientációk szerint a diákok a társadalomtudományi terület iránt általában ismét jobban érdeklődnek, mint a természettudományiműszaki terület iránt. Éppen ezért várhatóan a társadalom, tudományi szakokon magasabbak lesznek a felvételi vizsgák követelményei, főként a különleges szakokon — pszichológiára például tizenháromszoros. a művészeti fakultásokra pedig hét-tízszeres a túljelentkezés. A sokakat érdeklő humántanári szakokon elég nagy a szórás. A magyar szaktárgyaknál együttesen a túljelentkezés csak 318 százalék, a történelem szaktárgynál együttesen 406 százalék; a magyar-történelem szakon még tizenöt-tizennyolc, szoros egyes helyeken A túl. jelentkezés (Egri Tanárképző, Eötvös Loránd Tudomány- egyetem). Az idegen nyelvvel kapcsolódó szakokra a túljelentkezés 286 százalék. A pedagógia, ezen belül a tanító, és óvónőképzők együttesen „csak” 182 százaléknyi jelöltet vonzanak a rendelkezésre álló helyekre. A rajztanári helyekre 173 százalék, a zenetanán lehetőségekre 119 százalék a pályázó; ezzel szemben a testnevelő tanári pályán 420 százalék lesz várhatóan a túljelentkezés. A nagyrészt iskolán kívül művelendő népművelő és könyvtáros szakokra négyszázszázaléknyi pályázó készül. Az állam- és jogtudományi karok 401 százalék, a közgaz. daságtudományt művelő intéz, menyek azonban csak 206 százalék arányban várhatnak felvételizőket 1974-ben. Az agrár, pályákra 140 százalék a túljelentkezés. a műszaki Területre összességében csak százhúsz százalék jelentkező jut A mű. szaki pályákon belül vannak olyanok is. amelyekre az „alul. jelentkezés” jellemző: vagyis annyian sem pályáznak, amennyi a keretszám. Az épí. tés területére csak 88 százalék, a gépészeti szakokra 94 százalék, speciális szakokra ösz- szességében 90 százalék érettségiző pályázik. A műszaki tanárképzők iránt a helyekhez képest csak 86 százalék érdeklődik. Matematikára alig 125 százalékos lesz a túljelent, kezés aránya Nem megnyugtató a helyzet a tanári szakokon. A fizikát 120 százalékos, a biológiát 327 százalékos, a földrajzot. 458 százalékos jelentkezési arányszámok jellemzik, de mindhárom területen szinte üresek egyes tanári sza. kok. Az orvostudományi 'egyetemeken (beleértve a gyógyszerészeket is) 247 százalék a túljelentkezés. az állatorvostudományi egyetemen pedig 341 százalék. A számítástechnika területén a túljelentkezés aránya előreláthatóan csak 172 százalék. A „Szándék és valóság” című, most megjelent tájékoztatóból az érintettek megismerhetik egyebek között az egyes karokon, szakokon várható túljelentkezés mértékét, tájékozódhatnak a várható minimális pontszámról. A számítóközpont összegezését ötven. ezer példányban jelentették meg, a középiskolák pedagógusai. diákjai hamarosan megkapják, s így részleteit a jelentkezési lapok kitöltése előtt megismerheti valamennyi érdekelt. (MTI).
