Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-20 / 16. szám

( BL ÉRDI JUDIT RAJZA JÉKELY ZOLTÁN: ÖNARCKÉP BABÉRKOSZORÚVAL Ö jaj, e-földi megdicsőülés! Lihegve, félaléltan az „érdem oszlopára” kötve!.. Csokonai vitéz, elbírtad volna-é, harminckétévesen, mit zord korodtól hasztalan kívántál — s ami alatt én, kétszer annyi éves — halottsápadt — cingáran roskadok, mióta soha nem reméltem, s érdemetlen. szállt halvány homlokomra koszorú, s árnyalja zöldelőn a duzzadó erek vad lüktetését halántékomon? S mi ez a rezgő zizegés, apró neszek játéka még az éj közepén túl is — mert hallom a csendben —? Koszorúmat talán a posthumusság nyirkos, hűvös fuvaloma zörgeti? Kardos Tiborról, egy bonyhádi diáktársa „Reneszánsz ember volt!” — kiáltott fel egy nagy írónk özvegye, amikor halálhírét kö­zöltem vele. A budapesti Eöt­vös Loránd Tudományegyetem bölcsészeti karának professzo­ra, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az olasz klasszikusok tolmácsa és for­dítója, a magyar humanizmus történetének valaha is élt legnagyobb kutatója, január 4-én tért örök nyugalomra a budapesti Farkasréti temető, ben. A bonyhádi gimnázium XX. századi nagy tanítványai kö­zül Illyés Gyulán és Lotz Já­noson kívül kétségtelenül Kar­dos Tibor a harmadik leg­nagyobb. 1926 és 1928 között VII-es és VIII-os gimnáziumi éveit töltötte Bonyhádon. ö erre mindig nagyon büszke volt, még akkor is, ha isko­lája élete végéig elfelejtette meghívni és a megfelelő meg­tiszteltetésben részesíteni. A fővárosból került Bony- hádra, akkor mór mint festő­művész édesapjának költői­tudományos hajlamú tehetsé­ges fia, aki budapesti értesült- ségeivel és modem magatar­tásával bombaként robbantot­ta szét az akkori áporodott völgységi járási székhely min­dennapjait. A természettudo­mányokból nem vált ki túlsá­gosan, de az irodalom és tör­ténelem. akárcsak a latin nyelv szokatlanul tehetséges rajon­góját találta meg benne. A Petőfi-önképzőkörben bizonyá­ra ma is megvan még az az érdemkönyv, amelybe nyilvá. nosság elé került első írásait örökítették meg. Én is e ré­ven kerültem közelebbi ba­rátságba vele. ö történelmi balladákat és tanulmányokat írt, ezeket én mint a négy év­vel fiatalabb osztály legjobb szépírással bíró tanulója má­soltam le bizalmából, mert hisz az önképzőkörbe beadan­dó munkák jeligések voltak. Bonyhódrói a pécsi egyetem­re került, az akkor nemrégi­ben megnyílt olasz szakra. Itt a Bacsányi Társaságot alapí­totta meg kitűnő diáktársai­val. akik között ilyen nevek szerepeltek mint Ijjas Antal, Kolozsvári-Grandpierre Emil és Kováts József. Hamarosan Rómába ment ösztöndíjjal. Ott jf ed véne lapomban a kfl- vetkező apróhirdetést olvastam: Elcserélném főbérleti laká­somat hasonlóra, esetleg rá­fizetéssel. Jelige: „Leinformál­ható szomszédok”. Szomszédjaim ugyan van­nak. de elcserélni való laká­som nincs. Ennek ellenére le­vélben találkozói kértem a hirdetés feladójától. Csendes kis budai eszpresszóban be­szélgettünk. — Zevemyák Béla — mu­tatkozott be a negyven év kö­rüli. jól öltözött férfi. — Nagyon kíváncsi vagyok, miért ragaszkodik ön a lein­formálható szomszédokhoz? — kérdeztem Zevernyákot. — Ne haragudjék, de ez természetes. A szomszédok nagy szerepet játszanak az ember életében. Kedves uram! Az első íőbérieti lakásom a Fehérszeder utca 1/B-ben volt. A bal oldali szomszédom egy trambitaművész. éjjel tizen­kettőtől reggel hatig gyako­rolt. Képzeljen el egy Trombi­tás Frédit, aki egész éjjel fúj­ja. A jobb oldali szomszédom pedig kutyáidomári képesítés­sel rendelkezett. Neki köszön­hetem. hogy ma már hallás útján meg tudom állapítani: a fal mögött egy kétéves ír szetter ugat-e. vagy egy java- korabeli, r‘érv gyermekkel rendelkező spániel. — Tunen ng- h»r elköltő aött? Szomszédok — Gratulálok a fantáziájá­hoz! Az új lakásom a Szomo­rúfűz utca 74-ben újabb iz­galmakra adott okot. Sajnos, későn tudtam meg. hogy az egyik szomszédom csatárjáté­kos az NB I-ben. Ha győz. a szurkolók szerenádot adnak az ablaka alatt. Ha a pályán ki­hagyott egy nagy helyzetet, a drukkerek pfújoló kórust ala­kítanak a folyosó közepén. A másik szomszédom egy kikapós hölgy volt. Rumos Yvette. Reggel négykor még édesbús magyar nótákat énekeltek a vendégei, és durrogtak a pezs­gősüvegek. Mondanom sem kell. hogy... — Elköltözött.. 1 — A Kenőszappan utca 40- be. A két szomszéd közül az egyik hangmérnök volt, aki rajtam próbálta ki. hogy hány fon erősségű zajt képes elvisel­ni az emberi szervezet. A má­sik oldalamon egy tornatanár lakott, akinek a felesége fél- tékenységi jeleneteket rende­zett: éjjel-nappal veszekedtek. Nem- bírtam tovább és elköl­töztem. Az Eukaliptusz köz 3- ban a bal oldali szomszédom másképp látta a nemzetközi helyzetet, mint a jobb oldali szomszédom. Nekem serdülő korú fiam van. Nem akartam, hogy helytelen politikai néze­teket hallgasson a falon ke­resztül. — Azért nem minden lakás­ban vékonyak a falak — je- jegyztem meg halkan. — Ez igaz. de ilyenkor so­kat segít a falra helyezett üres pohár, amely felerősíti a han­gokat. De hogy, folytassam a történetemet, az is fontos, hogy a szomszédod felesége ne öl­tözzön elegánsabban, mint a saját nejed. Ebből is családi perpatvar született A szom­szédunk pozíciója, társadalmi állása ne legyen olyan, hogy irigykednünk kelljen rá. de 6 se irigyelhessen minket. Éljen példás családi életet, de nem túlságosan, mert akkor szem­betűnőbbek az én apró botlá­saim. Most már megértheti, miért ragaszkodom ahhoz, hogy pontos információikat sze­rezzek a szomszédjaimról. Egyébként a múlt hónapban végre szerencsém volt. A Pan. taiíó tér 16-ban. mindkét szom­szédom csendes, magának élő halk szavú virágkertész. A lakásukban a leghangosabb az aranyhal. Sejtheti, milyen bol­dog voltam. Sajnos, egy hét múlva mégis kiderült, hogy lehetetlen emberek. Idegesíti őket, hogy a lakásomban rob­banómotorokkal kísérletezem, és amikor éjszakánként része­gen jövök haza, verem az asz- szonyt. Már el is költöztek mellőlem... És most itt állók a teljes bizonytalanságban: ki tudja, milyen szomszédokat kapok... GALAMBOS SZILVESZTER a Vatikáni Könyvtárban a moldvai magyar husziták pá­pai inkvizítorának jelentését ásta ki elsőnek. Ez lett 1931- ben első nyomtatott munká­jának témája: „A laikus moz­galom bibliája”, az első ma­gyar bibliafordítás, az ún. Huszita Biblia, egész életén át foglalkoztatta, számtalanszor visszatért rá. A két háború közötti tudományos kapcsola­tokban nagy szenzáció volt, hogy a csehszlovák külügy­minisztérium táviratilag ren­delte meg Pécsről. Thiene- mann Tivadar, a Minerva szerkesztője, kitűnő módszer­tani képzést adott Kardosnak, de az akkori pécsi bölcsészeti kar más professzorai is, mint Hodlnka Antal, Holub József, Koltay-Kastner Jenő és Tol­nai Vilmos egy-egy fontos részietterületre irányították fi­gyelmét. Több éves római ösztöndíja után a pesti Ber­zsenyi Gimnázium tanára lett. „Magvar reneszánsz írók” c. antológiáját tanítványaival együtt adta ki. Éppen akkor készítettem elő a pesti egye­temen végzett vagy végzős kollégáimmal, Bóka Lászlóval, Mátrai I.ászlóval, Sőtér Ist­vánnal, Sziklay Lászlóval és másokkal a közép-európai hu­manizmus orgánumának el­könyvelt Apollo című folyóira­tomat. Kardos Tibor „A vir­tuális Magyarország” e. ta­nulmányát terjesztettem ki A virtuális Közép-Európa” kutatásának programjává. Ig­notus Bécsből küldött a Ma­gyar Hírlapnak egész oldalas cikket Kardosról és az Apolló­ról. Thomas Mann rövidesen Pesten járva a Magyarország­nak adott interjújában emel­te ki annak a jelentőségét, hogy a fiatal magyar író- és tudósnemzedék a humanizmus kutatását éa hitvallását tűzte zászlajára. Kardos Tibor egymás után publikálta a magyar és közép- európai humanizmus tárgy­köréből vett tanulmányait 1936-ban a pécsi egyetem ma­gántanárává habilitálta. A pesti bölcsészeti kar két egy­mással vetekedő vezető tör­ténészprofesszora, Mályusz Elemér és Szekfű Gyula egy­szerre hívta meg szemináriu­mi előadójának. A Mátyás ki­rálytól Adyig és az erdélyi írókig nyúló magyar huma­nista tradíciót dolgozta föl első átütő sikerű könyvében, „A magyarság antik hagyo­mányaidban. Utána a Mátyás korát megelőző latin nyelvű magyar műveltségnek ült ne­ki és megírta „Középkori kul­túra, középkori költészet” cí­mű terjedelmes művét. Egyre több tanulmánya jelent meg angol, francia és olasz nyel­ven, sőt a háború vége előtt Párizsban „A latin Magyar- ország" c. külföldön, még az óceánon túl is sokat idézett könyve, A nyilasuralom kitörésekor Pécsre menekült, itt rövide­sen nagy munka várt rá, a fölszabadító hadsereg nyomá­ban azonnal megindíthatta a második világháború kitörése­kor onnan Szegedre áttelepí­tett bölcsészeti kart Kitűnő tanári kart szervezett fiatal tudósokbóL Hamarosan azon­ban nagyobb, nemzetközi fel­adat várt rá. Harminc pályá­zó és jelölt közül őt nevezték ki a Római -Magyar Intézet igazgatójává és a római egye­temen a magyar irodalom és történelem professzorává. Az alatt a négy év alatt amit ott töltött, a magyar akadémia a nemzetközi kapcsolatok leg­nagyobb külföldi magyar köz­pontjává vált. Annyiszor föl­dolgozott, lefordított és ki-: adott hősének, a magyar iro­dalom első világirodalmi klasszikusának nevéről nevez­te el Rómában kiadott tudo­mányos folyóiratát. Janus Pannonius neve ma már bele­került a világirodalomba. Római évei alatt óriási anyagot gyűjtött össze, ezt dolgozta föl több mint két év­tizeden át. Az 1950-es évek elején Fülep Lajos helyére került a pesti olasz katedrára. Itt nyugodtan befejezhette nagy művét. „A magyar hu­manizmus történetét”, amiért a Kossuth-díjat kapta. Év­negyed folyóirata, a Filológiai Közlöny a modern filológia valóságos kincsesbányája. A magyar irodalom külföldi visszhangjának, Magyarország külföldi hírnevének történeté­re és a világirodalomnak a magyar írókra gyakorolt hatá­sára vonatkozóan ma még föl— mérhetetlen mennyiségű és ér­tékű közlemények sorozata je­lent meg 20 év alatt. Az 1960-as évek elején meg­indult nemzetközi kulturális kapcsolatok Kardos Tibort gyakran szólították Európa minden tájára. Elsősorban persze második hazájába. Itá­liába. Itt számos világrangú elismerés és kitüntetés várt rá. nem utolsó sorban mint Dante, Petrarca, Leonardo és más olasz klasszikusok fordí­tója és ismertetőjeként. De a földkerekség olasz nyelv­tanárai szövetségének is ő lett az elnöke. Amikor 1961-ben az első kulturális delegáció in­dult Angliába és nekem volt tisztem hivatalból összeállíta­ni ennek tagjait, vezetőjének Köpeczi Bélát, a Magyar Tu­dományos Akadémia jelenlegi főtitkárát ajánltam, az irók közül Juhász Ferencet. Ottlik Gézát és Tamási Áront, törté­nésznek pedig Kardos Tibort Szenvedélyes, impulzív ter­mészetével, szellemes rögtön­zőkészségével az angol dip­lomáciai és tudományos élet vezetői részére felejthetetlen élményt nyújtott. Nem zavar­ta őket az sem, hogy tudták, meggyőződ éses kommunista. A pesti angol követségen őt kérték föl a Bacon-emlékest ünnepi szónokának. Angliá­ban. ahol nem járt a török, és S reneszánsz minden szépsé­ge és értéke megmaradt, sor­ban mutogattak neki mindent Erasmus cambridge-i szobájá­tól a királynő magántulajdo­nában lévő windsori Leonardo, rajzokig, amit csak látni akart. Évekig emlegették őszinte ki- fakadását VIII. Henrik sírja fölött, amikor kivégzett fele­ségeire gondolva felkiáltott: „Na vén gazember, végül te is idejutottál.1*. A bölcsészeti kar vitájában a humaniórák fokozottabb pártfogását kérve, beszéd köz­ben esett össze és halt meg egy szempillantás alatt. Ha csak mint vendégdiák is, de Kardos Tibor is beletarto­zik Tolna megye művelődés- történetébe. A bonyhádi gim­názium pedig tartozik neki egy emléktáblával a régi intemá>- tus felügyelői szobájának fa­lán. GÁL ISTVÁN Népújság 9 1974. január 20,

Next

/
Thumbnails
Contents