Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-29 / 23. szám
Hősök városa A „blokádkák” PARANCSNOKA Sfcerge.i Valentyinovics Kudriaveev nyugalmazott ellentengernagy. a ladogai flot- tilla egykori tönzsparancsno- ka. a leningrádiakra jellemző szívélyességgel fogadott otthonában. Eddig több könyvben. sok-sok cikkben, versben irta meg emlékeit a blokád éveiről. Dolgozószobája egy történész kutatóműhelye: a nagy csaták színhelyeit ábrázoló térképekkel, rendezett írásos és fotódokumentu- mokkal telve. Naprakész felkíméletlenül bombázta az Élet Útja mintegy 160 ezernyi főből álló munkás- és katonaseregét. Súlyos veszteségeink voltak ezekben az időkben... Ekkoriban születtek száz- és ezerszámra hőseink. — Sokuk történetét őrzöm, nehéz választani közülük, hi- ‘ szén hőstetteik ma már olykor csodaként hangzanak. íme egy megrázó eset: 1941. november 4-én a Kansztruktór nevű őrnaszád éjszaka kifutott a kikötőből a Ladoga keleti partja irányába. Fedélzetén nők és gyermekek js tartózkodtak. Amikor megvirradt. néhány Bombatűzben. át a Ladogán, jegyzést vezet mindazok sorsának alakulásáról, akikkel valaha együtt tanult a tengerészakadémián. akikkel együtt szolgált a balti flottánál, és azokról, .akikkel együtt harcolt a leningrádiak életéért. Emlékeiből készséggel adott át nekem is egy csokorra valót: — Miután féltve féltett városunk körül 1941. szeptember 3-án bezárult a német fasiszták ostromgyűrűje, a védőseregek és a lakosság ellátása szempontjából életkérdéssé vált a szállítások megindítása és a szállítási útvonalak védelme a Ladoga tavon. Azelőtt még csak nem is láttam e tavat: a balti flotta parancsnokságán dolgoztaim. Szeptember éleién átvezényeltek a ladogai flottálláhozj ahol asz eddig megszokott és jól ismert 60—80 ágyús hadihajók helyett 1—2 ágyús 'bárkákból. uszályokból álló egységeket kellett irányítanom. — Mindenekelőtt a szállító- hajóparkot kellett megteremtenünk. hogy az Élet Utján megindulhasson a forgalom. Á város arra alkalmas üzemeiben éi jel-nappal, szinte végié merülésig dolgoztak az em berek. építették a „blokádká- kat”. ezeket a Ladogár^ tervezett 800 tonnás sajátos vízijárműveket. A hajókat részenként szállították a tó partjára, ahol az ellenség szüntelen tüzében szerelték össze. Embereink minden fellelhető régi uszályt bárkát összegyűjtöttek— köztük már korábban kiselejtezetteket is. — és amilyen gyorsan lehetett helyreállították. BOMBAZÁPORBÁJf " ~ — Szeptember 12-én futotí be Oszinovec sebtében fátépített úi kikötőjébe az első két 800 tonnás gabonaszállító fia- jó.. amelyék a Nagy Földről aa életet hozták városunknak. Ezeket később újabbak követték. Amíg be nem fagyott a tó vize, még az őszi nagy viharok ideién is szállí tották a pvengén felszerelt. törékeny járművek az utánpótlást Ámde a németek sem tétlenkedtek. Néhány kilométerre lévő tüzérségük, és légierejük mérföldre Oszinovec kikötőjétől egy hitlerista repülő felfedezte őket A pilóta bombázni kezdte a naszádot. A légikalóz első támadása elől a kapitánynak először sikerült kitérítenie a hajót — a bombák a vízbe hullottak. A második rárepülésnél találatot kapott a hajó: a robbanás sok nőt és gyermeket a jeges hullámokba sodort A hajó süllyed, ni kezdett. S az élvetemült gyilkosok bombáik kioldása után alacsonyan köröztek tettük színhelyén. szüntelenül lőtték a vízben Vergődő embereket. Megtámadták a bajbajutottak segítségére siető Szta- linyec nevű futárhajót is. amelynek hős legénysége. Z G. Ruszakov parancsnokkal az éten végül ás az életbenmara- dottakkal együtt parthoz vontatta a félig elsüllyedt naszádot — Jól emlékszem mégSzergei Kolesznyicsenko és Iván Koretnyikov von,tatóhaj csokra. akik a viharos ladogán felborult bárkák utasai közül egy alkalommal több mint száz embert mentettek ki az emeletnyi magas hullámokból. Hajójukhoz rögzített kötelet kötöttek derekukra és ember- feletti erővel ragadták ki a hiztos halálból a szerencsétlenül jártakat. Vologya Mala- fejevazkij komszomolista esete ma is megrendít. Ő egy apró. 25 tonnás motoros bárkán evakuáltakat szállított. Útközben repülőtámadást, kaptak. Vologya gépfegyverével elszántan védekezett, de közben súlyosan megsebesült. Ezt:'hogy utasai ne essenek pánikba, eltitkolta. Amikor biztos partot értek. Malaie- jevszkij elvtárs holtan, esett össze. — Említhetném még a Seuhó szigeti csatát, ahol egy maroknyi szovjet katona néhány ágyúval verte vissza a németek 30 hajóval indított, órákon át tartó támadását, amely az Élet Útja megszakadásával fenyegetett, AZ ASSZONYOK DICSÉRETE — Ä legjobban azonban lányainkat. asszonyainkat csodáltam.^ Azokat. akik helytálltak a légvédelmi^ ütegele mellett. _az utak forgalmának irányításánál, a lőszergyárakban és javítóműhelyekben, a hajókon. az egészségügyi segélyhelyeken. az őrszolgálatban. Közülük csak kettőt hadd említsek. Az egyikük Tanya Subi- na. akinek bárkáját, az erős hullámverés egy éjjel leszakította az oszinoveci mólóról és a németek közelébe sodorta Ott az éi sötétjében sikerült valahogyan észrevétlenül lehorgonyoznia és a bárka csónakjában ülve Kabonába, a mieinkhez eveznie. Segítséget hívott, s a bárkát a németek orra elől visszahozták. .Olga Piszerjenfca felcser volt a jégűt 7. kilométerénél. Egyetlen télen több mint ezer embernek nyúitott elsősegélyt. Talán ennyi ember életét mentette meg. hiszen a mínusz 30—35 fokos hidegben, hóviharban, a végsőkig kimerültek szamára a legkisebb sérülés is halálossá válhatott. — És hány Piszerjenkánk. hány Csubinánk volt. Nélkülük nem győzhettünk volna, Leningrád igazi hősei az asz- szonyok voltak. így vallott Kudrjavcev elvtárs, a Szovjetunió Haditengerészeti Minisztériumának nyugalmazott ellentengernagya a blokád éveiről. GYERTYÁNOS ZOLTÁN Következik: Kenyér a győzelemhez EURÓPA Január 15-én ismét összeültek Genfben az európai államok képviselői, hogy földrészünk békéjét hosszabb időre biztosítsák. Ebből az alkalomból a Magyar Posta két darab 5 forint névértékű bélyeget tartalmazó kisívet hozott forgalomba. A bélyegek azonos rajza Európa térképét ábrázolja. A középső összekötő szelvényen a Genfi-tó hátterében csak sejthető a város látképe, a konferencia fontossága gondosabban kidolgozott, filatelista megemlékezést érdemelt volna. A kisív Kömíves István grafikus- művész terve alapján 350 ezer fogazott és 8500 vágott számozott példányban jelent meg. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet tavalyi. Helsinkiben tartott ülésszakát nagy sikerű kisívve! köszöntötte postánk. Akkor bélyeget adott ki a konferencia házigazdája, Finnország, majd néhány hónap múlva a román posta emlékezett meg szelvényes bélyegpárral. FELESLEGES? Évente több mint 6000 féle újdonság jelenik meg, ez a meny- nyiság a filiate listáit véleménye szerint túlzott. Nyolcvan évvel ez. előtt az új bélyegek száma még csak százakra rúgott, ennek ellenére Londonban már egyesületben tömörültek a nem kívánatos bélyegek ellenségei, Szükségtelennek nyilvánították a ma vagyont érő USA Kolumbusz-soro- zatot, mert 16 értékből állt. Az egyesület létrejöttéhez egy lelkes angol filatelista nyújtott segítséget, aki 1893-ban teljes vagyonúi a felesleges bélyegek elleni küz. delem céljára hagyta. HÍREK 1974-ben a posta munkáját kö. szöntik: csaknem minden ország bélyeggel is megemlékezik ez egyetemes Postaegyesület (UPU) centenáriumáról. A jubileumi ün. népségeket Svájcban tartják, ahol a posták világszervezete megalakult és központja ma is mű. ködik. A svájci posta négy bá. lyeget magában foglaló blokkot ad ki, amely az ősi kantonok postát vivő futárait ábrázolja, —>; január végén a dán posta, feb. ruárban az NSZK postája tiszte, leg a véradók előtt, akik különösen a közlekedési szerencsét* lenségek áldozatainak megmeri, tését segítik. — Ausztrália négy bélyegen jellegzetes állatfajtákat ismertet meg a gyűjtőkkel. A so. rozatban ismerősként üdvözölhet, jük a sündisznót és a mormotát, — Brazília kiadványáról jaguár, flamingó tekint reánk. — A Mla- da Fronta c. napilap tizedszer hirdet pályázatot a legszebb csehszlovák bélyeg kiválasztására. Rézkarcot kapnak jutalmul azok, akik véleményükkel hozzá, járulnak az 1973-ban megjelent legsikerültebb cseh bélyeg kiválasztásához. — A Szovjetunió közzétette az elmúlt években» megjelent bélyegek példányszá« mát. Újdonságaik zöme 4 milliós mennyiségben lát napvilágot, a blokkok példányszáma 1,5 millió körül ingadozik, egyesekből csoi| 400 ezer darab jelenik meg. SIMON TAMAS > Szüts László: Pokolfűz K i s r e g é n 8. Az időközben, összesereglett harmadik brigád ugyanis. csatlakozva az elsőhöz. már ásta a csatornát. Mert csatornát kellett ásni. A víz hihetetlen gyorsasággal gyülemlett a bakhátak között, s elsősorban a faluszéli házakat fenyegette, de félő volt. hogy az országutat is átlépi, elönti a legelőt. s onnan megint csak veszélyezteti a falut. Még előbb persze, a mi felvonulási terepünket. Mindenképpen el kellett vezetni, hiszen mindenképpen nehezítette a fúrótorony megközelítését. A libalegelőn túl nemrég építettek egy csatornát, a belvizek lecsapolására. abba szándékoztunk kötni a mi csatornánkat, amit ilyenformán a legelőn keresztül keltett megásni. Az országút átvágása csak a legvégén következhetett. A kocsik úgy sorakoztak fel a legelőn, hogy reflektor- fényükben egész éjszaka dolgozhassunk. Az ellenségemnek se kívánnám azt az é jszakát. — Legalább fújják ki magukat! — mondta a főmérnök. Jól tudta, mit végeztünk mi ott a fúrótorony aljában. De- le se mosakodtunk. ki se fújtuk magunkat. Hogyan is tehettek volna ilyet az apostolok ?! Azonnal folytattuk a munkát, csak most csákánnyal, lapáttal. Közben azonban történt valami,. —• Nem ennének előbb? — jött oda Zsuzsa.' Kezében már ott volt Tóth néni ;t:atyor,ia. tele a boltban vásárolt élelemmel. S aztán hozzátette: — Hoztam kettőjüknek. — Hagyjon most bennünket! — csattant feL Flóra, tőle szokatlan ingerültséggel. — Látja, hogy mibe keveredtünk — pattogott tovább. — Minek ácsorog itt? Menten és vacsorázzon meg egyedül. — És maguk? — makacsko- dott Zsuzsa. — Mi velünk ne törődjön! Maid eszünk, ha hozzájutunk. Tehát jól hallottam délután. Csakugyan magázzák egymást. Az én fülemnek ez még furcsább volt. mint Flóiri szokatlan ingerültsége. Osztogatták már a szerszámokat, de Zsuzsa csak nem tágított. — Legalább egy falatöt egyenek! — könyörgött. Ettől a kutya-szolgálattól én is ingerült lettem. Meggondolatlanul Odaszóltam: — A brigádvezető elvtárs nem ér rá, értsd meg! Abban a pillanatban észrevettem a baklövést. De már késő volt. kiszaladt a számon. Flóri magázása mellett különösen feltűnt, hogy én letegeztem Zsuzsát. Éreztem, hogy az apostolok tekintete döbbenten tapad rám. Addigra már egészen besötétedett. Az a morajlás a fúrótorony felől a sötétben, még félelmetesebb volt A tömeg mégsem tágított a falu széléről. Álltak állhatatosan a szélső házsorok mentén, ha valaki elunta, elment, de mindig jöttek a helyébe újak. megbolydult a falu. mint a hangyaboly. Karonülő gyerekektől kezdve a vénekig mindenki látni akarta: ml történik az otthonuk közelében. Nem mindennapi látványt nyújthattunk ott a libalegelőn. A sötétben a kocsik reflektor- fényei. s a fényben a jövő- menő emberek, az össze-vissza kiabálás, a munkazaj, s a háttérből az a félelmetes moí rajlás — akár egy alvilági rémlátomásnak is beillett volna. A tanácstitkár feladata volt. hogy ne engedje pánikba esni a falut ettől a rémlátomástól. A Zöld Mező elnökétől pedig még segítséget is kellett .kérnünk. A három brigádból harmincán se kerültünk ki. 3 látnivaló volt. hogy ennyien, két nap alatt se készülünk el a csatornával. Mozgósítani kellett a szövetkezet taglalt. De hizony, azok alig-aliá szállingóztak. Inkább csak a szélső házakból jöttek, akiket a veszély érzete sarkallt. Meg az elnök hozatott egy traktort. földforgató ekével. az szabta ki előttünk a csatorna útját Hanem, én mindezt csak a szememmel, a fülemmel fogtam fel. A csákányt is csak a kezem fogta. A gondolataim állandóan Zsuzsa körül forogtak. de ölyan erővel, hogy később már bete-belegzédúltem. Igaz. a gyomrom is üres volt Borostás dolgozott mellettem, — Puskást neveztük így. mer t nem szeretett borotválkozni — tíz óra körül szóltam neki, hogy én megyek, eszem valamit mert egész nap nam ettem. Tóth néni fia akkor érkezeit oda. az vette át tőlem a csákányt. — Hozzon helyette magának az anyámtól! — mondta. így aztán magyarázattal is tudtam szolgálni a távozáshoz. Gyérüitek ugyan a bámészkodók a falu szélén, de még mindig akadt belőlük elegendő. Ahogy közéjük vegyültem, valaki utánam szólt. — Gyuszi! Én bizony észre sem vettem a tömegben Pirit. — Mit akarsz? — Azt mondják, a víz elönti a falut. Meg hogy előbb- utóbb megnyílik a föld. — Marhaság! — mondtam neki. --- Menjetek haza. jobb lesz! — És indultam tovább. — Várj! — szólt utánam. (Folytatjuk) j