Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-06 / 4. szám

t

I

E

gy

irono

„Jeíehtés-’-e IlIBorlaTa a ,Mán

Brigitta Sternberg, svéd írónő, akinek első könyve az „Esély” 1961-ben nagy sikert aratott, most egy gyötrődésről tanúskodó könyvvel lepte meg olvasóit. Ez a „Jelentés” közömbös, hivatalnoki ízű címet viseli. A könyv tulajdonképpen az írónő őszinte, szépítés nélküli elbeszélése saját tragédiájáról, a kábítószerről.

„Az első injekció — írja — robbanásként hatol agyamba és koponyámat mintegy vasmarokkal szorítja össze. Legelőször megijedek. Ki | tudja, nem törtem-e össze valamit önmagámban. Azután érzem, hogy gyomromat görcsök húzzák össze, a hullám a lágyékám felé terjed tovább, majd hirtelen erotikus felindulás fog el olvad erővel, hogy elakad a lélegzetem ...” Az első reakció valami határozatim riadalom az ismeretlenség előtt, majd beáll a varázslatos gyönyör állapota. Az első injekciót követi a második, harmadik, negyedik... És a tehetséges fiatal írónő lassanként emberi roncs lesz. aki közömbös munkája iránt, közömbös az éhséggel is, csak egy dologért remeg, a pótolhatatlan méregért, amely a szervezet minden

sejtjét betölti. Az agónia egész évep át tart,, míg megjelenik a ' megmentő.'Egy férfi, aki szereti, arra ösztönzi és segítséget " is nyújt neki, hogy Dél-Svéd- országba, az Ostol-szigetre meneküljön, ahol a legkisebb svéd város, Mastrand van. Éppen itt, ebben az 1500 lakosú kis városban tér vissza nagy kínok árán életakarata és írja meg „JclerTtés”-ét, amely figyelmeztető felhívás a harcra korunk é kegyetlen ostora ellen, amely leginkább az ifjúságot fenyegeti. A könyvet .azonnal lefordították a többi skandináv országokban és más nyugati államokban is.

Belorusz - kutatók lakásban nevelt egyetlen uborkanövényről 40—50 uborkát szüreteltek. Ekkora termést ad a világ egyetlen szobai uborkafája, amelyet a múlt évszázad végén M. Ritov helyi nemesítő tenyésztett ki. A Nagy Honvédő Háború idején a fajta kipusztult. Nemrég azonban kiderült, hogy A. Jego- rovnak. a neves Moszkva környéki nemesi tőnek a gyűjteményében fennmaradt az uborka magja. Ritov kísérletei során az uborka minőségét is megjavította. A vetőmagok egy részét később átadta belorusz kollégáinak.

Atomerőmű a tíz alatt

Mennyi technikai létesítmény található a víz alatt: hídDillérek, kikötők, tengeralattjárók, csővezetékek, ba- tiszkáfok stb. A japán szakemberek tovább folytatják az óceán meghódítását. Elhatározták, hogy' g .víz alatt hatalmas kapacitású atomerőművet építenek. Három acélgömbben fog elhelyezkedni a tenger mélyén 40 méter mélyen és 5

kilométerre a parttól. Az erőmű elektromos energiát ad majd, s egyúttal a tenger vizét is felfrissíti.

Legenda, vagy valóság Véli aga mohácsi kincse ?

Érdekes vendég keresi fel évek óta Mohácsot: az utolsó török városparancsnok egyenesági leszármazottja, Musztafa Velagity. szarajevói építészmérnök. Dokumentumok igazolják, hogy a Duna- parti városka utolsó török ura egy Véli nevű aga volt, aki 1686-ban — Mohács felszabadulásakor — elhagyta Magyarországot és később Boszniában telepedett le. Kései utódának családi nevében szlá- vos alakban, fellelhető a török név. A jugoszláv mérnök szenvedélyes buzgalommal gyűjti az adatokat Véli agáról és kutatja a még fellelhető tárgyi emlékeket.

Legutóbbi mohácsi tartózkodása alkalmával említette, hogy török őse — feltehetően — vagyont érő kincset hagyott hátra és az még mindig valahol Mohácson rejtőzik. Azon a helyen, ahol az aga palotája állt, most modern fürdő van, a régi épületből nem maradt meg semmi. Musztafa Velagity a magával hozott helyszínrajz alapján próbált tájékozódni, de nem sikerült azonosítani a háromszáz évvel ezelőtt állt Veli- házat, illetve annak belső elrendezését.

Felkereste a város legismertebb helytörténészét, Kiss Béla tanárt, s megvitatták a kincs ügyét. A mohácsi kutató véleménye szerint reális alapja van a legendás hírű török kincs létezésének. Ra- donay Miklós zalavári kapitány csapata ugyanis váratlanul tört rá Mohácsra 1686. egyik éjszakáján. A menekülő törökök számára csak egyetlen út volt szabad: a Duna. Könnyű csónakokkal menekültek, puszta életükön kívül csupán a legszükségesebb holmijukat menthették. Arról tehát szó sem lehetett, hogy Véli aga súlyos kirfcsesládá- it is magukkal vigyék, azokat — nyilvánvalóan — biztos helyre rejtették a visszatérés

reményében. A Duna-parti városkában érthető izgalmat keltettek a mesés török vagyöfi- ról keringő hírek, ám az alkalmi,, kineskéresők soífa darootvallottak. így hát továbbra is nyitott kérdés: legenda, vagy valóság Véli aga kincse?

(Iglődi Zoltán)

Úszó város

Az amerikai mérnökök már megtervezték az első úszó várost. 1976-ban készülnek felépíteni. A Csendes-óceánban sodródik majd. a Hawaii-szigetek közelében. A mesterséges szigetet harminc betonbó- lyára erősítik, mindegyik magassága 70 méter lesz. átmérője 27 méter. A bólyákban helyezik el az áramfejlesztőt, az ivóvíz- és tüzelőanyag-tar- ,tál.Yoka.t.=-:a hulladék feldolgozását, végző gyárat. A felső részben lakóházak épülnek, bankok és egyéb intéemények. A város szélén helikopterek számára repülőteret létesítenek.

MunkaruhamodeH-tervezők

m

A ieningrádi iparművészeti főiskola hallgatóinak m”"j karuhamod eli-tervei.

Több mint másfél milliárd rubelt fordít a szovjet kormány ingyenes munkaruha biztosítására:

A legkülönfélébb foglalkozási ágak dolgozóinak szánt különleges munkaruhák tervezésével és készítésével számos vállalat és szervezet —

Amikor a hal sebességre kapcsol

A halak különleges kiegészítő ..hajtóművel” rendelkeznek a menekülés céljaira: ez a mozgásukat rövid időre rendkívüli mértékben felgyorsítja, s megmentheti őket, a nagy ragadozó halaktól, vagy a húzóháló veszélyeitől. A menekülő hal uszonyainak gyors ..propellerszerű” mozgását különleges izomrendszer teszi lehetővé, amely a kellő pillanatig „tartalékban van”.

Már régóta felfedezték — elsősorban a risztrángnál, később már halaknál — azt a sajátos izomrendszert, amely a normális izmoktól eltérően nem az' oxigén elégetésével teremti elő a szükséges energiát. A halaknál a „normális” vörös izomrostokba. — vörös színüket a vértől kapjáik, amely mint az oxigén hordozója funkcionál. — fehér, gly. kogén-izomrostok épültek be. Ezekben a vegyi reakció páratlanul gyorsan na""- mennyiségű energiát termel az érrendszer megterhelése és újabb oxigén^ félhasználása nélkül, tehát ‘„anaerobikus” módon, oxigén nélkül: A gyors mozgás igen hamar felhasználja a haj. tóanyag tartalékát, s' azt csak igen lassan 'lehet pótolni. Ezért az állatok csak rövid távolságot képesek a legnagyobb sebességgel , áthidalni, holott „rendes menetsebességgel” hosszú időn át kénesek haladni. A nagyobb haladásnál a „fehér” izomrostok néhány perc alatt kimerítik az állat energiatartalékát. amelynek

jmm.

újra feltöltéséhez mintegy 24 órára van szükség."

Ezek a megfigyelések a halászat technikai rendszerének fejlesztésén munkálkodó kutatók számára is érdekesek. A halászat legkorszerűbb eljárásait a halak magatartásáról eszközölt megfigyelések alapján dolgozzák ki.

Búvárok megfigyelése alapján nem sikerült tisztázni a halak pillanatok alatt felgyorsuló „menekülési sebességét”, most azonban az aberdeeni „tengeri laboratórium” különleges idomítás-technikával látott a kérdés megoldásához.

Tíz méter átmérőjű tengervíztartályban különböző lámpák segítségévéi „dresszírozni” kezdték a halakat: ha a lámpákat bekapcsolták, enni adtak nekik. Amikor a tartály két végén váltakozva kapcsolták be a lámpákat; a halak óriási sebességgel cikáztak oda és vissza, holott addig normális sebességgel úszkáltak a tengervízben. Nagy „úszóteljesítményűk” közben film és tv segítségével vizsgálták az állatokat és mérték a sebességüket. Végül egyes halakat a kísérlet közben levágtak és megállapították izomzatúk „üzemanyag-tartalmát”, hogy rpegál- lanítsák: különböző úszó tevékenységükhöz melyik izomrendszert vették igénybe.

Kiderült, hogy a „vörös” — oxigénnél működő — izomzat igénybevételénél .másodpercenként .1—2 .testhossz megtételére voltaik képesek, ami ; a 35—40

centiméteres halaknál végső esetben, mintegy két csomót (nem egészen 4 kilométert) jelentett óránként. Nyilvánvaló, hogy ezzel a sebességgel heteken át minden különösebb nehézség nélkül el úszkálhatnak; a kísérletek során 102 órán át vizsgálták őket ebben a tempóban. anélkül, hogy a fáradság jelei mutatkoztak volna rajtuk.

Izgalom esetén a halak sokszorosára növelik sebességüket. Két skót kutató, dr. Wardle és dr. Anthony „idomított halai” testhosszuk nyolcszorosát is elérték. ami egy 60 centiméteres halnál 8 csomó (14—15 kilométer) óránkénti sebességnek felel meg. Ezt azonban csak néhány száz méteren, vagy legfeljebb fél kilométeren keresztül képesek tartani: ennél a menekülési sebességnél ugyanis a glykogént égető „színtelen” izomrendszert kapcsolják be, amelynek teljesítőképessége gyorsan kimerül.

Az aberdeeni kísérletek során kiderült az is. hogy a hg- lak jó emlékezőtehetséggel rendelkeznek. A csalogató lámpajelzést jól megtanulták. Amikor a korábban „bedresz- szírozott” hadat héthavi „fél- reállítás” után az idomítatlan állatok nagy csoportjával együtt, ismét csalogatni kezdték a lámpa bekapcsolásával, a több mint fél évvel előbb „kitanult” halak abban a szempillantásban bebizonyították, hogy nem felejtették el a régi leckét.

köztük három nagy tudornál-* nyos kutatóintézet is -‘-fog--.' lalkozik.

A modellek tervezésénél a. szakemberek figyelembe ve* szik a munkavédelmi szabá- lyokat, a különféle. foglalkozások sajátosságait, de ügyelnek esztétikai szempontokra és a divat legújabb követelményeire ÍSj

A kötelező védő öltözeten kívül a kereskedelem rendelésére az ipar nagy választékban állít elő különféle tetszetős munkaruhákat, és -cipőket. Kivitelezésükkel 35 mo- dellház foglalkozik.

Honnan került elő ennyi horgony?

Bolgár békaemberek a Várnai-öböl mélyén nagy mennyiségű, a IV—V. századból származó horgonyt leltek. Egyes tudósok feltételezik, hogy -fezek elsüllyedt hajók maradványai, mások pedig, hogy egy egész katonai flottának kellett hirtelen felhúznia a horgonyt. És valamilyen ismeretlen oknál fogva, a nagy sietségben a horgonyok leszakadtak.

Ültetvény a köveken

Növénytermesztő-bázis építését kezdték meg örmény- országban. Hatunar falu közelében. 1974-ben kövek közé ültetett ipari növények virulnak itt, .amelyeket a Gágik Dávdján örmény tudós • által kidolgozott módszer szerint termesztenek.

A vetéseket kavicsból, hab- kőzúzalékból és salakból kevert i „földben” nevelik. A parcellákba automata vezérléssel, csővezetéken juttatják el a különböző tápoldatokat.'

£

■. láfi—r'.k ,-.T’y ’'-i -V* f ÍJ* l'/S

. vy,vi-vc;