Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-10 / 7. szám
I Kilók, decik, forintok ÄEg néhány érával azután, hogy utcára került lapunk keddi száma — melyben hírt adtunk a kereskedelmi ellenőrök múlt évi kedvező tapasztalatairól — elindultunk, hogy megnézzük, vajon a dicséretre rászolgál-e a kereskedelem és a vendéglátó- ipar 1974 elején is. Az említett cikkben arról írtunk, hogy tavaly jelentősen csökkent a kereskedelmi és vendéglátóipari egységekben a visszaélések száma, kevesebb esetben kellett a vásárlók megkárosítása miatt szabálysértési eljárást indítani. Az ellenőrzésen,' melyet Hermann Nándor és Dravecz István, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség szakemberei végeztek, ez esetben tevékenyen részt vett két újságíró is. A cél az volt, megvizsgálni, hogy a vendéglátóipari dolgozók hogyan mérnek, számolnak. Pontosabban, hogy becsapják vagy nem csapják be a vendégeket ÄZ ELSIETETT MÁSFÉL FORINT r Az első vizsgálatra mégsem a vendéglátás berkeiben került sor, hanem a kereskedelemben. Sók panasz érkezett ugyanis Szokszárdon a Kinizsi és Mátvás Hrálv utca sarkán lévő kis ÁFÉSZ ve-' gyesboltra. — Irfkább megyünk mész- Szebbre vásárolni, — mondták — itt mindig becsapnak minket Ezűttaí a Séf újságíró állított be „tízórait venni”. A kenyér magasról repült a mérlegre. A mutató Jól ki is lendült. S a számoláskor megfutott a ceruza is. Az AKF felügyelői — BEeí ÍJ61 ismerték — csak fizetés után iöttek be a boltba. Ezt követően, percek alatt kiderült, mennyi a tévedés. Természetesen az eladó Javára. Ekkor már kevesebbet mutatott a mérleg, s az is eszébe jutott az eladónak, hogy a kimért savanyúság kilóin 24 helyett csak 16 forintba kerül. Míg Dravecz István a Jegyzőkönyvet írta, körülnéztünk a raktárban. A polcra dobált szalonnáktól néhány centire „virágzott” egy elképesztően penészes kenyérdarab. Fölöttük pedig egy pár női cipő pihent. Talán az üzletvezető-helyettesé, aki item átallotta epésen megjegyezni, hogy míg ők dolgoznak, mi négyen ott lebzselünk. Nem vitatkoztunk vele. Talán soha nem fog rájönni, hogy ha ők és mások nem csapnák be a vevőket, nekünk sem kellene ilyen „semmittevéssel” tölteni az időt. A jegyzőkönyvbe az eladó azt diktálta: azért tévedett, mert sokan voltak a boltban, nagyon sietett. Csodálatos kapkodás az ilyen. Eredménye mindig az. hogy a vevő többet fizet. Kevesebbet soha. I FÉLDECÍ Ä GARAY PRESSZÓBAN — Két kávé. két konyak. A pincérkislány perdül, fordul. s ott az asztalunkon a nedű. Csak akkor következik be némi tempóváltás, mikor társaságunk kiegészül. Az ÁKF embereitől félnek. Később kiderül, nem véletlenül. A mérőhengerben a konyak csak a rfegvvenharmadik vonásig „ér fel”. A másik tízzel marad az előírt 50 alatt. Megtudjuk, nem Is a hitelesített edénnyel mérték a pultnál, hanem a jaffához rendszeresített pohárkával. így megtakarítottak 4 forint 90 fillémyi italt. Most. De ha figyelembe vesszük, hogy régóta ezt a poharat használták, több is összejöhetett. Vajon hová tűnhetett el ez az összeg? A Garayban úgynevezett szoros elszámolással dolgoznak. S az üzletvezetőhelyettes szerint nem ugrott ki ez a „nyereség”, Ä SZALÁMIT IS MEGSPÓROLTÁK Bonyhádon, a buszpályaudvaron, az Utasellátó büféjében két szendvicset kértünk a féldecik mellé. Azon már nem is csodálkoztunk, hogy a pálinka egyötödével kevesebb volt. Az üzletvezető irodájában az is bebizonyosodott, a szendvics árát „felkerekítették”. A kalkulációban ugyanis 1,90 szerepel. A pultnál pedig — ártábla sehe? — két forintot kérnek. — S mennyi benne a szalámi? H A mérlegelésnél kiderül, ke-' vesebb az előírtnál. Nem sokkal. Tíz szendvicsből csupán néhány deka hiányzik. Ha egyet néznénk, észre sem lehetne venni talán, de havonta biztos megtakarítanak jó pár kilói. Itt is előkerül az ellenőrzési napló. Az Utasellátó pécsi igazgatója, belső ellenőrei sok oldalt teleróttak dicsérő szavakkal. Ók ugyanis minden mást ellenőriztek, csupán azt nem, hogy megrövidítik-e az egység dolgozói a vevőt. ’ HOTEL DOMBÓVÁR l S jöttek tovább a keserű tapasztalatok. Nem volt olyan hely. ahol nem néztek volna baleknak minket. Mosolyogva, magabiztosan csaltak mindenütt. Dombóváron már nagyon szerettünk volna pozitív példát találni, — A hotel presszójában. Talán ott rendben lesz minden. Bementünk. — Két fél Gordon gint. A különleges ital talán' különleges elbánással jár — reméltük. Tévedtünk. A több mint félezer forintos itókának is hiányzott húsz százaléka. — Pedig épp ma volt az újságban, hogy nőtt a kereskedelem és a vendéglátóipar becsülete — mondtuk az üzlet vezetőinek. Sajnos, úgy látszik, csak a múlt évre volt érvényes. Az ellenőrzés során csak igen rossz tapasztalatokat sikerült gyűjteni. Jól tudom, ez a nap nem adott hiteles képet megyénk kereskedelméről és Yendég- látóiparáról. Bizonyos vagyok, hogy sok helyen nem arra törekednek, hogy becsapják a vendéget, vevőt. Tudom, az évek, évtizedek alatt beégett igen rossz gondolkodásmódot nem lehet egyszerre meggyőzéssel, agi- tációval megmásítani az emberekben. Valamit mégis tenni kell. S ezen a téren még igen sok feladat vár a belső ellenőrzésre és a kereskedelmi felügyelőségre egyaránt. De legtöbbet a vásárlók tehetnek, azzal, ha vigváznak, ne tudják becsapni őket. SZEPESI LÁSZLÓ Kényelmes január Ezekben a napok bon, hetekben íródik a termelékenység fekete krónikája, a rohammunka szüle, tési anyakönyve. Magunk mögött hagytuk oz óévet, a hajtás decembert minden idegfeszültségével, ünnepnapjai minden szertelenségével, és most kényelmes napok, tessék-lássék munka vár ránk az irodákban, a műhelyekben. Decemberben még minden sürgős volt. minden óra és perc drága, mezt az akkor megkeresett forintok még nagyon is kellettek az évi árbevételbe és nyereségbe, attól tovább hfzott a tavasszal esedékes 13. havi boríték. Most viszont, a statisztikusok, munkaügyiseik és az energetikusok a megmondhatói: sok munkahelyen a lazítás perceit élik. Fáradtak és kényelmesek vagyunk. Semmi sem sürgős. Az embernek természetesen szüksége van ünnep- és pihenőnapokra, gazdasági szempontból azonban nagyon szerencsétlen elosztásban jönnek össze az év végi piros betűs napok. Karácsony és újév között megtorpan □ gazdaság. A két ünnep közötti napok a szilveszterre verió készülődés jegyében telnek el, nem is szálra az István, ionos, Éva névnapozásokról és az elő. szilveszterezésekről a munkahelyeken. Mindezeket betetőzve jön a vidám, szertelen szilveszter és az új év első napja. Az embert elcsigázzák az ünnepnapok, mert hiszen nemcsak a pihenést jelentik, de kötelezettségekkel is jómat. Rohangálás a bevásárló-kosarakkal, sütés-főzés, eszem-iszom és falatozások, vendégeskedések, és éjszakázások. Mindez kellemes oldala mellett, nagyon megterheli V agy onbizt onság és anyagi felelősség Elgondolkodtató munkaügyi jogvitában ítélkezett a Szekszárdi Megyei Bíróság fel- lebbviteli tanácsa. Papp Lajos szekszárdi szakoktató állandó használatra kapott egy Pannónia motorkerékpárt a Mü. M. 505. számú Ipari Szakmunkásképző Intézettől. A gépet lakása elől ismeretlen tettes egy éjszaka Épülő Kecskemét Az épülő városközpontban elkészült Bács megye legnagyobb lakóháza, a 288 lakásos szalagház. A szalagház also szintjén ABC-áruházat. szolgáltatóüzleteket, eszpresszót nyitottak. (MTI fotó: Kozák Albert — KS) ellopta. Az intézet igazgatója a szakoktatót 8000 forint kár megtérítésére kötelezte, mivel — nézete szerint — Papp a jármű őrzéséről nem gondoskodott a tőle ékvárható mértékben. Papp Lajos a munkaügyi- döntőbizottság előtt előadta, hogy az intézet motorjára sem vigyázott kevésbé, mint a sajátjára. Garázs hiányában ezt is. azt is a ház előtt, az utcán tartotta: a Pannóniát kormány zárral biztosította. A döntőbizottság elutasította Papp Lajos mentesítés iránti kérelmét, de érveinek nem adott helyet a Szekszárdi Munkaügyi Bíróság sem. A munkaügyi bíróság Papp Lajos mulasztásaként rótta fel, hogy a kormányzár alkalmazásán kívül nem lakatolta le a Pannóniát. A szakoktató a reá hátrányos igazgatói határozat, majd a két elutasítás után alaposan megfontolta. fellebbezzen-e .., Végül — körülbelül — így gondolkodott: „A köz- és vagyonbiztonság szilárd. Az anyagi javak megóvásának van égy értelemszerű mértéke. Ha volna is garázsom, elszánt betörő onnan is elvi- hette volna a tanintézet motorkerékpárját” A Szekszárdi Megyei Bíróság megváltoztatta a Szekszárdi Munkaügyi Bíróság ítéletét. A megyei bíróság ítéletében szögezte le. hogy a Pannónia gyári kormányzárja elegendő biztonságot nyújt; ezért téves az a feltételezés, hogy lelakatólással is kellett volna óvni a járművet Ennek a meggondolásnak alapján a Szekszárdi Megyei Bíróság mentesítette a szakoktatót a 8000 forintos kártérítés megfizetése alóL Az ítélet jogerős. az embert, akire talán inkább ráférne a pihenés és mégis, sokan olyan várakozással tekintenek az év vége elé, olyan mámoros érzések töltik el, mintha az a néhány, igazán kellemes és szép ünnepnap jelentené egész évi boldogságukat Ki is használják. Elvégre oz ember nem köttetheti ki magát Odüsz- szeusz módjára, mondjuk a kar fosszékbe. Az új esztendő fáradtan indut Érdekesek az ezzel kapcsolatos vélekedések. Valaki azt mondta, az év végi ünnepnapokat szívesen kivenné egyben, és hoz zár csapná nyári szabadságához^ Mások febóhajtanak. a szilveszter és az újév után jó lenne még egy nap szabadság, hogy pihenhessék az ünnepi fánadob makai. Am csak kevesen vesznek ki szabadságot, < hiszea pihenni a munkahelyen is lehet. A kényelmesség érzete sokszor intézmés nyesül Is a munkahelyeken. Ahol jól zárták a múlt esztendőt, ott a megelégedettség tesz kényelmessé. Ahol viszont a vártnál rosszabbul sikerült, ott a leverte ség bágyaszt. Mondanunk sem keli, év eleji kényelmességeinknek később kar ma töstül megfizetjük az árát Aa ebő hetek veszteségeit egész é«r ben görgetjük magunk előtt, hogy azt többnyire év végén, valahor gyan pótoljuk, kiegyenlítsük. Hír szén ezeknek az első műszakoknak a termelése b benne vaa az éves árbevételi tervben. Hánj és hány ezer, tízezer túlóra az óra az év .eleji kényelmességnek? Hány és hány helyen keif később kapkodni emiatt? Egyenletes munkatempót égési évben. Irodákban és műhelyekben ne hagyjuk elhatalmasodni magunkon a kényelmet és a megelégedettséget, hogy aztán később nyakunkba kelljen venni mostani mulasztásaink egyre nehezebb terheit. Az első hetek fe-, szessége a munkapadoknál ki-, nek-kinek igyekezete mellett, ebő. sorban a szervezésen múlik. A jó gazdasági vezető, bárhogy is sikerült az elmúlt esztendő, az új év első napjaiban nem tétlenkedik, lankadatlan energiája és munkakedve szinte kisugárzik. Beosztottai számára megteremti a munka feltételeit és a kedvet a munkához. Sőt, a tempót iller tőén még valamiféle fokozatosságot is tart, a szükséges könnyebbjével kezdi, ha van ilyen, s fokozatosan adagolja a nehezebb feladatokat munkatársaiknak. Mindezt múlt időben kellett volna írnunk, hiszen az évkezdés lazaságaira már jóval az ünnepek előtt szükséges gondolni, s akkor megteremteni elkerülésének feltételeit A két ünnep között résztvevője voltam egy brigádértekezletnek, ahol egy pohárka konyak mellett elhangzottak a kölcsönös jókívánságok, és abban az ünnepi hangulatban, az üzemvezető nem félt az ünneprontástól, ha ezt egyáltalán annak lehet tekinteni, amikar fennhangon így szóit: ugye gyerekek, másodikon mindnyájan bejöttök? Nem lesz bumli? Valahogy így kék kezdeni, még jóval- jóval az új esztendő előtt. Az év első napja kényelmesen telt el. Megérdemelten pihentünk. A következő napok mór a szorgos, lelkiismeretes munkáé. Vajon mindnyájon így álltunk neki? Miklós vári Zoltán Népújság ß 1974. január 1%
