Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-08 / 5. szám

Múzeum A nagycenki kastélymúzeumot szeptemberben adták át. Havas parit. A híres hársfa. Bor. Fehér falú. kisléptékű fő­úri kastély. Jobbra, balra még romos épületek. A középső traktus újjávarázsolva, mú­zeummá alakítva. Nagycenken, a hajdani Szé- chenyi-kastélyban emlékmú­zeumot nyitottak. Múzeumot Széchenyi Istvánnak a „leg- . nagyobb magyari’-nak. ahogy Kossuth nevezte őt. A havas, jeges úton lépés­ben közlekedünk. Az ország nyugati szélét. . Nagycenket ilyenkor nem könnyű megkö­zelíteni.. Van időm töprenge­ni. találgatni, mi újat mond­hat még ez a múzeum Széche­nyiről. Hiszen nemzeti pan- theonunk olyan nagyja ő. aki­nek neve — akárcsak Kossuthé, Rákóczié. Dózsáé, vagy Petőfié,' József Attiláé — fogalommá vált. Akiről legendák keringe­nek. akiről könyveket szín­darabokat írtak, akiről oly so­kat tanultunk, olvastunk, aki­nek hazafisága, lelkes tenni- akarása mindmáig példa lehet. Aligha volt sokoldalúbb, te­vékenyebb alakja a magyar történelemnek, mint Széche­nyié. Aki megteremtője az Akadémiának, a Lánchídnak, a Duna—Tisza-szabályozásnak, a hazai gőzhajózásnak és a gőzvasútnak, megindítója a ló-, a juh- és a selyemhernyó- tenyésztésnek. Létrehozta a Nemzeti Kaszinót és az Orszá­gos Gazdasági Egyletet. Indít­ványt nyújtott be Pest váro­sához a város általános feltöl- ■tése és szabályozása érdeké­ben. Siettette az Első Hazai Ta­karékpénztár és Kereskedelmi Bank megalakítását, Corpus Juris fordítását és Politechni­kum felállítását. Megalapította. a Magyar Borismertető Társa­ságot. Hunnia címen cikket írt — melyben ..a magyar nyelv­nek a holt latin helyébe a tör­vények nyelvéül s hivatalos ■ nyelvül való behozatalát” akar­ta. Országgyűlési beszédeit ma. gyárul mondta. Beszédet mon­dott a főrendi táblán a szó­lásszabadság érdekében. Köny­vet írt „tanácsok a kolera el­leni védekezésről”. Tűzkár' el­leni biztosító társaságot alapí­tott. Dolgozott a pesti henger­malom felállításán. Szót emelt a jobbágyságért, cikkeket írt a közteherviselés érdekében. Foglalkozott a magyar szín­ház és labdaház felállításának gondolatával. Síkraszállt az önálló magyar pénzügy meg­valósításáért. Emlékiratot írta monopóliumokról. Sürgette a budai alagút építését, a Duna —Tisza csatorna tervét, a Ba­latonra gőzhajót vitt, Pesten Népújság 1974, január 8. gázvilágítást akart. Javaslatot dolgozott ki a hazai közleke­désügy rendezésére, tervet az államrendőrség' megszervezé­sére. Zseniális közgazdász volt, jótollú író. kiváló politikus és lánglelkű hazafi. A múzeumban is ez a bőség. A sokoldalú életmű felvillan­tása. A szép barokk kastély földszinti termeiben Széchenyi István életére, politikai tevé­kenységére utaló dokumentu­mok. A könyvei, olvasmányai, ta- nulmányútjának emlékei. Vi. tája Kossuth-tal. 48-as szerep­lése. alakja miniszterségének idején, s a döblingi évek Szé­chenyije. A cipője, a halotti . .ruhája. Műveinek első kiadá­sa. a Széchenyi-irodalom a.lko_ xásai. Izsó Miklós szobrának vázlata, rajzok, képek az ál­lamférfiról. Tolnay Antal cen_ ki plébános feljegyzése Szé­chenyi holttestének hazahoza­taláról, eltemetéséről. A Szé- chenyi-kultusz kialakulásának korai tárgyai: korabeli kékfes_ tő minta, amelyről ugyan a nevet levésték, de az arc té- vedhetetlenül elárulja, kit áb- . rázol. Fotó az 1860-ban Pusz­tacsalád községben felállított Szent István-szoborról — amelyet a Széchenyh-birtok határában élő falu népe Szé­chenyi fetván emlékezetére emelt,- halála évében. Hat múzeumnak, a Tudo­mányos Akadémiának, a Víz­ügyi Dokumentációs Központ­nak. a Központi Múzeumi Igaz­gatóságnak kellett összefognia —. hogy némiképpen felvil­lantsák Széchenyi István mun. kásságát. De Széchenyiről a teljesség igényével szólni — szinte le­hetetlen. hiszen egész sor tu-' dományág hivatkozhat zseniá­lis koncepcióira, meglátásaira. Egész sor eredeti dokumen­tum került itt a nagyközönség elé. Olyanok, amelyből meg­tudjuk, hogy például Széche- • nyi a Balaton rendezési tervé­ben valamennyi ma élő prob­lémát felvetette; hogy vas- útépítési tervének köszönhető­en lett Budapest Közép-Eüró- pa vasúti centruma; hogy me­zőgazdaságunk elmaradottságát mi módon kívánta mégszün­tetni; hogy a hazai vízrende­zés tervét nemzetgazdasági méretekben először Széchenyi vetette fel, sürgette megvaló­sulását — s ennek eredménye­képpen megduplázódott az or. szág mezőgazdasági területe. Bármelyik elképzelésének meg­valósítása során volt ereje ah­hoz, hogy pénzzel, szakembe­rek megnyerésével siettesse az eredményt. A fnaxista történetírás adó­sunk még a SzéchenviT mo­nográfiával. az életmű értéke­lésével. Ez a kiállítás — a maga eszközeivel — pótolni' igyekszik ezt a hiányt. A múzeum fiatal igazgatója dr. Kömve* Attila hangoztatta: — Nem kívántuk elkendőz­ni. hogy. a Széchenyi-család aulikus nagybirtokos. Hiszen annál fényesebb, merészebb ívű a pálya, amelyet Széchenyi István befutott. Dokumentál­juk Kossuth és Széchenyi vi­táját — de azt is. hogy Szé­chenyi. amikor kitört a forra­dalom. a kossuthi út vált való­ra— habozás nélkül a forra­dalom mellé állt. Miniszteri tárcát vállalt Kossuth kormá- mányban és szívvel-lélekkel támogatta • a magyar ügyet. Döblingi évei alatt- világosan megfogalmazta felismerését — Magyarország csak önállóan, a Habsburgok nélkül és ellené­re léphet a haladás útjára. Széchenyi a magyar . . polgári forradalom nagy alakja — s nem harmadikutas politikus, mint amivé a polgári történet- írás hamisította. A forradal­már — nemzetgazdász Széche­nyinek állít méltó emléket a nagycenki múzeum. KADAR MARTA (MTI fotó — KS) Alacsony a Duna vízállása A Felső-Duna Pozsony és Komárom közötti 120 kilomé­teres szakaszán, amely egyéb­ként a folyó legnehezebben, hajózható része, az alacsony vízállás miatt vasárnapra is­mét gázlók alakultak ki. A gázlókban ugyan még elegen­dő víz van. így nem kellett a hajórakományokat csökkente­ni. Gondót okoz viszont: a hajózható vízi utak több he­lyen annyira összeszűkültek, hogy nem tudják egymást ke­rülni a hajók. Az új hajózási jéleket. illetve a tilalmat, mu-,. tátó jelzéseket a szlovák és a magyar vízügyi szervek idő­ben kirakták a forgalomkorlá­tozás alá eső szakaszokra. A Dunának ezen a szakaszán vasárnap is élénk volt a for­galom, ami Szokatlan, mert január elején már évek óta erős volt a jégzajlás és szüne­telt a hajózás. Különösen a Morva folyó hozott sok jeget, ami jelenleg ugyancsak jég­mentes, és erre már rég volt példa. (MTI) 4 beruházások előkészítésének fejlesztéséről tárgyaltak a műszaki tervezőintézetek képviselői A Technika Házában hét­főn mintegy 60 műszaki ter­vezőintézet, kutatóintézet és felügyeleti szerveinek képvi­selői ágazati tanácskozást tar­tottak a beruházások előké­szítésének fejlesztéséről. Dr. Dalányi László, az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium műszaki tervezési fő­osztályának vezetője nyitotta meg a tanácskozást, s hang­súlyozta. hogy a műszaki ter­vezőknek mind fontosabb sze­repet kell betöltenie a beru­házások előkészítésének idő­szakában. Be kell kapcsolód­niuk a döntések előkészítésé­be, mégpedig .olyan módon, hogy a korábbinál jóval meg­alapozottabb és több lehetősé­get, beruházási változatot ma­gában foglaló javaslatokat terjesztenek elő. Az intézetek több mint 200 kérdést küld­tek az ágazati tanácskozás rendezőinek, s ezekre a fontos kérdésekre Drecin József, az Országos Tervhivatal elnök­helyettese, Juhász Ottó, az Építők Szakszervezetének tit­kára és dr. Szabó János, épí­tésügyi és városfejlesztési mi­nisztériumi államtitkár vála­szolt. (MTI) _j ítélt a megyei bíróság Vétlen a balesetben a madocsai Igazság Tsz Soha nem. vet jó fényt a munkáltatóra az üzemi bal­eset, hiszen a szerencsétlen­ség oka csaknem mindig olyan mulasztás, amit meg lehetett és meg kellett volna előzni. Ennek ismeretében inkább jó­hírét, mint pénzét védte egy perben a madocsai Igazság Tsz. Peregi Ferenc tsz-tag 1973. április 24-én anyagot hordott a szalagfűrészhez. A szalag elszakadt, kivágódó darabja megsebesítette a gazdát. Pe­regi gyógykezeltetésével kap­csolatban a Társadalombizto­sítási Igazgatóságnak 3252 fo­rint költsége adódott. Ennek megfizetésére kötelezte fizeté­si meghagyással a szövetkeze­tét. A tsz a fizetési meghá- gyás hatályon kívül helyezése iránt, indított pert a Szekszár­di' Járásbíróságon. A Társadalombiztosítási Igazgatóság képviselője elő­adta, hogy a Kiskőrösi Vegyes Ktsz által készített védőbe­rendezés fenn volt ugyan a szalagfűrészen, de a készülék fogyatékossága miatt . nem nyújtott biztonságot. Megerő­sítette ezt Peregi vallomása, amely szerint az elszakadt szalag nem a baleset alkal­mával vágódott ki. először. A járásbíróság tényként állapí­totta meg, hogy a veszély- forrást a szövetkezet ismerte, de nem szüntette meg. Mivel pedig ezzel óvó rendszabály* szegett meg, a Társadalom- biztosítási Igazgatóság javára kártérítést köteles fizetni. A bíróság ítéletében utalt a Pak­si Járási Hivatal élelmiszer­gazdasági és kereskedelmi osz­tályának ' szakvéleményére, amely szerint a védőberende­zés tökéletesítése lényegesen növelte volna a dolgozók biz­tonságát. A Szekszárdi Megyei Bíró­ság polgári fellebbviteli taná­csa — igen figyelemre méltó okfejtéssel — megváltoztatta a járásbíróság ítéletét, s így hatályon kívül helyezte a Társadalombiztosítási Igazga­tóság fizetési meghagyását. A másodfokú fórum két fő té­nyezőre alapította ítéletét. Az egyik a KGM Ipargazdasági, Szervezési- és Szállítástech­nikái Intézetének szakvéle­ménye, amely szerint a Ma- docsán használt védőberende­zés a kötelező munkavédelmi előírásnak megfelelő volt. A másik az a meggondolás, amellyel a megyei bíróság a . járási hivatal immár említett szakvéleményét értékelte. Ez utóbbi a biztonság lényeges növelésének lehetőségéről szól ugyan, de nem állítja, hogy a védőberendezés tökéletesítése teljesen megszüntetné a sza­lagfűrész üzemeltetésével járó baleseti veszélyt. Huszonöt éves a „Mazowsze” lengyel népi együttes A „Mazowsze" lengyel tánc- és dalegyüttes már 25 éve repre­zentálja a lengyel népi művésze­tet a világ színpadjain. A fellé­pések változatlanul a közönség és a kritikusok általános tetszé­sét és elragadtatását váltják ki. Az ország különböző vidékeit képviselő gyönyörű népviselet bá. mulatót kelt, mindenekelőtt azon­ban az együttes tagjainak — táncosainak, énekeseinek, zené­szeinek remek művészete vált ki a közönség legnagyobb tetsz sét. A „Mazowsze” külföldi vei dégszereplései meghaladják < ezret, az előadásokat több mi 3 millió személy nézte meg,

Next

/
Thumbnails
Contents