Tolna Megyei Népújság, 1974. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-20 / 16. szám
( BL ÉRDI JUDIT RAJZA JÉKELY ZOLTÁN: ÖNARCKÉP BABÉRKOSZORÚVAL Ö jaj, e-földi megdicsőülés! Lihegve, félaléltan az „érdem oszlopára” kötve!.. Csokonai vitéz, elbírtad volna-é, harminckétévesen, mit zord korodtól hasztalan kívántál — s ami alatt én, kétszer annyi éves — halottsápadt — cingáran roskadok, mióta soha nem reméltem, s érdemetlen. szállt halvány homlokomra koszorú, s árnyalja zöldelőn a duzzadó erek vad lüktetését halántékomon? S mi ez a rezgő zizegés, apró neszek játéka még az éj közepén túl is — mert hallom a csendben —? Koszorúmat talán a posthumusság nyirkos, hűvös fuvaloma zörgeti? Kardos Tiborról, egy bonyhádi diáktársa „Reneszánsz ember volt!” — kiáltott fel egy nagy írónk özvegye, amikor halálhírét közöltem vele. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészeti karának professzora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az olasz klasszikusok tolmácsa és fordítója, a magyar humanizmus történetének valaha is élt legnagyobb kutatója, január 4-én tért örök nyugalomra a budapesti Farkasréti temető, ben. A bonyhádi gimnázium XX. századi nagy tanítványai közül Illyés Gyulán és Lotz Jánoson kívül kétségtelenül Kardos Tibor a harmadik legnagyobb. 1926 és 1928 között VII-es és VIII-os gimnáziumi éveit töltötte Bonyhádon. ö erre mindig nagyon büszke volt, még akkor is, ha iskolája élete végéig elfelejtette meghívni és a megfelelő megtiszteltetésben részesíteni. A fővárosból került Bony- hádra, akkor mór mint festőművész édesapjának költőitudományos hajlamú tehetséges fia, aki budapesti értesült- ségeivel és modem magatartásával bombaként robbantotta szét az akkori áporodott völgységi járási székhely mindennapjait. A természettudományokból nem vált ki túlságosan, de az irodalom és történelem. akárcsak a latin nyelv szokatlanul tehetséges rajongóját találta meg benne. A Petőfi-önképzőkörben bizonyára ma is megvan még az az érdemkönyv, amelybe nyilvá. nosság elé került első írásait örökítették meg. Én is e réven kerültem közelebbi barátságba vele. ö történelmi balladákat és tanulmányokat írt, ezeket én mint a négy évvel fiatalabb osztály legjobb szépírással bíró tanulója másoltam le bizalmából, mert hisz az önképzőkörbe beadandó munkák jeligések voltak. Bonyhódrói a pécsi egyetemre került, az akkor nemrégiben megnyílt olasz szakra. Itt a Bacsányi Társaságot alapította meg kitűnő diáktársaival. akik között ilyen nevek szerepeltek mint Ijjas Antal, Kolozsvári-Grandpierre Emil és Kováts József. Hamarosan Rómába ment ösztöndíjjal. Ott jf ed véne lapomban a kfl- vetkező apróhirdetést olvastam: Elcserélném főbérleti lakásomat hasonlóra, esetleg ráfizetéssel. Jelige: „Leinformálható szomszédok”. Szomszédjaim ugyan vannak. de elcserélni való lakásom nincs. Ennek ellenére levélben találkozói kértem a hirdetés feladójától. Csendes kis budai eszpresszóban beszélgettünk. — Zevemyák Béla — mutatkozott be a negyven év körüli. jól öltözött férfi. — Nagyon kíváncsi vagyok, miért ragaszkodik ön a leinformálható szomszédokhoz? — kérdeztem Zevernyákot. — Ne haragudjék, de ez természetes. A szomszédok nagy szerepet játszanak az ember életében. Kedves uram! Az első íőbérieti lakásom a Fehérszeder utca 1/B-ben volt. A bal oldali szomszédom egy trambitaművész. éjjel tizenkettőtől reggel hatig gyakorolt. Képzeljen el egy Trombitás Frédit, aki egész éjjel fújja. A jobb oldali szomszédom pedig kutyáidomári képesítéssel rendelkezett. Neki köszönhetem. hogy ma már hallás útján meg tudom állapítani: a fal mögött egy kétéves ír szetter ugat-e. vagy egy java- korabeli, r‘érv gyermekkel rendelkező spániel. — Tunen ng- h»r elköltő aött? Szomszédok — Gratulálok a fantáziájához! Az új lakásom a Szomorúfűz utca 74-ben újabb izgalmakra adott okot. Sajnos, későn tudtam meg. hogy az egyik szomszédom csatárjátékos az NB I-ben. Ha győz. a szurkolók szerenádot adnak az ablaka alatt. Ha a pályán kihagyott egy nagy helyzetet, a drukkerek pfújoló kórust alakítanak a folyosó közepén. A másik szomszédom egy kikapós hölgy volt. Rumos Yvette. Reggel négykor még édesbús magyar nótákat énekeltek a vendégei, és durrogtak a pezsgősüvegek. Mondanom sem kell. hogy... — Elköltözött.. 1 — A Kenőszappan utca 40- be. A két szomszéd közül az egyik hangmérnök volt, aki rajtam próbálta ki. hogy hány fon erősségű zajt képes elviselni az emberi szervezet. A másik oldalamon egy tornatanár lakott, akinek a felesége fél- tékenységi jeleneteket rendezett: éjjel-nappal veszekedtek. Nem- bírtam tovább és elköltöztem. Az Eukaliptusz köz 3- ban a bal oldali szomszédom másképp látta a nemzetközi helyzetet, mint a jobb oldali szomszédom. Nekem serdülő korú fiam van. Nem akartam, hogy helytelen politikai nézeteket hallgasson a falon keresztül. — Azért nem minden lakásban vékonyak a falak — je- jegyztem meg halkan. — Ez igaz. de ilyenkor sokat segít a falra helyezett üres pohár, amely felerősíti a hangokat. De hogy, folytassam a történetemet, az is fontos, hogy a szomszédod felesége ne öltözzön elegánsabban, mint a saját nejed. Ebből is családi perpatvar született A szomszédunk pozíciója, társadalmi állása ne legyen olyan, hogy irigykednünk kelljen rá. de 6 se irigyelhessen minket. Éljen példás családi életet, de nem túlságosan, mert akkor szembetűnőbbek az én apró botlásaim. Most már megértheti, miért ragaszkodom ahhoz, hogy pontos információikat szerezzek a szomszédjaimról. Egyébként a múlt hónapban végre szerencsém volt. A Pan. taiíó tér 16-ban. mindkét szomszédom csendes, magának élő halk szavú virágkertész. A lakásukban a leghangosabb az aranyhal. Sejtheti, milyen boldog voltam. Sajnos, egy hét múlva mégis kiderült, hogy lehetetlen emberek. Idegesíti őket, hogy a lakásomban robbanómotorokkal kísérletezem, és amikor éjszakánként részegen jövök haza, verem az asz- szonyt. Már el is költöztek mellőlem... És most itt állók a teljes bizonytalanságban: ki tudja, milyen szomszédokat kapok... GALAMBOS SZILVESZTER a Vatikáni Könyvtárban a moldvai magyar husziták pápai inkvizítorának jelentését ásta ki elsőnek. Ez lett 1931- ben első nyomtatott munkájának témája: „A laikus mozgalom bibliája”, az első magyar bibliafordítás, az ún. Huszita Biblia, egész életén át foglalkoztatta, számtalanszor visszatért rá. A két háború közötti tudományos kapcsolatokban nagy szenzáció volt, hogy a csehszlovák külügyminisztérium táviratilag rendelte meg Pécsről. Thiene- mann Tivadar, a Minerva szerkesztője, kitűnő módszertani képzést adott Kardosnak, de az akkori pécsi bölcsészeti kar más professzorai is, mint Hodlnka Antal, Holub József, Koltay-Kastner Jenő és Tolnai Vilmos egy-egy fontos részietterületre irányították figyelmét. Több éves római ösztöndíja után a pesti Berzsenyi Gimnázium tanára lett. „Magvar reneszánsz írók” c. antológiáját tanítványaival együtt adta ki. Éppen akkor készítettem elő a pesti egyetemen végzett vagy végzős kollégáimmal, Bóka Lászlóval, Mátrai I.ászlóval, Sőtér Istvánnal, Sziklay Lászlóval és másokkal a közép-európai humanizmus orgánumának elkönyvelt Apollo című folyóiratomat. Kardos Tibor „A virtuális Magyarország” e. tanulmányát terjesztettem ki A virtuális Közép-Európa” kutatásának programjává. Ignotus Bécsből küldött a Magyar Hírlapnak egész oldalas cikket Kardosról és az Apollóról. Thomas Mann rövidesen Pesten járva a Magyarországnak adott interjújában emelte ki annak a jelentőségét, hogy a fiatal magyar író- és tudósnemzedék a humanizmus kutatását éa hitvallását tűzte zászlajára. Kardos Tibor egymás után publikálta a magyar és közép- európai humanizmus tárgyköréből vett tanulmányait 1936-ban a pécsi egyetem magántanárává habilitálta. A pesti bölcsészeti kar két egymással vetekedő vezető történészprofesszora, Mályusz Elemér és Szekfű Gyula egyszerre hívta meg szemináriumi előadójának. A Mátyás királytól Adyig és az erdélyi írókig nyúló magyar humanista tradíciót dolgozta föl első átütő sikerű könyvében, „A magyarság antik hagyományaidban. Utána a Mátyás korát megelőző latin nyelvű magyar műveltségnek ült neki és megírta „Középkori kultúra, középkori költészet” című terjedelmes művét. Egyre több tanulmánya jelent meg angol, francia és olasz nyelven, sőt a háború vége előtt Párizsban „A latin Magyar- ország" c. külföldön, még az óceánon túl is sokat idézett könyve, A nyilasuralom kitörésekor Pécsre menekült, itt rövidesen nagy munka várt rá, a fölszabadító hadsereg nyomában azonnal megindíthatta a második világháború kitörésekor onnan Szegedre áttelepített bölcsészeti kart Kitűnő tanári kart szervezett fiatal tudósokbóL Hamarosan azonban nagyobb, nemzetközi feladat várt rá. Harminc pályázó és jelölt közül őt nevezték ki a Római -Magyar Intézet igazgatójává és a római egyetemen a magyar irodalom és történelem professzorává. Az alatt a négy év alatt amit ott töltött, a magyar akadémia a nemzetközi kapcsolatok legnagyobb külföldi magyar központjává vált. Annyiszor földolgozott, lefordított és ki-: adott hősének, a magyar irodalom első világirodalmi klasszikusának nevéről nevezte el Rómában kiadott tudományos folyóiratát. Janus Pannonius neve ma már belekerült a világirodalomba. Római évei alatt óriási anyagot gyűjtött össze, ezt dolgozta föl több mint két évtizeden át. Az 1950-es évek elején Fülep Lajos helyére került a pesti olasz katedrára. Itt nyugodtan befejezhette nagy művét. „A magyar humanizmus történetét”, amiért a Kossuth-díjat kapta. Évnegyed folyóirata, a Filológiai Közlöny a modern filológia valóságos kincsesbányája. A magyar irodalom külföldi visszhangjának, Magyarország külföldi hírnevének történetére és a világirodalomnak a magyar írókra gyakorolt hatására vonatkozóan ma még föl— mérhetetlen mennyiségű és értékű közlemények sorozata jelent meg 20 év alatt. Az 1960-as évek elején megindult nemzetközi kulturális kapcsolatok Kardos Tibort gyakran szólították Európa minden tájára. Elsősorban persze második hazájába. Itáliába. Itt számos világrangú elismerés és kitüntetés várt rá. nem utolsó sorban mint Dante, Petrarca, Leonardo és más olasz klasszikusok fordítója és ismertetőjeként. De a földkerekség olasz nyelvtanárai szövetségének is ő lett az elnöke. Amikor 1961-ben az első kulturális delegáció indult Angliába és nekem volt tisztem hivatalból összeállítani ennek tagjait, vezetőjének Köpeczi Bélát, a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi főtitkárát ajánltam, az irók közül Juhász Ferencet. Ottlik Gézát és Tamási Áront, történésznek pedig Kardos Tibort Szenvedélyes, impulzív természetével, szellemes rögtönzőkészségével az angol diplomáciai és tudományos élet vezetői részére felejthetetlen élményt nyújtott. Nem zavarta őket az sem, hogy tudták, meggyőződ éses kommunista. A pesti angol követségen őt kérték föl a Bacon-emlékest ünnepi szónokának. Angliában. ahol nem járt a török, és S reneszánsz minden szépsége és értéke megmaradt, sorban mutogattak neki mindent Erasmus cambridge-i szobájától a királynő magántulajdonában lévő windsori Leonardo, rajzokig, amit csak látni akart. Évekig emlegették őszinte ki- fakadását VIII. Henrik sírja fölött, amikor kivégzett feleségeire gondolva felkiáltott: „Na vén gazember, végül te is idejutottál.1*. A bölcsészeti kar vitájában a humaniórák fokozottabb pártfogását kérve, beszéd közben esett össze és halt meg egy szempillantás alatt. Ha csak mint vendégdiák is, de Kardos Tibor is beletartozik Tolna megye művelődés- történetébe. A bonyhádi gimnázium pedig tartozik neki egy emléktáblával a régi intemá>- tus felügyelői szobájának falán. GÁL ISTVÁN Népújság 9 1974. január 20,
