Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-25 / 20. szám
t V ! 9 A hármas követeim 5itj A szocializmus teljes felépíti--!nek történelmi feladatai hatványozott politikai, szak. mai és emberi követelményeket támasztanak a közös dolgainkért elsődlegesen felelős vezetőkkel szemben. A párt vezető szerepének további erősítéséhez, politikájának folyamatosságához és következetes gyakorlati végrehajtásához eszmeileg szilárd, politikailag megbízható, magasan képzett, szocialista emberi, erkölcsi tu. lajdonságokkal rendelkező tekintélyes vezetők kellenek. Enélkül a párt, a munkás- osztály törekvései sem országosan, sem helyileg nem valósulhatnak meg. A VEZETÉS SZÍNVONALA, tekintélye, tevékenységének tartalma a legkisebb közösségben is politikai kérdés. Nőnek a vezetőkkel szembeni követelmények, mert történél, mileg mind közelebb kerülünk szocialista céljaink megvalósulásához. A nép alkotó munkájának eredményeképpen megsokszorozódott a vezetőkre bízott népvagyon; s olyan időket élünk, amikor minden vezetőtől egyértelműséget, elvhűséget, magas fokú ismereteket követel a két világrend- szer közötti fokozódó ideológiai harc. A párt Központi Bizottságának legutóbbi ülése határozottan aláhúzta: a vezetőkkel szemben támasztott hár. más követelmény: a politikai megbízhatóság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség alapelvként bevált és mind következetesebben érvényesül a káderek kiválasztásánál. A további építőmunkához azonban az élet minden területén — a minisztériumtól az üzemi brigádig — egységesebbé és következetesebbé kell tenni a hármas követelmény értelmezését és érvényesítését. A min. ciennapi élet tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy előbb vagy utóbb súlyos politikai, gazdasági és erkölcsi károkat okoz a káderkiválasztás bármiféle szubjektivizmusa, a káderpolitikai elvek egyéni értelmezése, akár egyik, akár a másik követelmény rovására. Szocialista utunk több mint negyedszázadának gazdasági, tudományos és kulturális eredményei egyértelműen azt bizonyítják, hogy a vezetők nagy többsége megfelel a politikai követelményeknek. Meggyőződéssel szolgálja a szocialista rendszert, jól képviseli a párt politikáját, a szocializmus oda. adó híve. Rendszerünk kimagasló vívmánya, a munkáshatalom történelmi bizonyítéka, hogy a felszabadulást követő évtizedekben létrejött, fel. nőtt, megedződött és megszilárdult a szocializmus és vezetői állománya. A munkás- osztály és a dolgozó parasztság, majd később a nép sorai, ból származó értelmiségből kinevelődtek azok a vezetők, akik a szocializmus építésének különböző szakaszaiban eredményesen szolgálták és szolgálják a Párt, a munkásosztály, a nép ügyét. Kádermunkánkban ez a szilárd és meghatározó alap, amelyre az újabb, magasabb követelményeket építhetjük. A PÁRT HATÁROZATA tételesen sorra vette a politikai követelményeket. A politikai alkalmasság egyértelmű politikai elkötelezettséget, magas szintű képzettséget, a tár. sadalmi-polltikai kérdések iránti érdeklődést jelent. A vezetés egyben politikai kiállás. Aki vezetői munkakört vállal ezzel számolnia kell. A párt, a munkásosztály, az egész nép elmúlt negyed- százados rminkája, a szocializmus erőinek világméretű gyarapodása, a nemzetközi erőviszonyok számukra pozitív alakulása kedvező feltételeket teremtettek a szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten történő — politikai, anyagi, morális erőinket még * jobban hasznosító — folytatásához. Ezeknek a követelményeknek csak az a vezető tud megfelelni, akit a társadalmi és politikai élet gyakorlata kipróbált, aki meggyőződéssel szolgálja a munkásosztály hatalmát, a nép érdekeit, a párt politikáját. Minden egyes vezetőnek rendelkeznie kell a munkaköréhez szükséges elméleti-politikai végzettséggel és a továbbképzésre való szándékkal. A vezetővel szembeni politikai követelmény alapvető eleme, hogy ismerje és értse a párt és a kormány politikáját és az irányítása alá tartozó területen képes legyen azt végrehajtani A POLITIKAI Népújság 3 1971. január 25. ALKALMASSÁG végső soron emberség, emberszeretet, és társadalmi felelősségtudat. Ezért a vezetői döntésnél mindenkor figyelembe kell venni a társadalmi közérdek elsődlegességét, a döntés politikai hatását és emberi következményeit. A mi rendszerünk tekintélyes, megbecsült vezetője aktív közéleti tevékenységet folytat. Elvárjuk tőle, hogy életmódja feddhetetlen legyen, magatartása megfeleljen a szocialista er. köles követelményeinek. Tevékenységében a szavak és a tettek elválaszthatatlan egységet alkossanak. A politikailag alkalmas vezető fejleszti munkaterületén a szocialista demokratizmust, őrködik a törvények betartásán, helyesen él a rábízott hatalommal. A vezetővel szembeni másik alapkövetelmény a szakmai alkalmasság. Korunkban, amikor a tudomány mind inkább termelőerővé vélik, elengedhetetlen követelmény a szakmai felkészültség. A tényleges szakmai tudás, a bizonyított fel- készültség, a realizálható ismeret — a valóságos mérce és nem a diploma önmagában. Szocialista rendszerünk vezetőinek — az alacsonyabb beosztástól a legnagyobbakig — lépést kell tartani a rohamos fejlődéssel. Az élet arra tanít, hogy a főiskolai és egyetemi tanulmányok csak az alapokat, a „be. lépőt” jelentik a mind bonyolultabbá váló alkotómunkához, amelyhez a szükséges bővülő ismereteket újból és újból meg kell szerezni! Szocialista építőmunkánk mai időszakában az a szakmai követelmény áll a vezetők előtt, hogy rendelkezzenek a munkakörüknek megfelelő végzettséggel, korszerű szakmai és gyakorlati tapasztalataikkal. A szakmai alkalmasság állandóan gyarapítható, gazdagítható ismereteket jelent, szoba-tudo. Hiányokkal, „általános” tehetséggel nem sokra megyünk. A jó vezető — szakmai értelemben is —■ a nap minden órájában tanul. Szakmai alkalmasság nélkül nincs szocialista vezető! Ugyanakkor a társadalmi és gazdasági élet minden szintjén — a szemléletben, a követelmények értelmezésében és a gyakorlati döntésekben is — egyértelművé kell tenni, hogy a szakmai alkalmasság, a végzettség, — még nem vezetői alkalmasság. A politikai alkalmasságot és a vezetői rátermettséget semmiféle szakmai bizonyítvány nem helyettesítheti. A SZOCIALISTA FEJLŐDÉS magasabb osztályába lépő társadalmunk dolgai úgy alakulnak, hogy a politikai és szakmai alkalmasság mellett a vezetői rátermettséggel szembeni követelmények is növekednek. Azt. hogy ki a rátermett, tehetséges vezető, mindenkor pontosan jelzi a munkahelyek teljesítménye, belső légköre, fegyelme. Rátermett az a vezető, aki rendelkezik megfelelő áttekintő, elemző és általánosító készséggel, aki képes az új szüntelen keresésére, felismerésére alkalmazására, van véleménye, mer kezdeményezni, dönteni, felelősséget vállalni, tud szervezni és ellenőrizni; aki képes beosztottai munkájának összefogására. képességeik sokolda. lú kibontakoztatására, a bizalom, az őszinteség és nyíltság légkörének megteremtésére, munkatársai nevelésére. Amikor számba vesszük a vezetőkkel szembeni hármas követelmény lényegét, összetevőit. még inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a párt határozata sem új irányt, sem fordulatot nem eredményez a kádermunkában, hanem a hármas követelmény egységének következetesebb érvényesítését, a politikai és szakmai alkalmasság. a vezetői rátermettség mércéjének magasabbra emelését jelenti. r *r j r utas Január 24-én és 25-én tartja a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében VI. országos tisztújító küldöttközgyűlését a Magyar Agrár- tudományi Egyesület. A közgyűlés első napján a főtitkári beszámoló, valamint a bizottságok jelentései hangzottak el az elmúlt 4 év munkájáról. Ezt követően Dr. Diménv Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, „A mezőigazdasági termelés - fejlesztés időszerű kérdései” címmel tartott előadást az egyesület 450 küldötte részére. Ma megválasztják az elkövetkező 4 évre az egyesület tisztségviselőit. A MAE Tolna megyei szervezetét Horváth József megyei tanácselnök-helyettes, a MAE megyei elnöke vezetésével a megyei szervezet 17 tagja képviseli a nagy jelentőségű rendezvényen. ' SZ. L. I Övék a jövőt Fiatalokkal és fiatalokról Még mindig Bátaszéken vagyunk, és még mindig a termelőszövetkezetben. Pontosabban a termelőszövetkezet irodájában, ahol a vezetőkkel tudunk elsősorban beszélgetni, bár ez nem mond ellent annak. hogy a fiatalokkal beszélgetünk. Mert nemcsak az elnök nem számít még veteránnak, de a többi vezető még úgy sem, és ha néha igyekeznek is .felnőttesen” nézni a „kérdést” amelyet feszegetünk, nem tudnak szabadulni fiatal voltuktól. A község utcáit járva a megkérdezettek meg pláne az ifjúsági korosztályba sorolhatók voltak, de úgy éreztük ez nem elég. Gyerünk csak a közvetlen termelésben dolgozók közé. Mi most az elérhető, hol folyik ebben a téli világban kétkezi munka? Azt ajánlják, menjünk a gépműhelybe, de ha úgy tetszik máshová. (Nagy lenne a kísértés Pörbölyt megjárni. de oda most traktor szükségeltetik, legjobb esetben első-hátsó meghajtású GAZ, ez pedig nincs, ezúttal kérünk elnézést a pörbölyiek- től, hogy „kimaradtak a szórásból”, noha izgalmasnak ígérkezett volna a velük való beszélgetés.) Nem bántuk meg, hogy végül is a gépműhelyre esett a választás. Az első élményt a kétségbeejtő útviszonyok okozták, már ami az üzemterüle ten belüli utakat illeti. Bokáig érő sár, kietlen környezet. Ember legyen, aki ide belábal, s közben nem akarja saját kezűleg leráncigálni az eget. Megnyugtatjuk az elnököt es a vezetőséget, mi védeimül egy jó mondatot nem találtunk, de a megkérdezett fiatalok — bármelyiknek említettük —, rögtön védekezett:- Nem kelj ezt olyan komolyan venni. Ez ideiglenes helyünk. Úgyis lesz másik, különb. Meg aztán nem az út a fontos, hanem az, hogy a gépek legyenek rendben, amikor szükség lesz rájuk. — Mi ez, a gazda védi birodalmát, annak hibáival is együtt? Többen nem értik a kérdést. de néhányan rábólintanak: — így is lehet mondani. És akkor?... De menjünk tovább, hiszen tényleg nem ez a fő kérdés. — Fiatalok? A műhelyvezető, Gyuricza József — egyébként ő is a fiatal korosztályba sorolható még, ha talán el is múlt harminc —, meg Baksa László, a szerviz- részleg — az általunk harmincban behatárolt évek számát tekintve is fiatal — vezetője válaszod. Egyszerre mondják: — Ez az üzem a fiatalságé. Az összes létszám 48, ebből tíz az idősebb. Érdekes fogalmazás, bár lehet csak nekünk tűnt fel. nem azt mondják, mennyi a fiatal, hanem mennyi az idősebb, tehát nemcsak értik, tudják, ha*- nem érzik is. hogy fiatal az üzem. A főnök is 34 éves, a műszaki gárda nem különben a mi kategóriánkba sorolható. A következő sztereotip kérdésünk, amit itt se hagyjunk ki, mert a közérzetnél nem nélkülözhetők az anyagi szempontok: — A kereset? • — Tizenkét forint«» órabér a középarányos. Ezzel két és fél ezer forint körül alakul a havi átlagkereset. (Közbevetjük, ebben az üzemben nem mindig lehet napi nyolcórás munkaidővel számolni.) A szezonban persze ennél jelentősen több is lehet. — Igazságosnak tartják-e azt. hogy az eltöltött idő a bérben is kifejeződjék, esetleg még akkor is, ha egy fiatal, a nehéz fizikai erőfeszítést igénylő területeken többet tud teljesíteni, mint egy idósebD ember? — igazságosnak, de nálunk az a heiyzet, hogy általában a fiatalok bére a magasabb. Éppen a teljesítmények nyomán, s itt nern annyira a munka fizikai nehézsége, hanem a szakér cetem Goráinál, Érdekes módon. nálunk az idősebbek a haluáo szakmákban dolgoznak. Erre rá kell kérdezni, s itt íl V v. J.SZ' — Főleg bognárodé, szíjgyártóik, Egyénként azonos területen azonosak a kívánalmak, akár oregrol, akár fiatalról van szó. — Van-e a gépműhelyben szocialista brigád? A kérdésre majdhogynem vihar tör ki, s legfeljebb az fékezi az indulatokat. ' hogy kevesen vagyunk beszélgetőpartnerek. (Egyébként minden jel arra mutat, hogy a brigádverseny nagyon is bürokratikus kezelése nehezen orvosolható sérelmet ejtett a gépműhely dolgozóin.) — Szinte az egész műhely tagja a brigádnak. Égi’ két íő nem érdemelte meg, hofay felvegyük őket, nem is »ettük. De van nekünk egy panaszunk: 1972-ben 13 brigád között első volt a miénk. 1973- ban egy nappal később adtuk le a brigádnaplót, mint a határidő volt, ezért kizártak bennünket. Ezt nem tartjuk igazságosnak. Mit mondjon erre, a fentebb elmondottakon kívül, áz újságíró, aki végül is ner.a több itt. mint látogató? Annak már nem lehet örülni, amikor kérdésünkre kiderül, hogy a gépműhely dolgozói bizöiiy más munkaterületek dolgozóival aiig-aiig tartanak kapcsolatot és szinte csak a traktorosok és munka,- gépkezelők a közvetítők a gépműhely és például a növénytermesztés között. Éppen a gazdaszemlélet elmélyítésé érdekében a társadalmi szerveknek feltétlenül akadna ennek megváltoztatására tennivalójuk. Mert odáig rendben ven, amit a gépműhelynek kimondanak: — Az az elsőrendű feladat, hogy mindenki lássa a célt. Azt már mi tesszük hozzá, hogy ne csak az üzemegység! célt, hanem az egész feladat- komplexumot. (Ifjúsági szervezet. ez is egy feladat!). Utolsó kérdésünk kissé sután is hangzik, mert az erre várható válasszal kezdődött a beszélgetés: — Meghallgatják-e a fiatalok véleményét? — Ez a műhely a fiatalságé. Most az igazság szerint sok dicsérő szót, mondatot kellene leírni, de biztos, hogy az igazság nem csupa szépből-jóból áll. Az tény. hogy a munkában derekasan és dicséretesen helytállanak a bátaszéki gépműhely fiataljai, azt már szóvá lehetne tenni, hogy miért törődnek bele az üzemterület elhanyagoltságába. Ami az úgynevezett politikai kérdéseket illeti, inkább a belpolitikai kérdések iránt érdeklődnek, azon belül is a kereskedelmi ellátottság fog’alkoztat- ja őket elsősorban. Mintha náluk is éreztünk volna egy k s különállást a termelőszövetkezet egyéb területeitől. De miért keressünk, akarva hibákat, örüljünk annak, hog / az összkép jó. Gazdákkal találkoztunk a bátcszéki gépműhelyben. F - tál gazdákkal. Akik a szó r - mes értelmében tulajdona . i munkatérül etüknek. ORDAS IVÁN LETENYEI GYÖRGY
