Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-09 / 6. szám

I

*

ON KÉRDEZ

Levélcímünk: 7101, Szekszárdi, Postafiók 71.

tetUcTFK

D,

IX

0.

R. Iß.

a

&£_

a

c

a,

nJsskJ». h Rr

p.

%

c

22-28«*

390

300

260

Z5Q|

2<rS

242

240237

d

ki

[225

220

ZS

125

190

fi®

TÁVOLSÁGOK

a

C

dl e

T

tv

22-28CSAT

120 í 43

74

97 «4Í20P

a A.-1

£

I

m

nj

cr

fi

a

T

6

"

a

ir

l 07

07 rf46 rh 6 Ittfi R5Q ff52 n521C2 ff52 i(56 ketSéí.TO

Antenna

líjú Tóth Ferenc Bátaszék, Deák F. u. 124. szára alatti olvasónk írta: „A jugoszláv televízióhoz hiába keresek olyan szakembert, aki meg tudná mondani a kísérleti

2-es műsorhoz szükséges antenna méretét. Örülnék, ha Önök közölnék, esetleg a lapban is.

Mivel úgy gondoltuk — az antennakészítés nem. csalj, ifjú. Tóth Ferenc • oi^ vasöhkat érdekli, a GEL- KA-szerviz művezetőjének, Kaszás Kálmánnak a rajzát is, magyarázószövegét is — a lapban közöljük.

— Jelenleg a Jugoszláv Televízió II. műsorát Béta- szék és környékén a tv IV. sáv 24-es csatornáján (No- visad) lehet venni. A közölt méretezett antenna a 22—28-as csatornán egyformán alkalmazható. Nyeresége: 14 dB. Előre-hátra viszonya 22 dB, nynlábolási szöge 46°.

Távfűtés

Ambrus Mihályné Szek- szárd, Kölcsey lakótelep 19. szám alatti olvasónk kérdezte: „Több lakó érdekében kérdezem: milyen meleget kell biztosítani a központi fűtéses lakásokban? Sok helyen nyitva állnak az ablakok, olyan meleg van, de a Kölcsey lakótelep szövetkezeti lakásaiban fáznak az emberek. Van sok kisgyermekes család és bizony a gyerekek fürösztése igazi problémát jelent. Már kint voltak az építőipar emberei fűtésszabályozásra (a mi házunk ugyanis még garanciális), de csak egy napra szabályozták, mert csak azon a vasárnapon volt meleg. Azóta ugyanaz a probléma, mint a szabályozás előtt. Szerintem legalább 25 fokra kellene feífűteni a lakásokat, hogy le tudjunk ülni televíziót nézni, vagy valami ülőmunkái végezni. Ha meg nem győzik kapacitással, miért vezették be a távfűtéses rendszert?”

A kérdésre Orbán György a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat igazgatója

válaszolta a következőket:

— A kérdésre válaszolva idézem az idevonatkozó 2/1966. (III. 31.) NIM számú rendelet nyolcadik paragrafusát, amely irányadó a hőszolgáltatás mértékére és időtartamára. A nyolcadik paragrafus első bekezdése kimondja: „Távhő- ellátási berendezés útján nyújtott fűtési szolgáltatás esetében az év október hó 15. napja és a következő év április hó 15. napja' közötti időben (fűtési idényben) úgy kell fűteni, hogy az emberi tartózkodás céljára szolgáló fűtött helyiségek belső hőmérséklete naponta 8—20 óra között átlagosan legalább plusz 20 C fok (például: előszobában, konyhában, Weben plusz 16 C fok, hallban, lakószobában, irodában plusz 20 C fok, mosdóhelyiségben, fürdőszobában plusz 24 C fok) legyen.”

— Megjegyezni kívánom,

hogy minden újonnan átadott épület fűtési rendszerét a kivitelező vállalat beszabályozza annak érdekében, hogy a lakásokban, illetve szobákban a hőmérséklet azonos legyen. Azonban a beszabályozás után is 2—3 C fok eltérés lehetséges a lakások között Ezt a hőmérséklet-különbséget tovább növelheti, vagy csökkentheti a nyílászáró szerkezetek tömi tétlensége is..

Lengyel szén

Lamm János Németkét, Szabadság u. 12. szám alatti olvasónk így kezdte a levelét: „Úgy tudom, hogy Tolna megyében nem lehet kedvezményes áron lengyel szenet kapni, a családi házak központi fűtésű kiskazánjaihoz. Miért van ez így? Miért kell nekem Székesfehérvárról ilyen szenet hozatnom? Megtagadhatja-e a székesfehérvári TUZÉP a kedvezményes árú szén kiadását azon a jogcímen, hogy én nem Fejér megyei vagyok?”

Keresztvölgyi József, a Pécs—szekszárdi Tüzelőszer- és Építőanyag Kereskedelmi Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese válaszolt a kérdésre:

— A lengyel lángszenet korlátozott mértékben importálják, ezért az ország azon részeire nem kerül belőle, ahol ezen szenet megközelítő értékű és használhatóságú hazai, mecseki fekete szénnel lehet helyettesíteni. Ez az óka annak, hogy az országos elosztást Végző szérvék. korábban sem, de ezután sem biztosítanak Baranya és Tolna megyékbe lengyel szenet E két megyében kizárólag mecseki szenek kerülnek forgalomba, amelyek kalóriájukat, használhatóságukat tekintve mind az egyedi, mind a központi fűtéses tüzelőberendezésekben a lengyel szenet megközelítően felhasználhatók, fogyasztói árúk is ennek megfelelő. A két megyében több ezer különbőz» típusú központi fűtéses berendezés üzemel ezekkel a szenekkel.

—■ A székesfehérvári TUZÉP nem tagadhatja meg a lengyel szén kiszolgálását. de mivel elsősorban a saját nyilvántartott központi fűtéses vásárlóit kell kielégítenie, előfordulhat, hogy kellő árualap hiányában nem tud más vásárlókat is kielégíteni. Mivel a lengyel szén aránylag magas állami ártámogatást élvez, természetes, hogy a kedvezményre való jogosultság elbírálásához a központi fűtés tényét hitelt érdemlően igazolni kell.

Utasbizfonság

Vajda József Szekszárd, Bajcsy-Zs. u. 10. szám alatti olvasónk egy esetet irt le: „Úgy érzem, az utasok életét veszélyezteti az a buszsofőr, aki menet közben szüntelenül beszélget. 1973. XII. 9-én a GC 27—74-es busz vezetőjéhez felszállt Bor.yhádon egy hölgy. Ez a hölgy csaknem a kormánykerékbe bújt, kedveskedésétől csoda, hogy nem köiöttünk ki az árokban. Beszélt, beszélt, egészen

a szekszárdi postáig. A busz, a szekszárdi postához 17,20- kor érkező járat volt. A gépkocsivezetővel való beszélgetést úgy tudom, hogy rendelet tiltja. A sofőrnek kötelessége lett volna a hölgyet leinteni, utasai biztonsága érdekében.”

i — Az ilyen és ehhez hasonló esetek felfedése segíti megvalósítani azt a törekvésünket, hogy biztonságosan, balesetmentesen végezhessük munkánkat — kezdte válaszát Hajnal Gyula, a Volán 11. sz. Vállalat személyforgalmi és kereskedelmi osztályának vezetője. — Alapvető célkitűzésünk a forgalom biztonságának a megteremtése, hiszen tudjuk, hogy egy esetlegesen bekövetkező baleset — ahogy ezt néhány példa sajnos bizonyítja — súlyos tömegszerencsétlenséget okozhat. Utasításokkal, felhívásokkal, szigorú ellenőrzésekkel igyekszünk járati személyzetünk magatartását olyan irányba terelni, hogy ezáltal is szavatolhassuk utasaink biztonságát. Igaz az, hogy a sofőrrel való beszélgetést rendelet tiltja. A sofőrnek valóban kötelessége lett volna a hölgyet leinteni, utasai biztonsága érdekében.

— Az érintett járat személyzetét a helytelen és szabálytalan magatartásukért rendelkezéseink értelmében felelősségre vontuk. Felvetődik azonban ezzel kapcsolatban egy gondolat. Napjainkban sokat hallunk, olvasunk arról, hogy a közlekedés biztonsága közügy, társadalmi ügy. Mi, a Volán dolgozói ezt valljuk, és ezt magunkévá is tettük. Ezt az sem zárja ki, hogy egyes dolgozóink nem ennek szellemében végzik a munkájukat. A mi magatartásunk azonban ennek a közügynek a megvalósításához kevés. Utasnak, járművezetőnek, gyalogosnak egyaránt olyan magatartást, ha szükséges, fellépést kell tanúsítani, hogy azzal a közlekedés biztonságát segítse elő.

— A feltárt esetre vissza-^ térve, mi eljárunk a vétkes dolgozóval szemben, de az igazság az, hogy a járatszemélyzet magatartása a kialakult helyzetnek csak egyik része. Az érintett hölgy például miért nem tett eleget annak a felhívásnak, amit autóbuszaink ajtaja fölé írtunk: „Kérjük a Kedves Utasokat, hogy a gépkocsivezetőt ne zavarják munkájában.” Vagy, ha az egy utas magatartása helytelen volt, a kocsiban lévő többi utas miért nem lépett fel a biztonságot veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében?

— Ä megtörtént dolgok feltárása utólagosan arra jó ugyan, hogy hasonló esetek újabb előfordulását megakadályozzuk, de a kialakult veszélyes helyzetet már nem szünteti meg. össztársadalmi érdekünk, a közlekedésbiztonság meg. valósulását csak úgy érhetjük el, ha mindannyian helyes magatartást tanúsítunk, ha adott esetekben a helytelenül viselkedőkkel szemben közösen lépünk fel és nem nézzük közömbösen azt, hogy milyen kimenetele lehet az általunk észlelt helyzetnek.

Jogosítvány

Szlányi István Máza, Fel- szabadulás u. 11. szám alatti olvasónk leveléből idézünk: „1973. július 19-én kezdődött az ATI által indított jármű- vezetési tanfolyam, melyre 2810 forintot befizettem, hogy az autó és motorkerékpárhoz szükséges engedélyeket megszerezhessem. November 13-án KRESZ-ből, 28-án személyautó-vezetésből, december 4-én motorkerékpár- rutinból levizsgáztam. Kaptam egy ideiglenes' igazolványt, hogy két hónapon keresztül Tolna megye területén pótutas nélkül motorkerékpárt vezethetek. Szeretnék választ kapni arra, hogy motorkerékpár-vezetésből bár csak félig, autóvezetésből mindenből eredményes vizsgát tettem, miért nem kaphatom meg az utóbbi jármű engedélyeit? Úgy gondolom, a fent említett összeg elég sok ahhoz, ha csupán adminisztrációs munkán múlik az egész, hogy a gépkocsi- vezetéshez a jogosítványt megkaphassam. Nem hiszem, hogy egyetlen ilyen panaszos lennék Tolna megyében.”

A kérdésre két helyről is kértünk választ. Polecsák Lajosné, az Autóközlekedési Tanintézet vezetője így válaszolt;

—• Szlányi István tévesen tájékoztatta önöket Ö nem az ATI, hanem az MHSZ Tolna megyei gépjárművezetőképző iskola hallgatója.

Tárnok Géza, az MHSZ gép jármű vezetőképző iskola vezetője a következő tájékoztatást adta;

—■ Szlányi István Bony- hádon jelentkezett B kategóriájú tanfolyamra. A beindítás alkalmával tájékoztattuk a tanfolyam hallgatóit, hogy motorkerékpárvezetésből is vizsgázhatnak. külön tanfolyamdíjat nem kell fizetni, a hatósági vizsgán is B. kategóriájú vizsgalapot kell kitölteniök.

— Tekintettel arra, hogy a vizsgalap egyesített, mindaddig, amíg motorkerékpár-forgalmi vizsgája nem lesz eredményes, az Autóközlekedési Tanintézet a vizsgabizonyítványt nem állíthatja ki.

Telefonszcsmaánk : 129—01, 123—61.

Ml VÁLASZOLUNK