Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-02 / 1. szám

r f SffipM fu í] i ?r\ s 1 ÍMí Középmagas, fekete férfi. Bajnok. Az ifjú hegesztők me. gyei versenyének győztese. Ne. ve Héjjás József, 1949-ben született. — Mit tud a laikus rólatok? Nem sokat. Látja a hegesztő­pisztolyból kilövellő iángot, a védőalarc mögé bújt embert, amint ráhajol áz izzó anyagra. — Ránézésre tényleg csak ennyi. Az ember valamit fel­olvaszt és valamit valamivel összehegeszt. Más kérdés, hogy mi hogyan látjuk mindezt. — Te például miért szere­ted a szakmádat? — Elsősorban a szépségéért. Szép az izzó anyagot látni, nagyszerű d 'log új’ és új dol­gokat létréhozni. Persze, ha az ember mindezt teljesít­ményben csinálja, 'nem olyan szép. Hegeszteni csak ponto­san. .nagy-nagy figyelemmel lehet. — Teljesítményben dolgozol? — Igen. A Láng Gépgyár dombóvári gyáránál. — Beszélj .magadról. — Hol kezdjem? — Talán a gyerekkoroddal. Kik a szüleid? — Munkások. Apám Komlón asztalos, anyám ugyanott be­tanított. munkás. Sellyén szü­lettem, Komlón végeztem az általános 'iskolát, majd Buda­pestre. mentem hegesztőisko- lárá. 1966-ban végeztem. Első munkahelyem Komlón volt, a bányagépgyárban.■ Onnan men­tem katonának 1968-ban. Ka­tonaság után' is .Oda mentem vissza, de csak rövid időre. Csábított' az új gyár Dombó- vánV — Nős vagy? — Igen. Feleségem szintén a Láng Gépgyárban dolgozik, darus. Egy kislányunk van: — Hol éltek, van-e lakáso­tok? ■*— Sajnos, albérletben la­kunk. A kilátások? ügy hal­lottam. hogy- 1975-ben kapunk állami lakást. Addig? Qyűjtö- gétünlí. Ha megkapjuk a la­kást, legyen miből berendezni. — Hogy keresel? — Panaszra nincs okom, hi­szen —- igaz, rekord volt — vittem már haza egy hónapban több mint ötezer forintot is. Persze, minden fizetésből hat. száz forint lemegy az albér­letre. ; " — Hogyan kezdtetek a há­zaséletet? Mire vittétek? — Két bőrönddel érkeztem Dombóvárra. Most konyha- és szobabútorunk ván, televízi­ónk, rádiónk... Szóval, min­den, amire csak szükségünk van. Egyedül a lakás, az hi­ányzik. — Mik a terveid? • — Marxista—leninista esti egyetemen szeretnék szakosítót végezni; jelenleg a középfokút végzem. A hobbim? Régi Ifjú Gárdista vagyok.' Szeretem a lövészsportot, s ha szabad időm van. s alkalom is adó­dik, a lőtérre megyek. — Vannak-e dédelgetett ter­veid? Például világot látni, utazni ? — Ilyenek nincsenek. Mun­kás vagyok. A fizikai munka megtanítja az embert a lehe­tőségekhez mérten tervezgetni. Nem dédelgetek almokat.' Bol. , dog családi életet akarok élni, és jól dolgozni. Ennyi az egész. — vj — Tíx történet A befedik, utazási bonyodalmakról Akik Paksról járnak be busszal, új kabátjukhoz rögtön két tucat gombot is vehetnek. Mert leszakad az eredeti rög. .vest az első zsúfolt napon. De vannak az átázásnak más örömei is. Egy fiatalasszony mesélte, aki rendszeresen uta­zik', lévén hogy'bejáró' mun­kás: „Forr az ember vére, mire Szekszárdra ér. Ma réggel a következőit történtek a buszon. Felszálltam az anyámmal,’ aki a piacra jött. Végignéztük az üléseket, nem Akadt üres. De vágy ' tízen — fiatalok, csitrik meg kamaszok — ültek. Szól. tam egyiknek, hogy _ legyen szíves adja át a helyét, idős, fájós lábú anyámnak. Rám bá­mult. aztán megforgatta a rá. gógumit a szájábáh. és átné­zett rajtam. Senki nem szólt neki egy szót sem. sőt, egy asszony megjegyezte, hogy ő is fájós lábú, mégsem követe­lőzik helyért. Azt hittem, az eszem megáll. Aztán a követ­kező megállónál elém sodró­dott két férfi. Hogy azok mit össze nem beszéltek! Trágár, nál trágárabb vicceket, csak böfögtek a röhögéstől. Nem szóltam nekik, megint meg­kaptam volna, hogy mit okve- tetlenkedek. Pedig egész fel­indultam. felháborodtam: mit képzelnek, mindent megenged­hetnék maguknak?! Amikor le akartunk szállni, hát nem megy az anyám. Szólok neki, akkor mutatja, hogy eléje cö- vekelt egy férfi,' kezében a Népsport és olvas. Nem moz­dult el. míg arrább ‘ nem tol­tam”. A felidegesített munkásnő, és bárki, aki ingerülten kezdi a napot, továbbadja mérgét, a bosszúságot, idegessé teszi környezetét is. Pedig meg lehetne előzni a reggeli bosszúságokat. Csak egy kicsit kellene figyelnünk egymásra. Emberi — és jól ismert — szabály, hogy a járműveken az ülőhelyeket áz arra rászoru­lók kapják. Ülhessen az idős ember, akinek feltehetőlég már fájós a iába. nehezen bír­ja az állást, a kismama, a szülő, aki kisgyermekkel van, vagy akin látható, hogy rá­szorul á kényelemre. ’(Mert láttam már a végkimerülésig fárádt tizenévest is, és har­mincas férfit, aki sápadozótt.) Elcsépelt dolog ráfogni a fia­talokra. hogy ők azok, akik semmibe veszik ezt a szabályt. Sokszor felnőtt férfiak csak a buszon teregetik ki az újságot, hogy annak ürügyén ne kell. jen észrevenniük, ki áll mel­lettük. és vannak nők, akik azért tülekednek ablak mellé ülni. hogy kinézhessenek, "ne kelljen látni, ha idősebb em­ber kerül melléjük. A férfiaktól is elvárta a köz­vélemény. hogy helyüket ad­ják át az asszonyoknak. A szokás helyességét egy • érv bi­zonyítja: az asszonyok két mű­szakja. A buszon ' nem váló hangosan beszélni, sem magán­ügyekről, sem a tévéműsorról. Nem valószínű,, hogy érdekli utastársainkat véleményünk Micikéről vagy a Maigret-ről. Olvasni szabad, de beleol­vasni — nem. És olvasni' is csak akkor, ha azzal nem za­varunk senkit. Ha tüsszentünk, köhögünk, zsebkendőbe tegyük. Vigyáz­zunk a szemeteléssel is: vélet­lenül se ejtsünk él papírfec­nit. almacsutkát. A busz, vo­nat nem szémétgyűjtő. Aki a sofőr mellett áll, vi­gyázzon, hogy ne zavarja, sem azzal, hogy eláll ja a kilátást, sem hangos beszéddel» m mw vsw iwm mm A magnózásról A magnetofon és a hozzá tartozó szalagok gondozást igényelnek. A készüléket aján latos két-hérom hónaponként kitisztítani. Ezt a munkát el­végezhetjük magunk is, de ajánlatosabb szakemberre biz. ni Ilyenkor a hozzáértő egy­ben megvizsgálja a tárcsákat hajtó, gumi kopását, minőségét és szükség esetén ki is cseréli. A szalagokat nemigen lehet tisztogatni, de tisztán tartani igen! Mégpedig úgy, hogy használat után rögtön vissza tesszük a dobozába. Nálunk sokféle szalag kap ható. Ki erre, ki arra eskü szik. Természetesen sokat szá mii a minőség, de lényegesen fontosabb az. hogyan báriuhk a könnyen szakadó tekercsek, kai. A ragászfást mindig a ragasztószalaghoz mellékeit úti mutatás szerint végezzük. Ugyanis ezt a módszert! már sokan kipróbálták és bevált. A kazettás magnetofon egy­szerűen kezelhető, könnyű Szerkezet. Az igénysebbek per. sze nem a beépített hangszórót használják, hanem a külön felállítható hangfalat, vágy esetleg a jó minőségű rádióba kötik. Aki maga vesz föl zenét, so­se használjon mikrofont, mert a felvétel torzított, visszhangös lesz. . Mészáros Sándor Az ifjúsági turizmusról A Művelődésügyi Minisztériumban az Országos Ifjúság- politikai és Oktatási Tanács szervezésében ankétón vettek részt az ifjúsági túrizmus szervezésében és lebonyolításá­ban részt vevő szervek képviselői. A tanácskozáson, ame­lyen Müllner Jenőrié, az OIOT csoportvezetője értékelte az 1973-as tapasztalatokat, illetve ismertette a jövő évi terve­kéi, jelen volt Nádor György is, az OlOT ifjúságpolitikai titkárságának vezetője. A 'beszámolóból kitűnik, hogy ebben az évben sikerült kialakítani áz együttműködést áz ifjúsági turizmusban ér­dekelt szervek között, s több anyagi támogatást is tudtak biztosítani é célra/ Csupán a központi ifjúságpolitikai alap­ból csaknem 17,5 millió forintot használtak fel az ifjúsági turizmus fejlesztésére, egyrészt a kedvezmények fedezésére, másrészt a megyei szerveknek a turisztikái feltételek ja­vítását szolgáló kezdeményezései támogatására. Az ifjúsági turizmus különféle kedvezményezési for­máinak valamelyikét összesen mintegy 160 ezren vették rgétiybe. A szétosztás! alapelvek "reálisak, jól szolgálják a kedvezmények helyes szétosztását.' Egy' felmérés során ki­derült azoribárt, hogy az' üdülési kedvezmény rendszer egé­szét, vagy annak vhlamely formáját a fiataloknak csak 42 százaléka ismeri. A kedvezményekét nem ismerők minden ifjúsági rétegnél túlsúlyban vannak. Éppen ezért jelentős az az elhatározás, hogy a jövő év februárjában valamennyi’megyei tanács részére eljuttat­ják a kedvezmények igénybevételére "jogosító utalványo­kat, valamint a prográmok összeállítását segítő ÖIÖT-ki- ádványt. Az’ OIOT? tervei között szerepel a kempingakció-utal- vány tömbtartalmának megreformálása. A jövőben 10 plüsz 10 lehne az akció, „fedőneve”, ami azt jelenti, hogy 10 szálíásutalványt, darabonként 1,0 forint értékben és 10 7,50 forintos étkezési utalványt tartalmazna. A szállás­utalványok egyébként egész évbén beválthatók lennének. A tanácskozás vitájában felszólalt Nádor György is, aki hangsúlyozta, hogy az ifjúsági törvény végrehajtásá­ban az ifjúsági turizmus továbbfejlesztése kiemelt feladat­ként szerepel. Ezt igazolja egyébként az a tény is — mint bejelentette — hogy a jövő‘évben a központi ifjú­ságpolitikai alap 25 milliót irányoz elő erre a célra. Rá­mutatott': az ifjúsági ‘turizmus továbbfejlesztése érdekében a szervezőknek még jobb együttműködésre kell töreked­niük, s bejelentette, hogy a legjobb javaslatok megvalósí­tásához a megyei tanácson keresztül anyagi “ támogatást is biztosítanak. Dél-dunántúli Filmstúdió — ez a hangzatos neve a dombó­vári filmkörnek. 1964-től mű­ködik, 10—15 fős lelkes tag­sággal. Tavalyi mérlegük pozitív. Nyolc filmet készítettek, négy díjat szereztek. Patronálják a tamási amatőrfilmeseket — két filmet velük közösen készítet­ték, egv '«fii közös filmé — és a döbröközi filrhkört is. Szeptembertől decemberig tizenegy bemutatót tartottak, néprajzi filmjeikből a Nemzeti Galériában is. Szívesen szerepeltek októ­berben a szentesi Kacagó ka­mera vetélkedőn — vidám fil­mekkel. Két filmet neveztek, mind a kettő díjat nyert. Legutóbbi nagy szereplésük a szekszárdi művészmoziban bemutatott egyórás műsor volt. LIPPAl TAMÁS RAJZA miípcsmm A hegesztőbajnok

Next

/
Thumbnails
Contents