Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-09 / 6. szám

Az első félév — átlag nélkül

Nagyobb lehetőség a szaktudás megszerzésére — Kedvező tapasztalatok

így J®Igo*ik

cgy hivatali pártszervezet

Perecsi Ferenc: A pénzinté.

zetek közé tartozunk. Ilyenek a bank, az OTP, és az Állami Biztosító. Ez a helyzet meghatározza a teendőinket és megszabja azokat a normákat, amelyek szerint dolgoznunk kelL

Ar Állami Biztosító Tolna mogyoi

Igazgatóságának pátititkárával, Pere est Ferenccel és Kisiván Jánossal, a pártvezetőség eg/ tagjával beszélgetünk. Arra szeretnénk választ kapni, pontosabban képet kapni arról, mit is csinál, hogyan is dolgozik egy úgynevezett hivatali párt- szervezet? Persze a pái'tmunka, amennyiben összehasonlítjuk az üzemi és a hivatali alapszervezeteket, sok hasonlóságot tartalmaz, a lényeget tekintve tulajdonképpen azonos, viszont küiönb!5z6ség®k is vannak. S most inkább ez utóbbiak érdekeinek bennünket.

Perecsi Ferenc idézett bevezetője mindjárt a különbözőségekre mutat.

Kezdjük talán a sajátos helyzeten belül a speciális feladatokkal.

Perecsi: Nem banki feladatokat látunk el. Lakossági szolgáltatás tulajdonképpen a feladatunk.

Kisiván: így aztán az embereink naponta találkoznak, hogy úgy mondjam, a lakosság széles rétegeivel.

(Most kapcsoljuk ki azt, hogy a Biztosítót sokan szeretik, sokan nem, ellenben az tény, hogy a Biztosító szervezői — lehet, hogy ők másként nevezik — szinte állandó kontaktusban vannak a lakossággal, nem közömbös tehát milyen a magatartásuk, az emberi tartásuk, a véleményük egyes kérdésekről, azt a feladatot, ami kötelességük, hogyan látják el, tudnak-e az üzletember-volton túl közéleti emberek lenni, és így tovább.)

Perecsi: A mi munkánkat

ugyanazok a szabályok határozzák meg, mint a pénzintézetekét, csak nálunk erősebben dominál a szolgáltatásjelleg. Meg aztán az sem utolsó szempont, hogy hozzánk általában nem jönnek az emberek, nekünk kell felkeresnünk őket. Megismertetni velük céljainkat, szándékunkat, s ekkor a mi szervezőink óhatatlanul találkoznak azokkal a kérdésekkel, amelyek a lakosságot foglalkoztatják. Tehát állandó kapcsolat nélkül nem tudunk élni, de anélkül 6em, hogy ismerj üli, mely kérdések, mely problémák, gondok foglalkoztatják a lakosságot.

Kisiván: Szervezőink természetesen mindig felkeresik a vállalatvezetőket, a párt- és társadalmi szervek, szervezetek vezetőit. Tájékozódnak és segítségüket kérik. Persze, hogy kioktatjuk szervezőinket, ez kötelességünk is. Munkájuk nemcsak gazdasági munka, ha jól, okosan csinálják, politikai munkává is tud válni.

Közbevetem, hogy üzletpolitika is van a világon és azért a Biztosító nemcsak humanitárius szerv, hanem olyan vállalkozás, amely végül is nyereségre törekszik. Nem tagadják, de

Perecsi: ...végül is a mi munkánk a párt életszínvonal- politikájának érvényesülését

Népújság 3

1974. január 9.

szolgálja. Azért vagyunk, hogy nagy károk esetében kétségbeejtő helyzetbe ne kerülhessenek emberek. Segíteni akarunk az embereken, hogy ne menjenek tőnkre. Es tulajdonképpen ugyanez a helyzet a termelőegységeknél is. Gondoljunk csak arra, pokoli jégverés sújt egy téeszt Igaz, hogy nehéz volt kifizetni a biztosítási díjat, de ekkor a nehéz helyzetben jelentkezünk mi. Tehát társadalmi érdeket szolgál a munkánk. De mindezt meg kell szervezni, s megfelelő politikai hozzáállás nélkül embereink képtelenek lennének rá.

Hol van mindebben a párt- szervezet szerepe? A válasz erre is adott, mert elmondja Perecsi Ferenc és Kisiván János. hogy a továbbképzéseken, eligazításokon ott vannak a pártszervezet vezetői is, s maguk is. jelenlétükkel, felszólalásaikkal, előadásaikkal arra törekednek, hogy a képzés ne csak szakmai legyen, hanem ismerjék meg a szervezők a „miért”-et is. Az előadások, a konzultációk rendszeresek. A mit-miért csinálunk? kérdése tisztázott. Pereze embere válogatja, ki milyen intenzitással tud politikus lenni úgynevezett gazdasági munkájában.

Meg ott vannak a vállalati demokratizmus különböző fórumai. Párttaggyűlés, vezetői értekezlet, szakszervezeti gyűlés, KISZ-taggyűlés, nőaktíva, stb.

Perecsi: Üzemben az üzemi négyszög, nálunk az úgynevezett tanácsadó testület igyekszik segíteni az igazgatónak. Ennek tagjai a négyszög, plusz a jogtanácsos és az osztályvezetők. Az igazgatói döntésekhez ez a testület ad javaslatokat Rendszeresen, előUtoljára 1971-ben elemezte a dombóvári Városi Tanács V. B. a városi tanács költségvetési üzemének tevékenységét. Az azóta eltelt két év folyamán az üzem tevékenységi köre kibővült, javult a megnövekedett feladatokhoz szükséges technikai fölszereltsége is; kialakult az üzem törzsgárdája, s ami rfem mellékes feltétele az eredményes működésnek — megfelelő műszaki apparátus irányítja a főleg várospolitikai, városfejlesztési feladatokat ellátó szervezetet.

A dombóvári Városi Tanács költségvetési üzemének 1973- ra tervezett termelési értéke 16 076 000 forint volt. A várható termelési érték 17 500 000 forint. Felújított 1973-ban az üzem hat állami lakóházat, ezenkívül komoly részt vállalt a gunarasi fürdő és a társasházak építésében. Elvégezték a tbc-gondozó bővítését, utat építettek a Népköztársaság és a Kandó Kálmán úton az Ipartelepi úton és a Molnár György utcában. Az üzem munkáját dicséri a strandfürdő, illetve fedett uszoda elkészülte, a Békepark és számos iskola felújítása, a bölcsőde és az öregek napközi otthonának kialakítása, a Pátria Nyomda építése, ezeken kívül még számos felújítási, átalakítási munka elvégzése.

A dőbröközi tanács megrendelésére — mivel jut kapacitás a helyi építési tennivalók ellátásán túl erre is —- 2 pedagóguslakás építése van e*

re meghatározott napirend szerint tárgyalunk, de ez nem zárja ki, hogy pillanat szülte javaslatok is elhangozzanak.

Kisiván: Viszont erről minden esetben beszámol a párttitkár, vagy vezetőségi ülésen, vagy taggyűlésen.

Ami a tervezést illeti, nehéz helyzetben vannak az ÁL lami Biztosító kommunistái, mert a tervet „felülről” kapják, az ellen apelláta nincs. Az ellenőrzés tehát csak a végrehajtásra szűkül. A beszámoltatásnál is lényegében ugyanez a helyzet. Szerepük tehát nem könnyű, de az adott helyzeten belül igyekeznek a vezérigazgatói döntések pontos megvalósítását elősegíteni. (Hogy jól van-e ez így, nem az Állami Biztosító Tolna megyei kommunistáinak feladata eldönteni, ők megteszik amit tenniök lehet, a demokratizmus továbbfejlesztéséről viszont érdemes gondolkodni.)

Javaslatokat tesz a párt- szervezet, a vezetőség; a káderkérdésekbe, osztályvezetői szinten alul, beleszól: a nevelő munkában közreműködik. Tizenhatan végezték el három év alatt a marxista középiskolát. jelenleg szakszervezeti oktatás folyik az igazgatóságon és van egy politikai vitakör, amelyet a pártszervezet titkára vezet, megjelenés általában 20—22. Élénk, eleven a vita. A járási kirendeltségeken dolgozó kommunisták ott párttagok, ahol dolgoznak, valamely alapszervezetben. Tervezik, hogy a jövőben központi pártaktívákat szerveznek részükre.

Az a vélemény, hogy jól dolgozik az Állami Biztosító pártszervezete. Megegyezik a mi véleményünkkel is.

LETENYEI GYÖRGY

idő szerint folyamatban. A lakások 1974. június 30-ra készülnek el. Folytatja ezenkívül az üzem a Pátria Nyomda építésében vállalt munkáját is. Mindez azonbarf nem tölti ki a költségvetési üzem megnövekedett kapacitását. Az említett nagyobb munkákon kívül az elmúlt évben is több, mint félezer javítási és karbantartási munkálatot végzett el — főleg a tanácsi intézményekben.

Mint azt a városi tanács végrehajtó bizottsága megállapíthatta, a költségvetési üzem mind eredményesebben: tevékenykedik a város szépítésében, fejlődésének szolgálatában. S ahhoz, hogy így tudjon funkcionálni, fenntartójától a városi tanácstól igen sok anyagi, erkölcsi támogatást kapott 1971 óta. Az üzem által megtermelt nyereséget például üzemfejlesztésre fordíthatták. Ennek tulajdonítható, hogy a korábbi igen szerény felszereltség módosult. A költségvetési üzem számos igen nélkülözhetetlen építőgépet tudott beszerezni, méghozzá olyan gépeket, amelyek praktikusan mind a magas-, mind a mélyépítésben használhatóak.

1971-ben az üzem átlaglétszáma 236 fő volt. A jelenlegi átlaglétszám 296. Ebből szállás segédmunkás 287 fő. A technikusok, mérríökök száma 12, míg az adminisztrációt huszonnégyen látják eL

A kisebb-nagyobb ’építési munkák mellett a költségveTavaly nyáron látott napvilágot a művelődésügyi miniszternek az a rendelete, amelynek értelmében az 1973/74-es tanévtől kezdődően megszűnik a tanulók tantárgyi átlagának számítása. Az iskolákban már véget ért az első félév. ennek kapcsán kerestük fel Szenczi Lászlót, a szekszárdi Garay János gimnázium és óvónői szakiközépiskola igazgatóját. Bevezetőben a tanulmányi átlageredmény eltörlésének céljáról kérdeztük az igazgatót

— Az elmúlt év során több olyan művelődésügyi miniszteri rendelkezés látott napvilágot. amely végső sorop a tanulók túlterhelését igyekszik csökkenteni. megszüntetni. Többek között intézkedett a miniszter az átlageredmény eltörléséről. a tananyagcsökkentésről. a házi feladatok korlátozásáról is. Mindezek az intézkedések a korábbiaknál nagyobb lehetőséget teremtenek a tanulóknak, hogy képességeiknek és az érdeklődésüknek megfelelő tantárgyakban jobb eredményeket érjenek el. Mennyiben segíti ezt az átlageredmény eltörlése? Köztudott, hogy a reál tárgyakat szerető és tudó diák tanulmányi eredményét íelen- tősen lerontja a humán tárgyakból szerzett jegy, de mindez fordítva is igaz. A mostani rendelkezés: ezt megszünteti, s — egyik legfontosabb érdeme —, lehetőséget teremt a tanuló érdeklődési körének megfelelő tárgyak elmélyültebb tanulására, a nagyobb tudás megszerzésére. Lehe'őséget is nyit a kiegészítő tanulásra, szakkönyvek olvasására, szakkörök látogatására.

tési üzem természetesen egyéb, állandó jellegű feladatokkal is el van látva. Végzi a park- fenntartás. köztisztaság, útkarbantartás, házkezelés és táv- : fűtés tennivalóit is. Nem min- j den esetben közmegelégedésre , és ma még rfem minden esetben ipegfelelő adottságok mel- ' lett. Egyre kevesebb például az az összeg, amelyből a város gyarapodó parkterületeinek gondozását meg kell oldania. Sok gondot ad a köztisztasági feladatok ellátása is. Különösen a város külterületein nem sikerül az ott lakókat a kije- . lölt szemétlerakó helyek hasz- 1 nálatára szorítani, mivel a j szükséges szabálysértési eljárások rendszerint elmaradnak. *

A dombóvári Városi Tanács V. B. a költségvetési üzem i?az. | gatójának, Kovács Józsefnek \ előterjesztését a vitát követően jóváhagyta, majd számos olyarf határozatot hozott, mely megvalósítva alkalmas arra, hogy az üzem az elkövetkező években még eredményesebben tevékenykedjék.

Ezt követően foglalkozott a városi tanács vb. Árvái József személyzeti csoportvezető tájékoztatása alapián a káderpolitikai elvek érvényesülésének tapasztalatainak elemzésével. A jelentés arról adott számot. hogy a városi tanácsnál és intézményeinél milyen változások következtek be a személyzeti munkában:.

A testület ülése a bejelentések megtárgyalásával ért véget.

— Lezárult az első félé»'.' Milyen tapasztalatokat szereztek a rendelkezés hatásáról?

— Tanulóinkat a második félév első tanítási napján nagyszabású diákgyűlésre hívtuk össze, s ott hangzott el az igazgató tájékoztatója az első félév tanulmányi e-ed- ményeiről. A rendelet egyik következménye volt. hogy az iskolában folyó munkát az eddigieknél differenciáltabban kellett értékelni. Iskolai szinten külön kellett elbírálni a tagozatos osztályok munkáját, különös tekintettel arra, hogy azok tanulói már amúgy is meghatározott érdeklődésűé’:. Külön kellett értékelni az általános tantervű és külön az óvónői szakközépiskola osztó - lyainak munkáját.

— Milyen szempontok alánján végezték el az értékelést ?

— A tagozatos osztályokban az adott tantárgy helyzetét vizsgáltuk. Az általános tantervű osztályoknál az e^ves tantárgyakban elért eredményeket, az óvónői osztályokban pedig a szakmai tárgyakban elért tanulmányi eredményeket összegeztük iskolai szinten. A tanulók munkáját alapvetően a becsületes, jó tanulás jellemezte. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint. az. hogy a szerzett érdemjegyeknek csak 1,5 százaléka elégtelen. A jeles és jó osztályzatok teszik ki az összes jegyek 56 százalékát. Érdemes említést tenni arról is, hogy az iskola 570 tanulója közül több. mint százan kaptak dicséretet tanulmányi munkájukért. Érdekes adat —- s ez bizonyítja légiókban, hogy a tanulók megértették a rendelet lényegét, éltek is a lehetőségekkel —, hogy csökkent az általános tanulmányi munkáért adott dicséret, viszont megkétszereződött azoknak a tanulóknak a száma, akik az egyes szaktárgyak tanulásában értek el kimagaslóan .ió eredményt.

— Eredményeik örvendetesek. De mindezek mellett milyen gondjaik, problémáik vannak?

— Természetesen, problémáink is akadnak. Kezdjük a leendő óvónőkkel. A közismereti tárgyak közül elsősorban a magyar nyelv és irodalom tanulására kell a jövőben nagyobb súlyt fektetniük. De ugyanez vonatkozik néhány általános tantervű osztályra is. Említést teszek egy olyan téves szemléletről is. amely néhány tanulónkban alakult ki az utóbbi időben, ök a túlterhelésük megszüntetésére irányuló törekvéseket, intézkedéseket úgy tekintik, mintha mindazok nem tennék szükségessé a komoly tanulást. Erről szó sincs. Ami viszont igaz. hogy ezek az intézkedések lehetővé tesizik a tanulók arányosabb és egyenletesebb terhelését. Végezetül szólnék a szeptember óta érvényes új iskolai házirend hatásáról. Ez lényeden demokratikusabb az előzőnél. Az új és szigorúbb minősítési rendszer szerint háromszor annyian kaptak dicséretet magatartásukért. mint korábban. A tanulók csaknem egyharmada példás magaviseletű, és mindössze 4—5 százalékra tehető azoknak a száma, akik változó, illetve rossz magatartású- ak. örvendetes tény, hogy az elmúlt félév során nem adtunk ki egyetlen igazgatói intést, figyelmeztetést, rovást sem. Ezek tehát röviden a tapasztalataink az úi rendelkezésről. Pontosan ezek bizonyítják. hogy az intézkedésekre szükség volt és azok hasznosak voltak.

Ülést tartott a dombóvári Városi Tanács V. B.

Napirenden : a költségvetési üzem tevékenysége és a káderpolitikai elvek érvényesülése