Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-02 / 1. szám
Végső szakaszukba értek zárszámadási előkészületek Az állatállomány és a - terménykészletek leltárának december 31-j lezárásával a termelőszövetkezeti , zárszámadások készítése a véeső szakaszához érkezett. A leltározó bizottságok befelezték munkájukat — a további az adminisztrációra, a szakvezetésre hárul. Már ami a gazdasági részt illeti, mert a zárszámadás előkészítéséhez legalább annyira fontos a politikai munka is. A szekszárdi területi tsz- szövetseg a közelmúltban elnökségi ülésen foglalkozott a zárszámadási előkészületekkel. Az elnökség akként foglalt állást. hogy a közgyűlési beszámolók — a vezetőség, az ellenőrző-. a döntőbizottság, a nőbizóttság, a szociális bizottság beszámolói — közérthetően tükrözzék a gazdasági év reális értékelését, a gazdálkodás összefüggéseit. a jelentkező gondok megszüntetésének módiát; a gazdálkodás elemzésével mutassák be a vezetőség és a tagság munkáját; elemezzék a termelési-tenyésztési programok végrehajtására tett intézkedéseket, azok hatását, eredményeit:'mutassák be. miként realizálódtak a Párt határozatai; értékeljék a szövetkezet önkormányzatának működését; ismertessék a szövetkezét továbbfejlesztésének irányát, módját, feladatait. Miután a zárszámadás előkészítése politikai feladat is, arról a szövetség elnöksége a következőkét ajánlja: a szövetkezet tagsága a gazdálkodásról. áz eredményekről őszinte tájékoztatást kapjon; érvényesüljön a szövetkezeti demokrácia és a tagság tulajdonosi joggyakorlása; fokozódjon a tagság közösségi szemlélete és felelősségérzete: hatékonyabbá váljon a válasz- •tott testületek és tisztségviselők munkája, növekedjen felelősségérzete: az 1974-es év megalapozott legyen. . Á tsz-szövetség az elnökség! ‘ ülést megelőzően felmérést ké- 1 szítéit'a negyvenkilenc tagszövetkezet zárszámadási előkészületeiről. Az egyik lényegbevágó megállapítás, hogy tizenhat szövetkezetben 3—3.2 millió forinttal kisebb a forgóalap, mint az előző évben, néhány szövetkezet éppen a forgóalapok csökkentésével „tüntette el” a múlt évben jelentkező alaphiányt. Az év kezdését nehézzé tette a fellépett száj- és körömfájás. amely elsősorban a sertésállományt érintette. Viszont kedvezően hatott a múlt évi kormányhatározat a szarvasmarha-állomány fejlesztéséről: növekedett a tehénállomány, lelassult a háztáji állomány csökkenése. Nőtt a- tejtermelés — viszont időről időre visszatérő pénzügyi gondot okozott, hogy a tejipari vállalat nem tudott rendszeresen fizetni az átvett tejért Ä növénytermesztés eredményei ismertek, amelyben közrejátszott a javuló erő- és munkagép-ellátottság. Tovább fokozódott az édeklődés a Népújság 3 zárt termelési rendszerek iránt: az év során a rriadocsai, a bölcskei. a kajdacsi, a zom- bai szövetkezet csatlakozott a bábolnai CPS-íendszerhez. A múlt év betakarítási kudarcain okulva, megháromszorozódott a szövetkezetek szárító- kapacitása, de az őszi betakarítás csúcsidőszakában ez sem volt elegendő. Az elmúlt éviben tovább csökkent az építőipari beruházások volumene, több termelőszövetkezet csökkentette építőbrigád iának létszámát. Pénzügyi okok. is < közrejátszottak az építőbrigádok feloszlatásában. létszámcsökkenésében. A tsz-ek azért nem vállalnak kívülállók részére munkát, mert a rendelkezések szerint' nem élhetnek részszámlázási joggal. « Az elnökségi ülésen ismételten hangot kapott — általános tapasztalatként — a zárszámadások előkészítésének évek óta visszatérő gondi a: az elszámolási1, rendszer sokféle hibája. Minden főkönyvelő panaszolja, hogy a zárszámadásra vonatWozó rendelkezéséket későn, szinte az utolsó pillanatban. decemberben, januárban kapják meg. Még december végén is csak találgattak a szövetkezeti vezetők: miként történik meg. á leszerződött, de a partner-vállalatok által át nem vett termékek, termények elszámolása. Van olyan termelőszövetkezet, amelynek több mint egymillió forintja lóg a levegőben a TÁSZI-n keresztül exportált napraforgó - után. A • külföldi partner Csak a termény megérkezése után fizet — ugyanakkor az 'erre esetleg felveendő hitel hat százalékos kamata & szövetkezetét terheli.' Két héttel ezélőtt még komoly gondot okozott az a híresztelés, hogy a zárszámadásba beszámítani csak az értékesített termények, termékek után, december 3l-ig megkapott pénzösszegeket lehet. (Az említett napraforgón kívül a fűszerpaprikánál, dohánynál, és több helyen a hízó állatoknál jelentkezett ilyen gond.) A rendelkezések késését azzal indokolják és kifogásolják a szövetkezetek, hogy á zárszámadásokkal kapcsolatos rendelkezések kiadásában, értelmezésében más volt a MÉM, a PM. és a TOT álláspontja. Mint hangoztatják; nem segítenek az örökös módosítások. hiányolják az állami gazdaságokban már kialakított egységes elszámolási rendszert.. Nincs például olyan mutatószám, amelynek alapján két évet vagy két termelőszövetkezetet megnyugtatóan ösz- sze lehetne hasonlítani. és szinte általános, hogy a’ forgóalap pénzben kifejezett értéke nem tükrözi a tényleges helyzetet. Ugyancsak a zárszámadások készítéséhez kapcsolódik a termelőszövetkezetek véleménye az adózási rendszerről. Ponto1974. január 3. A Fov. Óra- és Ékszeripari V. szekszárdi gyáregysége technikusi alapképzettséggel és időelemző-vizsgával rendelkező munkaerőt keres NORMÁS MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. Felveszünk továbbá nyiigdíjas dolgozót éjjeliőri munkakörbe. (1) sabban megfogalmazva, az a kívánság, hogy indokolt lenne az adózási rendszer egyszerűsítése. Több termelőszövetkezet például azért nem gyárt keverőüzemében takarmányt a tagok részére, hogy ne kelljen érte a bevétel tíz százalékát adóként kifizetnie. A nem mindig egyértelmű rendelkezések utóhatása akként is jel lent kézi k. hoev a zárszámadást esetleg fél év múlva követő pénzügyi revízió talál valamilyen elszámolási, nyilvántartási hibát — amelyért a tsz-nek fizetnie kell. A szekszárdi tszrszövetség éppen ezért hoz létre nyolc-tíz főkönyvelőből konzultációs . cső: portot, hogy egységesen értelmezzék a pénzügyi, elszámolási- rendelkezéseket. Nyilvánvalóan bekerül majd a szárszámadási beszámolókba, hogy az elmúlt évben • a tagság munkájára a fegyelmezettség és a szorgalom volt jellemző, hangulatára pedig a bizakodás. Az eredményekről m<j>st,még csak' iósolni lehet, de lesznek alaohiárivos szövetkezetek is. Várdombon például őszintén a tagság elé terjesztették a hiány problémáit, de azt az ígéretet is. hogy a szövetkezet óvadékot fog kapni. A megye . szövetkezeteinek nagy többsége eredményesen zárja áz 1973-as évet: növelni tudja tagságának, jövedelmét és megfelelő alapokat tud képezni az újonnan induló gazdasási évre.' ' " ,1 ■V&' ' ■ B. I. ".ej... . ■»,, A demokratikus jogok gyakorlása Ojévi útravalóul legszívesebben mindenkinek a kezébe nyomnám azt az újságot, amely Gáspár Sándornak, az országgyűlés legutóbbi ülésszakán elhangzott beszámolóját közli. A kezébe adnám, mert a nagy fontosságú, országos jelentőségű írásokkal, nyilatkozatokkal és beszámolókkal valahogy úgy vagyunk, hogy ha pontosan akkor nincs időnk elolvasni, vagy meghallgatni, mikor azt kinyomtatták, vagy elmondták, túlteszünk rajta, a szó elrepül, az újság pedig a papírkosárba kerül. Nagy kár pedig. Ez a pártos, közéleti felelősségtől vezérelt sokféle témát felölelő, érintő felszólalás biztat, serkent és erőt ad egyszerre. A pontos, mindenfajta mellébeszélést nélkülöző számvetés megerősíti hitében azt, aki eddig sem tett soha semmiben engedményeket, s egyúttal igyekszik meggyőzni a kétkedők, a bizonytalankodók, a közösségtől elszakadt, bezárkózott dolgozók sokaságát arról, hogy senkinek sém eshet bántódása, ha véleménye nem egyezik a felsőbb szervek álláspontjával. J'iálunk nem szabad, hogy annak legyen igaza, akinek nincs ugyan igaza, csak magasabb a beosztása. Az ilyen szellemet nem engedjük érvényesülni.” Gáspár Sándor pontosan arról beszélt, ami nekünk erőnk, s gyengénk egyszerre. A demokratikus jogók gyakorlásáról. Arról, hogy a szocialista szemlélet kialakulásának, kialakításának minden elvi feltétele adott, s hogy egyelőre ezek az elvek nem mindig és nem mindenütt érvényesülnek következetesen. S hogy miért nem? Ennek az elemzése a társadalom- tudósok dolga, s a különböző szakfolyóiratokban meg is találhatjuk a kérdés valamennyi ágára, buktatójára és megoldására a választ. Közülük talán a legfontosabb, hogy a demokratikus jogok gyakorlásának alapfeltétele a mű- • veit és sokoldalúan képzett ember. Mert kizárólag csak az ■képes hasznosan hozzászólni, állást foglalni valamilyen ki- sebb-nagyobb közösséget érintő kérdésben, aki erre szellemileg is felkészült A világ, az ország, a munkahely dolgaiban tájékozatlan ember nem kevés akad. Valóban nem könnyű a tudomány, a technika változásait nyomon követni, még annak sem. aki szellemileg felkészült, aki sokoldalú ismeretekkel, magasabb képzettséggel rendelkezik. Hót még annak, aki saját hibájából vagy éppen a körülményei miatt híján van a legalapvetőbb ismereteknek is. Éppen emiatt nélkülözhetetlen, ha lehet még fokozottabban mint eddig a szakmai, az általános és a politikai műveltség fejlesztése, az alapvető ismeretek elsajátíttatásának „finanszírozása”. Mert ahogy Gáspár Sándor beszámolójából hallottuk: „Nem elég ■ ha csak a kocsi rúdja mutat vezérlő csillagunk, a szocializmus felé. Az egész kocsinak kell minden utasával lendületesen a kitűzött cél felé haladni.” Tanfqlyam, továbbképzés, kutatómunka Eredményes évet zárt a továbbképzési kabinet Ä2 esztendő első napjain általában számba . vesszük a múlt évi munkát. Van. ahol a termelési grafikonok, számok jelzik az eredményt vagy éppen az eredménytelenséget. másutt viszont nincs lehetőség a számszerű kimutatásra. Ez utóbbi megállapítás vonatkozik a megyei tanács művelődésügyi osztályának továbbképzési kabinetiére is. A kabinet munkájának hatékonyságát maid a pedagógusok, de még inkább a tanulók több tudása, eredményesebb tevékenysége jelzi. Mit csinált 1973-ban a továbbképzési kabinet hat munkatársa? — tettük föl a kérdést Wemer Andrásnak, a kabinet vezetőiének. Válaszából kiderült, hogy két olyan rendezvényük is volt. melyén a megye szinte minden pedagógusa részt vett. Április 5-én és 6-án Tolna megyei pedagógiai napokon az aktuális oktatás- politikai és tantárgypedagógiai kérdésekkel ismerkedtek, augusztus végén pedig a tanévelőkészítő tanácskozásokon vettek részt: megismerkedtek a tananyagcsökkentést, az új rendtartást, valamint az ellenőrzés. értékelés és osztályozás új rendszerét bevezető intézkedésekkel. ESKÜVÖK, TÁRSASVACSORÁK, RENDEZVÉNYEK LEBONYOLÍTÁSÁT VÁLLALJUK. I Kakasd, presszó-falatozó. (41) Januárban nyolc, egyenként kétéves tanfolyam indult. Ezekre 148 pedagógus jelentkezett. Befejeződött az előző évben elkezdett öt hasonló tanfolyam, a résztvevők közül legtöbben a „jó” minősítést kapták. A képesítés 'nélküli nevelőket augusztusban öt napon át készítették föl a tanításra. Közülük azok, akik az 1974—75-ös tanévben — akár nappali, akár levelező tagozaton — tovább akarnak tanulni, december végén a felvételi vizsgára előkészítő tanfolyamon vehettek részt. Novemberben a balaton- foldvári . MSZMP-üdülőben rendezték meg az oktatási, nevelési intézmények igazgatói és a tanulmányi — meg a szakfelügyelők részére a hagyományos, egyhetes továbbképzést. Tanfolyamot szerveztek az iskolai könyvtárosok részére is. Ezen a vártnál kevesebben, csak tizenöten jelentek meg. Eddig a megyei tanfolyamokról volt szó. melyeken — az áprilisi és augusztusi tanácskozást nem számítva. hisz az minden megyebeli pedagógust érintett — összesen 625-en vettek részt. A továbbképzési kabinet azonban megyén kívüli — országos jellegű tanfolyamokon, megbeszélésekre. tanácskozásokra. tapasztalatcserékre is sok pedagógust mozgósított. A munka eredményességét jelzi, hogy sikerült megteremteni egv rendszeres módszertani kiadvány megjelenésének feltételeit. Ebben többek között a díjnyertes pedagógiai pályamunkákat, a legjobb tanfolyami záródolgozatokat közük. Az első három tanulmány- kötet már meg is jelent. Ezután — a tervek szerint majd havonta jelenik meg. Tavaly is meghirdették á pedagógiai pályázatot, melyre harmincegyen küldték el munkájukat. A pályázóknak 1974- ben kutatásmetodikai segítséget adnak, az Országos Pedagógiai Intézet és a pedagógusképző intézmények tevékeny közreműködésével. A pedagógiai újítómozgalom fellendítése érdekében kidolgozták' — i megyei érvényességgel — az ' újítási szabályzatot. A megyében folyó oktatás- technikai kutatás már most is nagyon jelentős. A paksi gimnáziumban például oktatófilmeket készítenek. Dunaföld- váron, Bátaszéken és Pakson pedig oktatógépekkel és oktatási programokkal kísérleteznek. A fontos munkát ezután anyagilag is támogatni akarják. A megyebeli pedagógusok oktatástechnológiai kultúrájának fejlesztése érdekében az idén létrehozzák az oktatás- technikai laboratóriumot. A pedagógiai kísérletek gondozása ugyancsak a továbbképzési kabinet feladata. A megye 34 iskolájának 112 tanulócsoportjában 12-féle tanítási kísérlet folyt Mindebből látszik, hogy sok és szerteágazó munkát végze.tt 1973-ban a továbbképzési kabinet. A feladatok száma viszont ezután sem csökken, sőt egyre több lesz a tennivaló. Éppen ezért a továbbképzési kabinetet január 1-től átszervezik Tolna megyei Pedagógus Továbbképzési Intézetté. Az intézet a megyei művelődés- ügyi osztály irányításával, annak továbbképzési és információs intézményeként működik. _
