Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-27 / 22. szám
1 * 1 Övék a jövő Fiatalokkal és fiatalokról A KISZ-t sokan dicsérik és legalább ugyanannyian ostorozzák. Feltehetőleg egyiknek is. másiknak is megvan az oka. Bírálni lehet, kell is, hiszen ifjúsági szervezetünk elég sokszor rászolgál a bírálatra, de azt se hallgassuk el, hogy másszor meg adósak maradunk a megszolgált elismeréssel. Nem akarunk védőbeszédet tartani a KISZ mellett, már- csak azért sem, mert erre nem szorul rá, hiszen riportsorozatunk tapasztalatok diktálta kicsengése az, hogy fiatalságunk túlnyomó többsége szép szándékkal és tisztességgel akar az öregek nyomdokába lépni, ebben pedig pillanatra sem tagadható kommunista ifjúsági szövetségünk munkája. Úgy véljük, azzal fejezhetjük be legjobban sorozatunkat, ha végül a megyei KISZ- bizottság vezetőihez intézünk néhány kérdést. így került sor a beszélgetésre Varjas Jánossal, a megyei KISZ-bizotteág első titkárával és Benizs Sándorral, a megyei bizottság titkárával. Az ifjúsági szövetség megyei vezetői hogyan látják, a fiatalok miként illeszkednek be a munkahelyi légkörbe? — Azzal a gondolattal kezdenénk, milyen tényezők motiválják a fiatalok közérzetét. Az ifjúsági párthatározat és törvény megjelenése óta kedvezőek a tapasztalataink. A munkahelyek zömében tudatosan foglalkoznak a fiatalok nevelésével. Tájékoztatják őket az üzemek vezetői, elmondják nekik, hol van a helyük az üzem termelésében. Ezt helyeseljük. Tehát minden csavar megtudja, hol helyezkedik el a gépezetben. Egyébként ezt a fiatalok igénylik is, sőt elvárják. De a tájékoztatás meghallgatásán túl, a megismerés után véleményüknek is hangot adnak. Hirtelenjében a Volánra, a vasipari vállalatra vagy a MEZÖGÉP-re tudnánk hivatkozni. A legelsőbb, hogy segítsenek a fiataloknak a beilleszkedésben. Aztán kívánalom, hogy évente egyszer adjanak az üzemek vezetői tájékoztatást csak a fiataloknak, ahöl persze a fiatalok is mondják el, ők mit adnak cserébe. Ez feltétlenül hozzájárul a tulajdonosi szemlélet elmélyítéséhez. Jó tapasztalataink vannak ebben. — A szocialista demokrácia alap- ja a jó munkahelyi légkör megteremtése. A fiatalok helye é* helyzete ebben? — A fiatalok ugyanolyan dolgozói az üzemnek, mint az idősebbek. Ugyanazokkal g jogokkal és ugyanazokkal a kötelességekkel. Minden üzemi fórumon joguk van a fiataloknak ' véleményt mondani és mondanak is. Az nem lehet hátrány, hogy valaki fiatal, de előny sem. A mérték: ki menynyit tesz le a társadalom asztalára. Amikor 1971-ben elkészültek az első kollektív szerződések, a fiatalok nem nagyon mertek véleményt mondani, a kiegészítéseknél azonban már igenis hallatták a hangjukat. És ebben a KISZ-szervezeteknek igen nagy szerepük volt. Ezután a szerződésekben már helyet kaptak a fiatalok érdekeit jelentő betoldások is. Csakúgy, mint az idősebbeké. Példákat is mondhatnánk: leszerelő fiatalok újraelhelyezkedése, gyermekgondozási segélyen lévő anyák visszatérése, KISZ- kitüntetések elismerése, utaztatáshoz, albérlethez való hozzájárulás és így tovább. Amikor az ifjúsági törvény végrehajtásának véleményezése került napirendre nagyon cselekvőkészek voltak a fiatalok. Meg kell itt jegyezni, ebben oagyoo sokait segítettek a pártszervezetek és a szakszervezeti bizottságok. Az üzemi négyszög, vagy a termelőszövetkezeteknél az üzemi háromszög élő valóság ma már. Hangsúlyozni szeretnénk — és itt van még megértetni való — a titkár nem a saját véleményét, hanem az alapszervezat állásfoglalását képviseli. — Dp »ern mindig »an idő at alapnorma* »éleméit yének kikéréséről — No« éppen ezért olyan titkárokra van szükségünk, akik tudnak önállóan is dönteni. A nemrégiben lezajlott vezt ősé gválaszt ások után sokat javult a helyzet. Jelenlegi titkáraink — egyébként lényegesen megnőtt a 20 éven felüliek aránya — alkalmasak arra, hogy partnerei legyenek a gazdasági és társadalmi vezetésnek. — Nőm egyértelműen jé tapavzto- latpkgt »ikeríilt |Mie»iiünk, ami o» ifjúsági rzöwetssgei illeti, a világnézeti neveié« terén. m- A személyiségformálás már az általánqs iskolában megkezdődik. Az itt és így nevelt fiatalokat veszi át a KISZ. Mindenekelőtt hangsúlyozni szeretnénk, hogy a KISZ politikai szervedet. Mi oktatási rendszerünkkel és szinte valamennyi rendezvényünkkel igyekszünk a fiatalok világnézeti nevelése töretlsnségét biztosítani. Kétségtelen, hogy sok kérdésben ma még zűrzavar van a fiatalok fejében. Egyik napról a másikra csodákat pem tudunk produkálni, de erőfeszítéseink azért nem eredménytelenek. Tagságunk 70 százaléka rendszeresen részt vesz politikai oktatásban. Arra törekszünk, hogy a KISZ sok fórumot teremtsen vitákra, ahol a fiatalok kérdezhetnek és kérdéseikre Választ is kapnak. Ne nagygyűléseken történjék ez, hanem kis csoportokban. A különböző üzemekben, munkahelyeken, vagy iskolákban sorra kerülő ifjúsági napok is ezt a célt szolgálják. S még egyet, a legjobban a kiállás hiánya foglalkoztat bennünket. Számtalan esetben meggyőződéses, tiszta fejű és hitű fiatalok elmennek olyan jelenségek mellett, ahol pedig szólni, sőt kiabálni kellene. De, azt hisszük, ez nemcsak a fiatalokra jellemző. — Mi az oka annak, hogy a fiatal életében, elhagyva az úttörőmozgalmat, a ICISZ-bo lépéskor tikié« következik bet — Ez sajnos igaz, Az általános iskola zárt rendszer és a hozzá kapcsolódó gyermek- szervezet is. Nos, amikor innen a középiskolába kerül a fiatal, teljesen új közegben, ismeretlen társak között találja magát. Nemcsak magyar probléma ez, hanem sok szocialista országé is, bár több helyen érdekes szervezeti megoldásokat alkalmaznak, amelyekből mi is tanulhatunk. Bizonyos szervezeti változtatások nálunk is várhatók, de erről most és itt, ne beszéljünk. Valamivel jobb a helyzet az ipari tanulók körében. Ezek a fiatalok bekerülnek az üzemi kollektívába és ez megint egy zárt közösséget jelent a maga nevelési lehetőségeivel együtt. Az úgynevezett otthonmaradók — tehát akik se középiskolába nem mennek, 6e ipari tanulók pem lesznek — zöme, sajnos elvesz a KISZ számára. Egyébként ezzel kapcsolatban még megemlítjük: jövőre indul egy akciónk „Ne legyen egyetlen KISZ-tag sem, aki nem végezte az általános iskolát.” — Nem vélt-e túlságosan „felnőt- tessé” a KISZ? — De. És ennek érezzük a súlyát. Bár legutóbbi kongresszusunk is leszögezte, ne uniformizálódjék áz ifjúsági szervezet. Gond az, hogy 14- től 26 éves korig tagjai a fiatalok szervezetünknek. Ez feltétlenül differenciált, sokoldalú programot követel. Idegesít bennünket, amikor amolyan protokolí-megnyilvánulá- sokkal, vagy felszólalásokkal találkozunk. Sajnos, ebben legtöbbször a felnőtteket utánozzuk. Hát nem bosszantó, arpikor valakinek egy mondatnyi mondanivalója van, de azt félórányi semmivel köríti? — Kikiől tanultai — Most a fiatalokról beszélünk.... Hangulatossá szeretnénk tenni programjainkat. A kirándulások, vEigy a Duna menti fiatalok immáron rendszeres találkozói mutatják az utat, amit járnunk kell. És ezeken belül kell nekünk politizálnunk. A jó programok a szervezettség növelését is elősegíthetik. (-Az újságírók közbevetik, hogy a KISZ a korosztályának megfelelő fiatalok mintegy 30 százalékát tudja tagjai sorában. A szervezet kihatása ennél, persze lényegesen nagyobb, de, a szám korántsem ad okot elégedettségre. A megyei vezetők válasza: Valóban nem!) — Végül ét befejezési, mp I« vita-© mug, hpgy njj legyen a KIS?» tö.Tiagsze ‘vezet, vagy «az ifjúság „elit'' «tervezete? — Jellegünk: politikai és tömegszervezet. Tagja lehet a KISZ-nek minden fiatal, aki elfogadja programját és megvan benne a szándék, hogy kommunistává váljék. Semmi esetre sem értünk egyet olyan megnyilvánulással, hogy „igaz eddig nyolcvanan voltunk, most csak húszán, de most aztán jó a mi KlSZ-szerveze- tünk.” Elsőrendű feladatunk nevelni. Nevelni pedig leginkább azt tudjuk, aki közöttünk van. A párt ifjúsági szervezete vagyunk, a párt politikájának elfogadására, támogatására akarjuk felkészíteni fiatal elvtársainkat. Ehhez kapcsolódik még az, hogy mindenekelőtt politikus voltunkkal, politikai elkötelezettségünkkel akarjuk növelni taglétszámunkat és befolyásunkat a fiatalok, de az egész társadalom körében. ORDAS IVÁN LETENYEI GYÖRGY Helyén marad a szekszárdi tv-adő Az; elmúlt év vége fcla Szekszárdon. tanácskoztak megyénk vezetőivel a Posta-vezérigazgatóság vezető szakemberei. Mint arról már hírt adtunk, a megbeszélés során felvetődött a kérdés. nem len.ne-e jobb Szekszárdon a tévévétel, ha a Kálvária-hegyen működő reléadót áthelyeznék a Bottyán-hesvre. ahol a pécsi tévéadó műsorát is fogni lehet Köztudott ugyanis. hogy jelenleg a Szekszárdi adó a Kab-hegvrűl a 12-es csatornán érkező .műsort veszi, s erősítve a 7-os csatornán sugározza tovább. A 12-es csatornán pedig e?v idegen televíziós adó is sj- gároiz. ami a Dél-dunántúlira lévő készülékeket, s ígv .a szekszárdi adót is zavarja. A megbeszélést követően a posta szakemberei mérések-1 végeztek, melyek eredménv' - ről tegnap Valter Ferenci‘ti. a Fpsta-vezérigazglatásá2 beruházási osztályának vezetőjétől érdeklődtünk. Az osztó ■ - vezető elmondta, hogy a mérések sajnos negatív er-edmány- nvel jártak. A térerősség ugyan Bottyán-hegyen a jelenleginél nem rosszabb.- azonban arról a pontról a varost sokkal kedvezőtlenebbül lehet besugározni, Ezárt ú?V döntöttek, hogy az adót jelenlegi helyén üzemeltetik tovább. A posta vezetői ennek ellenére nem mondanak le arról hogy javítsák Szekszárd televíziós műsoirellátását. Ezt a Csávolyon épülő új adó üzembe helyezése után lehet megvalósítani. Az itt felszerelendő berendezés a negyedik sávban fopia sus :- rázni a tév-é első programját, amit az . előzetes számítások, szerint a Kálvária-hegven ;ió minőségben venni lehet, s így kiküszöbölhetik a 12-es csatornán észlelhető zavart. Az Nem láttam az üstököst. Pedig többször is elhatároztam: megnézem. Kiállók az qtcára és lesem a? eget. Elvégre egy ember életében legfeljebb háromszor adatik meg, hogy a természet e látványosságában gyönyörködhessék. Elolvastam, meghallgattam és megnéztem mindent, ami az üstökössel kapcsolatos volt. Mégsem néztem meg. Miént nem néztem meg? Ezt a kérdést számtalanszor feltettem magamnak és a válaszom minduntalan ugyanaz volt. De lássuk, hogyan is magyaráztam én magam az üstökösnézés elmaradását. Szubjektív sorok Caesar utódja, Augustus---------------------------------------császár az üstökösben isteni megnyilatkozást látott: azt magyarázta, hogy az istenek az üstökös áltál küldték el számára a bölcsességet, amellyel kormányoznia kell népét. Ma már nem az istenek küldik el a bölcsességet, emberek kínos, keserves munkával szerzik meg A XVI. században élő francia államférfi, Jean Bo- dipus az isteni megnyilatkozás elméletével így igyekezett magyarázatot adni az üstökösöktől való félelemre: az üstökösök azért jelentenek éhínséget, járványt, háborút, mert az elhunyt nagy lelkek mennybemenetele után a Földön maradottakból hiányzik az értelem. Hát, ami azt illeti, akkor is sok értelmetlen volt a Földön. Ezt a tépyt aj. is bizonyítja, hogy még mindig vannak. Bizony ma sem ártana, ha néhányat közülük üstökön „ragadna” az üstökös és elvinjié magával. Dé hogyan vipné el, az értelmetlent például, ha az történetesen kopasz? Vespasianus római császárról jegyezték fel — időszámításunk után 9—79-ig uralkodott — hogy közvetlenül egyik csatája előtt így öntött lelket a remegő katonáiba: — Hagyjátok már abba az értelmetlen rettegést, hiszen az üstökös nem az én vesztemet jött előre jelezni, hanem az ellenség császárának a halálát, mert neki hosszú haja van, én meg kopasz vagyok, (tehát nem tud a hajamnál felrántani az égbe. Az üstököstől féltek. Egy 1532-ből származó röpcédulán látható egy német falusi kovács, amint egy óriási fúj- tatóval áll a falu határában az üstökös közeledtére várva, hogy elfújja az üstökös által okozott tüzet. A kovácsnak nem volt munkája, hiába várta Az üstökös A védekezésnek persze volt más módja is. A legjobb védekezésnek a rossz időjárás bizonyult. Egy Zürichben készült feljegyzés szerint, ha az égen felhők tornyosulnak, az emberek nem láthatják az üstököst, ezért hát nem is lehet befolyással rájuk. A bizonyíték: miközben 1652-ben, Európa-szerte parasztháborúkat és lázadásokat okozott az üstökös, Zürichben békés hangulat uralkodott mindvégig. Peter Megeriin Csillagászalti következtetések című munkájában le is vonja a tanulságot: „Ezt a? üstököst Zürich fölött a felhők miatt nem láthatták az emberek, így hát a svájci parasztság 1652-ben békén maradt.” álló ressteető inakkal az üstökös tüzek égnek Az égi színjáték eddigi legszebb felvonását az úgynevezett Halley üstökös produkálta. Ez az üstökös körülbelül 76 évenként jelenik meg a Föld közelében. Utoljára 1910- ben találkozott vele az emberiség. Legközelebb 1986-ban teszi tiszteletét. A még ma is élő szemtanúk valóságos le gendákat mesélnek róla. Galíciában és Csehországban vándorprédikátorok járták a falvakat, a világvégéről, a végítéletről prédikáltak. Sziléziában a lakosságot valóságos pánik kerítette a hatalmába, mert néhány paraszt úgy érezte, mintha inogna a lába alatt a föld. Párizsban búsa-; haszonnal dobták piacra az Anti-Halleyn nevű gyógyvizet, amely „megóv” az üstökös mérgező gázától és a kéntől. Másutt belépőjegyeket árusítottak a mennybe, Kölnben viszont boros hangulatban énekelték az akkor népszerű: „Most látjuk egymást utoljára” című slágert. A világ a világ yégé.t várta. A párizsi1 hölgyek természetesen a divat utolsó sikolyaként „üstököskalapban”. Mindenütt habzsolták az életet, 6 amikor az üstökös eltűnt a láthatárról, s az élet visszazökkent a régi kerék vágásba, mindenki szánta-bánta tettét. A Kohoutek üstökös jött — és elment. Sajnálom, hogy nem láttam a valóságban. A televí zióban annál többször. Néha már untam is, mint azt a vendéget, aki mindennap bekopog. Az üstökös is ilyen megszokott vendég. És ráadásul semmiféle különleges kül • detése sincs. Ezért nem néztem meg szabad szemmel a Kohoutek üstököst. És sokan mások is ezért nem látták. Nem féltünk, nem rettegtünk tőle. Dicsőség a tudománynak amely felnyitotta a szemünket!- í ■ ■ , - SZALAI JÁNOS J
